Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-14 / 165. szám

arxrn évfolyam, i65. szám .ÁRA: 50 fillér ms., jülius u. csütörtök

Jelentés a labdarúgó-világba /neks átír éli

Portugália—Magyarország 3:1 Olaszország—Chile 2:0

Argentina—Spanyolország 2:1 Mexiko—Franciaország 1:1

(Részletes sporttudósitások a 4—5 oldalon)

Napjaink forradalmisága

Milyen politikára, s annak milyen megvalósítási módszereire van most szükségünk? Józan, átgondolt, megfontolt, a tényekkel gondosan számot vető, a lehetőségeket reálisan mérlegelő — ilyen és ehhez hasonló jelzők tolulnak a toll hegyére. És aztán még egy: forradalmi. A közkeletű felfogás mintha nem a korábban felsoroltakkal társítaná a forradalmiság fogalmát. S valóban, olykor egyesek hiányolják is politikánkból a forradalmi jelleget, vagy romantikus nosztalgiával idézik fel azokat az időket, amikor még — úgymond — szükség volt a forradalmi hévre, lendületre.

A dolog természeténél fogva felmerülhetnek ilyen kérdések a győztes forradalommal szemben, amelynek már nemcsak rombolnia, hanem mindenekelőtt építenie kell, Leninnek is nekiszegezték szinte az októberi forradalom másnapján : megfeledkezett október forradalmi hagyományairól. Pedig Lenin nem tett mást, mint hogy nyomatékkai figyelmeztetett a látványos, de elsietett, s ezért álmegoldások veszélyeire, s hangsúlyozta a körültekintő, józan, lépésről lépésre haladó politika, gazdaságpolitika szükségességét, amely az adott helyzetben a forradalom számára a legcélravezetőbb, és ennélfogva a legforradalmibb politika is volt

A történelmi analógia önmagában még nem bizonyi- ték, tanulságára azonban érdemes odafigyelni. Hiszen már akkor, Lenin idején is bebizonyosodott: az igazi forradalmiság nem a jelszavak hangoztatásában, s nem is a józanságot nélkülöző, hübelebalázs kapkodásban rejlik, hanem a hétköznapi tettekben, az állhatatosságot, kitartást megfontoltságot igénylő mindennapos cselekedetekben. És csakis az ilyen cselekedetekben juthat kifejezésre a forradalmiság most nálunk is.

„Most” és „nálunk”: nem felesleges aláhúzni ezt, hiszen a forradalmiság sohasem valamiféle légüres térben, hanem mindig konkrét, meghatározott körülmények között érvényesül. Ezért napjaink forradalmi- ságát nem választhatjuk el attól a nagy horderejű lépéstől, amire most készülünk: a gazdasági mechanizmus reformjától.

Forradalmi feladat a mechanizmus reformja? Hiszen itt olyan dolgokról esik szó, mint: biztosítsunk tágabb érVényesülési teret az áruviszonyoknak, a piacnak, a vállalati munka legfőbb mércéje a nyereség legyen, fokozzuk az egyén és a kollektívák anyagi érdekeltségét, jusson nagyobb szerephez a kereslet és a kínálat. Lehet-e egy forradalmár jelszava, hogy „minél nagyobb nyereséget, minél nagyobb jövedelmet”? Lehet-e fegyverei

között az elektronikus számológép, s a kalkuláció?

Igen, lehet! Sőt, erősítsük felszólítóvá a feltételes módot: lennie kell! Ha végig akarjuk vinni, ki akarjuk teljesíteni a hazánkban végbemenő szocialista forradalmat, nem is cselekedhetünk, nem is harcolhatunk másképpen.

És ebben a harcban nemhogy feleslegesek, hanem nagyon is szükségesek a forradalmár tulajdonságok: a bátorság, merészség, az új iránti érzék, a határozott szakítás az elavulttal, hiszen másfél évtizeden át belénk rögződött szemlélettel, vérünkké vált fogalmakkal, meggyökeresedett szokásokkal és módszerekkel kell szakítanunk viszonylag rövid idő alatt, Üj kategóriák, új összefüggések, új felismerések kell, hogy betöltsék gondolkodásunkat, beidegződött, valósággal reflexerejüvé vált cselekedeteket váltanak fel újabbak, korszerűbbek. Az új iránti nagyfokú forradalmi érzék most minden vezető, minden közéleti ember számára nélkülözhetetlen, mert enélkül aligha állhat helyt a társadalmi fejlődés soron következő nagy próbáján.

Önálló döntés, kezdeményezőkészség, bátorság, kockázat és felelősségvállalás, vállalkozókedv, mozgékonyság — olvashatjuk a párt- határozatban, ilyen követelményekkel lép fel a népgazdaság új irányítási rendszere a vállalatok vezetőivel és dolgozóival szemben. A minden kezdeményezéstől irtózó, kisszerű, a merész lépésekre gyáva vezető bukásra ítéltetett — az új mechanizmus igazi forradalmárokat követel minden gazdasági és társadalmi tisztségbe.

Olyan forradalmárokat, akiknél a merészség körültekintéssel, a kezdeményezőkészség megfontoltsággal, a kockázatvállalás józansággal párosul. Mert most — még inkább, mint bármikor — ilyen forradalmiság- ra van szükségünk. Józan, lenini forradalmiságra.

JELENTÉS A FÖLDEKRŐL

Megyeszerte aratnak a gépek

Gépek búgásától, kaszák harsogásától zajos ä határ: lázas igyekezettel mentik mindenütt a megtermett kenyérnek valót. Az időjárás szeszélye meg is követeli az igyekezetei kemény helytállásra, okos szervezésre, találékonyságra serkenti a gazdaságok vezetőit, dolgozóit egyaránt.

Első az állami raktár

A szamostatárfalvi Ady Endre Termelőszövetkezetben a kereszj+>e aratott árpa cséplését rövidesen befejezik — közli Király Béla tudósítónk. Az utóbbi napok esős időjárása miatt azonban a búza aratásába csak

9-én tudott a tsz hozzákezdeni. Két rendrevágó gép

után kombájn végzi a csép- lést, s a gépi munkát két üzemegységben ötven kézi aratópár is segíti. Géppel és kézi aratással előreláthatólag öt nap alatt végeznek a munkával. A vezetőség a tagsággal úgy határozott, hogy az új termésből elsőnek az állam iránti kötelességnek tesz eleget a közös gazdaság. Utána biztosítják a vetőmagot, tartalékalapot, s a tagság részére szükséglet szerint adnak kenyérgabonát.

Rétközberencsen 60 hold őszi árpa után 405 hold kenyérgabonát kell aratni, csépelni. Természetesen itt is a kombájn a főszereplő. Ahol a gép nem boldogul, ott az öregek, a nyugdíjasok a hordásnál, asztagra- kásnál segédkeznek. Ügy tervezik, egy héten belül

mind az aratással, mind a csépléssel végeznek. Akik pedig e munkában nem vesznek részt — nők és fiatal családtagok — a még szükséges növényápolási teendőket látják el.

Éjjel-nappal

üzemben

i

1060 holdról kell betakarítani a kalászosok termését Űjfehértón a Vörös Hajnal Tsz-nek Eddig 220 hold árpa és 150 hold búza termését takarították be a szövetkezetben — írja szerkesztőségünknek Kovács Antal levelezőnk. Mint írja: a tsz-ben nagyban meggyorsítják az aratást, csépiéit a gépek, az idei aratásnál egyetlen kiziJmszavágás sem lese a közös határban. Kombájnosok közül eddig a legjobb eredményt Makhándi Ferenc érte el, aki gépével több. mint 30 vagon terményt aratott, illetve csépelt el az aratás kezdete óta. Jó a tsz termése: holdanként átlag 14 mázsa hozam mutatkozik.

Az értékesítésre leszerződött mennyiséget e hó 20-ig leszállítja a szövetkezet.

Az aratással párhuzamosan végzik a kombájnszalma lehúzását, kazlazását,

valamint a tarlók szántását is. Azok a gépek, amelyek nappal terményt szállítanak, éjjel szántanak — váltott műszakban —, s az eddigi tarlószántási eredmény meghaladja a 200 holdat. 100 holdon pedig máris földbe került a másodvetésű mag.

(a. b.)

fi betakarítás megszervezéséiül tárgyalt az SZMT elnöksége

Tanácskozást tartott szerdán az SZMT elnöksége. Többek között napirenden szerepelt a gabonabetakarítás megszervezése. Megállapították, hogy a kenyércsa- tát politikailag is jól ké. szítették elő, megyénkben valamennyi kombájnos csat. lakozott a 300 holdas versenyvállaláshoz. A versenyben legjobb eredményt elért kombájnosokat pénzjutalomban részesítik.

Az állarr|i gazdaságok korszerű módszerekkel, teljesen géppel végzik a betakarítást. A gépjavító állomások 398 kombájnnal segítik a termelőszövetkezetek betakarítását. Ezekre a gépekre 99 00ty hold gabonát

szerződtek le. A rendrevá- gók és aratógépek szintén megkezdték a munkát.

A betakarító gépek nyári szemléj én megállapították; a javítás jobb mint a múlt évben volt. A szemlékkel egyidőben megvizsgálták a tűzvédelmi felszereléseket, valamint a t javítszolgálat megszervezését.

A múlt évi Il-el szemben idén 18 műhelykocsival segítik a betakarítást.

Az aratásban, cséplésben résztvevő dolgozók részére a meleg ételt minden állami gazdaságban biztosították. A termelőszövetkezetben ez még nem teljes, de ezen még javíthatnak.

Ötmill ió a szabolcsi mozik felújítására

A jövőbeni feladatokról tanácskoztak szerdán Nyíregyházán a normálmozik vezetői. A elmúlt évek fő feladata még az volt, hogy minden községbén, nagyobb településen biztosítsák a rendszeres filmvetítést.

Miután ezt már nagyjából sikerült elérni, s ma már 234 mozi üzemel a megyében, további fontos tennivaló a filmszínházak korszerűsítése, a minőségi vetítéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése. Ennek megfelelően már az idén mintegy 5 millió forintot költenek a mozik rendbehozására, felújítására. Kisebb-nagyobb mértékben száz helyen végeznek felújítást, átalal 4 ást, vagy korszerűsítést. Ezek között legjelentősebb a csengeri mozi átalakítása, amelyre egymilliót költenek. Nagyobb összeget fordítanak a kótaji filmszínház korszerűsítésére, valamint a nyír- madai és tiszavasvári művelődési házban létesítendő szélesvásznú mozik beszerelésére. A mozik berendezése több, mint 2000 székkel gyarapodik. Újabb kályhák

beszerelésével már az idén elérik, hogy valamennyi filmszínház jól fűthető lesz. Majdnem mindegyik rendelkezik már lemezjátszóval, magnetofonnal, amit a könyvtárakkal közösen

használnak fel a filmek, könyvek népszerűsítésére.

Az idei felújításokkal lényegében megkezdődött a mintamozik kialakítása. Folyamatosan, már az elkövetkező években mintegy 60 községben végeznek olyan felújítást, korszerűsítést, amelynek eredményeként a mozik minden tekintetben megfelelnek majd a megnövekedett, magasabb igényeknek.

Gyakrabban rendeznek ankétot, vitát egy-egy jól sikerült alkotásból. Erősítik kapcsolataikat a termelő- szövetkezetekkel. Törekednek annak elérésére, hogy az igen nagyszámú, 1740 tsz- bérlet mellett egy-egy kiváló film megtekintésére a szövetkezetek az egész előadást váltsák meg tagjaik részére. Ez is égyik formája lehet a jól dolgozók jutalmazásának.

(h)

Idény bölcsüdék, napközik a nyári hónapokban

A nagykállói Zöld Mező Tsz-ben a legkorszerűbb eljárással, bálázőgéppel takarítják be a szalmát.

Foto: Elek Emil

A nyári mezőgazdasági munkák sok szorgos kezet igényelnek. Többek között a gyermekes édesanyák ezrei veszik ki részüket a tennivalókból. Ezért a nő tanácsok és tsz nőbizottságok, a községi tanácsok és a termelőszövetkezetek segítségével idénybölcsődéket és napközi otthonokat létesíte. nek. hogy tehermentesítsék a földeken dolgozó asszo. nyokat. Megyénkben 98 idény napközi otthon működtetésére van lehetőség, s ezekben több, mint 2000 gyermek felügyeletét, étkeztetését látják el. Kisebb részük már májusban, többségük júniusban és júliusban kezdte meg működését. Fenntartásukat számos helyen a közös gazdaságok élelmezési nyersanyagokkal, kisegítő személyzetekkel segítik elő. Az idénybölcsődékben 290 gyermeket helyezhetnek el. Tíz községben az állandó bölcsődék, ben elhelyezett gyermekek létszámát emelték meg, a lehetőségek és igények figyelembevételével tízzel, vagy hússzal. Míg hat helyen: Csegöldön. Szamossá- lyiban, Gergelyiugornyán, Tunyogmatolcson, Ramocsa- házán és Nyírlugos-Szabad- ságtelepen kimondottan idénybölcsőde működik a nyári hónapokban.

mla nouUsjAL targsiUjirini