Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-09 / 161. szám
xxm ÉVFOLYAM, 161. SZÁM Ara: 50 fillér 1966. JÜLIUS 9, SZOMBAT Nyilatkozat az európai béke és biztonság megszilárdításáról Bukarest, (MTI): A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segélynyújtásról szóló Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének bukaresti értekezletén képviselt tagállamai a következő nyilatkozatot fogadták el: CD A tartós béke és biztonság biztosítása Európában földrészünk valaráennyi népének forró törekvése, amely megfelel az egyetemes béke érdekeinek is. Európa népei, amelyek jelentősen hozzájárultak és hozzájárulnak az emberiség haladásához, megteremthetik és meg is kell teremteniük a földkerekség e térségében az enyhülés és a nemzetközi kölcsönös megértés légkörét, amely lehetővé tenné, hogy valamennyi nép, valamennyi ország anyagi és szellemi kincseit akaratának és döntésének megfelelően teljes mértékben felhasználhassa. Az európai országok kapcsolatainak állapota nagy hatással van az egész világhelyzetre. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a két világháború, amely emberéletek tízmillióiba került és hatalmas pusztításokat okozott, az európai kontinensről indult el. Az európai biztonság problémája nem mai és nem tegnapi keletű. Fél évszázaddal ezelőtt, az első világháború kezdetével került napirendre. Két évtized elmúltával, amikor Európa és az egész világ szer^ekerült az elállatiasodott fasizmussal, amely egyik államot a másik után gyűrte maga alá, ez a probléma teljes létfontosságában ismét felmerült a népek e’őtt. A népek, amikor a rájuk kényszerített élet-halál harcba indultak, abból a reményből merítették lelkesedésüket, hogy az utolsó világháborút vívják meg. 1945-ben közelinek látszott az európai biztonság megteremtésének célja; úgy tűnt, hogy a hozzá vezető út szabad. A német fasizmus a földön hevert és ítéletre várt. Diadalát ülte az igazság. A népek, amelyek épphogy átélték a hitleri Németországgal vívott, példátlanul könyörtelen háborút, követelték, mindent tegyenek meg, hogy a militariz- mus és az agresszió erői ne zavarhassák meg ismét a mai és a jövő nemzedékek békés életét, alkotó munkáját. A potsdami megállapodás, amely megkoronázta a Hit- ler-eílenes koalíció államainak szövetségi viszonyát, a béke megerősítésének széles körű és jövőbe mutató programját hirdette meg. Történelmében először kapott Európa reális lehetőséget arra, hogy megoldja saját biztonságának problémáját. Ezzel általánosan elismertté lett, hogy az európai biztonság legfőbb feltétele: a német militarizmus és nácizmus újjáéledésének megakadályozása és annak biztosítása, hogy «Németország soha többé ne fenyegethesse szomszédait, vagy a világbékét Nem akadt senki, aki ne értett volna egyet azzal, hogy e fő feltétel megköveteli a becsületes és barátságos együttműködést mind az európai államok, mind más államok között, amelyeknek érdeke az európai béke és a világbéke fenntartása. Ám az események nem igazolták ezeket a várakozásokat. Az európai népek reményei nem váltak valóra, mind ez ideig nem valósultak meg a háború félelmeitől mentes életre való törekvéseik. Ezért a felelősséget azok a hatalmak viselik, amelyek tüstént a német agresszorok legyőzése után megtagadták a Hitler- ellenes nagy koalícióban kialakult együttműködést, nem követték az európai béke felépítésének közös útját, sőt, maguk váltak az agresszív politika hordozóivá. Most, két évtizeddel a második világháború befejezése után Európában még mindig nem szűntek meg e háború következményei, nincs német békeszerződés, továbbra is léteznek a feszültség gócpontjai, s az államok kapcsolataiban rendellenes helyzetek állnak fenn. A jelen nyilatkozatot aláíró szocialista államok úgy vélik hogy e helyzet felszámolása, az európai béke és biztonság tartós alapjainak megteremtése feltételezi, hogy az államközi kapcsolatoknak — abból kiindulva, hogy lemondanak az erőszakkal való fenyegetésről, az erő alkalmazásáról és szükségesnek tartják a nemzetközi vitás kérdések kizárólagos békés rendezését — a szuverénitás, a nemzeti függetlenség, az egyenjogúság és a bel- ügyekbe való be nem avatkozás, a területi sérthetetlenség tiszteletben tartásának elvein kell alapulniuk. Az európai államoknak olyan hatékony intézkedésekre kell törekedniük, amelyek alkalmasak az európai fegyveres konfliktus veszélyének elhárítására és az európai kollektív biztonság megerősítésére. Az összes európai nemzetek e közös törekvésének megvalósítása feltételezi minden — kicsiny és nagy — állam felelősségét és hozzájárulását, tekintet nélkül társadalmi, politikai rendszerére, a szuverén, független és egyenjogú államokhoz méltó együttműködés kialakításához. A jelen értekezleten részt vevő államok véleménye szerint a jelenlegi helyzet Európa minden népétől, az összes békeszerető erőktől még nagyobb eltökéltséget és aktivitást követel az európai béke és biztonság megszilárdításáért folyó harcban. CD A mai nemzetközi helyzet egyik meghatározó vonása a béke fenntartásáért és megszilárdításáért küzdő erők növekedése. Az imperialista agresszív politikával szemben, a népek biztonságáért elszántan szállnak síkra a szocialista államok a maguk hatalmas gazdasági és katonai erejével, a nemzetközi munkás- osztály, élén a kommunista pártokkal, a nemzeti felszabadító mozgalom, a legutóbbi években függetlenné vált új államok, az egész világ haladó és demokratikus erői. Európában mindinkább erősödnek és fejlődnek azok az irányzatok, amelyek a hidegháború maradványainak, az egyetemes európai együttműködés normális fejlődése akadályainak felszámolását, a különböző vitás kérdéseknek a kölcsönös megértés útján történő megoldását, a nemzetközi élet normalizálását és a népek közeledését szolgálják. Ezzel az irányzattal szembeszegülnek a reakciós imperialista körök, amelyek agresszív célokat követve szítják a feszültséget és igyekeznek megmérgezni az európai államok kapcsolatait. Az európai béke, az európai népek biztonsága szempontjából közvetlen veszélyt jelent az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi politikája, ugyanaz a politika, amely á világ más térségében — Délkelet-Ázsi- ában — máris a vietnami nép elleni agresszív háborúhoz vezetett, és az utóbbi évek során nem egyszer nemzetközi válságokig izzította az államok közötti kapcsolatokat. Az Egyesült Államok beavatkozik más államok bel- ügyeibe, megsérti valamennyi nép szent jogát, hogy maga döntsön sorsáról, a gyarmati megtorlás és a fegyveres intervenció eszközeihez folyamodik, összeesküvéseket sző Ázsia, Afrika és Latin-Amerika különböző országaiban, mindenütt támogatja a reakciós erőket és a népek szemében gyűlöletes korrupt rendszereket. Semmi kétség az iránt, hogy az Egyesült Államok európai politikája céljainak semmi közük sincs az európai népek létérdekeihez, az európai biztonság feladataihoz. Az amerikai vezető körök szeretnék nyugat-európai szövetségeseikre ráerőszakolni akaratukat, hogy Nyugat- Európa az Egyesült Államok globális politikájának eszközévé váljék. E politika alapját az a törekvés alkotja, hogy megállítsák, sőt visszafordítsák a népek nemzeti és társadalmi felszabadulásának történelmi folyamatát. Innen ered az a próbálkozásuk, hogy néhány nyugat-európai államot bevonjanak világ más részein, többek között ÁzsiHazaérkezett a magyar küldöttség Bukarestből Most kaptunk képet az MTI Külföldi Képszolgálattól: A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének nyilatkozatát az Egyesült Al amok vietnami agressziójáról aláírja Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Bukarest (MTI): Pénteken reggel — magyar idő szerint — 9,30 órakor repülőgépen hazautazott Bukarestből a Kádár János vezette magyar küldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésén, valamint a KGST-csúcsta- lálkozón. A magyar küldöttég búcsúztatására a baneasai repülőtéren megjelent: Nicolae Ceausescu, az RKP Központi Bizottságának főtitkára, Jon Gheorghe Maurer, az RKP Végrehajtó Bizottságának tagja, a miniszter- tanács elnöke, Paul Nicules- cu-Mizil, az RKP Végrehajtó Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gheorghe Radules cu, az RKP Végrehajtó Bizottságának tagja, a miniszter- tanács elnöhelyettese, Leon- tin Salajan hadseregtábornok, az RKP Végrehajtó Bizottságának tagja, a fegyveres erők minisztere, Josif Banc, az RKP Végrehajtó Bizottságának póttagja, a minisztertanács elnökhelyettese és Corneliu Manescu külügyminiszter. Megjelentek a repülőtéren Vince József nagykövet vezetésével, a bukaresti magyar nagykövetség vezető munkatársai. Ott voltak a baráti államok diplomáciai misszióinak vezetői is. A magyar küldöttség, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével részt vett a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésén és a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai vezetőinek és kormányfőinek találkozóján, pénteken délelőtt hazaérkezett. A küldöttség fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szirmai István, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Cseterki Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Csanádi György közlekedés és postaügyi miniszter, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, valamint dr. Florea Duna, a Román Szocialista Köztársaság bu- dapeseti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. ában folytatott katonai kalandjaikba Az amerikai agresszív körök, amelyek élvezik a nyugat-európai reakciós körök támogatását, az észak-atlanti katonai tömb és az általa megteremtett hadigépezet segítségével arra törekednek, hogy tovább mélyítsék Európa megosztottságát, szítsák a fegyverkezési hajszát, fokozzák a nemzetközi feszültséget, akadályozzák a kelet- és nyugat-európai államok normális kapcsolatainak kialakulását és fejlődését. Eme, az európai népek biztonságának igazi érdekeitől idegen célokért vannak még mindig Európában az Egyesült Államok csapatai, a nyugat-európai országokban ezért vannak ott e hatalom katonai támaszpontjai, ezért létesülnek termonukleáris fegyverraktárak, ezért vezényelnek nuklexris tengeralattjárókat az Európa partjait mosó tengerekre, ezért cirkál a Földközi-tengeren a 6. amerikai flotta, ezért zúgnak nukleáris bombákat hordozó repülőgépek az európai országok égboltján. Az Egyesült Államoknak a háború óta folytatott európai politikája annál is veszedelmesebb az európai népek számára, mert egyre inkább a nyugatnémet militarista és revansista erőkkel való megegyezésre támaszkodik. Ezek az erők egy még veszélyesebb európai irányvonal megvalósítására ösztökélik az Egyesült Államokat. Ez a politika abban is kifejezésre jut, hogy az amerikai imperialisták és a nyugatnemet revansisták között egy sajátos szövetség bontakozik ki. Nyugat-Németország militarista és revansista körei semmibe veszik a német nép létérdekeinek, agresz- szív célokat követnek. Ez minden tettükben megnyilvánul: abban is, hogy hadivágányokra állítják át az ország gazdasági potenciálját, abban is, hogy félmilliós Bundeswehrt hoztak létre, abban is, hogy a német hódítások történelmét magasztalják és gyűlöletet szítanak más népek ellen, amelyeknek területeire ismét fenik a fogukat az NSZK említett körei. Ma e politika gyújtópontjában a nukleáris fegyverek birtoklásának követelése áll. Az NSZK-ban nyíltan és titokban szorgalmazzák egy olyan műszaki-tudományos és ipari alap megteremtését, amely meghatározott időpontban alkalmassá válnék saját atom- és hidrogénbombák gyártására. A békeszerető országoknak és népeknek közös erőfeszítéssel mindeddig sikerült megakadá- lyozniok a NATO gépesített nukleáris erőinek megteremtését, ami hozzáférhetővé tenné az NSZK számára a nukleáris fegyvereket. Ám korántsem mondtak le az erre vonatkozó tervekről. Minden nép létérdekei megkövetelik, hogy vessék el a NATO sokoldalú atomütőereje létrehozására vonatkozó terveket. Ha azonban a NATO-államok — szembeszegülve a béke érdekeivel — a sokoldalú atomütőerő létrehozására vonatkozó tervek megvalósításának, vagy az NSZK atomfegyverhez való hoz- zájuttatásának útjára lépnek bármilyen formában, a Varsói Szerződés tagállamai — figyelembe véve az európai békét és biztonságot fenyegető súlyos következményeket — kénytelenek lesznek megtenni a szükséges védelmi intézkedéseket saját biztonságuk szavatolására. A nyugatnémet revansisták területi igényeit határozottan vissza kell utasítani. Ezek az igények teljesen alaptalanok és kilátástalanok. A határkérdés Európában végérvényesen és visszavonhatatlanul eldőlt; Európa népei képesek útját állni a revansizmus- nak. Az európai biztonság szavatolásának egyik fő feltétele az európai államok között jelenleg fennálló határok sérthetetlensége, beleértve a szuverén Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia határait. A jelen értekezleten képviselt államok megerősítik eltökéltségüket, hogy visszavernek minden agressziót, amely az imperializmus és a reakció erőitől indul ki, e határok ellen. A Varsói Szerződés tagállamai a maguk részéről kinyilvánítják, hogy Európa egyetlen államával szemben sem támasztanak területi igényeket. A német imperializmu» revansista és militarista politikája mindig csődbe jutott. A jelenlegi nemzetközi és európai erőviszonyok mellett ez a politika nemcsak hogy semmiféle előnyt, vagy hasznot nem hozhat az NSZK-nak, hanem egyenesen helyrehozhatatlan következményekkel járhat a Német Szövetségi Köztársaság számára. Európa és a világ békéjének és biztonságának érdekei — de a német nép érdekei is —azt követelik, hogy a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó körei számoljanak az Európában reálisan létező helyzettel. Ez azt jelenti, hogy a két német állam létének té- nyéből induljanak ki, mondjanak le az európai határok megváltoztatására irányuló követelésükről, arról az igényükről, hogy joguk van egész Németország (Folytatás a Z. oldalon) mAO nOUTÁKJAL ícnsüLjírtKt
