Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-14 / 192. szám
XX1I1. ÉVFOLYAM, 192. SZÄM ÄRA: 80 fillér 1966. AUGUSZTUS 14, VASÁRNAP Az emberért — Szólalj meg, s megmondom ki vagy, — tartja a szólásmondás. Ennek gyakorlata jelentkezik a mindennapi életben, a közhivataloknál és a tanácsoknál. Az emberek sokasága naponta intézi a mindennapi életéhez tartozó apró, — személyes ügyét. Az íróasztal előtt, s velük szemben az ÁLLAM ül. Ó előttük a hivatalnok képviseli az államhatalmat, s ügyintézéséről messzemenő következtetéseket vonnak le: hogyan beszélnek velük, mennyi megértést, jóindulatot tanúsítanak az ügyben, a beadványt igyekeznek-e gyorsan, pontosan elintézni, avagy kétszer-háromszor is beidézik feleslegesen? Igazgatási szerveinknél dolgozók fontos munkát végeznek, érintkező pontjai az államnak és a lakosságnak, akikért az állam létezik. Napi munkájuktól függ a közérzet jó vagy rosszirányú befolyásolása. A Minisztertanács csütörtöki ülése e fontos munka értékelését adta. A Minisztertanács ülése elé került KNEB-anyagot országos vizsgálat előzte meg, amely érintette Szabolcs-Szatmár megyét is. 58 népi ellenőr, 209 munkanapot fordított annak megállapítására, hogy a hatósági jogkörrel rendelkező államigazgatási szervek kellő körültekintéssel és alapossággal, bürokrácia, mentesen intézik-e a lakosság ügyeit, vagy sem.** Megyénkben összesen 4152 ügyirat sorsát vizsgálták. Az értékelés szerint —, amelyet a Minisztertanács megállapítása csak megerősít — az utóbbi években gondosabban, kulturáltabban intézik a beadványok, panaszok sorsát. Az ügyintézők a munkaterületükön jélent- kező sajátos helyi problémákat ismerik, kellő szakértelemmel rendelkeznek, s így a törvényesség keretén belül oldják meg ügyfeleik problémáját. A hozott határozatok általában helytállóak. Ezért viszonylag kevés a benyújtott fellebbezések, panaszok és jogorvoslatok száma, A javulás kétségtelenül pozitív. Mégis beszélni keli róla. mert mondhat az ember akármit, annak az állampolgárnak, akinek ügyét húzzák-halogatják méltánytalanul intézik, s azokat is kevéssé vigasztalja a javuló tendencia, akiknek beadványa, a bürokrácia útvesztőjébe kerül. Nem lehet semmivel sem magyarázni, hogy megyénkben például egy-egy községi vagy járási tanács nem tartja meg a 30 napos érdemi határidőt; hogy az anyagi jogszabályok nem kellő ismerete miatt előfordul, hogy törvénysértő határozatot is hoznak; hogy a beadványok érdemi kivizsgálása, a tényállások megállapítása érdekében nem minden esetben végeznek helyszínelést; hogy _ elhanyagolják a panaszos időbeni kiértesítését. líaponta száz és száz ügyben intézkedni nem könnyű dolog. Különösen nem, ha hozzászámoljuk, hogy a bajaikra orvoslást keresők között hányán Csépeljenek a kombájnok is Ülést tartott az operativ bizottság Befejeződtek a magyar— dán tárgyalások Magyarországi látogatásáról, a vietnami helyzetről, az európai biztonságról beszélt szombati sajtó- tájékoztatóján a dán külügyminiszter Szombaton tanácskozást tartott a megyei mezőgazdasági és felvásárlási opera, tív bizottság, melyen Kovács István, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetője arrój adott tájékoztatást, hogy a múlt hét végéig összesen 180 000 holdon történt meg a kalászosok learatása. Megvizsgálták a keresztekben lévő termést, s megállapították, hogy azoknak 10 százaléka csírázott ki, s így remény van arra, hogy a termés nagy része megmenthető. Felmérések szerint a gépi aratást 45 százalékban állapították meg. Az átvevőhelyeken megvizsgálták a gabonák minőségét. A vizes termények gátolják a cséplést.. Megyénkben mintegy 97 000 hold volt az a kalászos terület, amelyet aratógéppel, vagy kaszávaj takarítottak be. Ezek voltak keresztekben a tarlón, melynek 40 százalékát elcsépelték, 60 százalékának a behordasát folyamatosan végzik. Hiba azonban, hogy az 500 cséplőgépből csak 328 végez ilyen munkát, 67 cséplőgép pedig különböző okok miatt tétlenkedik. . A 398 kombájn közül 57 végez cséplést keresztekből, holott sokkal többet kellene ebben a munkában foglalkoztatni. Nagy eltérések mutatkoznak a kombájno- sok teljesítményei között is. Nem kielégítő a talaj- munkák előrehaladása, hisz az idén még nem tudták elérni megyeileg a heti 25 000 holdas teljesítményt. Jó ütemben folyik a másodvetés. Eddig 15 000 hóidon került földbe másodvetésű növény. A kétműszakbah dolgozó traktorok száma 3— 400, ézt a duplájára lehet és kell úövelni. Megkezdték a burgonya betakarítását is, melyet eddig 40ÖÓ holdon végeztek el, Jó ütemben halad a dohánypajták építése, s számítani lehet arra, hogy augusztus végére újabb 173 dohánypajta segít e gond enyhülésében. Az aprómagfogással kapcsolatos szemlék befejeződtek, s megállapították, hogy az idén erősebb volt az arankafertőzés, mint a múlt években, s ezért 1500 holdat zártak ki magfogásból. Bár az utóbbi napok időjárása kedvezett, dé így is legalább 10 napig még éjjel nappal üzemelniök kell a szárítóknak. Eddig összesen 1440 vagon terményt szárítottak meg, de még 800 vagon vár szárításra. Ha az időjárás esős lesz, ez növekedhet, ha napos időjárás következik ügy csökken. Eddig összesen 3200 vagon kenyérgabonát vettek át a terményforgalmi vállalat telepein. Ezek után Sipos Béla, a megyei tanács vb. felvásárlási osztályának vezetője tájékoztatta a bizottságot, hogy megállapodás történt a MÉK-kel a korai és nyári érésű burgonyák felvásáriá. sara. Az operatív bizottság úgy látja, hogy a beérett korai érésű burgonya szedését mindenhol meg kell kezdeni. Ezt követeli meg az őszí szántási és vetési munkák sikeres előkészítése, de nem utolsó sorban a burgonya megmentése is. Ezért úgy intézkedtek, hogy augusztus 15-én a földeken történő 3—4 napos I tárolás után a burgonya felvásárlását megkezdik a földművesszövetkezetek. A soron következő feladatok sikeres elvégzése érdekében a megyei operatív bizottság a következőkre hívta fel a figyelmet. Legfontosabb tennivaló a kenyér megmentése érdekében a gabonák szárítása, hordása és a cséplés. Ez még nem kielégítő. Egyetlen cséplőgép és egyetlen kombájn sem tétlenkedhet és minden időt, még a Vasárnapot is ki kell használni. A talajmunka gyorsítása érdekében jobban meg kell szervezni a kettős műszakot. Különösen felhívta a figyelmet a bizottság a sok helyen kihasználatlan SZ—100-asokra, s úgy döntött, hogy ahöl nem foglalkoztatják, átirányítja más járásokba. Javasolta a bizottság, hogy ott ahol szükséges, a gabonák szárítására vegyék igénybe a művelődési házakat is, hisz első a kenyér megmentése. Javasolja a bizottság a közös gazdaságok vezetőinek, hogy a megtermelt csillagfürt magvakat ne adják el, hanem a zöldtrágyázás céljára biztosítsák. Ha feleslegük van, úgy a járási operatív bizottsággal együtt gondoskodnak más tsz-ek ellátásáról. Szombaton délelőtt a Kül. ügyminisztériumban befejeződtek a magyar—dán tárgyalások. A tárgyalások szívélyes légkörben zajlottak le. Per Haekkerup, a Dán Királyság külügyminisztere szombaton a Gellértjszajlóban sajtókonferencián számolt be magyarországi látogatásának tapasztalatairól, s az újságírók kérdéseire válaszolva a nemzetközi élet különböző időszerű kérdéseiről is szólt. Per Haekkerup elöljáróban rövid nyilatkozatot tett, hangsúlyozta: — Nagyon örülünk, hogy most első ízben ellátogathattunk a Magyar Népköz- társaságba. mert úgy gondoljuk: a kis- és a középországok között is fontos a személyes kapcsolatok kiépítése, egymás életének megismerése. Tapasztala. taim sok tekintetben megváltoztatták korábbi elképzel-elmet az önök rendszeréről és helyzetéről. — Magyarországi látogatásunk — mondotta a továbbiakban — egy hosszú folyamat része, s a szocialista és a nyugati országok együttműködésének javítását kívánja szolgálni. Tárgyalásainkon megállapodtunk abban, hogy folytatjuk a megkezdett munkát. Bejelenthetem: meghívtam Dániába külügyminisztérü- ket, hogy megmutathassuK országunkat, s mindazt, amivel rendelkezünk. Ezt nem azért tesszük — jegyezte meg derültség közben — hogy tőkés demokratává váljék, hanem hogy tovább erősítsük, mélyítsük együttműködésünk alakjait. Az európai biztonság problémájáról szólva hangsúlyozta: — Mi is alaposan tanulmányoztuk a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének legutóbbi határozatait. Elmondhatom: egyetértünk megfogalmazásával és szellemével, de tisztán kell látni, hogy ugyanakkor számos konkrét kérdésben eltérőek a nézeteink. Ügy véljük: az európai problémákat, köztük a német kérdést is, az európai biztonság általános ren- deizésének keretében, annak részeként kell megoldani. — Attól tartunk — tért át az atomfegyverek továbbterjedésének veszélyeire —, hogy ha a jelenlegi öt hatalmon kívül csak egy további ország is birtokába jut a nukleáris fegyvereknek, néhány éven belül akár 15—20 ország is megszerezheti azokat, s a fegyverek így kikerülhetnek az emberiség ellenőrzése alól. Ezért az a véleményünk, hogy csak afykor kerülhetünk el a jelenlegi veszélyes pontról, ha megakadályozzuk az atomfegyverek továbbterjedését, s olyan egyezmény születik, amely megtiltja a nukleáris fegyverkísérletek valamennyi fajtáját. Vietnamról egyebek között ezekét mondta a külügyminiszter: — Dánia, mint á NATO tagja, amerikai partnerével szemben is többször kifejtette azt a nézetét. hogy nem hisz a konfliktus bármiféle katonai megőldásá- nak lehetőségében. A legfélelmetesebb eszközök bevetésével esetleg ki léhét csikarni a döntést, e lépés azonban a harmadik világháború kockázatával jár, s ennek kiróbbantása — úgy gondoljuk — ném lehet sem az Egyesült Államoknak, sem egyetlen más hatalomnak sem érdeke. A rendezés egyetlen lehetséges útja: meg kell állítani az eszkalációt, a háború kiterjesztését, s el kell fogadni a Vietkongot (a Dél-vietnami Nemzeti Félszabadítási Frontót). mint a tárgyalások egyik -résztvevőjét. — ézívésen látnánk, ha Anglia és a Szovjetunió, az 1954-es genfi értekezlet társelnökéi. megegyeznének egy új. genfi konfererlcia összehívásában. A tárgyalások előfeltételeként azt lehetne megszabni, hogy minden harci tevékenységet szüntessenek be Vietnamban. Ugyanakkor kívánatosnak tartjuk, hogy a dél-vietnami nép minden külföldi beavatkozás nélkül dönthessen saját jövőjéről. A legilletékesebbekre kellene bízni a választást: önállóak akarnak-e maradni, vagy pedig egyesülni Észak- Vietnammal. A dél-vietnami nép szabad önrendelkezését az ENSZ szavatolhatná. Dánia kész hozzájárulni a szükséges feltételek megteremtéséhez. — Megítélésünk szerint napjainkban Vietnam ugyah a legfontosabb nemzetközi kérdés, de nem hisszük, hogy akadályt jelenthetné az európai problémák rendezésének útjában. Mi készek vagyunk folytatni érő- feszítéseinket a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai kapcsolatainak javítására. — Gazdasági kapcsolatainkban a szocialista Országokkal folytatott kereskedelem növelésének hívei vagyunk — ' hangsúlyozta ezután a miniszter. — ötéves hosszú lejáratú egyezményeket írtunk alá Bulgáriával. Csehszlovákiával és Lengyelországgal, s jó rrtég- állapodásaink vannak a magyar kormánnyal is. Az önök külkereskedelmi miniszterével folytatott megbeszéléseink alapján pedig tovább szélesítjük kereskedelmi kapcsolatainkat és ipari jellegű együttmükö- •jlésré is törekszünk. x Per Haékkérup az ENSZ soron következő közgyűlésével iß foglalkozott a kóhfe- rencián. Majd rámutatott: kormánya támogatja, hogy a világ különböző térségeiben atomfegyvermentés övezetekét hozzanak létre, Európában is kész elfogadni ilyet, de csak akkor, ha az övezet megteremtése egy általános biztonsági rendszer, szerződés része. A dán külügyminiszter lefejezésül újra magyarországi tárgyalásainak eredményeivel foglalkozott. Per Haekkerup dán külügyminiszter augusztus 9 és 13 között a Magyar Népköztársaságban tett hivatalos látogatásáról szombaton közös közleményt adtak Ki. akadnak türelmetlenek, kötekedők, sőt gorombák, saját igazuk megszállottjai. Ehhez bizony türelem és ismét csak türelem kell. Bárhogy is értékeljük azonban a munka nehézségeit, elismerjük az erőfeszítést, ez a munka lényegén, felelősségén semmit sem változtat. S ez a döntő. Bántónak és igazságtalannak tartották, — joggal — például a rozsályiak, hogy panaszaik érdembeni intézéséhez a tanács a szükségei bizonyítékokat nem szerzi be, környezettanulmányt a segélyezési ügyekben sem készít, a döntést ügyintézőjük helyi ismeretére alapítják. Kétségtelen, hogy az esetek túlnyomó többségében igazságos a döntés, de az az egy-két panaszos, akinek sérelmét nem a tényeknek megfelelően intézik, kárt szenvedett, a tanácsi munkát igazságtalannak tartotta. A népi ellenőrök vizsgálata megállapította például, hogy a Nagykállói Községi Tanácsnál csak egyetlen beadvány esetében fordult elő, hogy az érdekéit félét személyesen meghallgatták, ügyében érdemben intézkedtek. Nem-e a kényelmesség vezette a Nyírbátori Járási Tanács VB. egészségügyi csoportját akkor, amikor a szociálpolitikai kérdésekben nem vizsgálta meg a tényállást, hanem elutasító határozatokat hozott azzal az indoklással, hogy megfelelő pénzügyi fedezet nem áll rendelkezésére? Ez a gyakorlat idegen a mi tanácsi rendszerünktől, éppúgy mint az a módszer, amit a csengeti és a Pjityodi Községi Tanácsnál lehetett tapasztalni. hogy mellőzik a tanácstagok és az állandó bizottságok munkáját az ügyek intézésében. Tartalmában gazdagodó világunk mind jobban megköveteli a közélet demokratizmusát: biztosítani a választók érdekvédelmét, az emberét, egyes bürokratákkal szemben. Szélesíteni kell azok körét, — beleértve a tömeg- és társadalmi szervek szerepét is — akik a napi apró, személyes problémákkal foglalkoznak. Mint a Minisztertanács ülése is megállapította: nemcsak egyszerű köteles- ségteljesitésről, hanem emberségről. jó szándékrót, a törvényesség helyes alkál- mazásáról van szó. Nem elsősorban a papírhalmazon múlik a bürokrácia, hanem azon, mennyire érzik szívügyüknek a hivatalban dolgozók azt, amiben eljárnak, vagy el kell járniuk. Nem látványos kijelentésekre, ígéretekre, hanem egyszerű hétköznapi tettekre ván szükség. Az emberért. Dragos Gyula mié PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
