Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-18 / 195. szám

Biztató jelek Nyírmadán A tiszavasvári kocsis fürdőszobája Meggyökeresedik-e a nyír- naadai Űj Élet Tsz-ben a szocialista brigádmozga­lom? Ilyen kérdések foglal­koztatják ma a tsz egyetlen szocialista címért harcoló brigádjának vezetőjét. Rö­vid elemzés után bárki rájö­het, hogy nem is ok nélkül van ilyen bizonytalan ál­láspont a termelőszövetke­zetben. Talán az elmúlt évek si­kertelen próbálkozásai, ta­lán a vezetőség összetétele, vagy más közrejátszó ténye­zők miatt nincs múltja a versenyszellemnek. Pedig egy gazdaságilag erős ter­melőszövetkezetben a továb­bi fejlődés nem képzelhető el a szövetkezeti tagok tu­datának, életformájának fej­lesztése nélkül. A szocialis­ta termelőszc-vetkezti forma, a termelés szakadatlan fej­lesztése mellett arra is hi­vatva van, hogy a dolgozók életét formálja, a közösségi érzést erősítse, kulturáltab­bá tegye az emberek életét. E cél érdekében jött létre a szocialista brigádmozgalom országszerte, és ezért kell erősödnie ebben a tsz-ben is. Jelenleg még csak egy brigád harcol a szocialista címért, ez a legjobban ösz- szefogható, legszervezetteb­ben dolgozó traktoros bri­gád. ők kezdeményezték, ők vállalták, hogy elsőnek ebben a szövetkezetben elő­re lépnek. Nem tűztek ki látványos célokat maguk elé, nem jártak a fellegek­ben az ajánláskor, de válla­Megjegyzés : Baleset! Valójában dicsérő sza­vakkal kellene illetni taná­csi vállalatainkat azért, hogy az egy év előttihez képest csökkentették az üzemi balesetek számát. Hi­szen amig tavaly az első fél évben 116 baleset tör­tént a könnyű- és élelmi- szeripari üzemekben, addig az idei első hat hónapban ez a szám már „csak” 103 volt Mét tetszetősebb az eredmény, ha a balesetek miatt kiesett munkanapok számát viszonyítjuk: a csökkenés több, mint 700 munkanap. Furcsán hangzana azon­ban, ha sikerként vennénk azt, hogy 1966 első felében az említett vállalatoknál már csupán 1681 munkana­pot követelt a 103 baleset. Gyors számítás: ennyi munkanap egy dolgozó több, mint 5 évi helytállá­sát rejti magában. Fél év­tized alatt pedig egy laka­tos, asztalos több százezer forintnyi termelési értéket tud előállítani közepes tem­póval. Ezzel az összeggel rövidültek meg könnyű- és élelmiszeripari vállalataink januártól június végéig. Ahol dolgoznak, csak ott fordulhat elő üzemi bal­eset — mondják erre sokan. Ez igaz, s azon se lehet vi­ta, hogy olykor a legna­gyobb körültekintés, eiővi- gyázat ellenére is bekövet­kezhet a testi sérülés. Csak­hogy a gyakoriságát több figyelmességgel, nagyobb munkafegyelemmel ritkíta­ni lehet. Ügy, ahogy teszik ezt a Mátészalkai Bútor­ipari Vállalatnál: a tava­lyi 4 balesettel szemben az idén már csak kettő for­dult elő, holott a speciális gépek egész sorát ve­szik igénybe munkájuk végizésénél. Szükségtelen bizonygatni, hogy e munkahelyen gon­dot fordítanak a dolgozók testi épségére, s érvénye­sül a munkafegyelem a bal­esetek megelőzésében. Üjra csak arra intenek az első fél év tapasztalatai: nagyon fontos a termelési mutatók maradéktalan tel­jesítése, javítása, a gazda­ságosság a termelékenység fo­kozása. De mindennél fon­tosabb maga a dolgozó, a kétkezi munkás, az em­ber. Csak állandó és kitartó megelőzéssel tüntethetjük el a foltot egyre eredménye­sebben dolgozó vállalatunk , félévi