Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-28 / 178. szám
SZÁLLODA ÉS ÁBC- ÁRUHÁZ NYÍREGYHÁZÁN Színvonalas árukínálat — jó minőségű áruk Tausz János belkereskedelmi miniszter nyilatkozata A lakosság mind sokrétűbb igényének kielégítése érdekében élelmiszerekben és iparcikkekben egyaránt javítani kell az árukínálatot, korszerű ruházati és tartós fogyasztási cikkekben az ellátást. E látszólag egyszerű, valójában rendkívül sokrétű feladat végrehajtásával kapcsolatos célkitűzésekről Tausz János belkereskedelmi miniszter a következőket nyilatkozta: — Az 1966—70 közötti tervidőszak folyamán a lakosság 1 főre jutó reáljövedelme 14—16 %-kal emelkedik. Miután a reáljövedelmen belül a készpénz- bevételek nagyobb arányban nőnek, a kiskereskedelmi forgalom mintegy 20 %-os emelkedésével számolunk. — A bolti élelmiszerek forgalmának 16 %-os, a vendéglátás értékesítésének 23 %-os növelését tervezzük, Célul tűztük, hogy az élelmiszerek mind nagyobb hányada kerüljön az üzletekbe iparilag feldolgozva, előrecsomagolva, főzésre előkészítve, vagy félkész étel formájában. Ezzel is — valamint a kereskedelmi és üzemi vendéglátás forgalmának növelésével — könnyíteni akarjuk a dolgozó háziasszonyok munkáját. Nagyobb arányban kerül forgalomba magasabb tápértékű, korszerű táplálkozást biztosító élelmiszer is. — Az élelmiszerforgalom növekedésével párhuzamosan növekszik a lakosság élelmiszerfogyasztása is. — Bár a kereskedelem harmadik ötéves tervben.— évről évre növekvő mértékben — mintegy 9—10 %-kal több húst hoz forgalomba, a húsellátás mégsem problémamentes. Az igények gyorsabban nőnek, mint a rendelkezésre álló húsmennyiség és különösen sertéshúsból nem tudjuk az igényeket maradéktalanul kielégíteni. Ismerve a vásárlók kívánságait — és figyelembe véve a reális lehetőségeket is — erőfeszítéseket teszünk a húsellátás, a húsáruk összetételének javítása érdekében. — Hogyan növekszik a tervidőszak alatt az egyes iparcikkek forgatnia? A ruházati cikkek 12 százalékos, á vegyes iparcikkek 29 százalékos forgalom- növekedését irányozzuk elő. Az átlagot meghaladó mértékben növékSzik a tartőS fogyasztási cikkek értékesítése: több mint 40 százalékkal; a vas-műszaki cikkeké mintegy 36 százalékkal. A személygépkocsik száma majdnem megkétszereződik, számításaink szerint 75 ezer új személy- gépkocsi kerül a vásárlókhoz. A harmadik ötéves terv végére minden rtiáso- dik családnak mosógépe és tv-készüléke, minden harmadik családnak hűtőszekrénye lesz. — A gazdaságirányítás új rendszere hogyan segíti elő az ipar és a kereskedelem együttműködésének javítását? — A gazdaságirányítás új rendszerében a kereskedelem és az ipar alapvető érdeke teljesen egybeesik: a fogyasztók által keresett, köí-szerű termékeket gyártsanak és hozzanak forgalomba. Ha a fogyasztók és a piac értéktételét figyelmen kívül hagyjuk, az árük eladhatatlanokká, vagy nehezen értékesíthe- tövé válnak; a kereskedelem csökkenteni kényszerül megrendeléseit, vagy nem veszi át a kifogásolható árut. — Az ipari és a kereskedelmi vállalatok __ együttműködésének megkönnyítése és a rugalmasabb kereskedelmi tevékenység előmozdítása érdekében több intézkedést teszünk. Ezek részletezésére még nincs mód, csak megemlítem, hogy lehetőség lesz az ipari és kereskedelmi vállalatok között önálló ármegállapodásra; a kereskedelem kedvezményeket adhat az iparnak, ha soron kívül, vagy kiváló minőségű árut gyárt részére. Mintegy 40 százalékkal növeljük az