Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-30 / 204. szám

Ä jó üzlet Kilométer — mint akadály Mi a véleményük a vállalati kulturális munkáról? Válaszolnak a nyíregyházi gépjavítóban Bővül a mezőgazdasági szakmunkásképzés Két új iskola, 483 tanuló kezdi az első évet Termelékenység, teljesít­ményszázalék, és reálbér. Sokan idegenkednek tőlük, mert vagy nem értik, vagy már számtalanszor találkoz­tak velük és szokványos­nak tartják. A második 5 éves terv során a munkások, a pa­rasztok és az alkalmazot­tak reáljövedelme egyaránt 18 százalékkal növekedett Szabolcs-Szatmárban. A sta­tisztikusnak, a számértő embernek máris sokat mond ez az adat. De egye­sek megkérdik: mit jelent ez közelebbről? Jelenti például azt, hogy az öt év előttihez képest negyedével nagyobb a la­kosság fogyasztása élelem­ből. Benne van ebben a 18 százalékban az a nyolc­ezer motorkerékpár, 40 ezer rádió, 18 ezer televízió, 14 ezer gázkészülék, s 1500 gépkocsi, amit a szabolcs- szatmáriak 1960—65 között vásároltak. Magába foglal­ja ez a szürke százalék azt a 13 és fél ezer új lakást, amit ez idő alatt építettek megyénk lakói. Jelentős ré­sze ennek a szokványos statisztikai adatnak az a több, mint félmilliárd fo­rintos takarékbetét, amit félre tudtak tenni az utóbbi években a városiak és a falu­siak későbbi beruházásaik, vásárlásaik fedezésére. így már láthatóbb a sokszor megfogalmazott, már-már frázisnak tűnő kijelentés: évről évre nő a lakosság életszínvonala. S a képet még teljesebbé teszik az új bölcsődék, óvodák, is­kolák, kórházak, melyek a legközvetlenebb közvetett juttatások a munkásnak, a parasztembernek, s az éEr telmiséginek. Ezekután már izgalma­sabb valamennyiünknek az a statisztikai adat, hogy 1970-ig, tehát az újabb tervidőszakban 9—10 száza­lékkal növekednek majd a reálbérek hazánkban. Az ember önkénytelenül is la­kásokat, szebb ruhát, nap­fényes iskolát, háztartási gépet, bútort lát a szám mögött. Mert az a való­ságban, a kis családok ese­tében nem is jelent mást. Persze, jócskán vannak olyanok már, akiknek mást is jeleznek ezek a számok. Akik tudják: az utóbbi 5 esztendőben az egyes em­ber jövedelme meghaladta a tervezettet. önmagában ez nem baj, közös gondunk ábból fakad, hogy a jöve­delmet megalapozó munka viszont nem tartott lépést ezzel a gyors emelkedéssel. Azt pedig minden család­ban jól tudják, többre csak szorgalmasabb munká­val jutnak. Nincs ez másképpen a népgazdaság vonatkozásában sem: ha nyolc óra alatt többet és jobbat termel a munkás, mint korábban, nagyobb lesz az az érték is, amiből ő közvetlenül, vagy közvetve részesedül. Nem szakszerű, de annál találóbb megfogalmazást hallottam erre: „a terme­lékenység emelése a lehető legjobb üzlet”. Vagyis, olyan kockázatmentes vál­lalkozás, melyben nincsenek vesztesek. Ezért kezd kedvelt té­ma lenni szűkebb bará­ti beszélgetéseken is újabb közös célunk. Az hogy a következő fél évtizedben a termelés mennyiségi növe­lését nagyrészt — 80 szá­zalékban — fegyelemből, a szorgalomból és a szakér­telemből kell kikovácsol- mmk. Jó üzletnek Ígérkezik. | (as) Nyíregyházi Mezőgazda­sági Gépjavító Vállalat: 500 dolgozó — 40 százaléka vi­dékről naponta bejáró. Ki­tűnő szakmai és jó általá­nos műveltségű szint. Az üzem távolsága a várostól több mint két kilométer. A KISZ-tagok száma 80, eb­ből 95 százalék férfi. Éven­te mintegy 30 ezer forint jut kulturális célokra az igazgatói alapból és a szak- szervezeti költségvetésből. A fenti adatok ismereté­ben kérdeztük meg Máriás Jánost, a vállalat szakszer­vezeti titkárát, Takács Bar­nabás KISZ-titkárt, és két munkást: „Mi a véleményük a vállalati kulturális mun­káról”? SZB-titkár: — Az 1962/63- as oktatási évben indítot­tunk munkásakadémiai elő­adássorozatot. Annak idején 70 és 110 között ingadozott a hallgatóság létszáma. Ké­sőbb újra próbálkoztunk a szervezéssel, de 'sikertele­nül. Ennek okát elsősorban abban látom, hogy sok a vidéki dolgozónk és a leg­több embert a tv köti le. A városiak is messziről járnak be dolgozni. Munka­idő után igyekeznek haza, ide pedig senki sem jönne vissza szívesen. KISZ-titkár: — Az idén a pártszervezettel, az szb- vel közösen megszervezzük a párt, KISZ és szakszer­vezeti politikai oktatást. Ez körülbelül 80 dolgozót érint. Egyébként jelenleg mintegy Vidám tekintet, sugárzó jókedv jellemezte azt a há­rom győztes csoportot, amely Nyíregyházán, a Fegyveres Erők Klubjában rendezett szellemi vetélkedő döntőjére érkezett az egy­ség különböző helyőrségei­ből. A vetélkedő gondolata al­egységektől indult. A IX. pártkongresszus tiszteleté­re kezdeményezték derék katonáink. A két hónapig tartó verseny címe is ma­gáért beszélt: „Mennyire is. mered az ideológiai irány­elveket?” Érdemes elgondolkodni a kezdeményezésen és a cím­mel fémjelzett érdeklődési körön, valamint a mély tárgyismereten. Ez már nép.' hadseregünk belső életének egyik oldala, az egységeken belül folyó politikai, nevelő munka mértéke és elisme­rése. Ha végigtekintünk azon a két hónapon, amelyen át az alegységek vetélkedőitől el­jutottunk a döntő igen ma­gas szintjéig az ideológiai irányelveket, az ezzel kap­csolt népgazdasági, kultu­rális és egyéb vonatkozású kérdéseket jól ismerő, ki­merítő feleletekig, akkor nyugodt lelkiismerettel ír. hatjuk le, hogy az egysé­geknél a kongresszusi elő­készületek során konkrét eredményeket értek el. A döntő szintjéről leghí­vebb képet úgy érzem az fest, ha leírok két kérdést a hetvenötből: Mi teremtet­te meg az ideológiai munka mai feltételeit? Milyen megoldatlan problémák és új feladatok állnak népgaz­daságunk előtt az ideológiai irányelvek szellemében? Számunkra nem közöm­bös, hogy milyen tudással, politikai ismeretekkel, néze. tekkel térnek haza fiaink a hadsereg kötelékéből. Ezért jelentenek számunkra igazi örömet a vetélkedőn ta­pasztalt átfogó ismeretekről tanúskodó feleletek Különösen tanulságos volt ötvenen vesznek részt kü­lönböző szintű iskolai ok­tatásban. SZB-titkár: — Sok bejárót azért is nehéz bevonni az üzem kulturális életébe, mert lakóhelyén részt vesz vagy a KISZ munkájában, vagy a művelődési házak szak­köri tevékenységében. — Az üzem műszaki ér­telmiségi gárdája a MTESZ Gépipari Tudományos Egye­sületében aktívan tevé­kenykedik. Műszakijaink NDK-beli és lengyelországi tanulmányutakon vettek részt. KISZ-titkár: — Dolgozó­ink szórakozási, művelődési igényeinek kielégítésére 10 színházbérletet vásárolt kö­zösen a KISZ, a szakszer­vezet és a vállalat vezető­sége. Egy szezonban 100 dolgozónk juthat el így színházba. A bérleteket ju­talmazásra használjuk, de egy ember csak egyszer kaphatja meg a bérletet egy évben. Hasonlóképpen sport, pálya bérleteket is váltot­tunk. SZB-titkár: — Segít a dol­gozók műveltségi szintjének emelésében a szakszervezeti letéti könyvtár, melynek 400 kötete heti két alkalommal a munkások rendelkezésére áll. A jövőben sikerül meg­valósítani az állomány fris­sítését, s így az érdeklődés is nagyobb lehet. a döntő a kérdések összeál­lítói, a forgatókönyv írók és a zsűri tagjai számára — akik a hadsereg és a polgá­ri élet kultúrmunkásai so­raiból tevődtek össze — az az eszmecsere, melyet a vetélkedő befejezése után folytattak le. A tapasztala­tok alapján munkájukat mégjobban tudják majd koordinálni. A Fegyveres Erők Klub­jának nézői ezen a nyári vasárnapon nemcsak erőt, egészséget sugárzó arcokat látott, de alapos politikai is­meretekről tanúskodó fele­leteket is hallottak. Sokszor felcsattanó tapsuk is ezt bizonyította. Sígér Imre A vállalatnál már hetek óta ez volt minden beszél­getés fő témája: mikor lesz az üzemi kirándulás? Az igazgató a szakszervezeti bi­zottságra, az meg az igazga­tóságra hárította a kezde­ményezést, végül is közös erővel döntöttek: szombaton délután két órakor talál­koznak a busznál és megy a társaság a tó mellé, ahol a vállalatnak egy kereken gördülő alkalmatossága, egy kivénhedt fabódé ront­ja a tóparti képet. Ez a bő. dé egyébként büszkén viseli egyik falán a „Felhőfénye­sítő és Gombolyító Vállalat üdülője" felírást. Megkezdődött a tervező munka. A szakszervezeti bi­zottság külön albizottságot jelölt ki a lebonyolításra. Ez annál is célszerűbb volt, mert az igazgató és a pénzügyi vonatkozásokat ellátó fő­könyvelő mindig ellentéte­sen intézkedett és szüksé­gessé vált, hogy valaki, vagy valamilyen szerv a sok intézkedést kissé koor­dinálja. Megkezdődtek a számolgatások: minden dol­gozó kap egy nagyszerű, in­gyen bográcsgulyást. Ha magával hozza a feleségét, — Évente megszervezzük a bel- és külföldi társasuta­zásokat. Eddig körülbelül 200 dolgozónk vett részt ilyen kiránduláson: voltunk a Szovjetunióban, Romániá­ban, Csehszlovákiában, Lil­lafüreden, a Tiszadobi Gyer­mekvárosban és Egerben. Jövőre az NDK-ba készü­lünk. KISZ-titkár: — Alapszer­vezetünk kapcsolatot terem­tett a nyíregyházi háziipa­ri szövetkezet ifjúságával. Az év elejétől több közös eseményünk volt. Sikeres szellemi vetélkedőt rendez­tünk együtt. SIMKÓ József géplakatos ifjúmunkás: — Bent a vá­rosban kellene egy klubhe­lyiség. Én a Kossuth utcán lakom. Ide, a vállalathoz elég naponta egyszer kijár­ni. Ha szólunk a lányok­nak, hogy valamit rende­zünk, jöjjenek ki hozzánk, csak legyintenek: „a gép­javítóhoz”? — Másik nagy problé­mánkon is jó lenne segíte­ni valahogy. Szeretnénk gyakrabban kirándulni. Az autóbusz bérlete azonban nagyon drága. Igaz, hogy az AKÖV kedvezményt ad a KISZ-szervezeteknek, de csak hétköznap. Mi pedig csak munkaszüneti napo­kon mehetünk országjárás­ra. A munkásfiataloknak tehát nem jár ez a kedvez­mény? ALVÄKI Mihály lakatos: — Demecseri vagyok. Reg­gel 5-kor kelek és este 6-kor kerülök haza. Gyalogolok annyit, mint itt az üzemben egy fél műszakban. Megvan a 8 óra munkám, 8 óra pi­henésem, a szórakozásra azonban csak három óra jut, a többit legyalogolom és elutazgatom. Az egyet­len szórakozásom a mozi- bajárás otthon. Meg van egy kis házi könyvtáram. Havonta egyszer jár hoz­zánk a Déryné Színház, el­járok az előadásokra. ★ Ennyi a beszélgetés, amely egy nagy létszámú üzem­ben hangzott el. Hogy mennyire tipikus esetekről, mennyire elfogadható véle­ményekről van szó, azt döntse el a vita... t Szilágyi Szabolcs vagy egyéb családtagját, azért fizetni kell. Az összeg kibírható, másodosztályú vendéglőben sem drágább. Igaz, oda nem kell evőesz­közöket és edényeket vinni. Elkészült a program is: ko. ra délután közös erővel megfőzik a bográcsgulyást, megeszik, hogy később ne legyen rá gond, azután szó­rakozzék ki mint tud, de lehetőleg egyilH. Hiszen a kirándulás célja a kollektív szellem elmélyítése, hogy a dolgozók a fehér asztal mellett, illetve a zöld gye­pen közelebb kerüljenek egymáshoz és igy tovább. A szakszervezeti bizottság albizottsága szorgalmasan felkereste a Felhőfényesítő és Gombolyító Vállalót ösz- szes munkahelyein a dolgo­zókat, hogy elbeszélgessen velük a kirándulás hasznos­ságáról és ártól: az igazgató milyen súlyt helyez arra, hogy minden dolgozó jelen legyen és barátkozzék egy­mással. Találkoztak ugyan itt-ott némi kispolgári ere­Szeptemberben a mező- gazdasági szakmunkásta­nuló iskolákban is ország­szerte megkezdődik a taní­tás. Megyénkben három anyaiskolában és a hozzá­juk tartozó kihelyezett osz­tályokban tanulnak majd fiúk és a lányok. Mezőgaz­daságunk igényli ezeket a szakmunkásokat: a harma­dik 5 éves tervben a megye igénye 7 ezer fő. Évente át­lagosan 1400 fiatalt kellene oktatni. Ez évben 483 tanuló kez­di meg első évfolyamon az elméleti oktatást. Tiszaber- celen zöldség és gyümölcs szakmában 4 tantermes új iskola és 120 személyes kor­szerűen felszerelt kollégium várja a fiatalokat. Hasonló a helyzet Baktalórántházán, ahol 7,5 millió forint beru­házással ugyanilyen létesít­mény épült a növényter­mesztő gépésztanulók szá­mára. Nyíregyházán a volt technikum kollégiuma lesz a gyümölcstermesztő szak­munkások otthona. A me­gyénkén kívül ez évben már csak öntözéses növény- termesztő gépész és más or­szágos benépesitésű szak­mákra, mint dísznövényter­mesztő, juhász, vadász stb. mennek inkább a tanulók. Hátráltatta eddig a mező- gazdasági szakmunkáskép. zést, hogy nem eléggé is­merték a szakmákat, vagy a szakma megnevezése fél­reértésre adott okot, pl. nö­vénytermesztő gépészt még ma is gépszerelőnek hiszik egyesek. Máshol a. szak­munkások nem kapták meg képesítésüknek megfelelően azt a munkakört, amely őket megilletné. Kevés tsz- ben alkalmazták a 10 száza­lékos szakmunkáspótlékot, pedig ez az anyagi - ösztön­ző igen hatásos, ahol nem voltak szűkmarkúak. Előfordul még ma is, mint az apagyi tsz-ben, hogy jórendű szakmunkás­bizonyítvánnyal nem állít­ják a juhok mellé az álta­luk leszerződtetett tanulót, örvendetes viszont, hogy egyre több tsz megadja a 10 százalék fizetéskiegészí­tést jól dolgozó felnőtt és ifjú szakmunkásainak. Hogy csak néhányat említsek: a hodászi, tuzséri, kölesei, tarpai és a nyíregyházi Ság- vári tsz-ekben megbecsülik azt, aki tanul. detű csökönyösséggel, ami­kor például a háromgyere. kés Strigulává olyasmit mondott, hogy egész héten dolgozik, barátkozhat eleget a munkatársaival, dz szom­baton délután neki mosni kell, meg takarítni, meg miegymás. Ez persze átlát­szó kifogás, mivel ki akarta magát húzni a kollektív élet alól, hiszen sok még benne a kispolgári elem, de majd a kirándulás levegője, az áradó tömény együtilét meggyőzi álláspontja helyte­lenségéről... A kiránduláson megjelent az igazgató, a főmérnök, a főkönyvelő, több osztályve­zető, a szakszervezeti bi­zottság kirándulást szervező albizottsága családostól és rajtuk kívül még hat dol­gozó. Megették a bogrács- gulyást, aztán megindult a beszélgetés. Eleinte kollekti­ve folyt, de így nagyon ne­hézkesen ment. Később ki. sebb csoportokra bomlott a társaság, és akkor már szó­ba került, hogy a főmérnök felesége nem tegeződik a Tekintélyt ad az iskolá­nak, hogy növekszik az el­méleti képzés, tökéletesedik az oktatás rendszere. A há­romhónapos elméleti okta­tásra első évfolyamos tanu­lót már nem hívunk be eb­ben az évben. öthónapos képzésre térünk át megye- szerte. Kivételt képez az elsőéves növénytermesztő gépész, ahol 11 hónapig ma­rad az iskolában a tanuló. Minden iskolához gyakorló gazdaságot szervezünk — az állattenyésztés kivételével — amely szintén alaposabb tudást eredményez majd. Az élethez igazodnak tanter­veink, tankönyveink meg­könnyítik a tanulást. A me­gyén kívüli iskolába utalt gyerekeket a nyíregyházi áL lomásról felügyelettel kísér­jük el abba az iskolába* ahonnan az értesítést kap­ta. A szülők ennek tudatá­ban nyugodtabban enged­hetik útjukra gyermekeiket, akiket jól felszerelt diákott. hon vár. Ez év tavaszán már érez­hető volt a változás a szü­lök szemléletmódjában, amikor gyermekük tanuló- szerződését aláírták. Egyre többen belátják, hogy a kö­zépiskoláinkban változó szorgalmú, vagy közepes képességű gyerek nehezen helyezkedik el érettségi után, nincs szakmája, to­vábbtanulási lehetősége. En­nek nyomán nem egy érett­ségizett diák jelentkezett mezőgazdasági szakmunkás­nak. A képzési idejük már csak két év. Példa van ar­ra is, hogy több első, má­sodosztályos középiskolás év közben, vagy év végén is­kolájából kimarad és szer­ződéskötés után szakmun­kástanuló iskoláinkban ta­nul tovább. Itt az elméleti oktatás alatt minden tanu­ló ösztöndíjban részesül ta­nulmányi eredményétől füg­gően és három év után szakmunkássá válhat. Szabolcs-Szatmár megyé­ben a mezőgazdaság ad in­kább megélhetési lehetősé­get az embereknek. Általá­nossá kell tennünk azt a nézetet, hogy a mezőgazda- sági munka is szakmunka, amelyhez már elméleti és gyakorlati tudás szükséges. Szűcs István szakfelügyelő takarítónővel, viszont a takarítónő csupa mócsingot kapott, a főmérnökné meg kétkanálnyi színhust és a kenyérnek a serclijét. Egyik társaság azt panaszolta, hogy a főkönyvelő felesége egy nagy jénai edényt hozott tányér helyett, a másik he­lyen azokat szidták, akik otthon maradtak, a harma­dik csoportban pedig vala­ki azt mormogta a fogai között, hogy azoknak volt eszük. Volt aki titokban statisztikát készített: a ve­zetők kivel és hány percig társalogtak, miközben úgy jártak körben a társasán szórakozó fényesítők és gombolyítok között, mini hajdan a főhercegek a cerc- le-nél. Estefelé mindenki ti­tokban az óráját nézte, da senki sem akart elsőként indulni, nehogy a kollektív élet megbontójának tűnjék... Hétfőn az igazgató és a szakszervezeti bizottság tit­kára derűsen jegyezte fél kimutatásaiban: egy „beter_ vezeti" kollektív megnyil­vánulást teljesítettek és at e célra elkölteni tervezett pénzösszegnek maradéktala­nul a nyakára hágtak. Benedek Mikié* Katonáink szellemi vetélkedője Tár&askirávu&wíás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents