Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-31 / 180. szám

Az ács új lakása Meggyorsítják a gázpalackok cseréjét Az AFOR nyilatkozata a propán-bután­gázellátásról Az elmúlt esztendő végén még mindig sok ezer fogyasz­tó igényelte a propán-bután- gázt — elsősorban főzési cé­lokra. A mai napig közel 450 ezer háztartásba jutott el a gázpalack és december 31-ig további hatvanezer enge­délyt adnak ki a tanácsok palackgázra. Az engedélyeket összhangba kellett hozni az ipar által gyártott és a kül­kereskedelem révén impor­tált gáztűzhelyek számával és a gázpalackok gyártásá­val. Annyi engedélyt adhat­nak ki, amennyi tűzhelyet és cserepalackot biztosítani tud­nak. Januártól kezdve — háztartásonként négy em­bert számítva —, több, mint 2 millió ember használja ezt a kényelmes főzési lehetősé­get. A következő esztendőben további 150—160 ezer új fo­gyasztó bekapcsolásával szá­molnak. — Gáz van elegen­dő — mondották az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt­nél. Mégis sok a panasz, hogy nem tudják időben cse­Izgatott hangú férfi szó­lította meg a napokban a Sóstói Fürdő- és Üdülő Vál­lalat igazgatóját a meleg vi­zű strandon: — Miért nem csinálnak nagyobb propagandát ennek a fürdőnek? Hiszen ez a víz csodákra képes! Mint kiderült, az idős, dunaújvárosi fürdőző ta­valy kereste fel első ízben Sóstót. Négy évig járta az ország különböző fürdőit, míg végül is itt talált gyó­gyulást. A szó szoros értel­mében mankóval jött, és sa­ját lábán távozott. Azóta is dolgozik a vasműben». A HÍRE ELJUTOTT Nem a dunaújvárosi ko­hász az egyedüli, aki állít­ja; a sóstói termálvíz sok betegséget gyógyít. — Évek óta reumatikus fájdalmak gyötörtek — mondja özvegy Mandula Sándomé nyíregyházi lakos. — Néhány fürdés után a fájdalmak enyhülnek, s ha vissza is térnek, az újabb fürdés megszünteti. G. István, szintén nyíregy­házi lakos: — Lábtörés után a csont összeforrt, de lábam félme- rev maradt és térdben ne­hezen hajlott. Néhány für­dés után a merevség telje­sen eltűnt. És sorolhatnánk tovább az eseteket. Sóstó híre már az országhatárokon túlra is eljutott. — ök itt németek, ők meg franciák — mutat egy- egy csoportra az igazgató — de találkoztam már kana­daiakkal, szovjetekkel, sőt svédekkel is. Az elmúlt hé­ten miskolci. kazincbarci­kai és ózdi rokonaikkal amerikaiak kerestek fel bennünket. PARKOLÓHELY, MEDENCE? A parkírozó helyen cseh- j szlovák kocsikat látunk. Beljebb — a tilosban — egy írországi személygépko. esi húzódik meg. Utasaik a medencében vannak. rélni a palackokat, nem egy­szer napokig kell várni a cserére. — Mi a helyzet jelenleg — kérdeztük az elosztást végző ÁFOR gázkereskedelmi osz­tályán. — Jelenleg öt töltőtelep látja el az ország gázfogyasz­tóit propán-bután palackgáz­zal — mondották. A terme­lésbe nemsokára bekapcsoló­dik Szászhalombatta és jövő­re 20—20 ezer tonnás évi pa­lackozással — Budaörs és Szajol. Ez esetben minden igényt ki tudunk elégíteni, sőt — amennyiben több pa­lackot és tűzhelyet gyárta­nak, — növelni is lehet a kiadandó engedélyek számát. Évekkel ezelőtt csak Szőny és Bázakerettye szolgáltatta a propán-butángázt, de a nö­vekvő igényeket már nem tudta kielégíteni. Hajdúszo­boszló bekapcsolásával min­den mennyiségben rendelke­zésre áll a gáz, tehát a ter­melésben semmi fennakadás nincs. A zökkenők elsősor­Évről évre több itt is a kocsi, nem csoda ha nem férnek már el a parkírozó helyen. Ideje lenne már újabbat kijelölni, és köze­lebb is a fürdőhöz. Hely van, csak egy kis akaratra lenne szükség... — A medencék is zsúfol­tak. Újabbat kellene építeni. Csúcsforgalom idején szinte állva is alig férnek. Július 17-én, vasárnap például csak a meleg strandon nyolcezerháromszáz jegyet adtunk ki. összesen