Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-20 / 197. szám
KXIII. ÉVFOLYAM, 197. SZÄM ÄRA: 80 fillér 1966. AUGUSZTUS 20, SZOMBAT Biszku Béla elvtárs beszéde Nyíregyháza alkotmánynapi nagygyűlésén Alkotmányunk születésének 17. évfordulója alkalmából ünnepi nagygyűlést rendeztek tegnap, augusztus 19-én délután Nyíregyházán, a Krúdy Gyula Szabadtéri Színpadon. A nagygyűlésen megjelent és az elnökségben helyet foglalt Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Murczkó Károly, a városi pártbizottság első titkára, Antal Pál, Bánóczi Gyula, Kanda Pál és Zajácz János, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjai, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb. elnökhelyettese. Ott volt az elnökségben Adami András tszcs-tag. Adriányi László, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet igazgatója, Alexa László, a Nyíregyházi Járási Pártbizottság első titkára, Babicz András tszcs-tag, Bagaméri Gyula tsz-elnök, Bejczi Ferenc, a mezőgazdasági gépjavító vállalat. Beretvás Dezső, a konzervgyár igazgatója. Bólék Tiborné konzervgyári munkás, Csel- loszki Mihály tszcs-tag, Folkmayer Tibor főmérnök, Gallo András, a MÁV nyíregyházi pártbizottsága titkára, Gergely Ferenc, a gumigyár igazgatója, Gincsai István traktoros. Gulyás Emilné dr., a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Harkai Sándor, a munkásőrség megyei parancsnoka. Hernádi Ferencné vállalati dolgozó, Hertelendi Sándorné, a városi nőtanács titkára. Horányi András tszcs-elnök Huszta István tsz-elnök, Kerékgyártó Antalné munkásnő, Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titksára. Gyeb- rovszki László igazgató, dr. Magyar János főorvos, Morauszki Pál alezredes, dr. Martin János ügyész, Mezőssi István tsz-elnök, Moduna János mozdonyvezető, dr. Nagy Árpád, a városi tanács titkára, dr. Pivarnyik Jánosné, a Hazafias Népfront városi titkára, Polcz János, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Popovics Laps, a gépjavító vállalat dolgozója, Siska András tszcs-elnök, Szabó Lajosné munkásnő, Szikora András tszcs-elnök, Tárnái Imre veterán, Tóth Ernő őrnagy, Török János építőipari munkás, Unatenszki Pál alezredes, Vancsisin István szocialista brigádvezető és Zajácz Ferenc, az MHS városi elnöke. A Himnusz elhangzása után Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd Biszku Béla elvtárs mondott ünnepi beszédet. A Magyar Szocialista Munkáspárt sikeresen teljesíti történelmi küldetését Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak 1 Barátaink! Ünnepi díszt öltenek fal- vaink, városaink. Ünnepelni gyűltünk egybe mi is. Augusztus 20-a előestéjén rendezett nagygyűlésünkön a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében köszöntöm Sza- bolcs-Szatmár megye dől-, gozóit, a nyíregyháziakat, a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, a megye egész lakosságát. Kedves elvtársak! E napon, az—új—kenyér ünnepén szegjük—meg—• a parasztságunk^ által nagy akarással; féltő gondosko- dással megtermelt gabonából sütött—kenyeret. Köszönetét—mondunk mindazoknak, akik szorgos, fáradtságos munkával megdolgoztak érte. Augusztus __.2£!.-án emlékezünk történelmünk JHél- tó hagyományaira is. Haladó, fejlődő társadalmunk szép jelene kötelez bennünket hagyományaink tiszteletére, ápolására. Emlékezünk e napon István ki- rányra, aki lerakta az önálló szervezett, központosított magyar állam alapjait. A mai nap: 1949. augusztus 20-ának, új alkotmányunk megszületésének 17. évfordulója. Az alkotmány napja egyben a néphatalom ünnepe is. Kedves elvtársak! 17 évvel ezelőtt történelmi napokat élt át a magyar nép. Beteljesült évszázados .. harca a szabadságért, az . önálló nemzeti létért, az emberibb-életért, a demokratikus fejlődésért. Valósággá vált, amit a nagy proletárköltő, József Attila hirdetett: „Föl kéne szabadulni már, s a dolgozó nép okos gyülekezetében hányni, vetni meg száz bajunk...” A „dolgozó nép okos gyülekezete” döntött 1949. augusztus 20-án, amikor alaptörvényben visszavonhatatlanul leszögezte: „A Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.” egy rövid, de _rendkívül nagy jelentőségű történelmi'- Időszak kiemelkedő állo- —mása. E Szamunkra 'nagy- ■-sZErű"—korszak akkor kezdődött, amikor a szovjet hadsereg katonái vérüket hullatva, életüket áldozva, felszabadították hazánkat. Megteremtődtek népünk számára a szabad, demokratikus országépítés feltételei. Hazánk biztonsága elválaszt hatatlan a szocialista világ rendszerétől 1949. augusztus 20-án az országot alkotmányosad'" ls~ egyetlen jogos tulajdonosiT ért-nevezték akkoriban joggal az alkotmányt birtoklevélnek. A gyakorlat bizonyítja, hogy a munkásosztály képes önmagát és minden dolgozót felszabadítva, kizsákmányolás mentes társadalmat teremteni. A kommunisták vezette győztes munkásosztály adhatta meg a népnek, amiből ezer esztendeig kisem- mizték: a hatalmat, saját sorsa intézésének jogát. A munkásosztály célkitűzései valósultak meg, amikor a proletárdiktatúra létrejött hazánkban és megkezdődött a szocialista társadalom építése. Augusztus 20-a ünnep a munkásnak, parasztnak, a néphez hű értelmiségnek, az ifjú és az idősebb nemzedéknek egyaránt. Kedves elvtársak! Ünnepi nagygyűlésünkön szólni szeretnék röviden a mai világ problémáiról, a népünket foglalkoztató kérdésekről. Ünnepünk nem zavartalan!* á~ viTag~Ieszull- seggel terhes? Alko'tma- nyunk minden sora a béke akaratát su- g&Főzzá. Bekeprogram, mert -’bSEes építőmunkára mozgósít, és mert benne foglalt nemzeti feladataink megvalósítása elválaszthatatlan a béke védelmétől. Ilyen értelemben az alkotmány minden magyar állampolgár hazafias kötelességévé teszi a békéért, az imperializmus ellen folytatott harcot. Legigazibb nemzeti és nemzetközi érdekeinket szolgálja testvéri barátságunk a Szovjetunióval és a SZS5 i äTKtä ~ Vila gr ericTszér or- száifatval/ A mai viTágfielyország csaló a szocialista világrendszeren belül létezhet. A szocialista országokhoz fűződő szoros elvi, politikai egység, a gyakorlati, gazdasági és katonai együttműködés megfosztja az imperializmust attól a reménytől, hogy sikerrel próbálkozhat szocialista vívmányaink, szabadságunk, függetlenségünk elleni támadással. 1949 augusztus 20-án a magyar nép képviselői, törvénybe iktatták, hogy a "haza védelme minden ál- lampöTgár szent kötelessége. A" fronvédélém soRre- TÖ"-feladat. Védenünk kell államhatárunk • biztonságát, hatástalanítanunk kell az imperialisták ellenünk irányuló mesterkedéseit. Ugyanakkor a szocialista Magyarország biztonsága el- válaszhatatlan a szocialista világrendszer biztonságától, s akkor érezhetjük magunkat nyugodtan, ha a mi határainkkal együtt sérthetetlenek a határok az Elbánál, a 38., vagy a 17. szélességi foknál is. Ezt a kollektív biztonságot csak közös erőfeszítésekkel valósíthatjuk meg. A világ népei elítélik az amerikaiak vietnami bűneit Pártunk Központi Bizottságának megállapítása szerint az utóbbi években a világ küzdőterén mégin- kább kirajzolódott a fejlődés fő meghatározója: a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a béke erőinek fölénye az imperializmus, a reakció és a háború erőivel szemben. Az elmúlt évek ismételten bizönyííottakT'Tiögy a szoci- 'attsta világrendszer és 32 -összes békeszerető erők har- ÖrTnegakadályozhat ja a_ világháború kirobbantását. Ezzel együtt azonban az utóbbi időben a nemzetközi helyzet feszültebbé, bonyolultabbá vált. A szocialista országok együttes fellépésére, valamennyi imperialistaellenes erő összefogására különösen szükség van ma, amikor a világ mai csendőre, az Egyesült Államok a 17. szélességi foktól északra és délre véres agressziót, hadüzenet nélküli háborút folytat a vietnami nép ellen. Az Egyesült Államok fegyveres erejével gyarmatává igyekszik változtatni Vietnamot A VDK elleni bombatámadás, különösen pedig Hanoi és Haiphong barbár bombázása a vietnami nép megféemlítését, az agresszió fokozatos kiterjesztését célozza. Az Egyesült Államok kormánya a felperzselt föld taktikájával akarja megtörni a vietnami nép hősies ellenállását. Ezért rombolja szét a városokat, falvakat, égeti fel a kórházakat és iskolákat, teszi tönkre az utakat és hidakat, ez az oka a békés lakossággal szemben elkövetett minden embertelenségnek. Az Amerikai Egyesült Államok az indokínai-félsziget más országaira is ki akarja terjeszteni az agresz- sziót. Fokozza dúrva beavatkozását Laosz bel- ügyeibe, hombázza Laosz területét,.. folytatva a független Kambodzsa ellen irányuló provokációit. A vietnami agresszió ki- terjesztése azonban éppen ellenkező hatást gyakorol a nemzetközi közvéleményre, mint azt a Pentagonban várták. Ügy képzeltén, hogy az újabb támadásokkal „megmutatják erejüket”, a valóságban viszont kalandorpolitikájukat, esztelen próbálkozásaikat leplezték le. Nehéz ma olyan kormányt találni, még az Egyesült Államok legközelebbi szövetségesei között is, mely ne igyekezne hivatalosan elhatárolni magát az újabb amerikai akciótól. A semleges övezet bombázása — mely a háború kiterjesztésének veszélyét rejti magában — az egész világ felháborodását és tiltakozását vonta maga után. Még soha nem mutatkozott meg ilyen világosan az Egyesült Államok politikai elszigeteltsége, világhatalmi tekintélyének hanyatlása. Meghátrálásra tudjuk kényszeríteni a háborús megszállottakat Az amerikai imperialis. táknak tudatában kell lenniük, hogy a Vietnamban elkövetett súlyos bűntényekért — miként a hitlerista elődeikre, rájuk is, a világ népei ítélete vár. Saját érdekükben komolyan keil venniök azt a figyelmeztetést, amelyet a Varsói Szerződés hét tagállama, köztük a Magyar Népköztársaság, nemrégiben Bukarestből intézett hozzájuk: „...nem kerülhetik el a vietnami népnek okozott hatalmas anyagi pusztitások és károk megtérítését, fizetniük kell a szétrombolt városokért, falvakért, a felégetett kórházakért és iskolákért, a tönkretett utakért, és a békés lakossággal szemben elkövetett minden barbárságért. Az Egyesült Államok kormányának tudni» kell, hogy minél több bűntettet követnek el a vietnami nép ellen, annál nagyobb lesz a bűnük súlya és annál kérlelhetetlenebbül lakóinak meg érte.” Ezt a figyelmeztetést olyan országok közössege kiáltotta az imperialisták, nak, mely minden szükséges eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy hathatósan segítse a vietnami népet az amerikai agresszió visszaverésében. A világháborút ellenzők százmilliói — a hős vietnami néppel együtt — meghátrálásra fogják kényszeríteni a haszonra éhes háborús meg. szállottakat. A magyar nép együttérzéssel, szolidaritással és mindenre kiterjedő segítséggel támogatja a vietnami nép hősies harcát. Követeljük, hogy az Egyesült Államok haladéktalanul tegyen eleget a genfi egyezmény előírásainak, szüntesse be agresszióját, hagyja abba a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását, vonja ki csapatait Dél-Viet- namból, tartsa tiszteletben a vietnami nép azon elidegeníthetetlen jogát, hogy kül. földi beavatkozás nélkül, maga döntsön sorsáról. A vietnami agresszió nem különálló jelensége az imperializmus politikájának. Az ismétlődő provokációk Kuba ellen, a gyarmatosítók fellépése Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában, az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársa, ság bűnös cimborasága az európai feszültség növslésére — mind-mind mutatja a nemzetközi imperializmus megnövekedett agresszivitását Magyarország Európa szívében él. Különösen ér. dekelt földrészünk békéjének és biztonságának megszilárdításában. Mindenben magunkévá tesszük azokat az elgondolásokat, amelyeket a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé Bukarestben földrészünk békéje és biztonsága — egy. ben az egyetemes béke érdekében kidolgozott. Napjainknak sok súlyos, nyítgtátHTTftó- - -kérdése van. Ha azonban történelmi szempontból, hosszabb T0lEr~ szakot, távlatokat tekintve vesszük szemügyre a nemzetközi helyzetet, jogos optimizmussal tölt el bénhTrrrr két a beire lenntartásáért és megszilárdításáért küzdő erők növekedése. Az agresszív imperialista politika, val szemben elszántan szállnak síkra a maguk hatalmas gazdasági, politikai és katonai erejével a szocialista államok, a nemzetközi munkásosztály, élén a kommunista pártokkal, a nemzetközi felszabadító mozgalom, az új független államok, az egész világ haladd és demokratikus erői. (Folytatás a 2. oldalonj ÍILX6 PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK!
