Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-07 / 186. szám
Tudomány — Technika: „ Varézsszerek** A népi hiedelmek, egyes vallásos elemek és a kultikus szokások közelebbi megértéséhez nagy segítséget nyújt a tudomány a „varázsszerek” leleplezésével. A vállásos hit elültetésében a kevésbé művelt emberek között nagy lélektani hatásuk van a „csodaszerek”, „varázsszerek” alkalmazásának. A fakir fis A megfejthetetlennek látszó — főként kelet-ázsiai — „csodákról” megállapították, hogy azok az ideg- rendszert befolyásoló növényi szerek hatásának tulajdoníthatók. A mohamedán fakir például látszólag vallásos révületbe zuhan, holott valóságban fa- kirfű (kurrusz) főzetéből készült hasis hatása alatt áll. Az az ember, aki kur- ruszlét fogyaszt, közönybe süllyed, s bódulatában belefelejtkezik a színesen nyüzsgő látomásokba. A ma már egyáltalán nem titokzatos szer csillapítja a fájdalmakat, tetemes adag esetén halálszerű eszméletlenséget okoz. Ebből az állapotból egy-két nap után következik be a jól misztifikálható „feltámadás”, A szóim* A jól ismert hasis mellett sok más „varázsfüvet” is ismer a Távol-Kelet. Egy nyolcszáz éves indiai füveskönyv több száz ősi varázs- és gyógynövényt sorol fel. Az egyik ilyen növény tejszerű nedve — melyet szórnának neveznek — mámorító hatású, ugyanakkor féktelen jókedvre deríti élvezőjét. Különösen a brahmanok (kiváltságos papi csoport Indiában) isz- szák, hogy „érintkezésbe kerüljenek a túlvilággal, a szellemekkel”, és hogy „jövőt kinyilatkoztató ihlet” szállja meg őket. A koholta A XV. század végén Haiti szigetére lépő felfedezők megfigyelték, hogy az ottani törzsek papjai, ha kapcsolatba akartak lépni isteneikkel, vagy halottakat akartak idézni. kohobát készítettek. Egy növény szárított leveleit porrá törték és ezt felszippantották orrukba. Napjaink kutatói végére jártak a kohoba- hatóanyag révületkeltő rejtélyének, sőt a szer hatását orvosok és kémikusok önmagukon is kipróbálták. A beálló tudatzavar, a számtalan hallucináció, a valóságként előtűnő látomások átélése során bebizonyosodott, hogy a természeti népek nem túloztak, amikor a szerek „varázslatos” hatásáról beszéltek. Amit azonban ők természet fölötti eredetű bűvöAz ősállatok súlya és életmódja A múzeumok őslénytani termeit látogatóknak mindig lenyűgöző látványt jelentenek a Földünkön egykor élt és azóta kihalt ősállatok hatalmas csontvázainak a méretei. A geológiai másodkor legjellegzetesebb állatai a Dinoszauruszok csoportjából kerültek ki. E család egykor élt fajainak súlymegállapításával végeztek kísérleteket az Egyesült Államok Természettudományi Múzeumának munkatársai. A súlymegállapító kutató munka első szakaszában szobrászok és őslénytanos szakemberek megépítették az ősállat kicsinyített, de pontos méretarányú modelljét. A munka második szakaszában a modellt homokkal hézagmentesen feltöltött ládába helyezték. A feltöltött ládát ezután lemérték a modellel együtt, majd anélkül. A két mérés közötti különbségből számították ki a modell pontos térfogatát. illetőleg homoksúlyát. Ezt a számot megszorozták az eredeti csontvázméretnek megfelelő szorzóval, majd a test és a homoksúly közötti különbség figyelembe vételével megkapták az ősállat eredeti, mondhatjuk „élő súlyát.” Ezzel a módszerrel kiszámították néhány geológiai másodkorban élt ősállat