Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-17 / 194. szám
Tovább fejlesztik a Déli Alközpontot Szolgáltatóház-sor, bölcsőde, óvoda, presszó az új városnegyedben A Déli Alközpontban a napokban kezdték meg az Arany János utcán elkészült 66 lakásos ház átadását, így a 2. ütem építéséből már csak a Toldi utcán készülő szuperett befejezése van hátra, amelyet november végén adnak át. A 2. ütem építése mellett már megkezdték a 3—4. ütem építését is. Ebben az ütemben tovább fejlesztik ezt a városrészt, a telepítés korábbi ötletszerűségeit is megpróbálják helyrehozni. A kettős fejlesztési ütemben hét lakóházat építenek fel. Ezek közül négy, egyenként 26 lakásos épület az Arany János és a Vécsey utca közé, a Jósa András és a Makarenko utca közötti területre kerül. Ezen a részen megvalósították azt az elképzelést, hogy a fejlesztendő városrész helyét teljesen el kell takarítani, a régi házakat le kell bontank mert — bár a kisajátítási összeg így magasabb — az építkezés csak ezen a módon lehet gazdaságos, a gépesítést csak ekként lehet növelni. A foghíjak helyére újabb házakat építenek. Így kerül a Jósa András és az Arany János utca sarkára egy 16, a Kölcsey utca sarokra pedig egy 24 lakásos ház. A Makarenkó és az Arany János utca szabadon lévő sarkán 20 lakásos épületet építenek. Már ebben a fejlesztési ütemben megoldják az újonnan kialakult lakótelep ellátását is. A jelenlegi zöldségbolt átmegy a megszüntetendő csemegeüzlet helyére, a zöldségüzletben pedig virágbolt nyílik. A környékbeli lakók vásárolhatnak majd Nyíregyháza első üzletházában, amelyet a szakemberek szuperettnek kereszteltek. Megoldódik a szolgáltatások lebonyolítása is. A 3—4. ütemben a Vécsey utcán szolgáltatóház-sort építenek. Itt helyezik el a férfi, női fodrászatot és ruhajavítót, a cipő és órajavító, valamint egy üvegező képkeretező részleget. A szalon (amely a a Petőfi utcán van) mellé újabb felvevőhelyet kap a Patyolat. A 3—4 ütem építését 1967. december 31-ig fejezik be. Az építés költsége — a szolgáltatóházak berendezéseit nem számítva — 29 millió 55 ezer forint. Az építkezés befejezésével — nem tekintve a 2. ütemben elkészült 101 lakást — újabb 164 lakással gazdagodik ez a városrész. Elkészült a fejlesztés 5. ütemének beruházási programja is, amelyben — a tervek szerint — egy-egy 56 és 41 lakásos házat építenek az Arany János utcára. Az újabb ütemben szerepel még egy 40 fős bölcsőde, egy 50 fős óvoda és a meglévő iskola bővítése: újabb hét tanterem. Távolabbi tervek szerint a Szarvas és az Arany János utca sarkára szupermarkett és eszpresszó kerül majd. Ennek az ütemnek azonban még bizonytalan az építése. Már megkezdték ugyan a kisajátítást — 62 épületre mondják majd ki a szanálást és ez körülbelül négymillió forintba kerül — de a környékbeli szükség- helyzet megállásra késztette a szakembereket. Lehetséges ugyanis, hogy az 5. ütem helyett a beázott és részben életveszélyessé vált Tompa Mihály utcai házak helyén folytatják az alközpont további fejlesztését. (ki) Megjegyzés: Térkép — sok hibával Dj kiadásban, másodszor kerül az érdeklődők kezébe Nyíregyháza járási jogú város térképe. A 3100 példány örömet is, bosszúságot is szerez, örömet azért, mert büszkeséggel töltheti el a város vezetőit, lakóit, hogy alig néhány év leforgása alatt a fejlődő idegenforgalom és a növekvő belső igények máris újabb kiadásra késztették a Kartográfiai Vállalatot. Öröm az is, hogy a térképen már számos új létesítmény (tbc-szanatórium, főiskola, KISZ-vezetőképző tábor, Északi Körút, stb). kaphatott helyet, s hogy az új kiadás kiállításában is ízlésesebb, modernebb és áttekinthetőbb, mint elődje. Egy sor bosszantó következetlenség, sőt hiba azonban alaposan lerontja a várostérkép hitelét, értékét. Az átlagos helyismerettel rendelkező nyíregyházi ugyanis rövid, néhány perces tanulmányozás után több mint harminc (!) kisebb nagyobb pontatlanságot fedez fel rajta. A Dózsa mozit például a Lenin térre „helyezték át” a szerkesztők, a Bethlen Gábor és a Kinizsi utcát összekötő, évekkel ezelőtt megszüntetett és elbontott felüljárót megtartották eredeti helyén. Jónéhány fontos létesítmény, emlékmű, említésre méltó épület viszont hiányzik. Ezek közé tartozik többek között a hármasdombi munkásmozgalmi emlékmű, a Marx téri román hősi emlékmű. A műemlékjel- legű épületek, lakóházak között több olyan van, amelyet fölöslegesen emeltek ki, ugyanakkor a Szamuely-házat meg sem említik. Hiányoljuk a város három benzintöltő állomását is a térképről. Nem tüntették fel a megyei és a városi pártbizottság, a megyei KISZ-bizottság és más fontos intézmények székházát. Több következetlenség is „ékesíti” a térképet. A múzeumot az Egyház utcán tüntetik fel, de a látogatók számára fontosabb Felszabadulás úti kiállítóterem nincs a térképen. „Átkeresztelték” a színházat és a szabadtéri színpadot, öt sportpályánk közül kettő tíz évvel ezelőtti nevén NYSZSE és Építők-ként szerepel. Ezek mellett még számos hiányosság és pontatlanság kívánkozna a felsorolásba. Az ilyen térképpel kár rontani a Kartográfiai Vállalat egyébként ismert, jóhírű kiadványainak sorát. Az időnkénti új kiadások nyomdába küldése előtt nem lenne hiábavaló a város néhány jó ismerőjének, régi lakójának véleményét is kikérni. A többletmunkával és költséggel alig járó utólagos korrekció nagymértékben hozzájárulhatna a még hitelesebb, valósághű térképek kiadásához. Marik Sándor Év végéig még mintegy 14 millió forintot építenek a megyei kórház rekonstrukciós beruházásából. Az egész munka a jövő évben fejeződik be és 42 millió forintba kerül. Képünkön a 150 ágyas gyermekosztály kétemeletes épületének elemeit toronydaru segítségével könnyedén emelik helyére. (Háttérben a 84 ágyas fertőzőosztály épülete.) Hammel felv. A cipősarok példája A napjainkban gyakorivá vált kiárusítások mindig okoznak valamilyen formában meglepetéseket a vásárlóknak. Néha csalódást is, hiszen a minőségileg kifogástalan cikkek között gyakran találni divatjamúlt, vagy úgynevezett bóvli árukat. Ezek sokszor még a leszállított áron se nagyon növelik a vásárlási kedvet. Fokozza a kiábrándulást az ilyen árucikkekből az is, hogy minőségileg sem ütik meg azt a mértéket, amelyet ma már a vásárló egyre inkább elvár, megkövetel. Közös érdek Az új iránt növekvő igények ma már megkövetelik, hogy az ipar minőségileg egyre tökéletesebb, megbízhatóbb és olcsóbb cikkeket állítson elő. Cipővásárlók körében gyakran hangzott el panasz az utóbbi években, hogy az alig használt lábbeli talpa levált, vagy a sarok eltörött. Saját és népgazdasági érdekből cselekedtek a cipőgyárak, amikor a talpakat új ragasztási eljárással rögzítették és erősebb sarkokat raktak a női cipők alá. A minőségileg jobb cipők iránt minden bizonnyal nagyobb lesz az idén a kereslet, nem marad annyi áru a raktárakban. Megyénk szinte valamennyi üzemeben napirenden van a minőség javítása. Tökéletesedik a minőségi ellenőrzés: egyre kevesebb hibás áru hagyja el a gyárakat. Javult a radiátorok minősége a kisvárdai öntödében, növekedett az első osztályú cipők aránya a Nyíregyházi Cipőipari Vállalatnál. Minőségileg jobb, és olcsóbb bútortípus tervezésén dolgoznak a Nyírbátori Asztalosipari Ktsz- ben, tartógabb csomagolásban kerül a boltokba a nyíregyházi tejüzemben készült poharas tejfel, és így tovább. A minőség állandó javítása nemcsak a vásárlók érdekében történik. A piac biztosítása a gyár, az üzem érdeke is. Kétségtelen, hogy a Nyíregyházi Vasipari Ktsz-ben gyártott „Nyírség” motoros áruszállító az utóbbi években jelentős minőségi változáson ment át. Továbbfejlesztése, minőségének fokozása mégis indokolt, hegy felvegye a versenyt a hasonló külföldi gyártmányokkal. A nagyobb szériában gyártott termék kedvezőbben hatna a költségek alakulására is. A Nyírbogdónyi Kőolajipari Vállalat fontos terméke a fehér gyógyászati vaselin. Szívesen vásárolnák külföldön is, ha megfelelő minőségben tudnák gyártani. A termék minősége azonban hosszú évek óta egyhelyben topog, nem javul. A korábbi kísérleteket is szinte abbahagyták, mondván; költséges, inkább anyagtakarékosságra törekednek. Kétségtelenül jobb volna, ha az ebben elért szép eredményeket a minőség javításával is párosítanák. Megelőzni a veszteséget! A gazdaságirányítási rendszerünkben végbemenő változások megkövetelik, hogy a gyárak, üzemek gazdasági és műszaki vezetői az eddiginél is jobban törekedjenek az általuk gyártott cikkek minőségének javításával. Népgazdasági és vállalati érdek egyaránt, hogy minél több árut küld- hessünk exportra, a belkereskedelem raktáraiból pedig minél kevesebb cikk kerüljön leértékelésre, kényszerű kiárusításra. Tóth Árpád Falusi fiatalok szép nyara Mint a KISZ járási bizottsága munkatársai írják Csengerből: Becsületesen végzett munkájuk után megérdemelt pihenésüket töltik a járás fiataljai itthon és külföldön. A napokban érkezett haza Csehszlovákiából egy 29 tagú csoport Jelenleg 16-an töltik szabadságukat a balatonzán- kai táborban. A Szegedi Szabadtéri Játékok megtekintésére eddig húsz fiatal jelentette be igényét. A járásban több példa is van arra, hogy meg lehet teremteni a lehetőségét hogy a termelőszövetkezetek fiataljai is kellemesen töltsék a megérdemelt pihenést. A szamosbecsi termelőszövetkezet vezetősége betartotta szerződésben vállalt kötelezettségét: 15 tagú szocialista címért küzdő ifjúsági brigádjuknak hatnapos csehszlovákiai utazást biztosított, amelynek költségét a tsz fizette. A tisztaberek! fiatalok vasárnapokon is dolgoztak, és az így szerzett pénzt tíznapos balatoni táborozásra fordították. A pátyodi termelőszövetkezet pedig két fiatal tagjának fedezi a prágai röplabda VB-n való részvétel költségeit. CSEPELTŐL NAGYECSEDÍG Egy kommunista életútja A múlt év tavasza több fontos eseményt hozott Básti Ágoston életében. Kérésére nyugdíjazták, mint a Hodászi Állami Gazdaság igazgatóját. Április 4-én Munka érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapott, és a minisztériumtól „Kiváló állami gazdasági dolgozó jelvényt. De ezen a tavaszon sérelem is érte, mondja, „lakáscirkusz miatt és egyéb is volt a dologban...”, ■ így elköltözött Szolnokon élő családjához, otthagyva a nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezetet, aminek két esztendeig volt az elnöke — másodállásban. Elment Szabolcsból, amit szívvel lélekkel nevezett második hazájának, több mint másfél évtized után. Most mégis újra a nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezetben él, dolgozik. — Tedd el azt a jegyzet- füzetet, inkább beszélgessünk — mondta az idősebb emberek bölcs nyugalmával, miközben kicserélte olvasáshoz használt szemüvegét egy másikra. És beszélgettünk. Órákon keresztül. Amikor toliamhoz nyúitam, türelmetlenül intett, így élete eddigi útjának nagyobbik felét emlékezetből írom le, vázlatosan. Egészen fiatalon kapcsolatba került a munkásmozgalommal: 1318-ban tagja a agociáldemokrata ifjúsági szövetségnek, s a csepeli nagy munkáskohóban edződik. Pár év múlva az egyik földmunkás szövetség elnöke, majd 1924-ben a Szocialista Munkáspárt tagja lesz, kommunista, és sejtszervező a Jászságban. „Felforgató kommunista elemként” letartóztatják, öt évre kitiltják a fővárosból, s megkezdődik a 18 esztendőn át tartó rendőrségi, csendőrségi felügyelet. A rendőrségi zaklatás, a feketelista az évenként többször is változtatott munkahelyein egészen a felszabadulásig elkíséri. Letartóztatják, elbocsátják sztrájkszervezésért, a spanyol polgárháború idején a nemzetközi brigád tagjainak toborzásáért. A felszabadulás előtt éveken át csak a mezőgazdaságban kap munkát. Negyvennégy tavaszán is letartóztatják, újra megszökik, és Kecskemét környékén bujkál többedmagával október végéig, a szovjet katonák megérkezéséig. Novemberben, decemberben Molnár Erikkel már szervezik a pártot. A nemzeti bizottság nagygyűlésén mindkettőjüket nemzetgyűlési képviselőnek választják, és Bóstl Ágoston lesz Kecskemét első kommunista városi párttítkára. Több megbízatás teljesítése után 1949 végén Szabolcsba küldi a párt. A Nyírmadaj Állami Gazdaság igazgatója 1954 végéig. A személyi kultusz mély sebet ejt rajta, mégis azok között van 1956 november első napjaiban, akik Nyíregyházán és megyeszerte újra életre hívják a pártot, majd hamarosan teljes rehabilitációt nyer. — A pártban soha nem csalódtam. Ez a hit, ez a tudat adott mindig erőt. A hibákat, tévedéseket mindig egyes emberek követik el. Básti Ágostont valóban nem rendítették meg a régi, évtizedes meghurcoltatások, kitartott az eszme, az igazság mellett. 1957 januárjában már kormánybiztosként vigyáz Nyírtasson a nép vagyonára, maid a Sárospataki Állami Gazdaság megbízott igazgatója, míg útja újra Szabolcsba hozza, a Hodászi Állami Gazdaság igazgatójaként Most, az elmúlt éveket felidézve, tiltakozik az ellen, hogy a sokmilliós ráfizetéssel dolgozott hodászi gazdaság felemelkedésében övé lenne a nagyobb érdem, az, hogy 1959-től hat éven át csaknem ötvenmillió tiszta jövedelmet értek el. Helyette arról beszél, hogy majdnem kéttucat, harminc esztendősnél fiatalabb embert toborzott a gazdaság szakvezetéséhez, akik a dolgozókkal közösen két élüzem címet és két miniszteri oklevelet szereztek az üzemnek. — Egyetlen gyerekem sem bukott el az évek során — mondja, és szeretettel, név szerint sorolja, kikből lett gazdasági igazgató, főmérnök, kik azok tizenhármán, akik szakmailag felkészülve, a termelőszövetkezetekben állják meg helyüket A nyugalmat, a tétlenséget soha nem ismerte. A munka volt az éltető eleme, s 59 évével, az ecsediek és a járási vezetők kérésére, többletmunkaként elvállalta a megye, az Ecsedi-láp legnagyobb szövetkezetének a vezetését, az állami gazdaság irányítása mellett. — Tudtam mire vállalkozom. Az 1962. évi négymilliós mérleghiány mellett több, és nagyobb gond volt a szeszélyes láp embereivel helyes szót érteni, a nagyüzemi szemléletet kialakítani. A következő esztendő végén, noha a tervet nem sikerült teljesíteni, 12 millióval javították az eredményt 1962-höz képest. S 1964-ben, mérleghiány és különösebb támogatás nélkül 33 forintot oszthattak munkaegységenként. A nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezet megtette az első lépéseket a nyugodt fejlődés útján. Básti Ágoston, már túl a hatvanon, kérte nyugdíjaztatását az állami gazdaságból, hogy egészen a termelőszövetkezetnek szentelje erejét. Ekkor következett az, amiről Básti nem szívesen beszél. Bíró Gusztáv párttitkár mondja el, hogy a fegyelemmel nem barátkozó emberek összefogtak a szövetkezetben, az elnök lakásgondja sem oldódott meg. Nem a pihenésre gondolt Básti, hanem arra, hogy itt nincs rá szükség — elmegy pihenni. Elment, de a pihenésből nem lett semmi. — A galamb, meg a nyúi- tenyésztést még mindig korainak tartom — mondja az elnök. Jó volt, kellemes volt a családdal Szolnokon. Csak a megszokott munka hiányzott, s közben levél jött, levél ment: sokasodnak a gondok Nagyecseden. Később a leveleket küldöttség váltotta fel a szövetkezetből; hívták vissza Bástit. S mi tagadás, ő is vágyott a munka, a gondok sűrűjébe, oda, ahol tavaly, egyetlen esztendő fejjel lefelé fordította a korábbi eredményeket a gazdálkodásban is, a tudat alakításában is. Az utóbbinál pontatlan a meghatározás, mert a nagyon rossz gazdálkodás, a fegyelem meglazulása a tagok többségét ráébresztette a szigorú fegyelmezettség fontosságára. Ezért döntöttek a viharos közgyűlésen: Kérjék meg, hívják vissza Bástit, elnöknek. És ő visszament, mert azt tartja: az ember értékét a munka adja. Básti Ágoston elemében érzi magát. Napi ügyeket intéz, a korábbi döntések végrehajtása mellett kardoskodik, mert mint mondja, az alkudozás a munkában veszedelmes dolog. Es terveket sző a nagy láp területrendezésére, repülőtér építésére, mert a vegyszeres gazdálkodást csakis úgy oldhatják meg, mivel a ko- tun elsüllyed a leszálló gép. Hogy mennyire futja az idén a község erejéből, azt még ők sem tudják. Küzdenek az időjárással. — Úgy érzem — mondja Básti Ágoston — újra megtaláltuk egymást, az ecsediek is önmagukat. És ez a legfontosabb. Sturm AndrSsf