bizonyítványáról. íné) lásaikat teljesíteni akar­ták. Hogy van-e látszata munkájuknak, ezt bizonyít­ják az eredmények, és őrzi a brigádnapló. Mert ki mer­né kétségbevonni, hogy az ő munkájuk is hozzásegítet­te a tsz-t ahhoz, hogy 21 mázsa búza, 10 mázsa rozs és körülbelül 100 mázsa burgonya átlagot érjenek el katasztrális holdanként. Iklódi Gyula szocialista bri­gádvezető és Pólyák János brigádtag a tavaszi sürgős szántás idején öt nap alatt 50—45 katasztrális holdat szántottak 50 lóerős gépeik­kel. Gyetkó Károly a veté­sek zömét egyedül végezte UE 28-as gépével. Bertók László az aratásnál 180 szá­zalékban teljesítette a ter­vét. Példásan járt el a kollek­tíva akkor is, amikor vala­melyik brigád tag megfeled­kezett magáról. így járt Szűcs Sándor, aki a háztáji területek műtrágyázásakor szabálytalanságot követett el, ezért brigádmegrovásban részesült, és kérték a hű­ségpénz csökkentését. Azóta is keményen dolgozik, hogy visszanyerje becsületét a társai előtt. Közösen fog­laltak állást akkor is, ami­kor Pólyák elvtársat figyel­meztették arra, hogy rje vi­gye el engedély nélkül má­sok pótkocsiját, csak éppen azért, mert az övé kisebb javításra szorulna, hanem csinálja meg, mert képes rá. A munka mellett a tanu­lásról sem feledkeztek meg. Elsősorban szakmai ismere­teiket gyarapították. Büsz­kén mondhatják, hogy va­lamennyien ismerik gépeik szerkezetét, működését, hi­balehetőségeit. Két fiatal traktorost közösen vezettek be a szakma rejtelmeibe. Kultúrmegmozdulásaik még nem jelentősek, de már van néhány bíztató jel. Esős na­pokon közösen olvasnak, po­litizálnak. A világbajnoksá­got közösen izgulták végig. Ilyen eredmények születtek eddig, és ők is kíváncsiak rá, hogy sikerül-e év végéig minden vállalást teljesíteni. Szerettek volna két brigád­tagot benevezni a járási szántóversenyre. Szeretné­nek egy közös fürdőnapot rendezni. Sajnos, ezek a lé­pések még akadoznak, mert kevés figyelmet szentelnek rá a vezetők. Előfordul még ma is, hogy kézlegyintéssel intézik el kezdeményezésüket, vagy semmibe veszik a községi versenybizottság ülését amely éppen a gazdasági vezetők és a szocialista bri­gád közeledését célozza. Ezek akadályozó tényezők, de nem leküzdhetetlenek. Ha ennek a brigádnak sike­rül előrehaladni, jövőre más brigádok is meg fogják pró­bálni, mert a szocialista brigádmozgalom lehetősé­get ad arra, hogy az embe­rek segítséget kapjanak tár­saiktól, közösen harcoljanak a hibák ellen, és emberibbé tegyék életüket. Bodzás Árpád agrármérnök Többszintes épületek KISZ-fiataioknak Vidéken is megkezdték a társulások szervezését A KISZ-lakásépítés jelen­legi helyzetéről kérdeztük meg Tarpataki Jánost, a megyei ifjúsági lakásépíté­si tanács vezetőjét, aki el­mondta: a KISZ Központi Bizottsága korábban kidolgoz­ta az ifjúsági lakásépítés or­szágos programját. Ennek sorén az egyes megyékre keretszámokat jelöltek meg, melynek megvalósítása kö­telező s amit csak túlteljesí­teni lehet. Szabolcs-Szatmár 250 KISZ-lakás felépítését kapta feladatul, melynek nagy része Nyíregyházán, kisebb része pedi<g Mátészal­kán, Kisvárdán és Záhony­ban épül fel. A KISZ-bizottságok mel­lett lakásépítési tanácsok alakultak, s vállalták ma­gukra a szervezés munká­ját. Nyíregyházán az utób­bi időben a Vécsey közben egy 16 darab 2 szobás la­kásból álló, háromemeletes épület