pontos súlyát. A kapott eredmények szerint az egykor élt sárkánygyíkok 2—10 tonnát nyomtak, de akadt köztük még ezeknél is nehezebb, pl. a Brontoszaurusz 27—30, a Brachioszaurusz 78 tonnájával, (összehasonlításképpen: egy oroszlán átlagos súlya 150 kg, egy elefánté is alig haladja meg a 3 tonnát.) Az ilyen mérések segítik az ősállatok élettanával foglalkozó kutatásokat. A hatalmas testű növényevő állatok a mai vélemények szerint a jura és a kréta időszak buja növényzetével ki tudták elégíteni hatalmas étvágyukat. Az őslénytanos szakkörökben azonban még napjainkban is számos vita zajlik azzal kapcsolatban, hogy a hatalmas testű 70—80 tonnás szauruszok milyen környezetben éltek és egválta- lán tudtak-e a szárazföldön közlekedni? Hogyan tarthatták fenn lábaik hatalmas testüket? Több szakértőnek az a véleménye, hogy a nagy testű állatok mocsarakba merülve éltek és hosszú nyakuk elsősorban azt a célt szolgálta, hogy a vízből kinyúlva a növényzetet legeljék. Am ezek az állatok annak idején tojásrakók voltak, ehhez viszont ki kellett menniük a szárazföldre. Napjainkban az őslénytani kutatók olyan kompromisszumot fogadtak el, hogy a nagy testű őshüllők általában mocsarakban éltek, de amennyiben életmódjuk azt megkövetelte, szárazföldön is otthonosan mozogtak. letnek tartottak, az valójában nem más, mint a hatóanyagnak az agyra, a lelki működésre gyakorolt sajátságos hatása. Nem a „természet fölöttibe”, vagy a jövő eseményeibe való bepillantásról van tehát szó, hanem az agy különös káp- rózatairól. A sámánok tálka A hajdani sámánok „tudományának” fő eszköze a piros kalapú, fehér pety- tyes, hirhedt mérges gomba részegítő levele volt. A ma muszkarin néven ismert anyag különös hatásokat vált ki. Kis adagja élénkséget, jókedvet idéz elő, a testi erőt átmenetileg fokozza. Nagyobb adag bevétele után a gomba fogyasztója már nem tud magán uralkodni, féktelen énekbe és táncba kezd, majd ijesztő látomásai támadnak. Az ünnepségeken sohasem hiányozhatott e gomba, holott egyetlen ilyen gombának gyakran egy rénszarvas volt az ára (!). Mondanunk sem kell talán, hogy a gombát a sámán árusította... Az aztékok „búfelejtője“ A mai Dél-Mexikó területén élt aztékoknál ugyancsak a varázsló papok titka volt a „jövőbe látás hatalma”. Egy vadszőlőhöz hasanló kúszónövény (Ri- veo corymbosaó) magját kellett elrágcsálniuk ahhoz, hogy isteneiket megkérdezhessék a jövő alakulásáról. A „nagy hatalmú varázsló” így az érzékcsalódásaik által torzított látomásait mondta el híveinek, vagy azt, amit el akart hitetni velük... Sokáig sorolhatnánk még a rafinált „csodaszereket”. Tanulságosan kivehetjük a felsorolt példákból, hogy a bódulat hatása alatt sok mindent el lehet hitetni a a naív emberekkel. Még szerencse, hogy a minden titkot feltáró tudomány alapjaiban dönti meg ezeket a misztikumokat is. <b) GYEREKEKNEK Vízszintes: 1. Had, 6. Dicsőség, 11. Vásárló, vevő, használó, 14. Kutya, 16. Évszak, 17. Háziállat (—’), 18. Fanyar ízű erdei bogyó. 19. Azonos betűk, 20. Ajándékoz, 22. Szólít, 23. SR. 24. Nem jut tovább, 26. Igen, oroszul, 27. Hűvösség, nap által nem világított terület, 28. Vissza: község Sza- bolcs-Szatmár megyében, 30. Személyednél, 33. Vissza: névelővel, egzotikus állat, 35. YRNF. 36. Friss esemény értesülés, 38. Elad, 39. A győri labdarúgó-csapat nevében szereplő rövidítés, 40, Megfejtendő, 42. CZA, 43. KXE 4- kedvel, szeret (utolsó kockában két betű. Függőleges: 2. Kiejtett mássalhangzó, 3. Omladék, 4. Lángol (—’), 5. Megfejtendő, 6. Megfejtendő, 7. RZ. 8. össze-vissza tud!!! 9. EÖ. 10. Megfejtendő, 12. Rómaiak aprópénze volt, 13. Elhalad, elmegy, 15. Szeszes ital, 17. Római 50 és 499. 19. Fegyelem, 21. Ritka madár, tolláért kedvelték, 24. Visz- sza: amerikai kisgazdaság, 25. DIBÁ, 27. Hamis, 29. Megfejtendő, 31. Kárt tesz, 32. Szállít, 34. Tör, 36. Csak félig hiszik!!! 37. Zri betűi keverve. 40. Személyes névmás, 41. Asztalos Vilmos. Megfejtendő: Megyénk nagy irodalmi egyéniségének neve (függ. 10 és 5), ...szülőfaluja (vízszintes 40 és függ. 29), valamint a (függ. 6) ...temető, ahol síremléket állítottak neki. Törd a fejjelt Megyénk nagy írója Múlt heti megfejtés: Nílus, Gangesz, Léna, Volga, AmazoK.onyvjutalom: Donát Katalin Oros Világos tanya, Trohák Piroska, Nyírtass, Gojda Mária Nyíregyháza, Epreskert u. 4S. Gyümölcs-bábszínház Az ősz gazdag mindenféle gyümölcsben, s aki szeret bábozni, bábszínházát játszani, némi kézügyességgel érdekes bábokat készíthet gyümölcsből. A bábkészítéshez legjobb a bodzaág. Mossatok meg krumplit, tököt, uborkát, hagymát, retket, almát, zöldpaprikát. Ezekből készül a bábok feje, amit spárgával bodzaágak végére erősítünk. Persze, á gyümölcsök nem fejezik ki a bábtc-rténet, szereplőinek jellemét, csak ha arcot készítünk nekik. Azaz. papírból kivágott szemet, szájat, orrot és hajat kell tüskével, vagy ha van, gombostűvel a gyümölcsökre tűzködnh Most pedig nézzétek a rajzokat: Az alma kerek, mosolygós, tehát vidám bábot alakít. A körte, — okos, tudálékos szerepre alkalmas. A hagyma lehet gyáva, félszeg alak. A paprika persze erős és bátor a szerepeiben. A burgonya, mert jó díszíthető, nagyszerűen meg. felel huligánnak. A retekből a mérges, dur- cás, veszekedős báb lehet. Az uborka pedig az elégedetlen, savanyú képű, rossz kedvű figurák megjele nítésére szolgál. KERESZTREJTVÉNY Malomvölgyi falevelek 1941. augusztus 7-én halt meg a kiváló ujind költő és Író R. Tagere. Nobel-díjjal tüntették ki. Tevékenységének, melyet az irodalom és költészet terén fejtett ki ez lett az eredménye: vízsz. l, függ. ll. és 23. Ezek a beküldendő sorok. Vízszintest 11. Süteménybe kell, 12. Ékezettel: keresztül, 13. NG. 14. Gerle „belső része”, 15. Hiányos érzékszerv, 16. Férfinév, 18. Zenedarab része, 19. Igekötő, 20. ZZF. 22. Morfológia, 25. Becézett női név, 26. Mózes öt könyve, 28. Mű, alkotás, latinul, 29. Szerencséje van, 30. Becézett női név, 32. ALZ. 33. Hegylánc Spanyolországban (Moréna) hibásan, 34. Ázsiai sivatag, 36. Levesféle, 37. Nem valódi, 38. Hivatalos közlemény (ék hiány), 39. Személyes névmás, 40. Útszakasz (ék fölösleg), 41. Mai napra, 43. Lószin is, 45. Növények, 47. Színez, 49. SL! 50. Nagy magyar zeneszerző volt, 52. Zsírtüsző gyulladás orvosi nyelven, 53. Kalászos magánhangzó nélkül, 54. Díszít. 56. UYL. 57. Nád végek! 58. Régi lengyel főnemes. 59. Német névelő, 60. Klasszikus „é”, 62. Vissza: vietnami nagyváros, 63. Pesti sportegyesület, 65. Azonos magánhangzók, 66. EGB. Függőleges! 2. összkomfortos legénylakás, 3. Kereskedelmi kifejezés, 4. őrlemény, 5. A kendertörő, 6. Erdei vad, 7. Jelez, 8. Helyeslést kifejező szó, 9. Ellentétes kötőszó, 10. Tűzhányó szája, 17. Földművesszerszám, 18. Versz. 21. Hideg, románul, 24. Névelő, 25. Angol félsziget a Minch tengerben, 37. Névelővel kevert angol ital (ék hiány), 29. Afrikai ország, 31. A zenekar egyik tagja, 33. Vadállat, 35. A latin parancsoló mód rövidítése, 36. Sorvégi összecsengés, 40. RS! 42. A piaci vételt előzi meg, 44. Egy meghatározott zenei hangnem, 45. Ilyen bér is van (kocsiállás pénz), 46. Veszteség, 48. Materiális (ék fölösleg), 50. Zala megyei nagyközség, 51. Valakire borul, 54. Francia kártyalap, 55. Helyet foglal, 62. Téli csapadék, 64. Kés szélek, 65. UE. 66. Mássalhangzó kiejtve. A megfejtéseket legkésőbb augusztus 15-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. Július 24-i rejtvénypályázatunk megfejtése: Szocializmus milliók számára és A forradalom katekizmusa című politikai röp- irataival. Nyertesek: Bengyel Istvánná, Biri Simonné, Jánkfalvi Lajos és Köbli Ferencné nyíregyházi, Tóth Zoltán baktalőrántházi, Juhász Margit gávai, Szabó József mátészalkai, Kása János nyírbátori, Mitró Györgyné nyírbogdá- nyi és Matesz Károlyné vásáros- naményi kedves rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. Életemben először voltam táborban. A Balaton közelében, a szép Malomvögyben ütöttük fel sátrainkat. Sokat fürödtem a Balatonban és még többet kóboroltam a közeli erdőben. Sok-sok falevelet gyűjtöttem és a kemény fedelű füzetemben, itatóspapír közé raktam mindegyiket. Otthon ugyanis megígértem az őrsnek, hogy ajándékul levélgyűjteményt viszek haza a táborból. Egyik nap Bállá Berci, a tábor mókamestere jött hozzám. Azt kérdezte: „Imrus, igaz, hogy faleveleket gyűjtesz?” Megmondtam neki, hogy igaz. Még az is érdekelte, mennyit gyűjtöttem már eddig. Ezt felelte rá: „Sokat”. „Nagyszerű!” — mondta és elment A tábortűznél este bejelentik: most pedig Bállá Berci tréfás kedvű mókamesterünk következik. Csasztus- kát énekelt egy kis mókusról aki nagyos szeret fára mászni. így kezdte: Prücsök Imrus unalmába’ Felmászott a juharfára. Zime-zum, zime-zum, Rece-fice, bum, bum, bum. Egyre feljebb vitte mersze, S a leveleket mind leszedte Zime-zum _ Az a bizonyos Prücsök Imrus én voltam, bár engem Szabó Imrének hívnak. Berci azon tréfálkozott, hogy mind leszedtem a juharfa levelét, s teletömtem vele a hátizsákomat. Az jósolta, hogy őrsöm majc a fejemhez vágja gyűjtemé nyem... Nem mondom, értem a tré fát, szeretem is, de ez rósz- szül esett. Másnap réggé elhatároztam: én bizony ha za is megyek. Összecsoma goltam, fölvettem a hátizsá kom, amiről Berci azt éne kelte, hogy falavéllel var tele. Ahogy ballagok a ka pi felé, észrevesz egy hetedi kés, Balogh Lajos. Előszói nem akartam neki mondani miért kívánkozom haza, d( mégis kivallatott. Levette £ hátizsákomat, és azt mondta: — Hiszen ez még nincs if tele falevéllel! Várj csak mi is segítünk... Gyűjtsüt együtt a faleveleket. Attól a naptól a fél tábor ugyanazt csinálta, amii én elkezdtem. Akinek nerr volt növénygyűjtője, rajzlapokból ügyeskedett össze, s versenyeztünk, kinek vari többféle levele? Balogh Laj- csival kitaláltuk, hogy minden levél mellé lerajzoljuk a fát is amiről szedtük. A záró tábortűznél már én énekeltem a cSasztuskát Bállá Berciről: Berci csúfolódott velem. Mivel sok a falevelem, Zime-zum... Csúfolódjon most magával, O is szedett három zsákkal, Zime-zum... Feljegyezte: Fiíleki János
