Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-18 / 221. szám
Mit és hogyan szabályoz a piac ? Az alábbi cikkünkkel sorozatot indítunk a Kelet-Magyarországban. Két kiváló magyar közgazdász, dr. Varga György és dr. Pirityi Ottó tollából a legfontosabb és legérdekesebb tudnivalókat közöljük az új gazdasági mechanizmusról. Nemcsak igazgatóknak, műszaki vezetőknek, termelésirányítóknak és propagandistáknak, de mindenkinek érdekes olvasmány, akit érdekel, hogyan fejlesztjük tovább szocialista gazdasági rendünket. Sorozatunk anyagait a keddi, a csütörtöki és vasárnapi lapszámainkban jelentetjük meg. Amit az áj mechanizmusról tudni kdH Dr. Höffer Ferenc főorvoshoz a fehérgyarmati kórház új párti it kárához. NYÍLT levél A gazdasági mechanizmus reformjának alapvető vonása a népgazdaság tervszerű központi irányításának, az áruviszonyoknak, s a piac aktív szerepének szerves összekapcsolása a termelési eszközök szocialista tulajdona alapján. Minden árutermelő gazdaság alapeleme a piac, amely az áruk értékesítésével, a termelőktől a fogyasztókhoz való eljuttatásukkal összefüggő gazda, sági viszonyok összessége. Ezért a szocialista gazdaság tervszerű működésének mechanizmusa magába foglalja a piaci mechanizmust is. A szocialista piac: szervezett piac. Mint a tervgazdálkodás része, a tervszerű gazdaság törvényeinek alárendelt, s ugyanakkor a nép. gazdasági tervnek megfelelően befolyásolja az újratermelés egész folyamatát. A népgazdasági terv ma már nem képes arra, hogy részleteiben előírja a vállalati feladatokat és az erőforrások lehető legésszerűbb felhasználását, kombinálását, a termelőeszközök beszerzésének és felhasználásának időpontját, stb. Központilag a termelők és a felhasználók kapcsolatai nem határozhatók meg részleteiben, tehát, hogy hol, mikor (melyik vállalatnak) mire van szüksége, milyen meny- nyiségben, választékban stb. Ez valójában csak a termelők és a felhasználók közvetlen árukapcsolatában — a piacon — formálódik, alakul ki. A piaci mechanizmus fel- használása tehát azt jelenti, hogy a vállalatok és a szövetkezetek nem külső utasításra, hanem a • felhasználókkal, fogyasztókkal létesített közvetlen kapcsolatok — kétoldalú megállapodások — alapján, ismert, vagy várható igényeknek megfelelően végzik gazdasági alaptevékenységüket (Termelés, értékesítés, szolgáltatás). E közvetlen kapcsolat révén részletekbe menően is megvalósulhat a termelés és a fizetőképes kereslet jobb összhangja, továbbá helyreállítható a termelés és az értékesítés — vagyis az újratermelés folyamatának — egysége. Ilyen körülmények között a termelőknek áruikat általában alá kell vet- niök a piac (a felhasználók, a fogyasztók) értékítéletének, amelytől jelentékenyen függ a vállalatok és az egyes dolgozók anyagi helyzete. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az új árrendszerben az árak széles körben az eladók és vevők megegyezése alapján alakuljanak. Az ár: a társadalmi elismerés kifejezője. Ez azt jelenti, hogy az árban nem feltétlenül térülnek vissza az előállítási költségek és — fordítva — megtörténhet, hogy a piaci értékítélet a költségeket számottevően meghaladó árat alakít ki. Ez a termékhelyettesítés lehetőségeitől, a kereslet és kínálat viszonyának változásaitól, a külső piacok hatásától függ elsősorban. A piac — nagyrészt éppen a rugalmas ármechanizmus révén — közvetlenebbül, gyorsabban és pontosabban informálja a vállalatokat a fizetőképes kereslet alakulásáról, mint a „felülről” megadott tervfeladatok. És mivel a szükséglet hatékony kielégítéséhez — jól kialakított irányítási rendszerben — gazdasági érdek fűződik, a kínálat rugalmasabban alkalmazkodik a kereslethez. A piaci mechanizmus ezéft hatékonyabb eszköze az irányításnak, mint a részletes központi tervutasítás, mert kedvező vagy kedvezőtlen hatása közvetlenül ott mutatkozik, ahol a döntés született, tehát a reagálás Ws közvetlenebb és gyorsabb. A piac által közvetített Információk általában lehetővé teszik a helyi termeléssel és a piachoz való rugalmas alkalmazkodásra szolgáló kisebb fejlesztéssel összefüggő döntések vállalati hatáskörbe való átadását. (Például a termékösszetétel, a választékbővítés, a termelés intenzitása, a felhasznált erőfonások, az elhasznált termelési eszközök pótlása és szinten tartása stb.) A piaci mechanizmus szabályozó szerepe a napi termelésben általában érthető: bonyolultabb kérdés a kisebb fejlesztések vagy a bővített újratermelés céljait szolgáló beruházások esetében. Hatása azonban itt sem mellőzhető. A piac jelzései — pl. a rugalmas ármechanizmus segítségével — a központi irányítás intézményein keresztül adott esetben befolyásolják, a szükségleteknek megfelelően korrigálják a népgazdasági terv, vagy bizonyos ágazat fejlesztésének célkitűzéseit. A piac hatással van a munkaerő áramlására is. A munkaerő áramlását ugyanis a jövőben erőteljesebben befolyásolja majd a jövedelmek vállalatonként! nagyobb differenciálódása. Márpedig a nagyobb jövedelem általában ott jön létre, ahol a társadalom többre értékeli a befektetett munkát. A piaci mechanizmus működése a vállalatoktól elmélyült piaci — a nép- gazdasági irányító szerveitől sokoldalú konjunktúra — elemzést és ismeretet kíván. Lényeges, hogy a piackutatást ne azonosítsuk a napi igénybejelentések összesítésével. A piackutatás ennél sokkal több: az igények keletkezését, változását olyan időpontban kell vizsgálni, amikor az konkrét piaci kereslet formájában még nem jelentkezik. Ez nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy az új termék a kereslettel egyidőben megjelenhessen. Az elmondottak nem jelentik azt, hogy idealizáljuk és fetisizáljuk a piacot, A piac ugyanis ingadozásokkal, tehát bizonyos veszteségekkel szabályoz. Iga:?, a gazdasági élet. részfolyamataiban ezek a veszteségek általában kisebbek a jelenlegi tervutasításos rendszer Shat okozott hátrányoknál. Nem szabad a piactól várni olyan gazdasági folyamatok szabályozását, vagy gazdasági problémák megoldását, amelyeket a piac nem js szabályozhat vagy önmagában nem oldhat meg. A piac alkalmatlan a szocialista népgazdaság na gr növekedési és fejlesztési problémáink megoldására, mindenekelőtt a fejlődés távlatának körvonalazására. Ezt egyre inkább csak a tudományos eredmények, készülő beruházások, munkaerőlehetőségek stb. szabják meg. amelyek a távlati tervek kimunkálásakor még egyáltalában nincsenek jelen a piacon. A távlati döntések nagy része (pl. a technikai haladás, a strukturális fejlesztés fő irányai, a nem termelő beruházások) tehát nem alakítható ki a kereslet-kínálat viszonyának adott helyzetben történő megítélése alapján. Hétfőn késő este, amikor befejeződött a taggyűlés, amelyen megválasztották önt a fehérgyarmati kórház párttitkárának, — úgy láttuk, nemcsak örül a párttagok szavazatainak, hanem bizakodik is, és e bizakodásban jókora elszántság