Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-12 / 190. szám

xxra. évfolyam, m. szám / Ara: 50 fillér i960, augusztus 12, péntek * « Illést tartott a Minisztertanács A dán külügyminiszter Martonvásáron és a Balatonnál A KNEB elnökének jelen­tése összefoglalóan megália. púja, hogy az utóbbi években javult, gondosabb és kultu­ráltabb lett az államigazga­tási szervek ügyintéző munkája. A javulást tükrö­zi, hogy a tanácsi szervek­nél határozati intézkedése­ket igénylő csaknem két­millió ügy túlnyomó több­sége, 96,4 százaléka már az első fokon — azaz fellebbe­zés nélkül — lezárult, A jelentés azonban rámu­tat arra is, hogy az ügy etc intézésénél nem egy esetben hibák, bürokratikus meg­nyilvánulások tapasztalha­tók. Aranyaiban nem jelen­tős, de abszolút mennyiség­ben magas — évente csak­nem 70 ezer — az első fokú döntésekkel szemben be­nyújtott fellebbezések szá­ma, s mint a másodfokú határozatokból kitűnik, ezek közül több mint 25 ezer esetben a fellebbezőnek adtak igazat. Ez azért is figyelmet érdemel, mert a közvéleményben sokkal na­gyobb visszhangot keltenek a méltánytalanul intézett ügyek, mint azok, amelye­ket körültekintően, a jog­szabályoknak megfelelően zárnak le. A panaszokat többnyire a formális, bürokratikus, ri­deg ügyintézés, máskor a jogszabályok ismeretének hiánya, olykor pedig a „presztizs-f éltes”, azaz a hatósági szerveknek a ko­rábbi állásfoglaláshoz való ragaszkodása váltja ki. Elő­fordul viszont, hogy egyesek ügyeit személyi kapcsola­taik révén kevésbé indo­kolt esetben is gyorsan és kedvezően intézik el. Ez sérti a dolgozók igazság­érzetét, s ezért a különböző párt-, állami, ék társadal­mi szervekhez, a sajtóhoz, a rádióhoz és televízióhoz sok + panasz érkezik. A hibás ügyintézés a továbbiakban oly sok szervet foglalkoz­tat, hogy egy-egy ügy ren­dezése — az azzal foglalko­zók munkabérét, a helyszí­ni szemlék költségeit, stb. számítva — az államnak több tízezer forintjába ke­rül, de ennél súlyosabb az ilyen ügyek politikai ter­mészetű hatása. A panaszokat kiváltó okok közé tartozik a meg­felelő tájékoztatás hiánya. A dolgozók gyakran nem kapnak kellő f< Ivildgosítást, hogy ügyükbehi mely szerv­hez, vagy személyhez kell fordulatok, beadványukhoz m,ilyen okmányokat kell csatolniuk, milyen kötele, zettségeik vannak, illetve milyen jogok illetik meg őket. Az igazgatási szervek határozatai sem mindig se­gítik a dolgozók tájékozó­dását: gyakran egyáltalán nem, máskor pontatlanul hivatkoznak a határozat alapját képező jogszabály, ra, az indoklás pedig oiy szűkszavú, felületes, hogy az ügyfélben a mellőzöttség és a jogsértés érzetét kelti. Ez szintén növeli a pana­szosok számát, s „közben­járó” keresésére ösztönzi az ügyfeleket. Még mindig ta­pasztalható az is, hogy egyes szervek nem tartják meg a törvényben előírt HU napos elintézési határidőt, vagy ennek egyes ügyekben elengedhetetlenül szüksé­ges meghosszabbításáról nem értesítik az ügyfeleket. Sok üzem, intézmény, hi­vatal feleslegesen kér ható­sági igazolást, bizonyítványt a hozzá fordulóktól. A ta­nácsi szervek 1964-ben 2 millió 120 ezer, 1965-ben 2 millió 200 ezer hatósági bi­zonyítványt, ezeken kívül a lakóbizottságok, illetve a tanácsi összekötők évente körülbelül 6 millió igazolást adtak ki. Mindez sok bosz- szuságot okoz a lakosság­nak. A KNEB jelentése megál­lapítja: Bár a lakosság mind aktívabban vesz részt az ügyek intézésében, s a tár­sadalmi munkások nagy he­lyi ismeretének igénybe vé­telével javul az államigaz­gatási szervek munkája, még nem alakult ki eléggé annak módja és gya korlá­ta, hogyan vonják be sze­les körűen a lakosságot, a társadalmi- és tömegszerve. zeteket a hatósági ügyinté­zésbe. A népi ellenőrzés vizsgá­latát a tanácsi szervek ked­vezően fogadták, s már eközben is történtek kezde­ményezések a saját hatás­körükben felszámolható hi. bák megszüntetésére. A Minisztertanács a KNEB javaslata alapján több határozatot hozott. Megállapította, hogy az ál­lamigazgatási szervek fele­lősségteljesebben tevékeny­kednek, növekedett a ta­nácsi dolgozók politikai, szakmai és általános mű­veltsége. A további fejlődés érdekében a kormány uta­sította a szakigazgatási szervek fő. és szakfelügye­letét ellátó minisztériumok, országos hatáskörű szervek vezetőit és a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetőjét: Kellő ellenőrzés és irányadó állásfoglalások, útján szüntessék meg a né­pi ellenőrzés vizsgálata so­rán feltárt hiányosságokat, helytelen gyakorlatot. Az igazgatási szerveknek job­ban kell tájékoztatniuk az állampolgárokat jogaikról és kötelességeikről, általá­ban biztosítani kell a jog­szabályok széles körű pro­pagandáját. A kormány kötelezte az illetékes szerveket: vizsgál, ják meg, hogyan lehet csökkentem a hatósági bi­zonyítványok és igazolások számát oly módon, hogy általánosabban biztosítsák a személyi igazolvány bi­zonyító erejét, más adatokat a dolgozó munkahelye iga­zoljon, illetve az ügyintéző szervek — az emberek irán­ti fokozott bizalom jegyében — fogadják el az érdekel­tek írásban adott nyilatko­zatát. A kormány ügy döntött, hogy valam,ennyi miniszté­riumban és országos hatás­körű szervnél két hónapon belül meg keli tárgyalni a vizsgálat megállapításait, a terület sajátosságainak fi­gyelembe vételével konkrét intézkedéseket kell tenni a Minisztertanács határozatá­nak végrehajtására és rend­szeresen értékelni kell, hogyan intézik az irányítá­suk alá tartozó szerveknél az állampolgárok ügyeit. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság feladatává tette a kormány, hogy a ha. tározatok végrehajtását kí­sérje figyelemmel. Per Haekkerup dán kül­ügyminiszter és felesége, valamint kísérete csütörtök délelőtt Martonvásárra, a Magyar Tudományos Aka­démia mezőgazdasági kuta­tó intézetébe látogatott el. A látogatásra elkísérte Szi­lágyi Béla külügyminiszter­helyettes és felesége, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Biacsi Imre, a kutatóin­tézet helyettes igazgatója tájékoztatta a vendégeket az 1949-ben alakult intézet tevékenységéről. A tájé­koztató után a dán külügy­miniszter és felesége több kérdést tett fel, majd a ven­dégek megtekintették a Beeíhoven-múzeumot és sétát tettek az árnyas park-' ban, végül az intézet gene­tikai osztályára látogattak el. A dán külügyminiszter el­ismeréssel nyilatkozott az intézet tevékenységéről. A dán külügyminiszter csütörtök délután a Bala- ton-partra látogatott. A kirándulásra elkísérte Szi­lágyi Béla külügyminiszter­helyettes és felesége, vala­mint Ráht Károly, hazánk dániai nagykövete, A ven­dégek az út első állomása­ként Tihanyt keresték fel, ahol megtekintették az apát­ságot, a helyi múzeum ér­dekességeit és az Egry Jó­zsef kiállítást. A dán külügyminiszter es kísérete ezután rövid sétát tett Balatonfüreden, majd az állami pincegazdaság helyi központját keresték fel, ahol