elkészítésére fejező­dött be a szervezés. Itt az építkezés előre láthatóan lS87-ben ér véget. Az Ósző­lőkben folytatják a KISZ- lakásépítést: a második ütemben egyemeletes, 4 la­kásos épületek készülnek. Eddig 48 lakás építését szer­vezték meg, melyeknek a kivitelezése az idén kezdő­dik, átadásukra jövőre kerül sor. Ugyanezen a területen további 64 lakás megépítésé­re kezdődött el a szervező munka: ha szükséges szá­mú jelentkezés még ebben az évben meglesz, úgy 1967- ben ezekbe a lakásokba is beköltözhetnek a fiatal há­zasok. — A jövőben további szer­vezéseket végzünk, elsősor­ban többemeletes társashá­zak építésére. Ajánlatos, hogy akjk saját erőből kí­vánják megoldani lakásprob­lémájukat, keressék fel a KISZ-bizottségokat, ahol részletes felvilágosítást kap­nak a lakásépítési akció tudnivalóiról, a kedvező anyagi feltételekről. Nyír­egyházán a városi, vidéken pedig a járási KlSZ-bizott- ságok adják meg a szüksé­ges felvilágosítást, Könnyí­tés,, hogy jelentkezni az alapszervezeti titkároknál is lehet — mondta végül Tarpa­taki János. (a) Üjfajta gondok a városnyi községben Tiszavasvári, ez a rangját tekintve város, valójában Szabolcs második legnagyobb községe, tizenhárom és fél ezer lakossal. Alig három­száz méterre kanyarog mellette az ember alkotta folyó, a Keleti főcsatorna, s a Tisza Rázompusztánál öt kilométerre közelíti meg. Van, és inégsincs Régi fúrású kútjainak többségében elapadt az élte­tő víz. A hatvanas évek ele­jén a község vezetői kísér­letet tettek több kisebb víz­mű megépítésére. Ezek kö­zül egy most is üzemel. Másfél kilométeres körzet­ben szolgáltat vizet a lakos­ságnak. Az akkor épült há­zak közül több innen kapja a vizet, a fürdőszobákba is. Csak éppen nem olcsó. Köz- gazdasági számításokat vé­geztek. Rájöttek, hogy több kis kapacitású vízmű építé­se nem kifizető. Ezért gondoltak egy nagy, az egész községet és az üzemeket ellátó vízmű meg­építésére. Tervét a Tiszántú­li Vízügyi Igazgatóság ké­szítette el. Lévai Sándor, a községi tanács vb elnöke: — Részben már elkészült, üzemel, 33 kilométeres sza­kaszon szolgáltat vizet, de még épül... Hiányzik vi­szont a tisztító berendezés. Családonként kétezer forint Épül a vízmű a Bajcsy- Zsillnszky úton. Tízmillió­ba kerül. Alapja lesz Tisza­vasvári további fejlődésé­nek, kultúrálódásának. — A község lakossága tíz éven át 3,5 millió forintot áldoz e célra. Családonként közel kétezer forintot fizet­nek be. Várják a vizet a vasvári tsz-ek tagjai, üzemi dolgo­zók, pedagógusok, mindenki, aki építkezik. Ma már Ti- szavasváriban a lakások nyolcvan százaléka fürdőszo­bás. Sokan megvásárolták a fürdőkádakat, minden szük­séges felszerelést, csak a víz hiányzik. — Nemrég újabb harminc család kapott engedélyt, hogy a lakásukba a vizet bevezethessék... De ezek száma napról napra növek­szik. Csakhogy az üzemelte­tő, a Szabolcs megyei Víz és Csatornamű Vállalat még nem vette át üzemeltetésre a vízmüvet — magyarázza Virág Ambrusné, a vízmű­társulat főkönyvelője. Ez a probléma. De néz­zük, hogyan vélekednek az emberek? Lévai Sándorral járjuk a falut. Társas emeletes ház — víz nélkül Kinizsi út 2, de még ház­számtáblája sincs. Uj csa­ládi ház. Ifjú Kató Károlyé és családjáé. A férj az is­kolában, a fiatalasszony fo­gad bennünket. Boldog, mert a fürdőszoba működik. — Mi a kis vízműről kap­juk a vizet. Nagyon megéri. Azelőtt az iskolából hordtuk — mondja. De ott nincs még víz, ahová a nagy vízmű hálóza­tát építik be... Uj, egyemele­tes társasház a Bajcsy- Zsil jnszky út 38. A földszinten kopogta­tunk. Békési Tibor géplaka­tos lakása. Felesége nyit aj­tót. Arcán meglepődöttség, de miután megtudja, miért jöttünk, panaszkodik. — Itt a mosógép, centri­fuga, minden lakásban für­dőszoba, de az utcai kútról hordjuk bele a vizet. Pedig a vezeték itt húzódik előt­tünk alig tíz méterre. Ne­künk könnyebb, de azoknak, akjk az emeleten laknak! Békésiék május óta fizetik a vízdíjat. Havonta 200 fo­rintot. Csak éppen víz nincs. Legalább huszonötször kell fordulni az itt lakóknak, ha fürdés, mosás van. — Nekünk októberre ígér­ték, de nem tudom lesz-e belőle valami — jegyzi meg kissé elkeseredetten. Fürdőkádak és hiánycikkek Haladunk tovább. Vágó­híd út 1. Már tető alatt van Vécsey Istvánnak a vegyes ktsz kocsisának a háza. Mel­lette a régi, lebontva. Szep­temberben szeretnének be­költözni. Kész a fürdőszoba, a lefolyó, benne a csőveze­ték, csak a vizet várják. — Fali vaskagylót nem kaptam sehol — bosszanko­dik a kocsis. — Pesten sze­reztem be elzárócsövet is. Hiába, nem készültek fel megfelelően erre a rohamos fejlődésre. Pedig Vasváriban ma már fürdőszoba felszere­lések nem számítanak luxus­cikknek. Tőkés Gábor, a Kabók Lajos út 6. szám alatti ház tulajdonosa így panaszko­dik: — Készen a fürdőszoba, van fürdőkád, minden... Csak az útról kellene be­kötni a vizet. Még április­ban kaptam egy felszólítást, amennyiben befizetem a 800 forint bekötési díjat és az 1200 forint társulati hozzá­járulást, megcsinálják. Egy­szerre rendeztem... Azóta nem történt semmi. Kulturáltabb módon kí­vánnak élni az emberek Ti- szavasváriban is. Tótfalussy Lajos, a műszaki bolt veze­tője. — Egy hónap alatt 14 für­dőkádat vásároltak Vasvári­ban. Van már víz Tiszavasvári- ban, mégsincs. A nagy vízmű már ellátja vízzel a vezetékeket, de a lakáso­kat még nem. Hogy ml a probléma? Erre ezt válaszol­ja a tanácselnök: — A Sajó menti Vízmű­építő Vállalat nem adta át az újabb határidőre, június 30-ra sem az üzemeltetőnek a vízmüvet. Pedig már három­szor kísérelték meg. Valami hiba mindig akadt. Talán negyedszerre sike­rül. Ott ahol a Keleti fő­csatorna folyik, hamarosan lesz víz a fürdőszobákban is. Farkas Kálmán Hozzászólás cikkünkhöz / Számla Augusztus 3-i számunkban „Számla” címmel cikket ír­tunk arról, hogy az Északi Alközpont két házában söté­tedés után állandóan ég a villany. Ezzel kapcsolatban írt levelet olvasónk, Papp Sándorné, az egyik épület házfelügyelője: „A cikk azt a kérdést fe­szegeti, hogy miért ég egyik házban állandóan a villany, a másik házban pedig nem. Est annak tulajdonítja, hogy a számlát az állam viseli, mjvel állami házakról van szó, míg a szövetkezeti laká­soknál ez a lakók zsebére megy, és ők takarékoskod­nak. A városi tanács vb 2/1964. számú rendeletének 6. paragrafus 6. pontja ki­mondja, hogy a sötétedéstől a lakók által közösen hasz­nált helyiségeket 23 óráig ki kell világítani. Ezalatt — szerintem — a lépcsőhá­zat is érteni kell, ezért én csak 23 óra után kapcsolom be az automatát, amely két perc múlva leoltja a felgyúj­tott villanyt.” Akik a közösségért dolgoznak Amíg a renden megszá­radt lucernát gyűjti gépies mozdulatokkal, a délutá­ni beszélgetésekre