Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-07 / 186. szám
Hazaszeretet A hazaszeretet egyike azoknak a fogalmaknak, azoknak a szavaknak, amelyeket az ember mindenkor a legmagasabb fokú tisztelettel és a legtisztább, legnemesebb gondolatokkal ejt ki. De ez a szó egyike azoknak a szavaknak is, amelyek sok (és nem ritkán indokolatlan) használatlan hamis fényt kaptak. A hazaszeretetre nevelés nagyrészt kikerült a szülők tudatából, a haza iránti szeretet kialakítását nem érzik magukénak, legtöbbször — akarva, akaratlan — megelégednek az iskolai oktató-nevelő munka ilyen vonatkozásaival. Pedig ez a gondolat nagyon hibás. Azért is, mert a hazaszeretet nem csak annak a feltétele, hogy a gyermek megtalálja és megállja helyét a társadalomban, hanem maga az egyénisége is gazdagabbá, boldogabbá válik általa. A szőke Tisza nevének és jelzőjének hallatára még annak is megdobban a szíve, aki talán sohasem járt a Tiszánál, a dunaújvárosi gyáróriásról kapott hír szinte egyet jelent a „mi építettük” nagyon jóleső kifejezésével, s a nemzeti himnusz csak egy akkordja, egy sora emlékek százait idézi fel, bárhol halljuk is. A hazaszeretet egyike azoknak az érzéseknek, amelyek az embert hangtalanul figyelmeztetik, hogy tartozik valahová. Eszébe juttatják, hogy szóban, érzésben, gondolatban egy nyelvet beszélő társai vannak. De mint minden érzést, a hazaszeretet érzését sem könnyű irányítani, nevelni. Közvetlen ráirányulással, direkt módszerekkel pedig talán nem is lehet. Az iskolai hatások a családi otthonból áradó melegség, gondosság, a család együtt s hatása nélkül mit sem érnek. A hazai tájnak, a hazai élet sok-sok rezdülésének úgy kell kedvesnek lenni a gyermek szemében, ahogy a múlt összeolvad a jelennel és megcsillantja a nagyszerű jövőt, ahogy a természet munkája összeolvad az ember munkájával. Ha a szülői házban ezt az örömet, ezt a jóleső büszkeséget érzi a gyermek, akkor már csírázásnak indulhat az a mag, amelyből kisarjadó érzéseket később lehet és kell, jó irányba fejleszteni, alakítani. A hazaszeretetnek azonban már a kisgyermek számára 's többet kell jelentenie a 1 örnyezet, a táj szeretetétől. Soha ne mulasszuk el megemlíteni — ha csak egyetlen szóval is — az emberek, a magunk által végzett alkotó munkát. Ez az első lépést jelentheti, amelyben összefonódhat a gyermekben a szép táj, a nagy alkotások láttán érzett öröm, a hazafiúi büszkeség, a dolgozó ember, a nép szeretetével. És még egy, ami különösen szép és nagyszerű feladat a szülő számára: az nnyanyelv megtanítása, negkedveltetése gyermekéül. Annak a nyelvnek, -mely később tudatosan is édessé” válhat a gyermek számára. Az ízes, szép magyar beszéd, a legszebb ma- avar líra, az ismerősen csengő magyar népdalok megszerettetése mind-mind pgy mérföldkő a hazaszeretet kialakításában. Adjunk a syermek kezébe könyveket, amelyek a múlt hőseiről beszélnek és beszél iiink mi, magunk is a legalább olyan hősies jelenről. De úgy beszéljünk. hogy abban meg- ’ássa a hazáért való harc. a hibáért való önfeláldozás -•-♦oszát. Mert a serdülő gvermek , • meg tudia látés nekünk meg is kell '-itatni vele. Marik Sándor Fáradt vagyok — de mitől? Ez a divat 4 Pihentelőnek: más ^ Az alvás nem minden ^ Szabadság és kikapcsolódás Vendéglátáshoz: Meleg sajtok SAJTKEKSZ Tizenöt dkg lisztet, 12 dkg vajat, 15 dkg reszelt sajot, 2 evőkanál tejfölt, sót, pirospaprikát összegyúrunk és egy órát pihenni hagyjuk. Kinyújtjuk 3 mm vastagságúra, és 3—4 cm-es érméket szúrunk belőle. Tepsibe rakjuk, tojással megkenjük és világos sárgára sütjük. 15 dkg vajat összekeverünk 15 dkg reszelt sajttal, 1—2 kanál sűrű tejföllel, kevés sóval, pirospaprikával meg ízesítjük, ezzel a krémmel elég vastagon megkenve, kettőt-kettőt összeragasztunk. Tálalás előtt 8—10 perccel meleg sütőbe tesszük, ha a krém megpuhult, tálpapíron melegen tálaljuk. SAJTOS TEKERCS Vajas tésztából kisujjnyi nagyságú tekercseket sütünk, sajtkrémmel megtöltjük, két végét reszelt sajtba mártjuk, jó melegen tálaljuk. SAJTOS LEVÉLKÉK Két egész tojást összehabarunk, megsózzuk, liszttel sima péppé keverjük, se sűrű, se ritka ne legyen. Vaja- zott, lisztezett tepsibe 5—6 cm kis kerek lapokat kenünk belőle. Megsózzuk, köménnyel meghintjük és világos sárgára sütjük. Tálaláskor 2 lapot sajtkrémmel megtöltve összeragasztunk. Azonnal tálaljuk. PIRÍTOTT KENYÉR ROKFORTTAL Fehér kenyértől 5 crp hosszú 3 cm széles szeletkéket vágunk, közepét kissé kivágjuk és vajban megpirítjuk. Rokfort sajtot villával összenyomkodunk, hozzákeverünk negyedrész vajat, negyedrész darált diót, cayenne borssal, vagy erős paprikával ízesítjük és a pirított kenyerekre halmozzuk. Tálalás előtt sötőbe tesszük és jól átforrósítjuk. RÁNTOTT EMENTÁLI VAGY ÖVÁRI SAJT Fél cm vastagra, 10 cm hosszúra vágott ementáli, vagy óvári sajtot kétszer be- panírozunk, forró, bő zsírban kirántjuk. — Azt, hogy az emberek nagy része pihenésnek kizárólag az alvást tekinti, pedig ez nem minden. Kezdjük ott, hogy legismertebb a tavaszi fáradtság oka: ez rendszerint a vitaminhiány, a hosszú tél után. Nyáron az időjárási .tényező játssza a fő szerepet. A nagy meleg egyedül is tartós fáradtságot képes okozni, különösen azoknál, akik nehezen bírják a meleget. Hazakerülve, amint lehet, lefekszenek aludni. Felébredés után viszont nem sokat változik a helyzet, mert majdnem minden esetben kábultság, szédülés követi ezt a fajta pihenést. Orvosi szempontból azt ajánljuk, hogy inkább — az alvás mellett természetesen — az aktív pihenés módjait válasszák. — Melyek az aktív pihenés módjai? — A kikapcsolódást értjük ez alatt. Kirándulás, séta, sport, a levegőn tartózkodás, a nagy meleg után egy kis ideig. Még sok tényező okozhat fáradtságot, ezeket szubjektív tényezőknek nevezzük, hiszen mindenkinél másként jelentkezik. Gátlás, depresszió, idegesség, túl- feszitettség. Ezen csak úgy lehet segíteni, ha megkeressük az okot, és megpróbáljuk, a saját lehetőségeinken belül kiküszöbölni. Ezekben az esetekben is segít a mással való foglalkozás, a fáradtság leküzdésének „klasszikus” módja. Ha szellemi munkával foglalkozunk, végezzünk utána egy kis fizikai munkát, például a ház körül, ha fizikai munkát végzünk nap mint nap, akkor olvassunk, beszélgessünk, hallgassunk rádiót, stb., kinek mi a kedvenc időtöltése. Van még egy eset: az időjárás változásaira érzékeny emberek esete. Ha csak egy mód van rá, ilyen esetben fel kell keresni az orvost. — Még valamit megemlítenék: a túlzásba vitt napozás. fürdés, éjszakázás krónikus fáradtságot