Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-18 / 221. szám

Mit és hogyan szabályoz a piac ? Az alábbi cikkünkkel sorozatot indítunk a Kelet-Magyarországban. Két kiváló magyar közgazdász, dr. Varga György és dr. Pirityi Ottó tollából a leg­fontosabb és legérdekesebb tudnivalókat közöljük az új gazdasági mechaniz­musról. Nemcsak igazgatóknak, műszaki vezetőknek, termelésirányítóknak és propagandistáknak, de mindenkinek érdekes olvasmány, akit érdekel, hogyan fejlesztjük tovább szocialista gazdasági rendünket. Sorozatunk anyagait a keddi, a csütörtöki és vasárnapi lapszámainkban jelentetjük meg. Amit az áj mechanizmusról tudni kdH Dr. Höffer Ferenc főorvoshoz a fehérgyarmati kórház új párti it kárához. NYÍLT levél A gazdasági mechanizmus reformjának alapvető voná­sa a népgazdaság tervszerű központi irányításának, az áruviszonyoknak, s a piac aktív szerepének szerves összekapcsolása a termelési eszközök szocialista tulajdo­na alapján. Minden áruter­melő gazdaság alapeleme a piac, amely az áruk értéke­sítésével, a termelőktől a fogyasztókhoz való eljutta­tásukkal összefüggő gazda, sági viszonyok összessége. Ezért a szocialista gazdaság tervszerű működésének me­chanizmusa magába foglal­ja a piaci mechanizmust is. A szocialista piac: szerve­zett piac. Mint a tervgaz­dálkodás része, a tervszerű gazdaság törvényeinek alá­rendelt, s ugyanakkor a nép. gazdasági tervnek megfele­lően befolyásolja az újrater­melés egész folyamatát. A népgazdasági terv ma már nem képes arra, hogy részleteiben előírja a válla­lati feladatokat és az erő­források lehető legésszerűbb felhasználását, kombinálá­sát, a termelőeszközök be­szerzésének és felhasználá­sának időpontját, stb. Köz­pontilag a termelők és a fel­használók kapcsolatai nem határozhatók meg részletei­ben, tehát, hogy hol, mikor (melyik vállalatnak) mire van szüksége, milyen meny- nyiségben, választékban stb. Ez valójában csak a terme­lők és a felhasználók köz­vetlen árukapcsolatában — a piacon — formálódik, ala­kul ki. A piaci mechanizmus fel- használása tehát azt jelenti, hogy a vállalatok és a szö­vetkezetek nem külső utasí­tásra, hanem a • felhaszná­lókkal, fogyasztókkal léte­sített közvetlen kapcsolatok — kétoldalú megállapodá­sok — alapján, ismert, vagy várható igényeknek megfe­lelően végzik gazdasági alaptevékenységüket (Ter­melés, értékesítés, szolgálta­tás). E közvetlen kapcsolat révén részletekbe menően is megvalósulhat a termelés és a fizetőképes kereslet jobb összhangja, továbbá helyre­állítható a termelés és az értékesítés — vagyis az új­ratermelés folyamatának — egysége. Ilyen körülmények között a termelőknek árui­kat általában alá kell vet- niök a piac (a felhasználók, a fogyasztók) értékítéleté­nek, amelytől jelentékenyen függ a vállalatok és az egyes dolgozók anyagi helyzete. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az új árrendszerben az árak széles körben az el­adók és vevők megegyezése alapján alakuljanak. Az ár: a társadalmi elismerés ki­fejezője. Ez azt jelenti, hogy az árban nem feltétlenül térülnek vissza az előállítási költségek és — fordítva — megtörténhet, hogy a piaci értékítélet a költségeket számottevően meghaladó árat alakít ki. Ez a termék­helyettesítés lehetőségeitől, a kereslet és kínálat viszo­nyának változásaitól, a kül­ső piacok hatásától függ el­sősorban. A piac — nagyrészt ép­pen a rugalmas ármechaniz­mus révén — közvetleneb­bül, gyorsabban és ponto­sabban informálja a válla­latokat a fizetőképes keres­let alakulásáról, mint a „felülről” megadott tervfel­adatok. És mivel a szük­séglet hatékony kielégítésé­hez — jól kialakított irányí­tási rendszerben — gazda­sági érdek fűződik, a kíná­lat rugalmasabban alkal­mazkodik a kereslethez. A piaci mechanizmus ezéft ha­tékonyabb eszköze az irá­nyításnak, mint a részletes központi tervutasítás, mert kedvező vagy kedvezőtlen hatása közvetlenül ott mu­tatkozik, ahol a döntés szü­letett, tehát a reagálás Ws közvetlenebb és gyorsabb. A piac által közvetített Információk általában lehe­tővé teszik a helyi termelés­sel és a piachoz való rugal­mas alkalmazkodásra szol­gáló kisebb fejlesztéssel összefüggő döntések vállala­ti hatáskörbe való átadását. (Például a termékösszetétel, a választékbővítés, a ter­melés intenzitása, a felhasz­nált erőfonások, az elhasz­nált termelési eszközök pót­lása és szinten tartása stb.) A piaci mechanizmus sza­bályozó szerepe a napi ter­melésben általában érthető: bonyolultabb kérdés a ki­sebb fejlesztések vagy a bő­vített újratermelés céljait szolgáló beruházások eseté­ben. Hatása azonban itt sem mellőzhető. A piac jelzései — pl. a rugalmas ármecha­nizmus segítségével — a központi irányítás intézmé­nyein keresztül adott eset­ben befolyásolják, a szük­ségleteknek megfelelően kor­rigálják a népgazdasági terv, vagy bizonyos ágazat fejlesztésének célkitűzéseit. A piac hatással van a munkaerő áramlására is. A munkaerő áramlását ugyan­is a jövőben erőteljesebben befolyásolja majd a jöve­delmek vállalatonként! na­gyobb differenciálódása. Márpedig a nagyobb jövede­lem általában ott jön létre, ahol a társadalom többre értékeli a befektetett mun­kát. A piaci mechanizmus működése a vállalatoktól elmélyült piaci — a nép- gazdasági irányító szerveitől sokoldalú konjunktúra — elemzést és ismeretet kíván. Lényeges, hogy a piackuta­tást ne azonosítsuk a napi igénybejelentések összesíté­sével. A piackutatás ennél sokkal több: az igények ke­letkezését, változását olyan időpontban kell vizsgálni, amikor az konkrét piaci kereslet formájában még nem jelentkezik. Ez nélkü­lözhetetlen feltétele annak, hogy az új termék a keres­lettel egyidőben megjelen­hessen. Az elmondottak nem je­lentik azt, hogy idealizáljuk és fetisizáljuk a piacot, A piac ugyanis ingadozások­kal, tehát bizonyos veszte­ségekkel szabályoz. Iga:?, a gazdasági élet. részfolya­mataiban ezek a vesztesé­gek általában kisebbek a jelenlegi tervutasításos rendszer Shat okozott hát­rányoknál. Nem szabad a piactól vár­ni olyan gazdasági folyama­tok szabályozását, vagy gazdasági problémák meg­oldását, amelyeket a piac nem js szabályozhat vagy önmagában nem oldhat meg. A piac alkalmatlan a szocialista népgazdaság na gr növekedési és fejlesztési problémáink megoldására, mindenekelőtt a fejlődés távlatának körvonalazására. Ezt egyre inkább csak a tudományos eredmények, készülő beruházások, mun­kaerőlehetőségek stb. szab­ják meg. amelyek a távlati tervek kimunkálásakor még egyáltalában nincsenek je­len a piacon. A távlati dön­tések nagy része (pl. a tech­nikai haladás, a strukturális fejlesztés fő irányai, a nem termelő beruházások) tehát nem alakítható ki a keres­let-kínálat viszonyának adott helyzetben történő megítélése alapján. Hétfőn késő este, amikor befejeződött a taggyűlés, amelyen megválasztották önt a fehérgyarmati kórház párttitkárának, — úgy lát­tuk, nemcsak örül a párt­tagok szavazatainak, hanem bizakodik is, és e bizako­dásban jókora elszántság is érződik Ezekre jövendő munkájában nagyon is szükség lesz, hiszen akad a kórházban néhány olyan probléma, amelynek megol­dása az új vezetőségre vár. Talán említenem sem kell, mekkora változást hozott éppen három évvel ezelőtt a Szatmár vidéken e kór­háznak a megnyitása. Hogy olyan erdőháti, tiszaháti idős parasztemberek kezel­tethették magukat, akik életükben sem jártak kór­házban; hogy a szakvizsgá­latra már nem kell Máté­szalkára menni; hogy ott több idő jut a betegek vizs­gálatára, mint Nyíregyhá­zán... De e három év alatt ne­hézségekkel is meg kellett küzdeni az ott dolgozóknak, nemcsak a betegséggel, nemcsak az éjszakai álmosi- tó inspekciókkal, és nem­csak a betegek életéért. Nem könnyű egy új kórház indulása, és közben hibák is adódhatnak. Egyik ilyen hiba volt, amiről nemrég cikket is ir­tunk: a fiatal könyvelő el- bocsátáeáról. Az elbocsátás törvénysértő volt, s emiatt a TMDB visszahelyezte őt állásába. Akkor nem tud­tuk ennek okait, s ezeket keresve jutottunk el a tag­gyűlésükre is. Nem hittük hogy erős és szókimondó pártszervezet esetében ilyen megtörténhet. A taggyűlés résztvevői sem szóltak sokáig a valódi problémákról. S mennyire örültünk, mikor ez megvál­tozott! Mert itt megindult valami, ami helyes,* amiTiek így kell lennie kommunis­ták között, és amit a jövő­ben már az új vezetőségnek kell fejleszteni, ápolni, óvni. Ezt önök minden bizonnyal meg fogják tenni, hogy rie A több. mint 115 százalé­kos tavalyi eredményükért megérdemelten kapta a leg­jobb gyáregység kitüntető címet az ÉM. Könnyűbeton es Szigetelőipari Vállalat nyírteleki perlitüzeme. Ez évben mintegy hat­millió forinttal nagyobb ér­tékű termék előállítását tervezték. Duzzasztott per litből a terv 90 ezer köb­méter. Hőszigetelő idomból 1050 köbmétert. perlites válaszfal panelt bői 1600 négyzetméter elkészítését tervezték. A megnövekedett felada­tok elvégzésére a gyár dol­térhessen vissza a korábbi időszak, amikor még a párt­tagok véleményét i« a sze­mélyi függés határozta meg A taggyűlés légköréből, kiéleződött, hogy fásultság vett erőt rajtuk, tetteikben közömbösekké váltak a köz­ügyek iránt. Mert nemcsak a KISZ-szervezet életének segítését hanyagolták el, nemcsak a dolgozók helyze­tével és problémáival nem foglalkoztak eléggé, s nem­csak elnézték az anyagias­ságot, a lazaságot, — meg­engedtek olyan jelenséget is. mint amilyen a politikai oktatás körül történt: a fegyelmezetlenséget és nem­törődömséget. Ezt nem lehetett példa- mutatásnak nevezni, noha a kórház dolgozói a párttagok magatartásáról vettek pél­dát, ehhez igazították életü­ket az intézetben. Kétségtelen, hogy a szak­mai — és közvetve a párt- szervezet — vezetőinek meg kellett birkózni külön­féle sajátos problémákkal is. Ezek között emlegették, hogy a kórház alkalmazot­tainak többsége három mű­szakban dolgozik, és nem tud eljárni a közös rendez­vényekre. De hát hány más helyen hasonló a helyzet, és mégis meg tudják oldani? Másik nehézség, hogy a néhány nap múlva harma­dik születésnapját ünneplő kórházban még mindig nem alakult ki állandó garnitú­ra, akikre bizonyosan szá­mítani lehet. Azok közül, akik már a kezdetben is itt dolgoztak, csak kevesen vannak a kórházban, ötven százalék távozott. Nem jobb a helyzet most a főorvosok körében sem a hírek szerint egyszerre négy-öt foglalkozik a tá­vozás gondolatával — a ki­lenc közül. Ennek rendezé­sére hívták össze a napok­ban a kórházban a' főorvosi értekezletet, de alighanem lesz teendője az ügyben önnek és a pártszervezetnek is bőven. A fiatal könyvelő esetére ezek is emlékeztettek, de gozói már év elején be­kapcsolódtak a különböző verseny mozgalmakba. Ver­senyt indítottak a legjobb, leggazdaságosabb, és bal­esetmentes gyáregység fel­tételeinek teljesítéséért. A párt . IX. kongresszusának tiszteletére vállalták, hogy a tervezett termelési érté­ket hárommillió forinttal túlteljesítik. A gyárban a duzzasztás­nál a kétműszakos terme­lésről folyamatosan át­tértek a három műszakos­ra. Ennek eredményeként e hónap végére már mintegy kétmillió 800 ezer forint értékű tervtúlteljesítést ér­nek el. Duzzasztott perlit- ből év végéig a tervezett 90 ezer helyett előrelátha­tóan 120 ezer köbmétert ál­lítanak elő. A gyárban készült termé­kek iránt egyre nagyobb az érdeklődés, lehetőség nyílik a kapacitás teljes kihasz­nálására. Belföldön az épí­tőipar használ fel legtöbbet, de az iparban általában is egyre nagyobb az igén.'’. Kazánok, vezetékek szige­teléséhez eddig az ipar mintegy 4—5 ezer köbmé­tert szállított el. Fokozódik a felhasználós mértéke a mezőgazdaságban is. A perlitet különösen a szőlé­szetben, hajtatóházakban és üzemi szinten talajlazí­tás céljára alkalmazzák. Az ez évre tervezett há­romezer köbméter export­igényt máris kielégítették. Főleg Csehszlovákiába és 1 Lengyelországba szállítót- ' tak nagyobb mennyiséget. Kisebb tételben vásárolt Ausztria es Svájc. j A főleg az elmúlt évben I még jobban utalt a takarí­tónő és a portás felszólalása. Hogy az új portásnak azért lehet magasabb fizetése a korábban ott dolgozókénál, mert jobb a keresztapja.. Ez legalábbis furcsa. És hogy ez ne így legyen, arra a pártszervezetnek is, ügyel­nie kellene. A takarítónő olyan fi­gyelmeztetők és nyilvános megszégyenítés miatt emelt szót, amit ő — a húsz- éve párttag, — nem érdemel t ki. Amikor kérte, hogy tö­röljék az igaztalan figyel­meztetőt. nem is válaszoltak neki. Ez is benne volt a fel­szólalásában, amikor egyet­len mondatba sűrítette a véleményét: „Azért. hogy mi nem jártunk egyeteme­ket, azért hogy mi nem tud­juk olyan finoman Kifejezni magunkat, azért mi is sze­retnénk embereknek látsza­ni, akiken nem néznek ke­resztül.” Ezzel a két felszólalással indult meg az a folyamat, amelynek fejlődésével meg­változhat az élet a kórház­ban. S ha ez így történik, az emberek magatartására nem a fásultság, közömbös­ség lesz jellemző, hanem megszokottá válik az őszin­te, kommunista légkör. És ilyen légkörben nem kerül­het sor majd sem törvény- sértésre, sem olyan esetekre, amilyent a takarítónő és a portás említett a felszóla­lásában. Ilyen légkörben a párt- szerveaet az eddiginél bát­rabban nyúlhat a kórház nehézségeihez, lesz kommu­nista véleménye, és ezt hangoztatni is fogja: mer majd bírálni. Éné!kül azon­ban nem lehet tekintélye a pártszervezetnek. ,em Fe­hérgyarmaton, sem másutt. Az új vezetőség bzonyára ebben a szellemben lát majd munkához, hiszen — amint a szünetben a párt­tagok elmondták. — ennek reményében adták szavaza­taikat egyetlen kivételével önre a párttitkár megvá­lasztásánál. Kim István végzett korszerűsítési mun­ka es műszaki intézkedések következtében az idén már lényegesen kevesebb ön­költséggel állítják elő » különböző termékeket a gyárban. Ennek arányá­ban csökkenthették a lei- mékek eladási árát is. Nem utolsósorban ez is eredmé­nyezi azt, hogy a perlitfel- használás — főleg az építő­iparban — ugrásszerűen fokozódik. Jövőre egy új üzem építését is tervezik, ahol kizárólag perlites vá­laszfal panelleket állítanak elő. Ebből a terv 1967-ber előreláthatóan ötvenezer négyzetméter lesz. Az olcsóbb termékek elő­állítására \ aló törekvést a gyár dolgozói továbbra i* folyamatos feladatként ke­zelik.' A gazdaságossági mozgalom célkitűzése óéi dául ez ét ben újabb négy- százezer forintos !