több, mint tízezret — panaszkodik a sóstói fürdő vállalat ve­zetője. A víz gyógyító hatását a hivatalos véleményezés is megerősíti: „Alkalikloros és hidrokarbonátos, termális víz, mely jodidion tartalmá­nál fogva a jódos vizek cso­portjába sorolható. A víz fluor és borsav tartalma is jelentékeny.” Orvosi vélemény: A víz „...a mozgásszervi megbete­gedések mellett számos nő­gyógyászati és belgyógyásza­ti megbetegedéseknél is felhasználható... ivókúra Olyan zárkózottak a pusz­tai emberek, mint az a sa­játos világ, amelyben élnek. Szívükbe látni igazán csak az tud, akit befogadnak, aki megérti őket. Ekkor tá_ rul fel érzékeny, gazdag világuk. Érdekes és értékes embe­rek a perkedpusztai Dósák is. Itt született, élt és dol­gozott ősük is, a balkányi tanyavilágban. Dósa József hetvenhét esz­tendeje él Perkedpusztán. Szeme előtt változott itt a világ, s lett hatszáz lelkes településsé a puszta. Itt született a Hatron­gyos tanyán... Szekérrel mentek bábaasszonyért De mindig van a pusztán olyan asszony, ha későn érkezik a bába, el tudja „fogni” a gyereket. A tanya? Négy épület volt, egy istálló, egy kétpitvaros, nyolc családos ban a palackozásnál és a szállításnál mutatkoztak. A lefejtési zavarok megszűnő­ben vannak, mert a fejtőál­lomásokon többműszakos termelést vezettek be. A má­sik probléma a gázszállítás meggyorsítása. Ma még át­lagban egy hét kell egy pa­lack kicseréléséhez. Ezt le­galább a felére kívánják rö­vidíteni. Ennek megvan a le­hetősége, s ezért a megyei AKÖV-ökkel tárgyalásokat kezdtek, hogy tehergépkocsi­kon szállítsák a gázt a cse­retelepekre. Sajnos, a cseretelepek rak­tározási nehézségekkel is küzdenek. A tanácsoknak módot kell adniok, hogy a raktári telephelyeket bővíte­ni tudják, mert ezzel is csök­kennek az ellátási fennaka­dások. — Arra törekszünk, — mondották befejezésül — hogy a zavarokat megszün­tessük és ne legyen hiány­cikk — napokra sem — a propán-butángáz. formájában csökkent pajzs, mirigy működéssel járó golyvánál, érelmeszesedés­nél, főleg hörghurutnál... továbbá gyomor és bélhu- zam, az epe és más szervek hurutos megbetegedésénél is gyógyító hatású." vízcsere naponta S a gyógyító, felüdülést is jelentő termálvíz már három kútból, közel ezer méter mélyről buzog állan­dóan. Egy évvel ezelőtt még csak hetenként cserélték a meleg medencék vizét. Ké­sőbb már hetenként kétszer, de szerdától kezdve már naponta friss víz várja az üdülőket, hogy híre messze országokba is eljusson. S a hír kötelez is. Töb­bet, és egyre többet kell törődni a Nyírség gyöngy­szemének fejlesztésével, hogy minél többen, korsze­rűbb körülmények között élvezhessék az ásványi anyagokban oly gazdag viz gyógyító hatását. Tóth Árpád cselédház, egy vincelléria- kás, meg a Jó Ferke föld- birtokos háza. Szalma te tő. vei. — Az volt a divat — ma­gyarázza, Dósa József, s szivart sodor. — Megjártam Galíciát is — szippant nagyot. De nem sokat tudok a világról. Va­lamicskét olvasni is Galíciá­ban tanított egy káplár. Fél kenyérért, mert na­gyon szerette a hasát... Az öreg Dósa öt gyereket nevelt fel élete párjával. Négy fiú: János, József, Miklós és István. És Mária. Csak a lányát vitték el: Pécelre költözött. A fiúk a tanyában maradtak. — Van már az én csala­domban tszcs-elnök, nevelő, munkás... Azelőtt meg csak dohányosok, cselédek voltak — mondja. — A fiaim már többet tudnak. Csak a feleségem hagyott ebbe a Űj lakásba költözött a csa­lád. A Honvéd utca 54-ből, a fáskamrából, ahol a vil­lany sem égett, csak a petró­leumlámpa. Helebrandt And- rásék júniusban elfoglalták a két éve várt lakást, a Sta­dion utcai ház harmadik emeletén. Csillárok A málnapiros épület tete­jén antennaerdő. Az új la­kók többsége már előre meg­vette a bútort, a televíziót, sokan a hűtőszekrényt is, csak eddig éppen nem volt hová tenni. Helebrandtéknál még a rádiócsatlakozó is üresen van. A kis Orionton táskarádió hozza be a vilá­got a félig bútorozott szobá­ba. Az ágyak, az éjjeli asz­talkák, a két ruhásszekrény és a tükrös fésülködő sarok vadonatúj, a csillárok is meg­vannak már. — Üljön le — bíztat ked­vesen a háziasszony. De az­tán zavartan néz körül, mert az ágyon kívül még nincs más ülőalkalmatosság. Ügy tervezik, ha az asz- szony újra munkába áll, el­ső dolog lesz az asztalt meg­venni, meg két fotelt mellé­je. Pedig már most is lenne kit leültetni a szobába. Sor­ra jönnek a rokonok, isme­rősök, megnézni az új la­kást. A háziak ilyenkor bol­dogan mutatják végig a há­rom szobát, a fürdőhelyisé­get, konyhát, a beépített bú­torokkal, gáztűzhellyel. Központi fűtés A gáz távvezetéken jön majd, októberre ígérték, ad­dig villanyrezsóval főznek. A meleg is messziről jön majd a télen, a TITÁSZ fű­tőerőműve adja a távfűtést. A férj vállalata. Ott dolgo­zik, mint karbantartó. Asz­talos a szakmája, de ácsként dolgozik. Hárman vannak egy brigádban, az ács, a kő­műves és a szerelő. — Jól megvagyunk hár­man, mindig segítjük egy­mást. A kőműves barátom jött hengerezni a falakat. — A két kicsinek is ő a keresztapja. Azt mondta, egyet sem enged át közülük másnak, — szólt közbe az asszony és mintha kicsit büszkébben ringatná az ölé­ben a 14 hónapos Zoltánkát, akinek helyére viszont iker­testvére, Tiborka pályázik sírva. Amikor aztán ő is oda­világba. Meghalt szegény­kém... l—i Dósa János a legidősebb fiú, a perkedpusztai Virágzó Tszcs elnöke. — Talán a legtöbbet szen­vedtem a családban. Alig voltam tizenhat éves, hu­szonegy kasza között csa­patban kaszáltam. Azt beszélik róla, hogy gazdálkodásban felülmúlta a húsz holdasokat is. — Egy évben kétszer is takarítottam be termést. Előbb burgonyát ültettem, de bele vetettem a kukori­cát is... Amikor a burgonyát szedtük, már töltögetni le­hetett a tengerit. Ezért választották tszcs- elnöknek a pusztaiak. — A hatvanas évek ele­jén háromszor kellett mér­nem a földet a tszcs-n be­lül, de még szóváltás sem volt... Említem, hogy testvéré­kerül, mindjárt barátságo­sabban viselkedik. Az ötéves Bandikét azonban az ilyen lírai dolgok már nem érdek­lik. öt csak fagylaltpénzzel lehet csendre bírni. Bandika óvodába jár, a két kicsi eddig bölcsődében volt, de az új lakás közelé­ben még nem kerültek át az új bölcsődébe. Édesanyjuk most fizetés nélküli szabad­ságot vett ki a Szabolcs me­gyei Építőipari Vállalattól. Ezen az építkezésen is dol­gozott. Gyerekszoba — Itt a házban is takarí­tottam a lakásokat, aztán lám kitakarítottam magunk­nak is egyet. A gyerekekkel valóban itt­hon kell maradnia egy ide­ig. „Nagyon gyengék szegé­nyek. Az a szerencse, hogy a két kicsi kibírta eddig. Egész télen a kórházban vol­tak”. A világos, új lakásban külön szobácskájuk van, biz­tosan gyorsan megerősödnek. Akkor aztán édesanyjuk is Töprengtem, mit válaszol­jak a kérdésre: „Mi a véle­ménye arról az agrármér­nökről és gépkocsivezetőről, akik reggel, kiszállás előtt elhatározták, hogy visszafe­lé menet a tsz földjéről pap­rikát, paradicsomot fognak szerezni”. „Elfogadható-e az a szem­lélet, hogy a kisebb károko­zás — hogy nem mondjam, kisebb lopás — afféle erköl­csi, bocsánatos bűn csupán? Egyik városi üzemünk por­tása mondotta el a napok­ban: éjjel műszak után ment kifelé egy fiú. Megnézte a táskáját és két szerszámot talált. „Először arra gondol­tam, hogy csak jól rápirítok, visszaviszem a szerszámokat, s máskor rajta tartom a sze­mem. Aztán mégis jelentet­tem a dolgot a raktárban. Kiderült, hogy importszer­számok voltak, kevés van belőlük és rendkívül nehéz a beszerzésük”. Nagy értékek? Nem. Fo­rintokról van szó csupán — néhány paprikáról, pár szer­számról. Egy fél gerendá­nek, Józsefnek a dombon mérte ki a földet. — Oda húzta a nyilat. Kivétel nincs. Én sem kér­tem, hogy Pista öcsém, az iskolaigazgató tegyen kivé­telt a lányaimmal. Pedig őérte sokat megtettünk. Azt mondtam: ha mi nem tud­tunk tanulni, a legfiata- labbnak adjunk meg min­dent. Csak azért, hogy jöj­jön ide vissza a tanyába, nevelni a mi gyerekeinket. Ott akarta hagyni a kollé­giumot, hogy ő nem bírja... Megmondtam neki: öcsém, mindenfele van helyed, de otthon nincs, ha az iskolát itthagyod. Dósa Jánosnak háromszo. bás lakása van. Az igé­nyek? Változtak. — Amint megérkezett a fény. Alig egy hónapja kaptunk villanyt. De sok helyen már előtte megvolt a mosógép, villanyvasaló, tv- készülék. Az elsőt a tanyá­nak a járási pártbizottság ajándékozta. Épül klubszoba, orvos: rendelő, könjvtár és fűszer­bolt Az alapokat rakják Az építési anyagok szállítá­sát a tanyaiak végzik. — Van már 70 hold kö­zös gyümölcsösünk, két erőgép, cséplőgép, pótkocsi. visszamehet dolgozni, nagy szükség lesz a keresetére. Az asztal székek után nagy ter­veik vannak. Televíziót sze­retnének. — Mióta ezek megvannak, még nem voltam moziban. Nem is tudok mellőlük el­menni este. A tv mégis ide­hozná a szórakozást. Csengetnek. Az Állami Biz­tosító embere ajánlja a ház­tartási biztosítást. Érezhető öröm az arcokon, amikor hangosan számolja a tarifát: — Három szoba, havi biztosítási díja húsz forint. Megfelel ? — Jó! Tessék bejegyezni. A balesetbiztosítást felmond- tam, de ezt meg kell kötni. Jöhet akármi baj, és ez a lakás a mindenünk. Kiinduló pont Egyelőre ez az új lakás a mindenük. Ami nagyon sok embernek az ígéret földje, ahová révbe érnek, nekik ki­induló pont, egy küzdelmes, de tartalmasabb élet felé. Szendefy György ról amely az építkezésen fe­küdt és „éppen jól kiegészí­tette volna a kerítést, igazán senkinek sem kellett”. Sen­kinek sem — de 170 forint értékként szerepelt az anya­gok listáján. Vagyon volt, közvagyon, amelyet a laza lelkiismeretű nyíregyházi építőmunkás „elfelejtett” számbavenni. S a kicsiny fo­rintértékkel védekezett az a vállalati tisztviselő is, aki debreceni kiküldetésére fél nap helyett másfél napidijat számolt el, majd fegyelmija után elegáns lendülettel vág­ta ki pénztárcáját az asztal­ra: „Tessék, itt a 31 forint, ha ezzel önök szegényebbek lettek”. Szórványos példák — mondhatná valaki. De ezek is figyelmeztetnek, hogy óv­juk, védjük a kicsiny érté­keket. Éppúgy, mint a na­gyokat, a milliókat. A kis kártevés éppoly összeférhe­tetlen a szocialista ember jellemvonásaival, mint a nagy értékek csorbítása. Orosz Szilárd daráló, 60 szakaszos do­hánypajtánk. Egyre keve­sebb a panasz... Telefon kellene nagyon, mert ha itt beteg valaki, nem tudunk orvost hívni. Zetoron, lo­vaskocsival visszük a rá­szorultakat télen nyáron. I_± Dósa István a legfiata­labb fiú. — Innen származom, itt nevelkedtem... Visszahúzott a szivem a pusztára. Régi tanítóim közül senki nem maradt a tanyán. Most né­gyen vagyunk. Negyedéves a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán. Száz­két perkedpusztai gyerek­nek az igazgatója. A tanya párttitkára. — Jelenleg tizenhármán vagyunk. Most jelentkezett két ember tagjelöltnek. Említem a betegellátás problémát. — Jani bátyámmal va­gyunk a „telefonisták”. Hol ő, hol én ugrunk motorra orvosért-, ha súlyos beteg van. Segíteni kell! Itt a tanyavilágban más törvé­nyek uralkodnak. A szüksé­ges'törvényei. Ilyenkor meg­szólal a lelki' smeret. Farkas Kálmán „Ez a víz csodákra képes 1“ Francia, német, svéd és ír vendégek Időszerű a fürdő továbbfejlesztése Pusztai emberek Megjegyzés: Fillérek?

Next

/
Thumbnails
Contents