is érződik Ezekre jövendő munkájában nagyon is szükség lesz, hiszen akad a kórházban néhány olyan probléma, amelynek megoldása az új vezetőségre vár. Talán említenem sem kell, mekkora változást hozott éppen három évvel ezelőtt a Szatmár vidéken e kórháznak a megnyitása. Hogy olyan erdőháti, tiszaháti idős parasztemberek kezeltethették magukat, akik életükben sem jártak kórházban; hogy a szakvizsgálatra már nem kell Mátészalkára menni; hogy ott több idő jut a betegek vizsgálatára, mint Nyíregyházán... De e három év alatt nehézségekkel is meg kellett küzdeni az ott dolgozóknak, nemcsak a betegséggel, nemcsak az éjszakai álmosi- tó inspekciókkal, és nemcsak a betegek életéért. Nem könnyű egy új kórház indulása, és közben hibák is adódhatnak. Egyik ilyen hiba volt, amiről nemrég cikket is irtunk: a fiatal könyvelő el- bocsátáeáról. Az elbocsátás törvénysértő volt, s emiatt a TMDB visszahelyezte őt állásába. Akkor nem tudtuk ennek okait, s ezeket keresve jutottunk el a taggyűlésükre is. Nem hittük hogy erős és szókimondó pártszervezet esetében ilyen megtörténhet. A taggyűlés résztvevői sem szóltak sokáig a valódi problémákról. S mennyire örültünk, mikor ez megváltozott! Mert itt megindult valami, ami helyes,* amiTiek így kell lennie kommunisták között, és amit a jövőben már az új vezetőségnek kell fejleszteni, ápolni, óvni. Ezt önök minden bizonnyal meg fogják tenni, hogy rie A több. mint 115 százalékos tavalyi eredményükért megérdemelten kapta a legjobb gyáregység kitüntető címet az ÉM. Könnyűbeton es Szigetelőipari Vállalat nyírteleki perlitüzeme. Ez évben mintegy hatmillió forinttal nagyobb értékű termék előállítását tervezték. Duzzasztott per litből a terv 90 ezer köbméter. Hőszigetelő idomból 1050 köbmétert. perlites válaszfal panelt bői 1600 négyzetméter elkészítését tervezték. A megnövekedett feladatok elvégzésére a gyár doltérhessen vissza a korábbi időszak, amikor még a párttagok véleményét i« a személyi függés határozta meg A taggyűlés légköréből, kiéleződött, hogy fásultság vett erőt rajtuk, tetteikben közömbösekké váltak a közügyek iránt. Mert nemcsak a KISZ-szervezet életének segítését hanyagolták el, nemcsak a dolgozók helyzetével és problémáival nem foglalkoztak eléggé, s nemcsak elnézték az anyagiasságot, a lazaságot, — megengedtek olyan jelenséget is. mint amilyen a politikai oktatás körül történt: a fegyelmezetlenséget és nemtörődömséget. Ezt nem lehetett példa- mutatásnak nevezni, noha a kórház dolgozói a párttagok magatartásáról vettek példát, ehhez igazították életüket az intézetben. Kétségtelen, hogy a szakmai — és közvetve a párt- szervezet — vezetőinek meg kellett birkózni különféle sajátos problémákkal is. Ezek között emlegették, hogy a kórház alkalmazottainak többsége három műszakban dolgozik, és nem tud eljárni a közös rendezvényekre. De hát hány más helyen hasonló a helyzet, és mégis meg tudják oldani? Másik nehézség, hogy a néhány nap múlva harmadik születésnapját ünneplő kórházban még mindig nem alakult ki állandó garnitúra, akikre bizonyosan számítani lehet. Azok közül, akik már a kezdetben is itt dolgoztak, csak kevesen vannak a kórházban, ötven százalék távozott. Nem jobb a helyzet most a főorvosok körében sem a hírek szerint egyszerre négy-öt foglalkozik a távozás gondolatával — a kilenc közül. Ennek rendezésére hívták össze a napokban a kórházban a' főorvosi értekezletet, de alighanem lesz teendője az ügyben önnek és a pártszervezetnek is bőven. A fiatal könyvelő esetére ezek is emlékeztettek, de gozói már év elején bekapcsolódtak a különböző verseny mozgalmakba. Versenyt indítottak a legjobb, leggazdaságosabb, és balesetmentes gyáregység feltételeinek teljesítéséért. A párt . IX. kongresszusának tiszteletére vállalták, hogy a tervezett termelési értéket hárommillió forinttal túlteljesítik. A gyárban a duzzasztásnál a kétműszakos termelésről folyamatosan áttértek a három műszakosra. Ennek eredményeként e hónap végére már mintegy kétmillió 800 ezer forint értékű tervtúlteljesítést érnek el. Duzzasztott perlit- ből év végéig a tervezett 90 ezer helyett előreláthatóan 120 ezer köbmétert állítanak elő. A gyárban készült termékek iránt egyre nagyobb az érdeklődés, lehetőség nyílik a kapacitás teljes kihasználására. Belföldön az építőipar használ fel legtöbbet, de az iparban általában is egyre nagyobb az igén.'’. Kazánok, vezetékek szigeteléséhez eddig az ipar mintegy 4—5 ezer köbmétert szállított el. Fokozódik a felhasználós mértéke a mezőgazdaságban is. A perlitet különösen a szőlészetben, hajtatóházakban és üzemi szinten talajlazítás céljára alkalmazzák. Az ez évre tervezett háromezer köbméter exportigényt máris kielégítették. Főleg Csehszlovákiába és 1 Lengyelországba szállítót- ' tak nagyobb mennyiséget. Kisebb tételben vásárolt Ausztria es Svájc. j A főleg az elmúlt évben I még jobban utalt a takarítónő és a portás felszólalása. Hogy az új portásnak azért lehet magasabb fizetése a korábban ott dolgozókénál, mert jobb a keresztapja.. Ez legalábbis furcsa. És hogy ez ne így legyen, arra a pártszervezetnek is, ügyelnie kellene. A takarítónő olyan figyelmeztetők és nyilvános megszégyenítés miatt emelt szót, amit ő — a húsz- éve párttag, — nem érdemel t ki. Amikor kérte, hogy töröljék az igaztalan figyelmeztetőt. nem is válaszoltak neki. Ez is benne volt a felszólalásában, amikor egyetlen mondatba sűrítette a véleményét: „Azért. hogy mi nem jártunk egyetemeket, azért hogy mi nem tudjuk olyan finoman Kifejezni magunkat, azért mi is szeretnénk embereknek látszani, akiken nem néznek keresztül.” Ezzel a két felszólalással indult meg az a folyamat, amelynek fejlődésével megváltozhat az élet a kórházban. S ha ez így történik, az emberek magatartására nem a fásultság, közömbösség lesz jellemző, hanem megszokottá válik az őszinte, kommunista légkör. És ilyen légkörben nem kerülhet sor majd sem törvény- sértésre, sem olyan esetekre, amilyent a takarítónő és a portás említett a felszólalásában. Ilyen légkörben a párt- szerveaet az eddiginél bátrabban nyúlhat a kórház nehézségeihez, lesz kommunista véleménye, és ezt hangoztatni is fogja: mer majd bírálni. Éné!kül azonban nem lehet tekintélye a pártszervezetnek. ,em Fehérgyarmaton, sem másutt. Az új vezetőség bzonyára ebben a szellemben lát majd munkához, hiszen — amint a szünetben a párttagok elmondták. — ennek reményében adták szavazataikat egyetlen kivételével önre a párttitkár megválasztásánál. Kim István végzett korszerűsítési munka es műszaki intézkedések következtében az idén már lényegesen kevesebb önköltséggel állítják elő » különböző termékeket a gyárban. Ennek arányában csökkenthették a lei- mékek eladási árát is. Nem utolsósorban ez is eredményezi azt, hogy a perlitfel- használás — főleg az építőiparban — ugrásszerűen fokozódik. Jövőre egy új üzem építését is tervezik, ahol kizárólag perlites válaszfal panelleket állítanak elő. Ebből a terv 1967-ber előreláthatóan ötvenezer négyzetméter lesz. Az olcsóbb termékek előállítására \ aló törekvést a gyár dolgozói továbbra i* folyamatos feladatként kezelik.' A gazdaságossági mozgalom célkitűzése óéi dául ez ét ben újabb négy- százezer forintos !■ ’ Vi r' - •1 rí tás. Az eddiei értékeié*»- alapján vállalásukat év végéig teljesíteni lúd iák. A legjobb gyáregység cím elnyeréséért folyó vers óv győztese megkapja a vá1’-'- lat által kitűzött ötvenezer forint jutalmat. Ez a nyírteleki üzem esetében azt jelenti. hogv átlagosan eey- egv dolgozónak közel ezer forinttal lesz löbb az évi keresete. (tá) Tabi László: Bizalmas barátaim tanúsíthatják. hogy gyötrö kétségek rnardosnak már hosiz- szabb ideje: célravezető módszer-e vajon a hibákra humoros-szatirikus karcolatokban rámutatni'! Kétségtelen, hogy efféle írások felettébb népszerűek, olykor általános, mondhatnám országos derűt keltenek, de gyakorlati eredményűket illetően — kevés kivételtől eltekintve — teljesen meddők. Nem vitatható igazság, hogy amin mulatunk, az kevésbé fáj, de ez az igazság — sajnos — érvényes azokra is, akilc ellen a szatíra irányul. Vagyis: nemcsak azok kacagnak, akiket szóvá tett jelenségek felbosszantanak, de azok is akik e jelenségekért felelősek. És mert nekik sem fáj annyira az, amin nevetni tudnak, minden marad úgy, ahogy volt. Mindebből pedig az következik, hogy az életünk ugyan csupa derű, de a hibák, a fonákságok és a felesleges bossizusá- gok szama nem csökken a kívánt mértékben. O, az én próféta lelkem! — kiáltottam fel Hamlet szavaival a napokban, amikor az Esti Hírlap-ban olvastam a Fővárosi Sütőipari Vállalat vezérigazgatójának levelét. Ez a levél arra a karcolatra íródott válaszként, amelyben Kisjó Sándor nagyon szelíd tónusban, de azért nem minden szatirikus él nélkül szóvá tette a pesti kenyér gyenge minőségét. Levelében a vállalat igazgatója nem utasítja inssza a humorista bíráló szavait (mert bírálatot viszszautasitani nem szép dolog, s mert ő is tudja, hogy a pesti kenyér nem jó) nem is magyarázza meg. hogy miért olyan a pesti kenyér, amilyen (mert a magyarázattól a kenyér nem javul számottevő mértékben), ellenben kijelenti, hogy a fővárosi kenyér majd akkor lesz egyenletesen jó, ha az újságcikkek — beleértve Kisjó karcolaton is — egyenletesen Jók lesznek. Az újságcikkek minőségi javulását a jó kenyér feli •- teléül szabni kedves, játékos ötlet, valóban talpraesett riposzt. Láthatjuk tehát, hogy — miközben a pesti kenyér marad olyan, amilyen — a szatirikus bírálat szatirikus választ szült: a Sütőipari Vállalat vezetőjének egészséges humora van, következésképpen tud nevetni a sütőiparban itt-oti még fellelhető hibákon, összefoglalva tehát a történteket: a humorista epés bírálatán jóízűen mulattak a kenyérgyár dolgozói, s hogy ennyi jóízű kacagás közben maga a kenyér nem eléggé jó ízű, az másodrgngú kérdés, elvégre minden nem lehet együtt. Mindenki tudja, hogy a humorérzék valóságos áldás, kívánom is, hogy az Isten tartsa meg a vezérigazgató aranyos humorát. S amikor mint szakképzett és gyakorló humorista elismeréssel illetem szellemes válaszlevelét, egyben remélem, hogy közel már az idő, amikor a kenyere sem lesz sülellen. Keresett a nyíregyházi perl it Hazai vevők építőipar és a mezőgazdaság, külföldiek Csehszlovákia, Lengyelország, Ausztria, Svájc 1966. szeptember I*.