■ ’ Vi r' - •1 rí tás. Az eddiei értékeié*»- alapján vállalásukat év végéig teljesíteni lúd iák. A legjobb gyáregység cím elnyeréséért folyó vers óv győztese megkapja a vá1’-'- lat által kitűzött ötvenezer fo­rint jutalmat. Ez a nyírte­leki üzem esetében azt je­lenti. hogv átlagosan eey- egv dolgozónak közel ezer forinttal lesz löbb az évi keresete. (tá) Tabi László: Bizalmas barátaim tanú­síthatják. hogy gyötrö kétsé­gek rnardosnak már hosiz- szabb ideje: célravezető módszer-e vajon a hibákra humoros-szatirikus karco­latokban rámutatni'! Két­ségtelen, hogy efféle írások felettébb népszerűek, oly­kor általános, mondhatnám országos derűt keltenek, de gyakorlati eredményű­ket illetően — kevés kivé­teltől eltekintve — teljesen meddők. Nem vitatható igazság, hogy amin mula­tunk, az kevésbé fáj, de ez az igazság — sajnos — ér­vényes azokra is, akilc el­len a szatíra irányul. Vagy­is: nemcsak azok kacagnak, akiket szóvá tett jelenségek felbosszantanak, de azok is akik e jelenségekért fe­lelősek. És mert nekik sem fáj annyira az, amin nevet­ni tudnak, minden marad úgy, ahogy volt. Mindebből pedig az következik, hogy az életünk ugyan csupa de­rű, de a hibák, a fonáksá­gok és a felesleges bossizusá- gok szama nem csökken a kívánt mértékben. O, az én próféta lelkem! — kiáltottam fel Hamlet szavaival a napokban, ami­kor az Esti Hírlap-ban ol­vastam a Fővárosi Sütőipari Vállalat vezérigazgatójának levelét. Ez a levél arra a karcolatra íródott válasz­ként, amelyben Kisjó Sán­dor nagyon szelíd tónusban, de azért nem minden szati­rikus él nélkül szóvá tette a pesti kenyér gyenge minő­ségét. Levelében a vállalat igazgatója nem utasítja inssza a humorista bíráló szavait (mert bírálatot visz­szautasitani nem szép dolog, s mert ő is tudja, hogy a pesti kenyér nem jó) nem is magyarázza meg. hogy miért olyan a pesti ke­nyér, amilyen (mert a ma­gyarázattól a kenyér nem javul számottevő mérték­ben), ellenben kijelenti, hogy a fővárosi kenyér majd akkor lesz egyenlete­sen jó, ha az újságcikkek — beleértve Kisjó karcola­ton is — egyenletesen Jók lesznek. Az újságcikkek minőségi javulását a jó kenyér feli •- teléül szabni kedves, játé­kos ötlet, valóban talpra­esett riposzt. Láthatjuk te­hát, hogy — miközben a pesti kenyér marad olyan, amilyen — a szatirikus bí­rálat szatirikus választ szült: a Sütőipari Vállalat vezetőjének egészséges hu­mora van, következéskép­pen tud nevetni a sütőipar­ban itt-oti még fellelhető hibákon, összefoglalva te­hát a történteket: a humo­rista epés bírálatán jóízűen mulattak a kenyérgyár dol­gozói, s hogy ennyi jóízű kacagás közben maga a ke­nyér nem eléggé jó ízű, az másodrgngú kérdés, elvégre minden nem lehet együtt. Mindenki tudja, hogy a humorérzék valóságos áldás, kívánom is, hogy az Isten tartsa meg a vezérigazgató aranyos humorát. S amikor mint szakképzett és gyakor­ló humorista elismeréssel illetem szellemes válaszle­velét, egyben remélem, hogy közel már az idő, amikor a kenyere sem lesz sülellen. Keresett a nyíregyházi perl it Hazai vevők építőipar és a mezőgazdaság, külföldiek Csehszlovákia, Lengyelország, Ausztria, Svájc 1966. szeptember I*.

Next

/
Thumbnails
Contents