gondol. Apró ügyekben kérték a segítségét, szociális segély, építési engedély — ki is volt a harmadik? Persze a fiatalok... A most hazajött lányok szóltak, ml lesz augusztus húszadikán? Holnap választ is várnak, mert ha nem lesz itthon semmi­igen 6 arra gondolt, hogy valami táncmulatság rrem ártana. A virányosiak is azt mondták, hogy szí­vesen átmennének az új kultúrházba, ha lenne egy jó műsoros délután, meg egy esti összejövetel. Vojtkó József négy éve tanácstag a járásnál, sokat gondolkodott, amig elfogad­ta. Nem ismeri ő a parag­rafusokat, azelőtt meg va­lóban csak a gyümölcsfá­ról tudott valamit, amit az apjától tanult. Abban élt a család mindig. Metszés, permetezés, faápolás, örö­kös körforgás. A fia szakít majd vele, a gépek érdek­lik. A gimnazista lánya is többre viszi, nagyon sze­ret tanulni. Kevés az idő, ha min­dent becsülettel akar csi­nálni az ember — mondja, mert nagy szó az, ha vala­ki egy fél falut képvisel­het a tanácsban. Becsület és kötelezettség. Rámegy sokszor a vasárnap is, a legtöbben akkor jönnek. Kis hely ez a Virányos, mindenki ismeri egymást, sokszor olyankor is hozzá mennek tanácsért, amikor összeszólalkoznak a szom­szédok. Mit mondjak ne­kik? Aludjatok rá egyet, aztán helyreáll a béke. A nagy ügyek simán mennek, vagy jogos a dolog, vagy nem. Ha igen, akkor segí­tenek a községnél is. Mió­ta egy szövetkezetben van a község és Virányos, min­den könnyebben megy. Az­előtt elmentek egymás mellett az emberek, persze akkor sem volt ellentét Virányos meg Tiszanagy- falu között, de azóta még nagyobb az egyetértés. Vi­rányos adja a könnyű ho­mokot, rajta a törpe al­mát, a termőre forduló kö­zéptörzsűt, Nagyfalu meg a jó Tisza-parti földeket, ahol embernyí magas­ságú a kukorica és 100 má­zsát hoz holdanként a pap­rika. így a jó, a kettő ki­egészíti egymást. A távol­ság sem nagy. Fél óra út a falu központjáig, de azt csak ritkán teszi meg az ember. Bolt, kultúrház van, csak nagy ügyekben kell a községbe menni. Mit kapott Virányos? Nem sokat, de mit várhat egy 700 lelkes település, amikor az anyafalu is csak sok gonddal tud építeni egy művelődési házat. Villanja, járda van, aztán ott a klubszoba is, amit Vi­rányoson kultúrháznak ne­veznek. Járnak a folyóira­tok, újságok, televíziót is adott a pártszervezet, jó lenne több is, de ha nincs pénz. így is sokat dolgoz­tak már vasárnaponként, most is mondták az embe­rek, ha a klubszoba előbb kap új tetőt, akkor segíte­nek a munkánál ők is. Mit szeretne? Semmi különö- j set, a család szépen él, a I tsz is egyre erősebb és ez' is csökkenti a gondokat.1 Ha meg jövőre a gyümöl- j esős termőre fordul és még j több fiatal jön haza dol­gozni még kevesebb lesz a baj. Elszaladt az a pár esz­tendő, amit kettős energiá­val dolgozott végig. Ismeri, talán szereti is a falu jó­része és ez nem büszkeség­gel, csak valami nagyon nagy jóérzéssel tölti el az embert. Szeretni a fákat, a min­dennapi munkát, becsülni az embereket — talán eny- nyi amit mondhat négy esztendő után és ha újra jelölik, akkor elvállalja is­mét. Kerékpárra ül, amikor erősen alkonyodik. Megy a tiszanagyfalui tanácsházára, ahol várja az elnök, hogy elintézzék az apróbb ügye­ket, és határozzanak a fia­talok ünnepi mulatsága ügyében is. Pallai Jénai 1966 augusztus IS. A tanácstag

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents