Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-28 / 203. szám
Állati dolgok GYEREKEKNEK Lokátoros denevérek M* már közismert tény, hogy a denevérek ultrahang segítségével tájékozódnak. A denevérek az emberi fül számára nem hallható ultrahangokat bocsátanak ki. Ezek a hanghullámok a környezet tárgyairól visszaverődnek, s a visszavert hangokat a denevérek füle felfogja. A fejlődés folyamán kialakult képességeikkel pontosan kiértékelik a felfogott hangokból, hogy a tárgy milyen távolságra van tőlük. Ezek az egyszerű megállapítások azonban olyan kérdést vetnek fel, amire eddig nem sikerült elfogadható választ adni. A denevérnek hallania, érzékelnie kell azt a nagyon intenzív hangot is, amit kibocsát, s ugyanakkor érzékeli a visszaverődő, nagyon legyengült hangot is. Mindez pedig gyorsan ismétlődik. Egyszerűbben fogalmazva: hogyan lehetséges, hogy ebben a kettős érzékelésben a denevér nem zavarodik meg, vagy nem süketül meg a saját hangjától? Számos kísérletet folytattak. A denevérben elroncsolták azokat az izmokat, amelyek a középfül hallócsontjait rögzítik. Az ilyen kísérleti állat nem tudott, ütközés mentesen repülni. Egy másik kísérletben a hallócsont izmait megnyújtották, úgy hogy a csontocs- ka állandóan hozzáért a belsőfül hangérzékelő idegvégződéseihez. Az állat kezdetben mérhető ultrahangot adott ki, s aztán megszüntette a jeladást és nem repült többé. A kísérletekből azt a megállapítást vonták le, hogy a hang kiadása előtti századmásodpercben a dene. vér az izom összehúzásával eltávolítja a hallócsontot az érzékelő idegvégződésekról, s így a saját hangját nem hallhatja. A következő pillanatban azonban az izmot lazítja, s képessé lesz a visszavert hang érzékelésére. A kísérlet a biológiai szabályozás tényének remek igazolása. Népes medvebarlang A esitai terület nyugati részén vadászat során egy kőomladék gránitsziklái között medvebarlangra bukkantak. A kutyák ugatása felzavarta nyugalmából a barlang lakóját. A vadászok úgy döntöttek, hogy lelövik a medvét, nehogy az felbőszülve embereket támadjon meg. Amikor a medve felbukkant a barlang nyílásában, az egyik vadász fejen találta. A medve hátratántoro- dott, de máris újra kidugta a fejét. Újra belelőttek, mire a medve ismét eltűnt a barlang nyilásában. De pár pillanat múlva újra előbukkant, s a vadászok ismét rálőttek. Már-már azt gondolták, hogy valami „varázslattal” van dolguk, s valamiféle mesebeli állat lehet a medve, amelyet nem fog a golyó. Miután negyedszer is rálőttek az előbujó medvére, a vadászok a kutyák magatartásából arra következtettek, hogy a küzdelem véget ért. Nagy volt a csodálkozásuk, amikor a barlangba behatolva négy agyonlőtt medvét találtak. ' E ritka vadásztörténetről a Csitában megjelenő ifjúsági napilap adott hírt. Garda, a tihanyi „látott hal“ Tavasszal és nyáron ritkán kerül a balatoni halászok hálójába a tó jellegzetes hala, a garda, de késő ősszel, a befagyás előtti téli hónapokban annál több. Nagy ilyenkor a becsülete, mert szerencsés hálóhúzás esetén 50—100 mázsa zsákmányhoz juttatja a halászokat. Mi a jelentősége ennek a nem nagyra növő halfajnak? Közülük csak egyesek érik el a félkilót, ezek évről évre elkerülték a hálót, így nőhettek meg jobban és lettek a „vezérgardák”. Az átlag, ami a hálóba kerül csupán 20—26 centiméteres és 10—20 dkg-os súlyú. Nos, a garda az igazi magyar konzervhal: a közkedvelt olajoshal, a savanyúhal és a „Gardella-paszta” alapanyaga. Ezüst színben csillogó pikkelyeit is felhasználják. Ebből készül a hamisgyöngyök fényét adó guanidin-esszencia, de a sokak által kedvelt gyöngyházfényű körömlakk is. A Balaton legmélyebb része, az un. „tihanyi kút”, Tihany és Szántód között húzódik. Ide vonul, itt csoportosul ősszel hatalmas tömegekben a garda. A sok állat mozgása miatt megváltozik itt a tó .színe, jellegzetesen bíborbarnás szint ölt. Ezen a jelenségen alapult a tihanyi „látott hal” halászat. A hideg téli napokon a hét tihanyi halászcsoport, hajóikat készenlétben tartva, várta az alkalmas pillanatot, a gardarajok megjelenését. Az alacsony partról nem vehették észre a- víz színének megváltozását, tehát a gardák megjelenését, ezért a víz felé emelkedő dombokra, az un. halt§kintőkre „hegyenjárókat” küldtek. A távolság miatt nem hanggal, hanem subájuk, vagy tarisznyájuk integetésével adtak jelt a lent várakozó halászoknak, sőt megbeszélt jelekkel irányították is őket és kijelölték a hálóvetésre alkalmas helyet. A többi már a halászokon múlt. A mai modern, gépesített halászat ínár nem igényli a szervezett „hegyenjárókat”. A motoros hajókkal vontatott háló nagy területet bekerít, biztosabban megfogja a gardát a régi hajók kézzel húzott hálóinál. A garda ma is is fontos népélelmezési cikkünk. Alakja jellegzetes, késpengére emlékeztet. Nagy mennyiségben él a Balti- és a Fekete-tengerben, illetve az ide ömlő folyókba. Mikor és hogyan került a Balatonba? — pontosan nem tudjuk, de jól érzi itt magát, nem igyekszik elvándorolni sem a Zalán, sem a Sión keresztül. A Balaton homokpadjai felett rakja — májusban — ikráit. 1749 augusztus 28-án születeti J. W. Goethe. Önéletrajzi ember. Szinte mániákusan gyűjtött minden emléket saját életéről. Élete ... folyt, vízsz. 1., függ 11., vízsz. 22. és 37. - Ezek a beküldendő sorok. VÍZSZINTES : 11. Vonatkozó névmás, tt. Kínai hosszmérték. 13. A 12-vel becézett női név. 14. Ifjúsági tömegszervezet. 15. Háziállat. 16. Védjegy. (. . . in Hungary) 18. Paradicsom. 19. Golem magánhangzói. 20. Világszervezet. 24. Város az NSZK-ban. 25. Kelta néptörzs. 27. Ne bántsd. 28. Állj angolul. 29. Ázsiai ország. 31. IKZ. 32. A kabát. 33. Színművésznőnk. 35. Grófi alkalmazott volt. 36. Kétjegyű mássalhangzó. 38. Igekötő. 39. Buddhista szerzetes. 40. Kijegyez. 42. Becézett női név. 44. Társadalmi együttélés szabályok összessége. 46. Földközitengeri sziget. (Ék. fölösleg). 48. Színházi alkalmazott. 49. Régi puskafajta. 51. A sérülés. 52. Közepén lemar. 53. Kastély, palota olaszul. 55. Állatkert külfödön. 56. Budapest. 57. ,,II”. 58. Légi idegen szóval. 59. RL. 60. Pénzhelyettesítő papír. 62. Köszönés. 64. Mentőállomás rövidítése. 65. Három római számmal. 66. Kosár. FÜGGŐLEGES: 2. A török határmenti bolgár községből való. 3. Mint a vízsz. 12. 4. Vissza: „végtelenül” egyoldalas. 6. Tengerparti homokpa- don. 6. Folyó a Szovjetunióban. 7. Kibontod. 8. . . . csin, kínai város. 9. Saját kezűleg. 10. Ö görög fő törzs egyike. 17. ősei. 18. Lángolsz. 21. Több, mint szép. 23. Török helység az iráni határhoz közel. 24. Vonaton van. 26. Megszégyenítő. 28. Szépirodalmi műfaj. 30. Lámpaláz (ék. hiány). 32. Régi, Ősi. 34. AÉA. 35. IEK. 39. Szövetség, társulás. 41. Egy darab valamiből. 43. Eszik, iszik, Az angolna szaglása Közismert dolog, hogy a kutyáknak jó orruk van. Bebizonyították, hogy mm- ként még 9 molekula vajsavat is észrevesznek. Ezt a teljesítményt egy halfajta, éspedig az európai angolna „túlteljesíti”. Ezek az állatok bebizonyíthatóan műdként 2 molekula feniletilal- koholra is reagálnak. Ez olyan hígításnak felel meg. mintha pl. a Bódeni tó 58- szoros vízmennyiségébe 1 cm3 illatos anyagot helyeznénk. A kísérleteknél a fiatal angolnákat olyan aquárium- ba helyezték ahol az ott lévő csövekben, — alaptermészetüknek megfelelően —, elbújhattak. Minden csövön tiszta víz áramlott keresztül, egyetlen kivételével, melybe rendkívül kis (2 mo- lekulányi) mennyiségű illatos anyagot kevertek. A halak csak ebben a csőben tartózkodhattak, mert a többiekből állandóan elűzték őket. A 250. kísérlet után az állatok csak az illatos csőben bújtak el, a többit figyelemre sem méltatták. Pézsmáiul kok a Vrangel szigeten A sarkvidék zord klímájához szokott pézsmatuiok ma már csak Alaszkában, Kanada legészakibb részén és Grönlandon él. A szovjet és a kanadai szervek közt létrejött megállapodás szerint Kanada néhány pár pézsmatulkot szállít a Szovjetunió részére, hogy azokat a Vrangel szigetre telepítsék. Mivel a klimatikus viszonyok nagyjában azonosak Észak-Kanadá- ban és a Vrangel szigeten valószínűnek tartják, hogy a kísérlet sikerrel jár majd. A szigeten — amely igen nagy kiterjedésű — egyetlen ragadozó fordul elő, a jegesmedve, ez azonban inkább a partokon él és elsősorban a fókákkal táplálkozik, így nem valószínű, hogy a pézsmatulkokra veszélyt jelentene. VÍZSZINTES s 1. Péksütemény. 6. Kimegy, kifordul. 11. Hamarosan. 14. Hamis. 16. Elektromos áram teszi. 17. Lötty. 18. Talál. 19. Szamárhang. 20. Kutya. 22. Veszteség. 23. Római aprópénz volt. 24. Megfejtendő. 26. Megfejtendő. 27. ...bánya. 23 Vissza: hordott, szállított. 30. ASP.LI. 33. UZIEZ. 35. Terepjáró autó. 36. Talál. 38. Vissza: táplál- kozza, falja. 39. Megforgatott kar!!! 40. Megfejtendő. 42. Eme dolgot. 43. Indokolatlan. FÜGGŐLEGES: 2. ö, németül. 3. Göröngy, hant. 4. Esztendő (—’)• 5. Díszítés. 6. Kalauz által átlyukasztott jegy jelzője. 7. Szintén. 8. Titkon figyel. 9. Magan. 10. Bonyodalom. 12. Igen, oroszul. 13. Házas. 15. Labdarúgó műszó. 17. LÁU. 19. Figyelmezteti, óvja. 21. Tatár kán volt. 24. Pali betűi keverve. 25. Kedvenc gyermekédesség. 27. Tarpa betűi keverve. 29. Szárazon és ....... 31. Bőg. 32. Alant. 34. Elme. 36. Részben lapos! í! 37. LEA. 40. Tóth András. 41. Római 45. Megfejtendő: vízszintes 24, 26, 40. A torta Este lesz az ünnep, a konyhában sütnek, keverik a krémet, a cicák is néznek, mi készül itt, hopp-la, kié lesz a torta? Kiss Mariska tudja, miért a nagy munka, ó lett ma öt éves, neki süt az Édes, dióstorta hopp-la, öt gyertya lesz rajta! Szabó Ibolya Csigabiga De jó is a kis csigának, ő a legerősebb állat. Mint a juhász a subáját Hátán hordja házikóját Háza bizony nem palota, se kéménye, sem ablaka. Nem is ház az, csak egy kunyhó, nincs rajta más, csak egy ajtó. Az is furcsa ajtó nagyon, nem léphet be vendég azon. Nem léphet be tücsök, hangya, egyedül a házigazda. Behúzódik szobájába, az ajtaját jól bezárja. ölbey Irén KERESZTREJTVÉNY szórja a pénzt. 44. Becézett női név. 45. EAK város. (ék. fölösleg). 47. Elmélet. 49. Nyári állatszállás. 50. Érzékszerve. 53. Dunántúli város. 54. Időmérőn. 61. Tiltószó. 63. Tagadószó. 65. Igevégződés. A megfejtéseket legkésőbb szeptember 5-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL. Augusztus 14-ei rejtvénypályázatunk megfejtése: Epikus dráma. Az emberek elgondolkoztatása és meggyőzése. Jó embert keresünk. Nyertesek: Dr. Hegedűs Bélá- né, Ritli Gyuláné, Téglási Mária, Vajda Emilné nyíregyházi, Bus Zoltán apagyi, Oláh Mária bak- talórántházi, dr. Höffer Ferencné fehérgyarmati, Kovács Józsefné kótaji, Csiszár Györgyné mátészalkai és Varjassi Erzsébet pusztadobosi kedves rejtvényfej- tőink. Törd a tejed Múlt heti megfejtés: — ELJEN AZ ALKOTMÁNY ÜNNEPE. — Könyvjutalom: Lipcsi Anna Kisvárda, Szász Katalin Nyírbogát, Bányai István Nyíregyháza. A töklámpás generális (Mese) Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy icike-pici- ke kis falu. Ebben az icike. picike kis faluban lakott egy icike-picike kis legényke... Egy arasznyi termete miatt bizony nem vették be katonának: haj, búsult is ezért! Hanem egyszer híre jött, hogy az egyszeri király országát — ahol ez a Pici Palkó nevű legény is lakott — megtámadták a bur- kusok. Gyorslábú futárokat, hangos dobosokat küldött szét országába az egyszeri király, hogy minden épkézláb ember menjen a táborába. Nosza, tüstént felta- risznyázott hát az arasznyi legény, mivel ő is épkézláb embernek tartotta magát, s meg sem állt a király táboráig. Ne it mondjam, az őrség elzavarta a kapuból... O azonban nem hagyta magát, s amikor a többiek befelé masíroztak, közéjük csapódott, s usgyi meg sem állt a. tábor közepéig. Itt a katonák sátraikba mentek, s csak Pici Palkónak nem volt se helye, se fegyvere, de még egy falat kenyere sem. Egy ideig ott téblábolt a sátrak között, majd, amikor látta, hogy vele a kutya se törődik, szép lassan elan- dalgott a tábor szélén lévő nagy kukoricásba. Szép, aranyló ősz járt már, sárgállottak a kukoricacsövek. Nem volt ő finnyás, jólesett a sültkukorica is. Nem is teketóriázott sokáig, letört három sárga csövet, s a magarakta tűz parazsában hamarosan meg is sütötte. Amikor pedig készen lett a pompás lakomával, s azt be is kebelezte, szokása szerint elnyomta az álom. hedült hát a porhanyós, hűs kukoricaföldre, egy töklevél enyhet adó hűvösébe.. Nem telt bele öt perc, máris úgy aludt, mint a bunda Ám amikor leszállt a sötét, hűvös őszi éjszaka, ri- adókilrtök ijesztő hangja harsant a tábor felett: Itt vannak a burkusok! A nagy izajra felébredt az arasznyi legény is. Mit is tegyen, hogy is tegyen? Míg töprengett, váratlanul egy tö&be botlott bele... — Megvan, megvan — suttogta, s azon nyomban munkához látott... Bicskájával léket vágott a tökön, szapora mozdulatokkal kiszedte puha, magvas belsejét, majd szemet, orrot, szájat fúrt rajta. Ügy járt a keze, mint a motolla, nemcsoda hát, ha egykettőre készen lett. Feneketlen zsebében még egy vastag gyertyavégre is akadt, amit mindjárt meggyújtott. Kísértetiesen világított a töklámpa, a koromsötétben leginkább halálfejhez hasonlított. Ekkorra már a burkusok a tábor kapuja előtt harcoltak. Csengtek a kardok, csattogtak a pajzsok, repültek a nyilak. Az imbolygó, tűzpiros, halálfejes valami azonban nagy riadalmat keltett a soraikban. Ott lebegett a fqjük felett, majd erre mozdult, arra szaladt, s míg ők a furcsa valamit nézték-lesték, az egyszeri király huszársága alaposan elporolta őket. Mire a hajnal megérkezett, a burkusoknak híre, hamva sem volt! Öröm szállta meg a győzteseket, az egyszeri király tüstént parancsot adott a töklámpás előkerítésére... Huszárok, gyalogosok, kutatták át az egész tábort, de nyomára sehol sem akadtak. Végül moizgás támadt a kukoricás felől. Hát uram fia, csak ámultak valaha- nyan! A sárga kukoricaszárak közül, kezében egy hatalmas, összefarigcsált, ösz- szefüstölt tökkel arasznyi legényke lépett ki. — Itt vagyok felség! — kiáltotta a lován ülő királynak. Az egyszeri király szemét meresztve, ámulva nezett le a földre, mivel ilyen csuda kis embert még soha életében nem látott. — Nem vettek be katonának, nem adtak fegyvert se! — mondta szemrehányóan Pici Palkó. — Pedig a kicsi is tud harcolni... hét még ha az eszét is használja. Azóta is töklámpás generálisnak nevezik Meseor- szágban Pici Palkót. Balogh Bent Tudod-e...? Az üvegipar fejlődéséhez nagymértékben hozzájárult az izzólámpa felfedezése (1880). Az elektromos áramnak világításra való felhasználásával ugyanis mind több és több izzóra van szükség. Ezeknek a lámpáknak belsejéből — hogy az izzószál ne hamvadjon el azonnal — az égés táplálására alkalmas levegőt ki kellett szivattyúzni. Ez már sokkal bonyolultabb munkafolyamat volt, mint egy palack készítése. Az izzólámpa üvegének különlegesen tisztának kellett lennie, hogy jól világítson. Szükséges volt az is, hogy az üveg fala vékony legyen. Ilyen vékony falú, tiszta üvegeket automata gépsorokon eleinte nem tudtak készíteni. A szükségletek kielégítésére azonban egész üvegfúvó hadsereget kellett volna munkába állítani. Westlake amerikai feltaláló oldotta meg 1917-ben ezt a nehéz kérdést. Ö készített először izzólámpa-búra gyártó gépet. E masina korszerű változata egy nap alatt több mint egymillió izzólámpát készít.
