Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-09 / 187. szám
Belgium csipkében és — pongyolában tJjabb faji összetűzés Chicagóban Chicago, (MTI): Martin Luther King hívei vasárnap, nagyszabású rendőri fedezet mellett, ismét bevonultak abba a chicagói kertvárosba, ahol a múlt héten a Nobel-díjas lelkész ellen merényletet kíséreltek meg. King most nem volt jelen. Az 1500 néger és fehér polgárjogi harcos, köztük igen sok pap és apáca, arra akarta felhívni az amerikai közvélemény figyelmét, hogy csak a fehérek Phnom Penhn, (MTI): Norodom Szihanuk herceg kambodzsai államfő hétfő1! újságíróknak tett nyilatkozatában kijelentette, „ha Harrimaéi békés szándékokkal érkezik Kambodzsába, akkor hajlandók vagyunk tárgyalni vele.” A herceg utalt arra, hogy a Harri- man-hez intézett meghívás óta bekövetkezett egy incidens: saigoni amerikai katonai vezetők elrendelték egy kambodzsai falu bőm. búzását. A támadásnak három halálos és kilenc sebesült áldozata volt, s az inDamaszkusz, (TASZSZ): Hétfőn befejeződött a 3. adeni nemzetközi szolidaritási értekezlet állandó előkészítő bizottságának ülése. Az állandó bizottság határozatban foglalt állást amellett, hogy támogatja Aden népeinek az angol gyarmatosítók és az áruló kormányzók elleni harcát. A bizottság táviratot küldött U Thant ENSZ-főtit- kárnak, s ebben a világszerWashington, (MTI): Hétfőn hatodik hetébe lépett 35 ezer amerikai repülőgépszerelő sztrájkja, amely megbénítja az Egyesült Államok öt nagy légi- társaságának teljes forgalmát. Bár Humphrey alelnök vasárnap egy tv-nyilatkozat- ban ismét felszólította a munkásokat, hogy vegyék fel a munkát, Wirtz munkaügyi miniszter közlése szeáltal lakott városnegyedben az ingatlanközvetítő vállalatok törvényellenesen nem adnak el és nem adnak bérbe lakást négereknek. A polgárjogi felvonulást ismét a fehérek dühöngő ellentü'.itetése fogadta. Töb. ben a Ku-Klux-Klan viseletére emlékeztető fehér papírcsuklyát viseltek. A zuhogó esőben a felvonulókat mindenünnen üvegpalackokkal, petárdákkal bőm. bázták. A rendőrség 19 embert őrizetbe vett. cidens nagy felháborodást keltett a lakosságban. A meghívást azonban már nem akarták visszavonni, miutái azt az amerikai utazó nagykövet elfogadta. Szihanuk hozzátette, nem hiszi, hogy Harriman látogatása a két ország diplomáciai kapcsolatainak új raf el vételéhez vezetne, mert az Egyesült Államok bizonyára nem teljesíti Kambodzsa feltételeit, amelyek között szerepel jelenlegi határainak elismerése és a kambodzsai határon végrehajtott amerikai támadások megszüntetése. vezet azonnali beavatkozását kérte az arab félsziget déli részén élő népek elleni háború beszüntetése és a demokratikus szabadságjogok biztosítása érdekében. A bizottság Wilson angol miniszterelnökhöz intézett táviratában elítélte Angliának a térségben játszott imperialista szerepét és a gyarmati hatóságok által foganatosított megtorló intézkedéseket. rint egyelőre nem folytatódnak a tárgyalások a sztrájkolok és a légitársaságok között. A sztrájk több millió dolláros kárt okoz a légitársaságoknak. Számos vonalon zsúfoltak a vonatok és a távolsági autóbuszok, s különösen a hét végeken nem is tudják mindenütt kielégítően lebonyolítani a forgalmat. Kártérítés helyett hönyöradomám A független Spanyolország illegális rádiójának tudósitója nemrégen látogatást tett Pa- lomarcszban. Az amerikai repülőgépekről lehullott és elveszett atombombákról hírhedtté vált spanyol kisváros és térsége azóta megközelíthetetlen a külföldi turisták és a belföldi utasok számára. A helyi hatóságok véleménye szerint az elveszett bombák keresése még nem fejeződött be, ugyanis a környéken igen sok amerikai látható, akik egészen titokzatos kutatásokat végeznek. Madridból érkezett1 orvosok és egészségügyiek még egyszer végigvizsgálták a helyi lakosságot és megállapították, hogy igen jelentékeny sugár- fertőzést kapott. Most magában Palomareszban és a környéken két specialis kutatólaboratórium működik. A környékbeli falvak parasztsága amiatt háborog, hogy az egész termés tönkrement. Az amerikaiak felégették a vetéseket és ezáltal megfosztották a földműveseket kenyerüktől. A kártérítés helyett csak künyör- adományokat adtak. MOSZKVA Hétfőn Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke dolgozószobájában fogadta a török nemzetgyűlés küldöttségét. A török parlamenti képviselők a szovjet Legfelsőbb Tanács meghívására július 27-én érkeztek hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. BONN Hétfőn Münchenben a vietnami háború elleni tiltakozás jegyében nagygyűlésen emlékeztek meg Hirosima és Nagaszaki amerikai atombombázásának halálos áldozatairól. SZÖUL A Szöultól körülbelül 270 kilométernyire délkeletre fekvő Kimhae légitámaszponton súlyos verekedésre került sor koreai tengerész- gyalogosok és a légierő tagjai között. Egy katona meghalt és körülbelül negyvenen súlyosan megsebesültek. BELGRAD Tito jugoszláv elnök hétfőn fogadta Edward Ocha- bot, a lengyel államtanács elnökét. DAR ES SALAAM Az angolai népi felszabadító mozgalom hétfői nyilatkozata szerint a felszabadító erők a legutóbbi összecsapásban 51 portugál katonát semmisítettek meg. Ezzel 143-ra emelkedett a legutóbbi három hónapban harcképtelenné tett portugál katonák száma. A felszabadító erők jelentős mennyiségű fegyvert és gyógyszerkészletet is zsákmányoltál!. Norodom Szihanuk nyilatkozata Harriman közelgő kambodzsai látogatásáról Ädeni szolidaritási értekezlet Hatodik hete tart a repülőgépszerelők sztrájkja Vörös kakas kontra Fekete i __i Vacsorára invitált egy fiatal házaspár. Brüsszel környékén laknak, kétszintes modern házban. A férfi technikus, az asszonyka titkárnő az IBM nevű amerikai mammulvállalat brüsz- szeli lerakatánál. Evés közben a 11 éves Jean és a 7 éves Eric tisztelettudóan viselkedett, de édesanyjuk, amint lefektette őket, panaszkodni kezdstt. — El sem képzeled, menynyi bajunk van ezzel a két gyerekkel. Percenként egymásnak ugranak, s ilyenkor aztán „büdös flamand”- nak, meg „koszos vallonnak titulálják egymást. Eléggé szokatlan, hogy édestestvérek „nemzetiségi konfliktusba” keveredjenek, de ez a furcsaság segített megértenem, milyen mélyek Belgiumban az úgynevezett nyelvi kérdés gyökerei. Belgium: ország, nyelv nélkül. Belga nyelv — mint ismeretes — nem létezik, az Észak-Belgiumban élő fla- mandok a holland egy sajátos nyelvjárását beszélik, a déli részen lakó vallonok pedig a franciát. Brüsszel maga kétnyelvű város. A villamoson kétnyelvű feliratok biztatják a közönséget, hogy fáradjon a kocsi belsejébe, s hogy leszálláskor csengessen, a hat brüsz- szeli színház közül öt franciául, egy flamandul játszik, viszont a másik legnagyobb város, Antwerpen színházában csak flamand szavak hangzanak el. A flamand északot, s a vallon délt egyébként az 1932-es nyelvi törvény által létesített hivatalos nyelvi határ választja el egymástól, és Brüsszel kétnyelvűségét is ugyanez a statútum szabályozza. Nos, ez a magyarázata a vendéglátóim családjában dúló belhábo- rúnak. ök maguk ugyanis a nyelvi határ közelében laknak, s mivel felsőtagozatos iskola csak a határon innen, alsós meg csak azon túl van, a 11 éves nagyfiú más nyelvet, s vele más szellemet, kultúrát szív magába, mint a kisöccse. És a harc „nagyban” is épp ily ádázul, épp ily makacsul tart évtizedek óta. Belgium az 1830-as polgári forradalom során szakadt ki Hollandiából. E forradalom vezetői, tehát a belga államiság megteremtői, vallonok voltak, s ők saját nyelvüket, a franciát tették egyedüli hivatalos nyelvvé. A flamandok viszonylagos héttérbe szorításához járult hozzá az is, hogy a XIX. században a gépi nagyipar megteremtésének korszakában a kis flandriai posztóüzemekről a déli, vallon területben lévő szénbányákra terelődött a hangsúly. Ez a két körülmény okozza, hogy az 1947-ben kialakult flamand mozgalom számbeli fölénye ellenére is az elnyomott fél szerepét játszhatja. Az 1961- es brüsszeli menetben tízezrek, egy évvel később, 1962 őszén, a második brüsz- szeli menetben már százezrek, de legalábbis kétszázezer flamand vonult az utcákon, s hangoztatta a mozgalom jelszavait. „Flamand üzemekben ne legyen francia ajkú főnök!” „Flamand földön ne legyenek francia nyelvű iskolák!” „A hadseregben a flamandok és vallonok aránya 67 százalék a 3.1 százalékhoz. A tiszteké éppen megfordítva. Nincs a hadseregnek egyetlen flamand tábornoka sem. Ez tarthatatlan!” „Követeljük a kulturális autonómiát!” „Az antwerpeni kereskedelmi iskolán szüntessék be a francia nyelvű tanszéket!” „A flamand gazdasági élet nyelve kizárólag flamand legyen!” „Arányosabban osszák el a beruházási összegeket Flandria és Vallonia között!” „Flamand és vallon munkásnak egyenlő bért!” A néhány évvel később, az 1950-es évek derekán alakult Vallon Népi Mozgalom törekvései és jelszavai viszont a legutóbbi időszak gazdasági fejleményeit tükrözik. A második világháború után az eddig elmaradott, mezőgazdasági jellegű Flandria rohamos fejlődésnek indult. Belgium bekapcsolódása az Európai Szén- és Acélközösségbe végső soron a korszerűtlenné vált szénbányák bezárásához vezetett; másrészről pedig a nagytőke egyre szívesebben létesít iparvállalatokat Flandriában, ahol megbízhat a flamand munkás állhatatosságában, konzervativizmusában. A vallom jelszavak tehát ennek megfelelően így hangzanak: „Vessenek véget a tőke elszívásának Valloniából!” „.Állítsák meg a vallon munkanélküliek számának növekedését, a vallon munkások átlagbérének relatív csökkenését!” „Számbeli kisebbségben vagyunk, s ezért akaratunk ellenére kormányoznak bennünket!” A flamandokat jelképező Fekete Oroszlán és a vallonokat szimbolizáló Vörös kakas ellentéte sokkal mélyebb, bonyolultabb, s ellentmondásosabb annál, minthogy egyszerű kérdés- feltevéssel eldönthetné bárki is: melyiknek van igaza?! Tény, hogy a flamandok alapjában véve konzervatívak, sőt, bizonyos esetekben a reakció támogatóivá lesznek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a második világháború idején sokan együttműködtek a németekkel, akik viszonzásképpen a koncentrációs táborokból hazaengedték a flamand származású foglyok néhány csoportját. A választási eredmények is arról tanúskodnak, hogy a flamandok a kereszténydemokrata párt, míg a vallonok a szociáldemokrata párt fő támogatói. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a flamandok kulturális autonómiára való igénye, s bizonyos gazdasági követeléseik jogtalanok. Ellenkezőleg: mindkét fél követeléseiben van jogos elem, természetes elégedetlenség a gazdasági struktúrával, országrészük fejlődési ütemének lassúságával, vagy stagnálásával. A társadalom mai urainak az az érdeke, hogy ezt az elégedetlenséget nyelvi csetepatékkal, szüntelenül szított ellentétekkel vezessék le. A nyelvi kérdés egyetlen érdembeli megoldását a Belga Kommunista Párt javasolta: önkormányzatot a két népcsoportnak, vagyis federalizmust, államszövetséget Flandria és Vallonia között, s ezzel egyidejűleg jelentős gazdasági-strukturális reformokat. Hiszen ha a bezárt bányák munkásainak hamarabb biztosítanának munkalehetőséget, s az utak és gyárak gyorsabban épülnének Flandriában, akkor talán az sem volna olyan fontos, hogy az Albertine templom toronyórája negyedóránként először egy flamand majd rögtön utána egy vallon népdal két-két taktusát játssza: az egyensúly kedvéért... Következik: Az aranyváros. Zilahi Judit Darvas József: Gyermekéveimből Ezt is elmondta minden alkalommal, ugyanilyen titokzatossággal. Az enyéim nem is ütköztek meg ezen. Általában a körülöttem élő emberek mindig ismételgettek, miképpen egész életük se volt más, mint egyforma napjaik szakadatlan ismétlése. Hogy bátyáim nem feleltek, Jani bácsi még megkérdezte: — Hogy fizet holdja? Ezt már a gabonára értette, hogy mennyit terem. Azután nemsokára elköszönt és elment. A csöndes estében még az utcáról is visszahallottuk a suta faláb biccenő koppanásait, mintha így taktusozott volna: ve-réb... ve-réb... Bátyáim megmosakodtak, tisztát vettek és lefeküdtek, nyugosztani egész héten eltörődött testüket. Rövid az éjszaka és holnap délután újra elő áll a kocsi, hogy vigye őket az új hét nehéz robotja elé. Anyámmal, a mozgalmas nap izgalmaitól újraéhezve, elmajszolgattuk még a sült kukoricát és egy-egy darab tésztát. Mig evett, messzire nézett és a két falat között kicsúszott belőle egy megelégedett sóhajtás: Az idén talán megkeresik a kenyérnek valót. Elég szépen fizet a búza, úgy mondja Mihály... Eszegettünk és hallgattunk. Csend volt, már a lombok is aludtak és közöttük a fészekre lelt madarak, csak valahol a szomszédos fán kurrogott esőt jövendőlőn egy leveli béka. A nyári este öléről ezernyi illat tódult felénk és szédítő magasságban ün- nepiesen ceremóniájának a csillagok. A megpihenés órái voltak ezek. A szélesre tárt konyhaajtón kiszűrődött a bátyáim jó ízű, egyenletes szuszogása. — Fáradtak lehetnek szegények — mondta anyám végtelen jósággal, mintha a hangjával akarná őket megsimogatni. Egyszerre csak kifordult a szájából a falat és utána a csendes sírás. — Szegény apátok, hogy ezt nem érhette meg... Keservesen sirdogált. Pedig határozottan tudtam, hogy boldog, megelégedett napjai kévésének egyike ez a mostani, mert talán lesz elegendő kenyér. Akkor, az anyám sírásából éreztem meg először, hogy nekünk még az örömünk se lehet tiszta, háborítatlan. mert sötét karjaival felettünk hadonászik valami kegyetlen ellenség... Nyáron, mikor szünetelt az iskola, az volt a dolgom, hogy legeltettem kis számú jószágainkat. Anyámnak szenvedélye volt a jószágnevelés. Tágas udvarunkon mindig szaladgált néhány káráló tyúk, gágogó liba és legalább egy malac, ha akkora is, mint az öklöm. Sokszor nem tudott nekik enni adni, mert elfogyott minden eleség és pénzünk se volt. Ilyenkor sírva hallgatta éhes könyörgésüket és megfogadta, hogy soha nem tart belőlük egy darabot se. Persze, a fogadalom csak keserű szó maradt. Tavasszal, nyáron még csak könnyű volt őket ellátni. A faluszéli árokparton dúsan nőtt a fű. Téptünk belőle néhány kosárral és jóllakott az egész állatállomány. Júliusban érni kezdett az eper és sárga tarlók nyúltak már a horizontba. Kihajtottam a libákat, a malacot és eltelve térhettem nyugovóra. Régi vágya volt anyámnak, hogy egy hasas kocája legyen. — Elhajtja az ember a kanhoz, s négy hónap múlva már meg is szaporodik — mondogotta mindig. — Csak egy kis szerencséje legyen az embernek, hatot- hetet is pottyanthat. Esetleg nyolcat is. A kismalacnak mindig jó ára van... Nem nyugodott, míg egyik malacot addig nevelte, hogy alkalmas lett az anyai hivatás betöltésére. örömünnep volt az a nap, amikor elhajtottuk a kanhoz. Utána néhány napig aggodalmasan figyelte. — Nem bug az — újságolta mindenkinek örömmel. — Megfogta elsőre... A terhes anyát nem őrizhetik olyan féltő gondossággal, mint ő a disznóval tette. Már azt is el- tervelgette, hogy a malacok közül kettőt meghagy, szép lassan etetgeti őket, hogy télire legyen hízó. A többieket eladja, mert a pénz is kell. így, ilyen jövőt színező tervek között éldegélt. Egy júliusi reggelen kihajtottam a disznót legeltetni. Szokás szerint végigszaladta az összes árok menti eperfák alját, hogy fölhabzsolja a széltől levert, vagy éretten lehullott gyümölcsöt. Ezért nagyon haragudtam rá, mert rövid, gama lábaimmal soha nem értem utói. Mire odaérkeztem a fához, ahol lakmározott, már futott is tovább a következőhöz, én pedig kifulladva, kacskarin- gós káromkodással utána. Végre nagynehezen megelőztem és fölkapaszkodtam egy fára, hogy rázzak neki epret. Mezítelen lábszáramon végighasítottak az elszáradt gallyak, rongyos ingemet még cafatosabbá tépték a kiálló, hegyes csonkok és bőrömből is szakítottak hozzá egy darabot, de én könnyesedéit szemmel, elkeseredetten ráztam az ágat és hívogató szavakat kiabáltam a disznó felé: — Ca, ca, koca! Ide te! Az pár percre megállt a fa alatt, futtából fölkapott néhány szem epret és már szaladt is át a kocsi- úton a másik árokpartra. A mohó éhség szédületében észre se vette, hogy éppen akkor robog el az úton veszett csörömpöléssel egy megvasalt parasztszekér. A kerekek csattogásától nem is hallottam a disznó sikitását, csak azt láttam, hogy fetrengve maradt a porban. A kocsis is észvette a szerencsétlenséget, de nem állt meg, hanem még jobban megcsapkodta a lovakat. (Folytatjuk)
