Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-20 / 197. szám
(Folytatás az L oldalról.) Veszélyes politikát folytatnak a Kínai Kommunista Párt vezetői azzal, hogy a közös fellépés visszautasításával, az egység bőm. lasztásával bátorítást adnak az amerikai kalandoroknak, kárt okoznak a vietnami népnek, a szocialista országoknak és saját népüknek is. E helyzetben népköztársaságunk változatlanul folytatja szilárd elvi alapokon nyugvó külpolitikáját. Küzdünk a szocialista or. szágok egységének és össze- forrottságának erősítéséért, politikai, gazdasági és katonai súlyának növeléséért. Támogatjuk a kapitalista országok munkásosztályának harcát és a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Fej. lesztjük a szolidaritást és az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országaival. Harcolunk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Egész nemzetközi tevékenységünk középpontjában változatlanul a világ, háború kirobbantásának elhárítása áll, az egész békeszerető emberiség erejének összefogásával. Van értelme a munkának Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! Hazai dolgainkról szólva büszkén mondhatjuk, hogy hazánk az elmúlt 17 esztendőben, 1949. augusztus 20-a óta az alkotmányban megtestesülő népakaratnak megfelelően fejlődött. Pártunk XX. kongresszusára készül. Ez önmagában is kötelez számvetésre, a követendő út meghatározására. A párt soha nem lehet önelégült, de látnunk kell: A munkásosztály és a dolgoző nép harcát siker koronázta, van értelme a munkának, erősödik népköztársaságunK, fejlődik szocialista hazánk. Leraktuk a szocialista társadalmi rendünk alapjait, gazdagodott népünk. Az elmúlt másfél évtizedben csaknem 450 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra. Ennek az óriási összegnek körülbelül háromnegyed része a népgazdaság fejlesztését szolgálta, negyede pedig közvetlenül a lakosság egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetét javította. Az ország nemzeti vagyona 1949 és 1965 között 307 milliárdról 736 milliárd- ra, több mint kétszeresére nőtt Fejlesztikj megyénk iparát Az elmúlt őt évben végbement nagy, forradalmi változásokon belül a legszembetűnőbb a magyar falvakban végbement átalakulás. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének be. fejezése óta a múlthoz képest szinte rohamiépteK- ben változik a falu, alakul át a termelés, változnak meg az emberek. Államunk nagy segítséget nyújtott és nyújt a parasztságnak új élete megalapozásához. A nagyarányú állami támogatás és a parasztság szorgos munkája eredményeképpen a legutóbbi öt esztendőben a mezőgazdaság termelése 10 százalékkal haladta meg az előző öt évit, míg a két világháború között az évi emelkedés mértéke alig érte ej a fél százalékot. Ez a 10 százalékos emelkedés — a kedvezőtlen időjárást és a nagyüzemi gazdálkodás kezdeti időszakának nehézségeit. is figyelembe véve — szocialista fejlődésünü nagy eredménye. Kedves elvtársak! Népgazdasági terveink nemes céljai közismertek. Terveink, s ezeken keresztül egész tevékenységünk hazánk, országunk erősítését, gyarapítását, népünk élet- színvonalának emelését, a népjólét állandó javítását szolgálják. Erről tanúskodik az a tény is, hogy az összlakosság jövedelme a második ötéves terv alatt kereken 24 százalékkal nőtt. Az összlakosságon belül a munkások és alkalmazottak egy főre jutó személyes ren. delkezésű reáljövedelme öt év alatt 18 százalékkal emelkedett. A parasztság egy főre jutó személyes reáljövedelme öt év alatt 26 százalékkal nőtt. 1966-ban olyan intézkedő, seket hoztunk, melyek közelebb hozták a parasztság jövedelmét a munkások és más bőrből és fizetésből élők — jövedelméhez. E törekvéseinket a következő években is folytatni fog.iuk. A második ötéves tervidőszak folyamán olyan jelentősebb üzemek indultak a megyében, mint a konzervgyár Nyíregyházán, a gumi. gyár, a cipőgyár szintén Nyíregyházán, fafeldolgozó üzem Mátészalkán, ládaüzem Vásárosnamétiyban. Jelentősen növekedett a kórházi ágyak száma, felépült a fehérgyarmati kórház. Javult az egészségügyi ellátás. 45 művelődési otthon és kultúrház épült. Növekedett az óvodai férőhelyek, az általános iskolai és középiskolai osztálytermek száma. Jelentősen kiterjedt az egészséges vízellátás. Jármit a kereskedelmi hálózat. Utak, hidak, épültek, váltak korszerűbbé. A megye további fejlődése szempontjából nagyon jelentős, hogy a szocialista iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt 13 ezerről csaknem 20 ezerre emelkedett. Ez a megyében intenzívebb munkát, több keresetet, nagyobb foglalkoztatottságot, gyorsabb ütemű gyarapodást jelent. Hazánk egykor legmostohább viszonyok között lévő megyéjének dolgozói hősies helytállásukkal, kitartó munkájukkal, a haza iránti odaadásukkal vívták ki ezt maguknak. Elmondhatom, hogy az illetékes országos szervek a továbbiakban is nagy figyelmet fordítanak Szabolcs megye iparosítására, ami természetesen hozzájárul a megye mezőgazdaságának további fellendítéséhez. Az ipari fejlődés mellett a fő ágazat az elkövetkező öt évben még változatlanul a mezőgazdaság lesz. Szabolcs megye vonatkozásában a harmadik ötéves terv keretein belül a megye ipari fejlesztésének meggyorsításával számolunk. Figyelembe véve a megye helyzetét, lehetőségeit, elsősorban az élelmiszeripar, a vegyipar, a könnyűipar, továbbá a gépipar fog fejlődni. A megyében körülbelül 35 ezer eljáró dolgozó van, s rajtuk kívül még számos munkaképes korú dolgozó nincs foglalkoztatva. A harmadik ötéves terv folyamán új ipari munka- lehetőségek teremtődnek a megyében, de a lakosság foglalkoztatását a megye határain belül még nem oldjuk meg. Az ipar fejlesztésével ez a gond csak hosz. szabb távon oldható meg. A megyében a harmadik ötéves terv folyamán természetesen tovább fog javulni, bővülni a kulturális, köz. oktatási és egészségügyi intézmények hálózata, úgyszintén Nyíregyháza lakásellátottsága. Javítani a termelőmunkát Eredményeink számba vételénél gondolnunk Kell ar. ra is, hogy az elmúlt évek nem voltak könnyűek. Elemi csapások súlytották hazánkat. 1963-ban a súlyos aszály jelentős károkat okozott. 1964—1963-ben járvány tizedelte állatállományunkat. 1965-ben száz napon át tartó árvíz puszi1'tolt. A magyar nép megbirkózott ezekkel. Hazaszeretete, tudása, szorgalma, önfeláldozó mun. kája minden nehézség ellenére gazdag eredményeket érlelt. Kedves elvtársak! Pártunk, népünk történelmi feladata a következő években is' változatlanul a szocializmus teljes felépítése. Ennek érdekében a legközvetlenebb tennivalóként áll előttünk a harmadik ötéves terv teljesítése és a gazdasági irányítás reformja. Az új terv messzire mutató, nemes célokat határoz meg. Tovább gyarapítjuk az ország erőforrásait, növeljük a nemzeti jövedelmet, javít, juk a dolgozók élet- és munkakörülményeit Célunk a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlesztése A terv a gyors és eredményes minőségi fejlődésre helyezi a hangsúlyt, tekintettel arra, hogy a magyar népgazdaság jövőbeni gyors növekedése csakis a gazdaság belső tartalékainak intenzívebb feltárásá, a műszaki fejlődés meggyorsítása révén lehetséges. A munka termelékenységének emeléséből kívánjuk biztosítani az ipar; termelés növekedésének 80 százalékát. Folytatjuk a mezőgazdaság korszerűsítését, belterjes irányú fejlesztését. Négy-öt korszerű házgyár építésével meggyorsítjuk a lakásépítkezést, f A harmadik ötéves terv időszakában az egy főre jutó reáljövedelmet 14—16 százalékkal kívánjuk növelni. A reálbér legalább 9—10 százalékos emelkedésére számítunk. Magától értetődik, hogy ezeket a célokat csak akkor tudjuk elérni, ha termelőmunkánkkal létrehozzuk a szükséges anyagi erőforrásokat. Az életszínvonal emelésének egyedüli forrása saját munkánk. Az eddiginél következetesebben keil érvényesíteni a munka szerinti elosztás elvét, mint az életszínvonal emelésének fő eszközét. Ez annyit jelent, hogy az átlagosnál többet nyújtó munkás és alkalmazott az átlagosnál többet is keres. Mivel ők, az odaadó és fegyelmezett dolgozók alkotják népünk nagy részét, említett elveink a társadalom túlnyomó többségének igaz- ságérzetével, igényeivel találkoznak. Kedves elvtársak! Az alkotmány évfordulójának ünnepi légköre. az eredményeink és célkitűzéseink láttán érzett jogos öröm serkentsen cselekvésre, tettekre, hogy újabb eredmények szülessenek, felszámoljuk a továbbhaladásunkat nehezítő problémákat, káros jelenségeket, hibákat, még magasabbra emeljük népgazdaságunk színvonalát. Eredményeink számba vétele nem azt jelenti, hogy gyengeségeinket eltakarjuk. Ellenkezőleg. Elért vívmányainkra támaszkodva, le tudjuk .küzdeni azokat. Ennek feltétele, hogy a dolgozó emberekkel együtt erősítsük politikai hatalmunkat, a munkásosztály és a parasztság szövetségét, népi, nemzeti egységünket, a párt vezető szerepét. Következetesen hajtsuk végre pártunk fő politikai irányvonalát, folytassuk a szocialista társadalom teljes felépítését. Az új társadalom alapjait már leraktuk, de a nagy mű még nincs befejezve. Űj ötéves tervünk közelebb hozza e célt, de az még nem a megvalósult szocializmus. Azért még sokat kell dolgozni a pártnak, a munkásosztálynak, a parasztságnak, az értelmiségnek, egész népünknek. Minden szinten javítanunk kell a gazdasági vezetést, a termelés gazdaságosságát A gondosabb, figyelmesebb munka, a termékek minőségének javítása, a messzemenő, ésszerű takarékosság, a jobb munkafegyelem és munkaerkölcs olyan célkitűzés, melyeket népünk helyesel és hajlandó dolgozni értük. Az új ötéves tervidőszak idejére esik egy nagy horderejű, hosszú évekre kiható változás, a gazdasági mechanizmus reformja. Ezt a nagy átalakulást eddigi eredményeink tették lehetségessé és szükségessé. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait, létrejött egy olyan egységes szocialista gazdasági bázis, amelynek irányítása már nem követel a korábbihoz hasonló nagyfokú centralizáltságot, hanem lehetővé teszi a szocialista gazdaság korszerű, rugalmasabb irányítását, A reform arra az elvi alappillérre épül, hogy a szocializmus csakis a tervgazdálko- dás rendszerében fejlődhet, emellett azonban eszközeinket, módszereinket fejlődő világunk új követelményeihez kell igazítani. A gazdasági mechanizmus reformjának középpontjában a dolgozó ember áll. Abban az értelemben is, hogy gyümölcsét a dolgozó emberek milliói élvezik majd, de abban is, hogy végrehajtásához milliók erőfeszítése szükséges. Népünk képes e nagy feladatok megoldására, s nem hiányzik a tudás és a képesség a nagyobb feladatok elé kerülő gazdasági vezetőkből sem. A feTszabadulás után, amikor egycsapásra azt a leckét adta a történelem, hogy országunk romjain megindítsuk a termelést, a munkásosztály képviselői vették át a gazdasági élet irányítását, s verejté- kes munkával, de megbirkóztak az ország irányításának gondjaival. Termelő- szövetkezeteink vezetői i4acv többségükben szintén jól vizsgáztak, elmondhatjuk, hogy mezőgazdaságunk jó kezekben van. Bizonyosak vagyunk abban, hogy szakembereink a reform végrehajtásában is kitűnően megállják majd helyüket. Az 1966-os év első fél évének eredményei sok tekintetben kedvezőbbek a korábbiaknál. A népgazdaság fejlődését jellemző főbb mutatók a következőképpen alakultak: az ipari termelés 8 százalékkal volt több. mint 1965. első felében. Az élelmiszeripar termelése megegyezett a tavalyival, így az ipari termelés az élelmiszeriDarral együtt 6 százalékkal volt több. mint az előző év azonos időszakában. Az építőipar termelése 9 százalékkal volt több. az iparban és építőiparban dolgozók száma 1 százalékkal növekedett. A népgazdaságban kifizetett összes munkabér (tsz- bérek nélkül) 6 százalékkal emelkedett. A munka termelékenysége az iparban 7 százalékkal, élelmiszeriparral együtt 5 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. Belkereskedelmi forgalmunk 9 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi év első felében. A tartós fogyasztási cikkek forgalma 27 százalékkal nőtt. Megtermeltük az ország kenyerét. Átlagosan 12 mázsa a holdankénti búzatermés. Kedvezőek a kukorica és a burgonya terméskilátásai is. A IX. kongresszusra munkával készül az ország népe. A versenyvállalások teljesítése, a szocialista brigádok által jelentős hozzájárulás évi tervünk teljesítéséhez. Sikereink annak köszönhetők, hogy a tömegek nemcsak megértették, hanem jó munkával bizonyították is: helyeslik, magukénak vallják a párt célkitűzéseit, készek valóra váltani a szocializmus építésének feladatait. Erősödött a munkás—paraszt szövetség Kedves elvtársak! Alkotmányunk az új, szabad élet, a népi hatalom elengedhetetlen bázisaként jelöli meg a munkás—paraszt szövetséget. Az elmúlt években a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével tovább erősödött ez a szövetség, mint szocialista rendszerünk fő társadalmi alapja. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta a szocialista termelési viszonyok megszilárdultak a falun is és új tartalrnat adott a munkás—paraszt szövetségnek. A munkás—paraszt szövetség két szocialista jellegű osztály testvéri kapcsolatává fejlődött, amelyet az alapvető politikai érdekeken túl a szocialista gazdaság és kultúra fejlesztésében, is érvényesülő érdekközösség fűz össze. Társadalmunk legnagyobb, legszervezettebb és politikailag legöntudatosabb osztálya a munkásosztály, melynek vezető szerepe életünk valamennyi lényeges területén érvényesül. Ez mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy hazánkban sikeresen épül a szocializmus és ezzel a munkásosztály nagy történelmi céljai valósulnak meg. Tanúi vagyunk az egységes, szocialista szövetkezeti parasztság kialakulásának. Megszűntek azok az osztálykorlátok, melyeket a magántulajdon emelt a múltban a parasztság különböző rétegei közé. A városiasodó falu, a művelődés, az új társadalombiztosítási juttatások megteremtik a korszerű életforma alapjait. Pártunk arra törekszik, hogy végső fokon megszűnjön a különbség a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság életszínvonala, szociális, kulturális ellátottsága között. A következő években jelentékeny lépéseket teszünk azért, hogy a parasztság életszínvonalát és ellátottságát tovább közelítsük a munkásosztályéhoz. Feltétele, hogy a mezőgazdasági munka termelékenysége növekedjen. Olcsóbb, jobb minőségű terméket a föl- * dekről, a mezőgazdasági üzemekből. Az értelmiség döntő többsége támogatja a szocialista rendet. Nagy részük munkás—paraszt származású, már a mi iskoláinkban szerezte diplomáját. Másokat a felszabadulás óta eltelt 21 esztendő győzött meg a szocializmus igazáról. Megváltozott a kispolgárság helyzete is. A kisáruter- melők nagy része hasznos munkát végez a szövetkezetekben. Az egykori kizsákmányolok, főként leszármazottai- nak zöme beilleszkedett társadalmunk új rendjébe. Léteznek persze még szocialista rendszerünkkel szemben álló erők, akik közül egyesek az utóbbi egy-két esztendőben is megkísérelték, hogy rendszerellenes tevékenységet folytassanak. A törvény lesújtott rájuk. Megkapták méltó büntetésüket. Már 1956-ban vereséget szenvedtek ellenfeleink, a nemzetközi helyzet éleződésével fokozódik hazánk elleni támadásuk. Mostanában pedig sűrűn emlegetik, hogy megünneplik az ellenforradalom 10. évfordulóját. Gyászünnep ez nekik, arra emlékezteti őket, hogy végleges vereséget szenvedtek. Ök gyászolnak, a magyar nép pedig alkotmányos szabadságának örömünnepét üli. Népköztársaságunk erős, mert támogatják a dolgozó tömegek, s visszaver minden olyan kísérletet, ellenséges aknamunkát, mely rendszerünk ellen irányul. Azokkal szemben, akik megszegik a néphatalom törvényeit, a jövőben is határozottan fellépünk. Erre éppen alkotmányunk kötelez bennünket. Pártunk és népünk mai íorradalmisága Kedves elvtársak! Az említett belső társadalmi átalakulások eredményeképpen lehetőség nyílik a nemzet szocialista egységének további fejlesztésére. A kialakuló nemzeti egység tartalma a szocialista rendszer védelmét és fejlődését, a béke megőrzését szolgáló együttműködés, a közös harc a nemzetközi imperializmus ellen. A szocialista nemzeti egység vezető ereje a munkás- osztály és forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt. A kommunisták mindig arra törekedtek, hogy széles egységfrontot hozzanak létre a reakció, a fasizmus, a kapitalizmus ellen, a haladásért, a szocializmusért folyó küzdelem, ben. Meggyőződésünk, hogy az egész társadalom összefogása, egysége, fegyelmezett, tudatos cselekvése megrövidítheti az utat a szocializmus teljes felépítéséhez. Hazánkban a szocializmus építését pártunk forradalmi hivatásának megfelelően vezeti és szervezi. Töretlenül érvényesíti azt a politikai irányvonalat, amelyet az elmúlt évtizedben á. jobboldali opportunizmus, a revi- zionizmus, a dogmatizmus, a szektarianizmus elleni két- frontos harcban kovácsolt ki. Pártunk úgy értelmezi vezető szerepét, hogy naponta helyes választ ad az élet által felvetett politikai, gazdasági, ideológia és kulturális kérdésekre. A párt legfontosabb feladata, hogy vezető szervei a párttagság és a dolgozó tömegek bevonásával kidolgozzák a politikád, gazdasági és kulturális élet fő célkitűzéseit. Tudatában vagyunk annak is, hogy az egyszerű dolgozó ember a pártot elsősorbap politikájának eredményéből ítfli meg, másrészt azoknak a kommunistáknak magatartásából, akikkel -mindennap kapcsolatban van. A párt és a tömegek közötti bizalom erősödése, a párttagok és a pártonkívü- liek közötti kapcsolatok megszilárdulása, hazánk biztató fejlődése, dolgozó népünk mindjobban kibontakozó harca a szocializmus teljes felépítéséért, mindmind azt bizonyítja, hogy álljuk a próbát. A Magyar Szocialista Munkáspárt sikeresen teljesíti történelmi küldetését. Amikor az alkotmány évfordulóján mai problémáinkról, tennivalóinkról beszélgetünk, eszünkbe jutnak a 40-es évek második felének nehéz, küzdelmes napjai, a földosztás, a pártharcok, az államosítások, a tömegtüntetések, az izgalmas, gyorsan pergő események. Sokan úgy érzik, hogy akkor vívtunk valóban forradalmi harcot, és sokszor felteszik a kérdést: vajon ma is benne vagyunk-e a forradalmi harc sodrásában ? Igen, bár a mai korszak mindig látványos és fordulatos események formájában kéri tőlünk számon a földosztáskor szükséges határozottságot, a pártharcokban elengedhetetlen elvhűséget, az államosításoknál fontos felelősségvállalást, a tömeg- tüntetésekben tanúsított kitartást. A hatalom megtartása, a szocialista építőmunka nehezebb, mint a politikai hatalom megszerzése. Küzdeni kell az állhatatlanság, a kishitűség, a mának élés, a harácsolás, a múlt nfin- den öröksége, az elmaradottság ellen — az újra előbukkanó. a hatalommal való visszaélésre hajlamos, a dolgozó embert lebecsülő megnyilvánulások ellen. Napjaink forradalmisága az új élet építésében, a gazdasági szervező munkában, a világnézetet formáló ideológiai vitákban, egyszóval a mindennapi munkában nyilvánul meg. Éppen ezért ma is elvi alapokon tevékenykedő, határozott, képzett, tapasztalt, internacionalista forradalmárokra, jó hazafiakra van szükség. Kedves elvtársak! Népköztársaságunk minden állampolgár számára biztosítja a munkához, a pihenéshez, a művelődéshez való jogot, megvalósítja a felekezeti és nemzetiségi egyenjogúságot, a szólás- és sajtószabadságot. Hazánkban nyugodtan, félelem nélkül élhet és dolgozhat minden törvénytisztelő állampolgár. Magyar- ország a jogbiztonság és a széles körű demokrácia hazája. Ilyen demokrácia csak szocialista országokban valósulhat meg, amelyben a nép ura a saját sorsának. A demokrácia megannyi vívmányának örülünk és úgy látjuk, hogy eredményeink lehetővé, szükségessé teszik, hogy még tovább szélesítsük a szocialista demokráciát, hogy a dolgozók még nagyobb arányban vegyenek részt az állami, a gazdasági, kulturális és társadalmi munka irányításában. Azt akarjuk, hogy a dolgozók minden munkahelyen érezzék, ők az ország gazdái és hallassák szavukat a fontos kérdések eldöntésében. Kedves elvtársak! Néhány évtizeddel ezelőtt Ady Endre az ország sorsa felett érzett keserűségében így kiáltott fel: ..Ide új hit, új erő, új munka kell!” Ma büszkén vallhatjuk, hogy amit a költő a nemzetnek óhajtott, az az új szabad Magyarországon megvalósult A dolgozó ember teremtő erejébe vetett hit, népünk ereje, a szocialista építőmunka viszi előre hazánkat a társadalmi fejlődés útján a még szebb, boldogabb élet felé. Kedves elvtársak! Mégegyszer szívből köszöntőm önöket, s mai ünnepünkön kellemes pihenést, jó szórakozást kívánok találkozónk minden résztvevőjének — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Biszku Béla elvtárs.