importáruk behozatalát és közvetlen árucserét folytatunk — elsősorban a baráti országokkal — a választék bővítése érdekében. Erőteljesen támogatjuk a különböző kereskedelmi szektorok közötti versenyt a fogyasztók megnyeréséért és megtartásáért Teljes önállóságot biztosítottunk a kereskedelmi vállalatok részére áruforgalmi terveik elkészítésében. A szükséglethez igazodó, tapasztalatokon alapuló árukészletnormativák alapján a forgalom bonyolításához szükséges hitelkeretet a vállalatok szabadon állapítják meg a Magyar Nemzeti Bankkal történő tárgyalás során. A kereskedelmi vállalatok kockázati alapot képeznek, hogy jó minőségű, de a szezon végén kimaradt vagy a forgalom lebonyolításához szükségtelen készleteiket, saját hatáskörükben árengedménnyel értékesíthessék. — Több vidéki iparcikk kiskereskedelmi vállalat — földművesszövetkezet is — már az idén az új gazdasági mechanizmus közgazda- sági ösztönzőit alkalmazza, kísérletképpen. Jogot kaptak a többi között arra is, hogy árubeszerzéseiket közvetlenül az Ipartól, Vagy bármely nagykereskedelmi vállalattól eszközöljék; megváltoztatták a beosztott vezető állású dolgozók anyagi ösztönzésének rendszerét stb. Üj rendelkezésként támogatjuk az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek piaci értékesítését; kiterjesztettük a vállalatok helyi árualapokból történő beszerzési lehetőségét Általában arra ösztönzünk, hogy a központi árualapok mellett á helyi árualapok, a helyi termeltetés fokozott felhasználásával is javítsák az áruválasztékot; — jelentősen fokoztuk a vállalatok önállóságát a bér- al&pgnzdálködásban, a hálózat fejlesztésében pedig a beruházási, felújítási és karbantartási keretékkel gazdálkodhatnak szabadabban. — Milyen lehetőségeket biztosít a harmadik ötéves terv »kereskedelem korszerűsítéséhez? — A belkereskedelem beruházási keretéből mintegy 850 millió Ft-ot a kiskereskedelmi hálózat fejlesztésére, ugyancsak 850 milliót idegenforgalmi célokra és közel 700 milliót a nagykereskedelmi raktárak és telepek építésére és korszerűsítésére fordítunk. A szövetkezeti beruházási keretnek több mint felét felvásárlási raktárak és hűtőtárolók építésére használják fel. — A kiskereskedelmi hálózat fejlesztésénél továbbra is fontosnak tarjuk, hogy a kereskedelmi központokban korszerű, nagyobb alapterületű szaküzleteket alakítsanak ki. Folytatjuk a megkezdett ÁBC-áruhá- zak építését Budapesten, Veszprémben és Nyíregyházán. Tervek szerint 200, jórészt külterületi élelmiszerbolt megnyitására kerül sor a tervidőszakban. — Az idegenforgalmi jellegű szállodák hálózata 10 — közöttük öt állandó jellegű és öt idényjellegű — szállóval bővül. Befejeződik a Budapest Szálló építése; a Duna-parton és a Margitszigeten épül szálló. Bala- tonarács, Balatonfüred, Balatonalmádi, Keszthely, Ba- latpnföldvár és Hévíz is új szállodát kap. E kiemelt, idegenforgalmi jellegű szállodák mellett, jórészt a tanácsi vendéglátó vállalatok saját beruházásaként Harkányban, Szombathelyen, Nyíregyházán, Békéscsabán, Szolnokon és Székesfehérváron épül új szálló. — Folytatjuk á kereskedelem és vendéglátás korszerű gépekkel történő ellátását. A hűtőkapacitás fokoj zásával lehetővé válik, hogy újabb üzletekben árusítsanak hidegkonyhai készítményeket, félkész ételeket, mélyhűtött árukat. Nagyobb mennyiségben kívánjuk a gyümölcsleveket, üdítő italokat hűtött állapotban forgalomba hozni. A kiszolgálás további korszerűsítésére különböző árusító automatákat, pénztár- és csomagológépeket szerzünk be. A vendéglátást el kell látnunk nagy teljesítményű főző- sütőberendezésekkel, előkészítő gépekkel, hogy különösen a kiránduló- üdülőhelyeken nagy tömegbén jelentkező vendégeket, gyorsan, kiváló minőségű ételekkel, cukrászati és hidegkonyhai készítményekkel lássuk el. A termelés fejlődése mellett, a kereskedelmi dolgozók tömegeire támaszkodva, a harmadik ötéves terv során a lakosság ellátását magasabb színvonalon, kultúráltabban fogjuk biztosítani — fejezte be tájékoztatóját a miniszter. <T7.) Háztáji bizottság papíron „Sajnos, nem sikerűit“ — mondja a fábiánházi Isz elnöke A háztáji gazdaságokból jelentős mennyiségű hús, tej, tojás, gyümölcs és szántóföldi termény felvásárlására van szükség. Az országos ellátás és bizonyos mértékben az exportérdek is fontosságának megfelelően számol ezzel a lehetőséggel. Ennek érdekében került két évvel ezelőtt gyakorlati megvalósításra a háztáji bizottságok létrehozása, hogy a tsz-ek vezetőinek sokrétű gondján segítve, szervezetten, az adott lehetőségeket kihasználják a gazdaságok. A fábiánházi Kossuth Tsz- ben kérdeztük, hogy sikerült a két év. Sógorság, komaság — Sajnos, nálunk nem működik a háztáji bizottság, pedig lenne elég tennivalója — mondja Jakab Gyula elnök. 1964-ben ebbe a tsz-be is megérkezett a járási tanács javaslata: alakítsák meg a háztáji bizottságot. Alapszabálymintát is küldött a járás, és egész sor javaslatot a tevékenységgel kapcsolatban. — Brigádgyűléseket tartottunk, s kértük, hogy mind az öt brigád javasoljon két- két tagot a háztáji bizottságba. De a tagság nemmérlegelte kellően az ügy fontosságát, szinte ellenvetés nélkül fogadta el a jelöltek névsorát. Az alakuló bizottság meg is választotta elnökét, alelnökét és titkárát, megkezdte tevékenységét. Ez a tevékenység azonban csak abban merült ki, hogy mind a bizottság vezetői, mind testvéreik, rokonaik a legjobb háztáji területeket kapják. Ezek részére nem történt nyilhú- zás, önkényesen foglalták el maguknak a területét. Természetesen felzúdúlt a tagság, a bizottság elvesztette minden tekintélyét. Azóta nincs semmi, A tagság méltatlankodott De a helytelen Indulás, a lényeg kezdeti elsikkadása jelehtheü-e, hogy ne is legyen a szövetkezetben háztáji bizottság? A tagság jogosan méltatlankodott, és vohta meg a bizalmát azoktól, akik megbízatásukat önös érdekek szerzésére akarták felhasználni. A szövetkezet a mátészalkai járásban a gyengék közé tartozik, s a vezetőség sok gondtól terhelten igyekszik azon, hogy a becsületesen dolgozó tagok megtalálják a közösben a számításukat. Nagy segítséget jelentene, ha nem kellene időt vesztegetnie olyan feladatokkal, mint például a szalma- vagy gallyosztás, meg az utak, árkok mentének a kaszálás szervezése. Kinek a javát szolgálná, ha többet törődnének a legelővel? Tavaly nem teljesítették a tejértékesítési tervet a háztáji tehenek után. De a tanács arról is tájékoztat, hogy nem került felvásárlásra az előirányzott burgonya és napraforgó sem a háztáji területek után. — Nagyón sok a problémánk a kerti gyümölcsfák és a háztáji gazdálkodáshoz tartozó néhány száz ölnyi szőlők védelmével. A tagok sok időt eltöltenek az ilyen permetezésekkel, ami a közös munka rovására megy. Ad ugyan a földművesszö- vétkezet némi segítséget, de az lenne a teljes megoldás, ha egy saját bizottságunk foglalkozna az ilyen teendőkkel. Vagy kész lehetőség van abban Is, hogy a háztájiból a baromfi, tej, tojás, sertés és minden egyéb értékesítését megszerveznénk egymás között. Sőt a nagyon kevert és kevésbé értékes jószágállományt egységesebbé lehetne tenni, javítani, mint ahogy több községben teszik ezt a háztáji baromfival. Kétségtelen, hogy egyenletesebbé válna az értékesítés is, aminek a tagság venné hasznát — magyarázza a tsz elnöke. Nincs tehát hiány nagyon is egészséges elképzelésben. Lényegében mind ugyanazok, amelyekért a háztáji bizottságok létrehozása szükségessé vált. Azaz, hogy Fá- biánházán csak válna. Nincs segítség? — Én magam nem alakíthatok semmiféle bizottságot — tárja szét a karját Jakab elvtárs. — Segítséget pedig nem kapok. De, mondjuk, míg ezt szervezném is, egyéb, mindig soron lévő közérdekű intézkedéseket kellene elhanyagolnom. Nincs segítség? Nagyon furcsán hangzik. Hát hol a pártszervezet, a tanács? Nem válik a pártszervezet dicséretére, hogy ezt a fontos politikai kérdést még egyetlen egyszer sem tűzte napirendre. Pedig a több, mint harminctagú pártszervezet sokat tehetne az életképes háztáji bizottság létrehozásáért, közérdekű hasznos tevékenységéért. A tanács sem cselekszik helyesen, ha közömbös marad. Elvégre a faluról, többszáz családról van szó, amiben országos érdek is van. Asztalos Bálint A szabolcsi tüdőgyógyász- utánpótlás gondjai A tbc ma már Szabolcsban sem népbetegség. Az idei év első felében 5133 beteget tartottak nyilván. 1965 decemberében 5800-an voltak. Az 5133 közül 450 az új gondozott, ez is kevesebb a tavalyinál. 228 000 ember közül kerültek ki. Általában 3—4 év alatt Sikerül meggyógyítani őket. Dr. Kemény Lajos a Szabolcs megyei gondozó igazgató főorvosa az eredményekkel elégedett. Mégis inkább a gondokról beszél. — A nyíregyházi gondozó 330 beteget lát el 11 orvossal. Igaz, hogy Budapestről kisegítőként havonta jön egy-egy orvos, de nem tudnak teljes eredményességgel dolgozni, hiszen alig vannak itt. Ugyanakkor a megye többi intézetében ösz- síesen 500 gondozott van és mindössze 7 orvos. Mártdo- kon, Nyírijeiteken és Ga- csályon például csak egy orvos látja éí az egész gondozót. Mátészalkát hetente egy alkalommal látogatja egy orvos Kocsordról. Ugyanígy jó néhány helyen csak mellékállásként látják el az orvosok az ellenőrzést. Kevés a szakorvos. A szervezés, a felszerelés kiváló, minden eszköz rendelkezésre áll, ahhoz, hogy jó legyen a munka. Mégsem jönnek kellő számmal Szabolcsba. Ennek fő okát abban látom, hogy a megye a legelmara- dottabként él az országos köztudatban. Az is tény, hogyha valaki mégis idemerészkedik, a körülményei nem a legmegfelelőbben alakulnak. Sokszor a vízvezeték hiánya a legszembetűnőbb. Dehát ott, ahol a helységben sincs víz, nem lehet kívánni az orvos számára. De a jelenlegi orvosi állomány számára túlságosan nagy feladat a megye ellátása. Sokan közülük egészségileg sem bírják, és szinte nincs is fiatal. Szabolcs várja a fiatal orvosokat. A körülmények valóban nem a legjobbak. De mégis szükség van arra, hogy segíteni jöjjenek. A felszerelések, a 813 ágy jó alap a tbc elleni eredményesebb küzdelemre. De ehhez az is kell, hogy vállalják a munkát nehéz körülmények között is. Óriási veszélyt jelent a kikezelt betegek visszaesése, mely jórészt az orvoshiánynak lehet a következménye. Mindenképpen fel kell figyelni erre. T. A. A férj tudta, hogy vihar lesz, előre rettegett a botránytól, s idegesen pislogott a nyitott ablak felé. — Hogy lehetsz ilyen?! — robbant ki belőle is a méreg. — Hetek óta magyarázom, hogy Jenőék nagyon jól meglesznek nélkülünk is, de a_. — igen tudom — vágott közbe az asszony —, de a mama és megint csak a mama és mindig csak a mama! — Pszt, meghallja! — Hát akkor meghallja. — Ki hívta be Nyíregyházára a mamát? Te vagy én? — Hogy legyen, aki peszt- rálja a gyerekeket. — Az unokáit! — Bár maradt volna. — Ha szabad tudnom, akkor most hogy lenne kocsid? Ebben az asszonynak volt igaza. Ha a férfi édesanyja nem költözik be hozzájuk, akkor még évek múlva sem tudták volna megvenni a Trabantot. A mamának ugyanis volt egy kis háza egy szatmári kis faluban. „Ne kínlódjon ott egyedül, hiszen ha beteg, nincs aki egy pohár vizet adjon magának. Adja el azt a kis vityillót, s költözzön be hozzánk. Úgyis tudom, hogy vágyódik az unokái után. Jöjjön, legalább együtt lesz a család” — írta a menye, s a mama jött. — Hatvanezret kaptam a házért és azért a kis • gyümölcsösért. Tízezret beteszek a gyerekek nevére a takarékba, ötvenezret meg neked adok fiam. Nekem úgysem keil a pénz —• mondta a fiának, s egy hónap múlva megvették a kocsit. Tulajdonképpen ekkor kezdődött a veszekedés. Az asszony egy szép napon elment a barátnőjéhez, Klárihoz látogatóba. Este, amikor hazajött, lerúgta tűsarkúját és körbetáncolta a férjét. — Mi történt? Minek örülsz ilyen nagyon? — nevetett most már a férfi is. — Óriási! Ez a Jenő egy zseni! Én pedig egy hatalmas cuppanós puszit kérek, hogy mindent ilyen ügyesen elintéztem. — Egy szót sem értek, kedvesem. — Nahát, akkor tessék jól figyelni — mókázott tovább az asszony a férjével. — Klári, meg ura és parancsolja Jenő nevében a következő javaslatot terjesztem eléd: Nyaraljon együtt a két házaspár. Utazzuk körbe a Balatont, Jenőék fizetik a fele benzint, ók szereznek sátrat, bográcsot, viharlámpát és egyéb nomád dolgokat. Két hétig csavar- gunk, ott állunk meg, ahol kedvünk tartja, s ha meguntunk egy vidéket, szedjük a sátorfánkat és továbbéltünk. Tudod mi ez? Nyaralás féláf-on. És most tessék tapsolni. A férj azonban legyintett: — Nincs taps. Nem utazunk együtt Jehőékkel. — Miért? — döbbent meg a felesége, s egyszeriben az arcára fagyott a mosoly. — A gyerekek táborozni mennek, nekünk meg nincs sehova beutalónk. Csak nem akarod az egész szabadságodat Nyíregyházán tölteni? Akkor mihek a köcsi? — Elmegyünk, de nem Jenőékkeí. — Hát kivel? — A mamával. — A mamával? — s az asszony torkán akadt a szó. — Igen, mit csodálkozol? A mamával. Már meg is ígértem neki. ö is szeretne két hetet vidáman, gondtalanul nyaralni. És rá is fér. Ez a két gézengúz egész évben nyúzza, idegesíti, többet dolgozik rájuk, mintha egy század katonát kellene gondoznia. A mamának is kell a nyaralás. így kezdődött. És jöttek a veszekedések, a viták, a magázódós esték. Naponta ugyanaz a lemez volt műsoron: a kocsi, Jenőék, meg a mama. A férfi már átkozta azt a pillanatot, amikor megvette a kocsit, meg azt, aki kitalálta a nyaralást, az asszony pedig a férjét és az egész életét. — Hogy lehetsz ilyen konok? — dühöngött a férfi. — Pont te vagy ilyen szívtelen a mamához, te, akinek annyit segít, akinek levesz minden gondot a nyakáról ? Tudod, hogy örülne, ha velünk jöhetne? Hogy élvezné az utazást, a Balatont! Na, gyere, ne bu- táskodj, hagyd abba ezt az ostoba duzzogást. Gyere bé- küljünk ki. És az asszony szipogva bújt a férjéhez. Helyreállt a családi béke, véget ért a heteken át tartó háborúskodás. Tegnap utaztak el nyaralni. Jenőékkeí. A mama maradt. Orosz SzOácd Ssa mama ?
