Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-26 / 201. szám
A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Felhatalmazta a külügyminisztert, hogy a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság között 1966. július 28-án Budapesten aláírt konzuli egyezmény megerősítése, majd — az igazságügyminiszterrel egyetértésben — törvényerejű rendelettel történő kihirdetése céljából előterjesztést tegyen a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsához. Az Országos Tervhivatal elnöke a népgazdaság első ' félévi fejlődéséről, a munkaügyi miniszter pedig az első félévi munkaügyi helyzetről tett jelentést. A kormány a beszámolókat megvitatta és elfogadta. A Minisztertanács megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatóját a jövő évi népgazdasági terv előkészítésének tapasztalatairól és a tervezőmunka további feladatairól. A kormány tudomásul vette a földművelésügyi miniszter beszámolóját a mezőgazdasági munkák menetéről. Az ülnöki Tanács rendeletéi Az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről Az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén módosította az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről 1958-ban hozott törvényerejű rendeletét. Az új jogszabály rendezi a gyakorlati munkában jelentkezett különböző — szervezeti, működési, gazdasági kérdéseket, ezzel elősegíti az ügyvédi szervezetek további fejlődését A munkaközösségek tervszerű, arányos fejlesztése, a pénzügyi eszközök gazdaságosabb felhasználása érdekében úgy intézkedik, hogy az ügyvédi kamaráknál — a munkaközösségek hozzájárulásaiból —- gazdasági alapot kell létrehozni. Törvényerejű rendelet a szabadságvesztés- büntetés végrehajtásáról és a BTK módosításáról Mint a napokban hírt adtunk róla, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa legutóbbi ülésén törvényerejű rendeletet hozott a szabadságvesztés-büntetés végrehaj - tásáról és a büntető törvény- könyv egyes rendelkezéseinek módosításáról. Ez része annak a több éve folyó kodifikációs munkának, amely az egyes területekre vonatkozó jogi előírásokat megfelelő szinten egységes jogszabályban összesítse, illetve, amennyiben szükséges — a mai viszonyokhoz és követelményekhez igazítja. A büntetésvégrehajtás kérdéseinek magas szintű jogi szabályozására most került sor először hazánkban. Már 1843-ban megkísérelték ugyan ennek a jogterületnek a kodifikálását, de sem ez, sem a későbbi próbálkozások nem vezettek eredményre. A felszabadulás után kormányhatározat fektette le a legfontosabb elveket. Ezeket továbbfejlesztve egységes szabályozást ad a most elfogadott törvényerejű rendelet. Eszerint: A szabadságvesztés végrehajtásának alapvető célja az, hogy a szocialista nevelési elvek és módszerek gyakorlati alkalmazásával az elítéltet törvénytisztelő emberré formálják. A büntetés végrehajtása során a szocialista humanizmusnak kell érvényesülnie. Az elítéltet a társadalomra hasznos munkával kell foglalkoztatni, a végzett munkát az általános bérezési elveknek megfelelően kell díjazni. Az elítélt — külön részletes szabályozásnak megfelelően — jogosult arra, hogy keresményét felhasználja. Intézményes oktatás keretében az 50. életévüket be nem töltött elítéltek számára az általános iskola négy osztályának végzését kötelezővé, s valamennyi elítélt számára az általános iskola nyolc osztályának végzését lehetővé kell tenni; emellett biztosítani kell a2 elítéltek önképzésének lehetőségeit. A szabadságvesztésnek négy fokozata van: büntetésvégrehajtási munkahely, szigorított büntetésvégrehajtási munkahely, börtön, szigorított börtön, illetőleg fiatalkorúaknái a fiatalkorúak büntetés végrehajtási munkahelye és a fiatalkorúak börtöne. A bíróságnaK kell majd ítéletében meghatároznia, hogy a szabadságvesztést melyik fokozatban hajtják végre. Ennek általános elveit és részletes szabálykit tartalmazza a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényerejű rendelet. A törvényerejű rendelet szabályozza az elítéltek kötelességeit és jogait is. Részletesen foglalkozik azzal is, hogyan kell előmozdítani, hogy az elítélt szabadon bocsátása után beilleszkedjék a társadalomba és munkába állhasson. A fiatalkorúaknál például arra kell törekedni, hogy még szabadulásuk előtt munkaszerződést köthessenek leendő munkáltatójukkal. A törvényerejű rendelet kimondja: Az előzetes letartóztatásba helyezett személyek nem vonhatók az elítéltekkel egyenlő elbírá- - lás alá, nem is őrizhetöK együtt az elítéltekkel, és megilletik őket a büntető eljárási törvényben meghatározott külön jogok is, A . két új törvényerejű rendelet 1967. március 1-evel lép hatályba. A vasutasok kongresszusi vállalásának eredménye: December 15-re elkészül a Szerencs—Nyíregyháza vonal villamosítása A MA V Vezérigazgatóság bemutatója és sajtótájékoztatója Csütörtökön sajtótájékoztatót és bemutatót tartott a MÁV Vezérigazgatósága a Nyíregyháza—Szerencs közötti vasútvilla- mosítási munkálatokról. Mint annak idején arról beszámoltunk, a pályamezők kicserélése. korszerűsítése május 9-én kezdődött Görögszállásnál. Ma már Ra- kamaz környékén dolgoznak az építők. A MÁV a legkorszerűbb gépeket vonultatta fel a villamosítás mielőbbi befejezése érdekében. A pályamezők kiemelése, újak lerakása, a legnehezebb fizikai munka, a krampácsolás ma már teljesen gépesítve van. Például a krampácsológé- pek egy része ezen a sajtó- bemutatón szerepelt először. Ha egymás mögé állítottuk voina a felvonult gépeket, másfél kilométert tennének ki. Ez a hatalmas apparátus naponta 360 métert halad előre. Ebben természetesen benne van a régi sínek felszedése, újak lerakása, kavicsrostálás, krampácsolás is. A MÁV vezetői elmondták, hogy a tervek szerint ez év végéig befejezik a Szerencs—nyíregyházi vonal villamosítási munkálatait. A villamosítás ezzel nem áll meg; hiszen 1967-ben már megkezdik a Nyíregyháza—záhonyi vonal villamosítását is. A mostani tapasztalatokat felhasználva ezzel a munkával is készen lehetnek 1967 végére. 1970 december 31-ig pedig elvégzik a Budapest—Nyíregyháza vonalon is a villamosítást. Nagy költséget jelent a belső energiát szolgáltató berendezések, transzformáMegyénkbe érkezett a rzeszowi népi együttes Nyíregyházán és öt községben tartanak előadást Szerdán a délutáni órákban érkezett meg megyénkbe a rzeszowi művelődési ház népi együttese, hogy viszonozza a Mátészalkai Cigányegyüttes közelmúltban történt, 10 napos lengyelországi vendégszereplését. A lengyel népi együttest a határon Aczél Béla, a MÉSZÖV megyei elnöke. Fekete Ferenc, a megyei tanács vb. művelődési osztályának képviselője, s Csiky Júlia, a Mátészalkai Cigányegyüttes tánckarának kiváló népművelő és Szocialista kultúráért jelvénynyel kitüntetett vezetője fogadta, s tiszteletükre a cigányegyüttes zenekara is elutazott a határra. A nagyszerű képességű lengyel népi együttes bemutatkozó előadására ma este 19 óra 30 perces kezdettel kerül sor Nyíregyházán, a szabadtéri színpadon. Majd 27-én, szombaton a rzeszowi együttes Bábolnán, a földművesszövetkezeti együttesek fesztiválján fog szerepelni, 28-án pedig ugyancsak a fesztivál keretében Esztergomban, augusztus 29- ét pedig a fővárosban töltik, egésznapos városnézéssel. A tulajdonképpeni Sza- bolcs-Szatmár megyei turnézásra ezek után kerül majd sor. Ugyanis augusztus 30-án, este 19 órakor Tiszavasváriban, 31-én 19 óra 30 perckor Ibrányban, szeptember 1-én 19 óra 30 perckor Mátészalkán, 2-án 19 órakor pedig Nyírbátorban mutatja majd be műsorát a rzeszowi együttes. A szereplések közben ellátogatnak majd a Nyírlugosi Állami Gazdaságba, a vajai vármúzeumba és a helyi termelőszövetkezetbe, továbbá megnézik a nyírbátori és a Báthori Múzeumot. Lengyel vendégeink szeptember 4-én utaznak vissza Rzeszowba. A megyénkben vendégeskedő 47 fős lengyel kulturális küldöttségnek előadásaikra kívánunk nagyon sok sikert, s kívánjuk, hogy a küldöttség minden tagja érezze magát otthon Szabolcs-Szatmár megyében. torok megépítése. LegKomo- lyabb munka talán a sinme- zők kicserélése. Mindent összevetve a Szerencs—Nyíregyháza közötti szakasz villamosításának teljes bekerülési költsége 222 millió forint. Az új pályatesten a szerelvények — az automatikus térközbiztosító berendezések mellett — 120 kilométeres sebességgel közlekedhetnek. Figyelembe véve a gyorsaságot, másrészt, hogy lényegesen kevesebb személyzetet igényel a villamosvonat, népgazdaságilag is rendkívül kifizető. Például Szerencs—Nyíregyháza között ma az üzemi költség évente több, mint 71 millió forintot tesz ki. Villamosvontatás esetén ez az ösz- szeg 30 millióra csökken. A jelentős beruházási összeggel villamosított vonal építési költsége öt éven belül megtérülhet. Túl a gazdaságosságon, fokozódik az üzembiztonság is, hiszen az időjárás viszontagságai kevésbé befolyásolják a villamos üzemet, mint a gőzvontatást. Elmarad az előfütés. tüztisztitás, szén- és vízfelvételezés, mely mind a forgalom gyorsabb lebonyolítását eredményezi. A felsővezetéki oszlopok részére a gödröket még most is kézi erővel ássák. Ennek megoldására elkészült egy gödörásógép terve és az első hazai típus gyártása is megkezdődött. Remény van arra, hogy a gép 1967 közepén, a Nyíregyháza—záhonyi vonal villamosításánál már működhet is. A beruházási program szerint a villamosítási munkákat ez év december 31-ig befejezik.. Azonban valószínűnek látszik, hogy Mező- zombor és Nyíregyhaza között már december 15-era végeznek. A .befejezési határidő megrövidítéséhez nagyban hozzájárultak a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások. B. F. 1130 ipari tanuló a kisipari szövetkezetekben A képzés javításáról tárgyalt a KISZÖV vezetősége A Szabolcs-Szatmár megyei KISZÖV vezetősége tegnap tartott ülésén többek között foglalkoztak a kisipari szövetkezetek szakmunkástanuló-képzésével. Megállapították, hogy jelenleg 1180 tanulót képeznek egyéni, csoportos, és tanműhelyi képzés keretében. Az ipari tanulókkal általában a legjobb szakemberek foglalkoznak. Ezek szakmai felkészültsége és pedagógiai gyakorlata biztosítja a sokoldalú és színvonalas iparitanuló-képzést. A második ötéves terv időszakában jelentősen megnőtt az ipari tanulók foglalkoztatottságának aránva. Míg 1960-ban 383, 1965 ben 960, idén pedig Í180 fiatal szakmai képzésével foglalkoztak a szövetkezetek. A nagymérvű növekedés tette szükségessé, hogy elemezzék a szakmunkásképzést és a feladatokat. A szövetkezeteknek számolniuk kell ezzel a nagylétszámú utánpótlással, amely felelősségteljesebb munkára kötelezi a szövetkezetek vezetőit. Ebben az évben ugyanis a termelők létszámának harminc százalékát az ipari tanulók jelentik. Jelenleg 38 szakmával Ismerkednek a fiatalok, zömében lakatos, kőműves, cipész, fodrász, szabó, bútor- asztalos és elektrolakatos szakmában. Ugyanakkor kevés a jelentkező és a foglalkoztatottság olyan fontos szakmában, mint pl. a vízvezetékszerelő. Pedig építőipari szövetkezeteinknek egyre inkább figyelembe kellene venni a falvak közművesítését, az egyre növekvő lakásépítési program végrehajtását, amelyek különösen igénylik a vízvezetékszerelő szakmában az utánpótlást. Túljelentkezést tapasztalnak a fodrász, a fényképész és a kozmetikus szakmában. Igen sok még a megoldásra váró feladat. Nem megengedhető például a De- mecseri Vegyes Szövetkezet gyakorlata, amely ebben az évben egyetlen ipari tanulót sem vett fel és jelenleg is mindössze csak kettőt foglalkoztat. Hasonló a helyzet a Szatmárcsekei Vegyes Szövetkezetné] is, ahol mindössze négy ipari tanulót foglalkoztatnak. Egyes szövetkezetek elhanyagolják a fiatalokkal való foglalkozást, ezért osztályvizsga ismétlésre van szükség. Ennek a következménye, hogy megyei szinten például legutóbb 81-en buktak meg. és ezek közül huszonegyen a szakmunkásvizsgán. A KISZÖV vezetősége végül - az ipari tanulók balesetének alakulásával foglalkozott, majd határozatában hangsúlyozta a szövetkezetek felelősségét a szakmunkásutánpótlás nevelésében, kötelezte őket az iskola, s>. szövetkezet és a szülőkkel való kapcsolatok elmélyffejsére. *■ wrmÁG MOUIÁRJAI. EGYESÜLJETEK» ÍXin. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM Ára: 50 fillér 1966. AUGUSZTUS 26, PÉNTEK
