Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-10 / 162. szám

Munkatársunk jelenti a tiszalöki járásból

A városiasodás felé

Beszélgetés Csikós Jánossal, a járási tanács vb. elnökével

Új családi

ünnepségek

Nagyobb községeinkben a legkövetelöbb szociális feladat az életviszonyok városiasodása. Ezt az utóbbi években már több helyen napirendre tűzte az élet, így Tiszalökön is. A helyzetről, a várható fejlődésről és a távlati kihatásokról kértünk véleményt Csikós Jánostól, a járási tanács vb elnökétől.

— Tiszalök régi járási székhely. A területi rendezések során több község más járásba, vagy más megyébe került, de a korábbi összekötő szálak nem szakadtak meg. így jelentékeny vonzása van például Tiszalöknek a Taktaköz felé. A városiasodás kérdése nálunk azért is indokolt, hogy a község meg tudja-e vonzását tartani a jövőben is, tud-e az elkövetkező években is gazdasági, kereskedelmi, piaci, közlekedési és kulturális centrum maradni.

— Az utóbbi években a megyei vezetés több beruházást itt valósított meg. így épült itt könyvtár, mozi, kenyérgyár, gimnázium... De ki tudná mindet pontosan felsorolni? És épül is sok minden, már a következő tervidőszakban is.

— Persze, mindezt összefüggéseiben kell látnunk. Tiszalök nem nagy község, lakosainak száma alig több hatezernél. Általában az erőművéről ismerik, bár ez korántsem nyomja úgy rá a bélyegét községünk életére, mint azt hinni lehet. Jellemzőbb az, hogy öt jól dolgozó tsz-íink van. Tagságuk holdanként 2480 forint értékű áruval járult hozzá tavaly a városi lakosság és az ipari üzemek ellátásához, ami elismerésre méltó eredmény. A kereső lakosság felének a mezőgazdaság ad munkát, negyedének pedig az ipar. Tizenöt éve itt még semmiféle ipar nem volt. Azóta az erőműn kívül létesítettek egy fejlesztésre érdemes faipari vállalatot, amelyben manapság öt és fél száz ember dolgozik. Az erőmű szomszédságában megtelepedett a hajójavító műhely, amely a tervek szerint hamarosan ipari üzemmé növekedik.

— Nemrég épült fel a

község első emeletes bérháza és rövidesen épül a második is. Mégis a lakáskérdés okozza itt a legtöbb nehézséget, ez országos probléma. A III. ötéves tervben

275 családi házat fognak itt építeni, s valamennyit fürdőszobával. De egyelőre a meglévő és jelentős számú fürdőszobát sem lehet rendeltetésének megfelelően használni. (Ezért is építettük meg a községi fürdőt.)

A közművesítést ezután

kezdjük, A törpe vízmű tervén —* amely a vízvezeték- hálózat ellátását biztosítja — most dolgoznak. A vízmüvet községi társulás tartja majd fenn és a terhek egy részét máris viseli. Megépítése 9 millió 200 ezer forintba kerül. A társulást a községi tanács szervezte, s hogy a vízmüvet mennyire igénylik az emberek, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy legfeljebb minden századik lakost kellett meggyőzni, a többiek önként és az első szóra vállalták a terhek viselését.

— A vízmű építése sok nehézséget megold és nagyon nagy szükség van rá. De a vízművel a feladataink is növekednek, például a víz elvezetését is meg kell oldani. Erre azonban egyelőre anyagi fedezetünk nincs. A vízmű elkészülte után ez lesz a legelső feladatunk.

— Az egészségügyi hálózat megalapítása és fejlesztése is csgk a felszabadulás után kezdődött. Most már szinte

Elismerésre méltó eredmények Megyére szóló tanácskozás

természetes, hogy van tbc- gondozónk és szülőotthonunk, hogy nyolcmilliós költséggel SZTK-rendelőinté- zet épül. A rendelőintézet költségeihez a környező községek lakossága is hozzájárul és ha elkészül, a tíz szakrendelés nagy terhet vesz le a nyíregyházi rendelőről.

— Épp az erőmű ittléte miatt jelentős a község idegenforgalma. Felméréseink szerint ez évente jelenleg 15 ezer vendéget tesz ki, persze, ez a szám könnyen növekedhet. A gyönyörű TiMinap megyei tanácskozást tartottak Tiszalökön a szakemberek, melyen az Or. szágos Népművelési Intézet egyik munkatársa is részt vett, A tanácskozáson a családi események rendezése volt a téma. Közben átvonultak a községi tanácsra, ahol kettős névadót rendeztek. Ez nem volt itt különleges dolog, mégis több tanácsi dolgozónak tán a lélegzete is elállt, olyan szép külsőségek közt folyt le az az újfajta ünnep.

De vajon miért épp TiszaA családi események rendezése mellett az idős emberekről sem feledkeznek meg. A nyugdíjazást rendszerint ünnepség előzi meg, az öregek napját — különösen Tiszavasváriban — évente megtartják, és bensőséges megemlékezéseket rendeznek a házassági és szolgálati jubileumok alkal. bői.

Közben új családi ünnepsza-parton megkezdődött egy campingtábor építése, s ennek a fejlesztésével is érdemes lenne foglalkozni, Az idegenforgalom is hozzájárul, hogy a kereskedelem az igényeket évek óta képtelen kielégíteni. Az üzletek zöme régi, elavult. Feltétlen szükséges volna egy áruház felépítése, hjszen például a ruházati boltot életveszélyessé nyilvánították. Megoldatlan a községben a vendéglátás helyzete. Nem lehet megebédelni, vacsorázni, s bár ezen segít majd az elkészülő, épülőfélben lévő étterem, a cukrászda hiányán már nem. Nincs a községben egy rendes eszpresszó, bár a megyében kevésbé jelentős helyeken is építettek már. A lakosság igényelné. Az idegenforgalom indokolttá tenné szálloda építését, de erről egyelőre nincs szó. Mindent egybevetve, azt hiszem jogos a bírálatunk, hogy a MÉSZÖV vezetői sem tesznek eleget községünkben a hálózat fejlesztéséért.

— A főbb élelmiszerekből általában nem kielégítő az ellátás. Ezen a tsz-ek szezonban tudnak némikép enyhíteni, — de ez szinte semmit sem javít a bérből, fizetésből élők helyzetén. A szolgáltatási igényeket a ktsz és a kisiparosok többé kevésbé megoldják. Legnagyobb problémánk az elhelyezés, a helyiségek szinte kivétel nélkül szűkek, korszerűtlenek. Ezen talán csak az segít majd, ha a szolgáltatóházat felépítik.

— Az ellátást, a kereskedelmet, vendéglátást és a szolgáltatásokat is összegezhetném: az igények mesz- sze túlhaladták a jelenlegi állapotokat.

— 1956-ig fel sem vetődött

— fejezte be Csikós János,

— íiogy a községnek a Városiasodás felé kell haladnia, hogy az itteni életformát közelítenünk kell a városihoz. Mióta felvetődött, azóta is sok minden történt. De már ez a változás is kevés.

lökön tartanak egy megyére szóló tanácskozást?

A kérdésre ott kezdhetnénk. a választ, hogy Sza- bolcs-Szatmár az utolsó országos szinten a családi ünnepségek polgári rendezésében, itt tartják a legkevesebb névadást, legkevesebb polgári - temetést, és a kizárólag polgári házasság- kötések száma is alacsony.

De a tiszalöki járás — a megyei nehézségektől függetlenül — országos szinten is elismrésre méltó eredményekkel dicsekedhet. Nemrég olyan polgári temetést rendeztek Tiszalökön, melyre több mint kétezren mentek el.

Az emberek minden községben élnek a lehetőségekkel és kérik az illetékes ta. nácsi szervektől.

A . három nagy családi, esemény polgári rendezésének száma évről évre megnyug. tatdan nő. Tiszalökön a polgári házasságkötések száma meghaladja a templomi esküvőkét, de számuk Tiszavasváriban, Tiszadadán és Tiszadobon is csaknem eléri az összes esküvő felét. Különösen Tiszadobon nagy a fejlődés, ahol még 1964-ben is kizárólag templomban mondták ki az életre szóló igent a fiatalok. Ugyanez volt a helyzet Tiszaeszláron, de tavaly már itt is megrendeztek három polgári házasságkötést.

Évről évre több a névadó ünnepség és a polgári temetés. Tavaly 51 névadót rendeztek, tehát minden nyolcadik gyermek újfajta ünnepségen kapott nevet a járásban.

ség is bevonult a többi közé: a felnőtté avatás, a személyi igazolványok kiosztása. Ezt tavaly már minden községben ünnepélyesen oldották meg, a tizenhatodik évüket betöltött fiatalok és a hozzátartozók általános tetszésére.

Az első

Márciusban romlott a helyzet, a főnökség meg akart szabadulni tőle. Cso- bajról járt át, néha még csónakkal is, s gyakran késett. Máskor egyáltalán nem jött be. A munkáját hanyagul végezte, bár tudták, liogy jó dolgozó, hogy érti -és-szereti a szakmáját.

Akkor Tomka László ösz- szehívta a brigádot. Igaz, hogy Szoboszlai István csak az ősszel, leszerelés után került a tagok közé, de hát ez mégiscsak brigádügy, itt csak ez a tizenkét ember dönthet.

Tomka László nem árult el semmit, nem mondta el, mi történt azon a brigádgyűlésen, Annyit* mondott csak, hogy megbeszélték a dolgot, meg hogy ők már tavaly elnyerték a szociális, ta címet.

Tény, hogy Szoboszlai Istvánt nem küldték el. Azóta dolgozik rendesen, mint a többiek.

★

Itt mindenkinek van valamilyen hobbyja. Egy ember futballozik, mások meg csakis a zenéről tudnak beszélni. Meg hát csinálják is.

Néha családdal együtt mennek kirándulni. Hogy

Piroska

Piroska beiratkozott a nyolcadik osztályba. Hosszú utat tett meg, tán a halál ösvényét is megjárta, míg a könyvekhez ért.

De erről ne ő beszéljen, neki még most is kellemetlen, hanem a tbc-gondozó orvosa, dr. Szacsuri József.

*

Két évvel ezelőtt a lakosságszűrés keretében állt Tiszavasváriban ő is a röntgen elé. Behívtuk, megmondtuk neki, hogy beteg. Sírvafakadt, de hát ez nem is csoda. Vigasztaltuk, hogy meg lehet efcből gyógyulni.

— Meg lehet annak, akinek módja van rá! — válaszolta Piroska.

Kérdezgettem, mit jelentsen ez.

— Nehéz természetű férjem van — mondta ő, — tőle a szanatóriumban sem tudok majd nyugodtan maradni.

Megegyeztünk, hogy beküldi a férjét, s a gyógyszereket addig is szedi. Pár nap múlva bejött az ember. Kellemetlen megjelenésű férfi volt, akin akkor is lászott, hogy „van benne”.

Megmondtam neki, hogy a felesége súlyos beteg, és teljes nyugalomra van szüksége, míg a szanatóriumba behívják. De erre feltétlenül szükség van, hogy az asszonyka meggyógyuljon.

Hümmögött, hogy ő megérti, de mi lesz a két kicsi gyerekkel, ha az asszonyt beviszik. Hogy a gyerekek nem lesznek jó helyen a nagymamánál...

Csak hajtogattam, hogy az asszonykának be kell mennie a szanatóriumba, mert csakis ott gyógyulhat meg. És különben is miféle ember az, aki nem szeretné, hogy a felesége egészséges legyen?

Végre belement, s az

asszonykát két nap múlva be is hívták Baktalóránt- házára. Szeptemberben — ahogy megtudtam — átvitték az új nyíregyháziba. Decemberben kijött, nem javult semmit, betegsége megoldatlan maradt. A zárójelentésbe azt írták, hogy férje — orvosi tanács és tilalom ellenére — vitte haza.

— Szégyelltem, hogy mindig az én uram csinál botrányt — mondta Piroska, mikor eljött hozzám. — Bejött, részeg volt, veszekedett rám, lehordott ilyennek, meg olyannak, nem maradtam tőle nyugton. Számolgattam a szabadszombatot, hogy mikor jön megint, mikor ordítozik, fenyeget újra.

Behívattam a férjét. Ismét mérsékelten ittasan jött. Kérdezem tőle, hogy miért hozta ki a feleségét a szanatóriumból? Erre határozottan kijelentette, hogy neki, s a gyerekeknek a feleségére szüksége van és nem engedi vissza többé.

tiszai hajó építői

mivel? Hát hajóval, ha a miskolci vízügyi igazgatóság szabadnapot ad a kirándulóhajónak, akkor az övéké egy, vagy két napra. És akkor előkerülnek a hangszerék. Kiss Balázs szaxofonon, Németh Imre gitáron, Bohács Sándor meg pisztonon játszik. Másik brigádban van dobos meg bőgős, fgy teijers a zenekar.

Aztán kikötnek valahol, s halászlevet esznek.

★

No igen a hobby.

Csendes bolondnak hívják, vagy inkább csúfolják a Tomka-brigádot a hajójavítóban, mert többen sporthorgászok a társaságból.

Nemrég másra is alapot adtak. Pockodi Sándor lakatos — nagyon jó munkásnak, páratlan szorgalmúnak mondják egyébként —, kifogott egy másfél kilós halat. Míg a horgot újabb dobáshoz készítette, kitette a halat a fövényre.

A hal poros lett. Mit csináljon vele, hát felvette, hogy kissé meglötyögtesse a vízben. Mikor a hal vizet érzett, csapott egyet a farkával és ...

Elillant. Volt hal, nine« hal.

— Megmosta a halat — csúfolják azóta szegény Poc- kodit.

★

A hajó ott áll az erőmű mellett. A hajó még nem hajó, még csak egy hajjó- csontváz, csupa vaslemezekből. A hajó még úgysem hajó, hogyha vízre bocsátják, nem megy magétól. Vontatni kell. A hajó. csak szállóhajó, tizenkilenc

munkásnak ad majd korszerű szállást a vizen.

— Nálunk olyan ritkán történik valami érdekes — mondja Tomka László brigádvezető. — Mi csak dolgozunk, kérem, mert mikor jött az árvíz, sok embert elvittek a mentéshez, és amikor tervünket megcsinálták mindenre számítottak, csak az árra nem, aztán most pótolnunk kell a sok kiesést. Hát így van ez nálunk, mindenkinek van valamilyen hobbyja, egyébként nem történik semmi, csak dolgozunk, ahogy csak lehet.

S kezük alatt alakul az első tiszalöki hajó.

Láttam, hogy vele nincs mit beszélnem.

Amikor a törékeny kis asszonyka bejött, már jár- tányi ereje sem volt. Ha lehet, még jobban összement néhány nap alatt. Ekkor kiderült, hogy régen foglalkozik már a válás gondolatával. Azt tanácsoltam neki, kérje majd a szanatóriumban, hogy a férjét ne engedjék be. Különben nem tud meggyógyulni.

Az asszonyka közben beadta a válópert, s a bíróság el is választotta őket. Az utolsó tárgyalás két héttel azután volt, hogy Piroska februárban kijött a szanatóriumból. Meghízva, megerősödve, jó színben.

Akkor megmozdult itt érte mindenki. Ez rendszerint így van, hiszen sok betegnek nemcsak a tüdejével van baj, hanem a leikével is. Lehetetlen lett volna tíz év glatt egyhar- madára csökkenteni a tébé- sek számát, ha nem segítenek. így volt ez Piroska esetében is.

Az anyjához költözött vissza, de nem volt keresete. Gyorssegélyt kapott. Állás után néztünk. A ti- szavasvári szocialista otthonban volt egy takarítónői státusz, Piroskát oda- gjánlottuk.

Vékony asszonyka volt termetre is, azt mondták gyenge, nem fogja bírni. Magam is féltem, a megterhelés tönkreteheti,. bár a gyógyulást csakis a munka segítheti elő. Ismét megmozdultak, akik csak illetékesek lehettek az ügyben.

Végül is felvették.

Áprilistól dolgozik. Megtudtuk, hogy a férje ismét megnősült, így tőle békében marad. A munka jó hatással volt. Piroskára, s annyira megerősödött, hogy mellette az esti tanulástól sem fél már. A napokban említette, hogy. betegápolónak akar kitanulni.

Ehhez pedig kell a nyolcadik osztály is.

Az összeállítást Irt* Kun István