okozhat. Akár otthon töltjük szabadságunkat, akár üdülőben, igyekezzünk valóban pihenni, ne fárasszuk magunkat agyonzsúfolt programmal. Virágoskert az én — kertem Fű a gyermekeknek — Tövenként más Nap, víz, gyomlálás A gondosan ápolt kert elrendezése, a virágok össze- válogatása, minden esetben magán viseli a kertészkedő család ízlését. Már a bejáratnál, a kaputól a házig vezető út, barátságosan fogadhatja az érkezőt. A keskeny, ösvényszerű út, nem szép. A legalább egy és fél két méter széles, kaviccsal, vagy vörös salakkal leterített utat törpe növésű virágszegély teszi hangulatossá. Bár a szemnek jólesik az üde, zöld gyepszőnyeg, azért mégis a kert fő dísze a virág. Igen mutatósak a keskeny — mindössze 120— 150 centiméter széles — szalagágyak. Általában tetszető- sek a mértani formájú és az újabban divatossá vált, szabálytalan alakú virágágyak. A ki ültetésnél sokan csak a színhatásra törekednek és nem veszik figyelembe a növények igényeit. Nagyon fontos a színek összhangja, de a növények növekedési igényeire is vigyázni kell. Napos helyre ültethető a magasabbra növő és változatos színben pompázó Nőszirom, az egy métert is elérő Cickafark, ami júliusban, augusztusban ontja sárga virágait A Kánnából lehetőleg az alacsony növésüt ültessük. Az őszi rózsa augusztus táján borul virágba, míg az apró kis napraforgóhoz, vagy sárga margarétához hasonló Bájarc júniustól a fagyokig folyamatosan díszíti virágával a kertet. Legszebbnek hatnak az un. millflör-ágyak, ezekbe különböző növényeket ültethetünk, tövenként váltakozva. Meghatározott sorrendben, többször ismétlődve, színhatásuk olyan, mint a legcsodálatosabban szőtt perzsaszőnyegé. A virágágy készítésénél arra is ügyeljünk, hogy 3— 5 cm-nél ne legyen maga^ sabb, mert különben a víz lefolyik róla, s a feltöltött föld hamar kiszárad. A kert meghitt része a „pihenő”, ez rendszerint a kert elején, a ház közelében van úgy kell kiépíteni, hogy nyári eső után is hamarosan használható legyen. A család pihenőhelyét kényelmes karosszékek, nyugágyak szolgálják. Ahol szükséges, ott a gyermek játszóhelyére is gondoljunk. Lehetőleg a kert olyan részén, ahol könnyén figyelemmel kísérhetjük a lurkókat. Olyan füves területet kell biztosítani számukra, ahol nyugodtan hancúrozhatnak. Ennek megfelelő fűkeveréket keli tehát vetni. A gyermek „birodalma” a kortól függően kiegészíthető homokozóval, pancsolómedencével, vagy a nagyobbak számára tornászási lehetőséggel. A házat körülvevő kert naponta megköveteli a törődést. Az öntözés, a gyomlálás s az elnyílt virágoktól való megtisztítás mellett késő őszig teljes pompájával díszíti az otthont és felfrissülést nyújt a munkából hazatérő embernek. Két új divatot mutálunk be. Az egyik: fehér tiszta selyemblúz, szegőzés, kézi az'iur és keskeny csipke fodor díszítéssel, a másik: ujjatlan batisztblúz 4—1 sor szegővel, csoportos golyógombokkal. A mell felett két sor, alatta 3 sor nyloncsipkerátét. Befőzési jó tonácst Hogyan tegyük el a hüvelyes babot? NYERSANYAG. A hazai fogyasztók leginkább a sárga hüvelyű fajtákat kedvelik. Konzerválásra a szálkamentes, húsos, hengeres alakú, hosszú ideig nem fásodó fajtákat használjuk fel. A következő fajták használhatók még konzerválásra: A sárga színű bokorbabok közül a törékeny viaszon kívül a páratlan viasz és az aranyeső alkalmas konzerválásra. (A törékeny viasz hengeres, erősen húsos, zsenge korában szálkamentes babfajta. Megismerhetjük vastag húsáról. Jellegzetessége még az is, hogy a hüvelye ívelt. Az aranyeső vékony húsú, egyenes hüvelyű, és jobban szálkásodó). Igen lényeges, hogy a hüvelyes babot kellő érettségi fokon dolgozzuk fel. Legjobb olyankor, amikor a magképződés már megindult, de a szemek a hüvely két oldalán még nem domborodnak ki erősen. A babhüvelyen sérüléstől, szennyeződéstől, rovarrágástól, betegségtől eredő folt ne legyen. Ne konzerváljunk penészes, nyálkás, torz rjövésű, esetleg, idegen szagú babot se. ELŐKÉSZÍTÉS. Első dolgunk a bab két hegyének le- csípése, s ezz^l együtt a szálka eltávolítása. Ezt legjobb késsel végezni. Vigyázzunk, hogy ne vágjuk le egyszerre az egész hegyet, csak any - nyira vágjuk be, hogy a szálkát a heggyel együtt jól lehúzhassuk. A szálkázást igen gondosan végezzük, mert a konzervben maradt szálka rontja a bab értékét, felhasználhatóságát. VÁGÁS, SZELETELÉS. MOSÁS. A hüvelyes babot — nagyságától függően — egészben, vagy felvágva konzerváljuk. ízlésünk szerint merőlegesen, vagy ferdén, hosz- szúkásan szeletelhetjük a hüvelyeket. Az így előkészített babot gondosan megmossuk. ELÖFÖZÉS, ÜVEGBE RAKÁS. Az előfőző vízbe literenként 1—2 dekagramm konyhasót teszünk. A babot a még hideg vízbe szórjuk, s lassan melegítjük. 4 gyöngyöző forrás megindulásától 5—10 percig folytatjuk az előfőzést (a vastagabb, húsosabb babokat tovább, a vékony, zsenge hüvelyű babot rövidebb ideig). Az előfőzött babot a vízből szűrőkánállal kiszedve, azon forrón rakjuk előmelegített üvegekbe, s az előző oldatot flanellruhán átszűrve ráöntjük, hogy a babot jól ellepje. Minden üvegre egy . nagy kávéskanálnyi 10 százalékos ecetet, */j. gramm szalicilt, vagy berizoé- savat, .vagy ennél valamivel több benzoésavas nátriumot szórunk. ZÁRÁS, CSÍRÁTLANÍTÁS. A hüvelyes babot nem szükséges légteleníteni, ezért az üvegeket megtöltés Után azonnal lezárjuk, s forró vizes lábasba helyezzük. A víz a celofánt ne érje el. Lassú melegítéssel 100 °C-ig melegítjük (ha nincs hőmérőnk, gyöngyöző forrásig), s ezen a hőfokon, tehát a lobogó fővés nélkül 5—10 percig hagyjuk az üvegben. Utána a lábast pokróccal betakarjuk, s a lassan kihűli vízben hagyjuk a kész kom zerveket másnapig. Ha ismerősökkel találkozunk, az első bevezető, érdeklődő mondatok után legtöbbször kölcsönösen panaszkodni kezdünk: „fáradt vagyok”. Rendszerint azt is hozzátesszük: nem is tudom, miért. Most nyáron különösen gyakori állapot a levertség, aluszékonyság. Sokszor megnehezíti munkánkat, úgy érezzük, csak hosszú idő után tudnánk magunkat kipihenni. Mit mond erről az orvos? — A nyári fáradtságnak, mint általában a fáradt állapotnak. sokféle oka lehet —mondja dr. Jánó Lajos, a Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomás orvosa. — Mi itt az intézetben, főleg a munka közbeni, de a munka előtti és utáni fáradt állapottal foglalkozunk, de megkérdezzük minden esetben az ide kerülő „pácienseket” arról is. hogy milyen az életmódjuk, munkájukon kívül mivel foglalkoznak? Gyakori tapasztalat, hogy a fáradtságról panaszkodók életmódja egyhangú. — Mit értenek ez alatt?