tájékozódtak a történeimi borvidék múlt­járól es a fejlesztésre ki­dolgozott tervekről. A ki­rándulás következő álloriiá- sa Badacsonytomaj volt. Per Haekkerup külügymi­niszter és kísérete a Bala­ton északi partjáról a Ti­hany—szántódi kompon kelt át a somogyi oldalra. Az éjszakát Siófokon töltötték. A litunSiásznozgalOiii nagy halottainak sírkertiében temették el dr. Molnár Eriket . Csütörtök délután a Kere­pesi temetőben mely rész­véttel elbűcsúztatták dr. Molnár Eriket, a párt és a munkásmozgalom kima­gasló harcosát, akadémikust, tanszékvezető egyetemi ta­nárt, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudomá­nyi Intézetének igazgató­ját, országgyűlési képviselőt, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnö­két. Részt vett a gyászszertar­táson és a ravatalnál dísz- őrséget állt Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Nemes Dezső. Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Cseter- ki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke; lerótta kegyeletét a párt Központi Bizottságának és a kormánynak több tag­ja. a Tudományos Akadé­mia elnökségének tagjai, az országgyűlés vezető beosztá­sú tisztségviselői; oft vol­tak a gyászolók soraiban az egykori harcostársak, a volt munkatársak. A ravatalnál először Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának pót- ‘ tagja vett búcsút az el­hunyttól. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében szomorú szívvel, mélységes megha­tottsággal búcsozom Molnár Erik elvtárstól, pártunk hűséges fiától, a nagysze­rű kommunista tudóstól. — Halála nagy .veszteség mindnyájunknak: népünk­nek, pártunknak, az egész magyar tudományos élet­nek. Ezért a végbúcsú per­ceiben mindnyájunk szí­vét a fájdalom érzése szo­rítja össze, amikor arra gondolunk, hogy a szocia­lizmus építésének, a mar­xista-leninista tudomány továbbfejlesztésének nagy és lelkesítő munkájában ez­után őt is nélkülöznünk kell. — Molnár Erik elvtárs haladó gondolkodású peda­gógus családból származott, ő maga jogász lett. — 1928-tól kezdve már mint az illegális párt tagja dolgozik és harcol népünk felemelkedéséért, a szocia­lista eszmék győzelméért. A párt mindjárt az elmé­leti munka területére irá­nyította: a 100%, a Tár­sadalmi Szerrile, a Korúnk, a Gondolat hasábjain' támo­gatta, segítette a forradal­mi ’ rpunkásmozgalom, a párt politikai küzdelmeit. A felszabadulás után folytatja sokrétű munkás­ságát. A debreceni ideigle-. nes kormánynak népjóléti minisztere, azután moszk­vai nagykövet, igazságügy­miniszter, külügyminiszter, a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke. — A felszabadulás óta megszakítás nélkül tagja az országgyűlésnek Fáradt­ságot nem ismerve képvi­selte választói, dolgozó né­pünk érdekeit. Az Interpar- lamentális Unió tagjaként sok külföldi barátot szer­zett népünknek, munkájá­val erősítette hazánk nem­zetközi tekintélyét. Molnár Erik elvtárs kom­munista tudós volt, aki tu­dományos munkáját mindig és mindenkor gyakorlatára, gyakorlatát tudományos munkájára alapozta. — Szenvedélyesen küz­dött minden ellen, ami né­pünket megosztotta: a na­cionalizmus, az irredentiz­mus, a vallási előítéletek, á- faji- rnegky.lonböztetésjek, a munkásmozgalom' égj'sé- gét megbontó nézetek el­len. — Eredményes munkás­ságát pártunk, népünk • a felszabadulás óta mindin­kább megbecsülte. Akadé­mikus lett, s számtalan ki­tüntetés adományozása mel­lett kétszer jutalmazták Kossuth-díjjal. De müvének igazi jutalma belőle, ma­gából, tulajdon értékeiből következik. — Molnár Erik elvtars pártunk hű fiaként szeré­nyen élt és bátran alko­tott. Szomorú szívvel bú­csúzunk tőled, Molnár Erik elvtárs, s emléked meg­őrizzük abban a világban, amelynek eléréséért és -ki- teljesítéséért egész léted áldoztad. A gyászszertartás után a koporsót a végső nyughely­re, a munkásmozgalom nagy halottainak sírkertjébe vit­ték. Újítási bemutató és szánióyersenj Nyírteleken Csütörtökön, augusztus 11-én a nj'íregyházi járási szántóversennyel egy idő­ben mezőgazdasági erő- és munkagép, valamint a tsz- ekben már alkalmazott újí­tások bemutatójára is sor került a nyírteleki Dózsa Tsz-ben A legelőn felsora­kozott gépek és az újítások méltán keltették fel az ér­deklődést. Az AGROKER 7 erő- és 10 munkagépet mutatott be, közöttük a legújabb típusú csehszlovák gyártmányú burgonyaülte­tőt, melyet megyénk álla­mi gazdaságaiban már hasz­nálnak. Érdekessége, hogy 4 sorosan végzi az ülte­tést. Mellette közvetlenül láthattuk a kiásót, majd a szomszédságában az osz­tályozó^ melyek a Nyír­egyházi Mezőgazdasá­gi Gépjavító Vállalat gyártmányai. Sok érdeklődője volt a termelőázövetkezetekben al­kalmazott újításoknak, ame­lyeket az erő- és munkagé­peken eszközöltek a tszrta- gok, a mezőgazdasági gép­javító munkásai. Huszon­egy jelentős újítást mu­tattak be, amelyeket egyes tsz-ekben sikerrel alkal­maznak. Különösen sok nézőié volt a szántóversenynek. A járásból 26 traktoros veti részt a nemes vetélkedőn, mélyet végül is ha tized- pontokkal is, Marcsek Pál, a Nyírteleki Gépjavító Ál­lomás traktorosa nyert meg. Jutalmul egy mosógépe* kapott. yitite noieumh p£Y?sPt/eTr*! Napirenden a dolgozók panaszainak, bejelentéseinek intézése Módosították az öregségi nyugdíjról szótő korábbi rendeletet A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyó­lag tudomásul vette a külügyminiszter beszámolóját a francia külügyminiszter magyarországi hivatalos látogatá­sa alkalmával folytatott tárgyalásokról. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentest tett arról, hogyan intézik a tanácsok és más állami szervek a lakosság beadványait, hivatalos ügyeit. A kormány a jelentést megvitatta és határozatokat hozott. A Minisztertanács a művelődésügyi miniszter előter­jesztése alapján határozatot hozott a műszaki egyetemek távlati fejlesztéséről. A kormány meghallgatta és tudomásul vette a föld­művelésügyi miniszter első helyettesének tájékoztatóját a nyári mezogazdasagi munkákról. A Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára a Minisztertanács módosította a dolgozók társadalombiztosítá­si nyugdíjáról 1958-ban hozott rendeletét. A módosítás azokra az öregségi nyugdíjasokra vonatkozik, akiknek nyugdiját az 1954. október 1. után érvényben lévő jogsza­bályok szerint állapították meg. Az új rendelkezés értelmé­ben az ilyen öregségi nyugdíjasok közül azok, akik 1966. augusztus 1-én munkaviszonyban álltak és nyugdijuk meg­állapítása után 36 hónapon át dolgoztak (illetve dolgoznak), utolsó 36 havi munkabérük alapján kérhetik korábban rögzített nyugdijuk újbóli megállapítását, ha ez számukra kedvezőbb. A Minisztertanács a külkereskedelmi miniszter előter­jesztése alapján elfogadta a nemzetközi vásárokon való részvétei és az önálló külföldi magyar kiállítások jövő évi programját. . - -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents