Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-28 / 178. szám
xxm. ÉVFOLYAM. 178. SZÁM ARA: 50 fillér 1966. JÜLIUS 28, PÉNTEK Ülést tartott az flSZIIP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1966. július 28-án kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül részt vettek a Központi Revíziós Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai és a Központi Bizottság apparátusának osztályvezetői. CD Kállai Gyula elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökének beszámolója után a Központi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a magyar küldöttség jelentését a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1966. július 4. és 6. közötti bukaresti üléséről, valamint a KGST tagállamok kommunista és munkáspártjai vezetőinek és miniszterelnökeinek július 7-i találkozójáról. A Központi Bizottság ülése megelégedéssel állapította meg, hogy a Varsói Szerződés alapvető célkitűzéseinek megfelelően, a tagállamok képviselőinek tanácskozása a fő figyelmet ez alkalommal is a béke védelmének, a népeink nyugodt életét fenyegető imperialista törekvések leleplezésének, a tagországok egysege erősítésének szentelte. Az európai biztonság kérdéseiben elfogadott nyilatkozat ennek megfelelően teljes komolysággal figyelmeztette a földrészünk békéjét fenyegető erőket, mindenekelőtt az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó imperialista köreit, hogy kontinensünk békéjének megbontására irá- nyuló bármely lépésük a Varsói Szerződés egyesült erőinek határozott visszacsapását vonja maga után. A Varsói Szerződés tagállamai tanácskozó testületé egyúttal megmutatta a feszültség enyhítésének, az európai biztonsági rendszer megteremtésének reális, követendő útját. A Központi Bizottság helyeslőén fogadja, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak tanácskozása teljes szolidaritásáról, szilárd eltökéltségről és testvéri segítségnyújtásának fokozásáról biztosította az Egyesült Államok imperialista agressziójával szemben hazája szabadságát és függetlenségét védelmező hős vietnami népet. A Központi Bizottság tudomásul vette a KGST-országok vezetőinek ülésén lefolytatott eszmecserét, amely a népgazdaságaink közötti együttműködés továbbfejlesztését, a tagállamok gazdasági erőinek fellendülését szolgálja A Központi Bizottság arra törekszik, hogy pártunk és népünk cselekvő módon erejéhez képest vegye ki részét a tanácskozásokon megjelölt feladatok megvalósításából. QD Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előadói beszéde alapján a Központi Bizottság megvitatta a IX. kongresszus politikai és szervezeti előkészítésének a kérdéseit. 1, A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusát 1966. november 28-ra hívja ösz- sze. A Központi Bizottság a kongresszusnak a következő napirendet javasolja: a) a Központi Bizottság beszámolója, b> a Központi Reviziós Bizottság jelentése, c) a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése, d) az MSZMP szervezeti szabályzatának módosítása, e) a párt vezető szerveinek megválasztása. 2. A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta a IX. kongresszus irányelveit és a párt módosított szervezeti szabályzatának tervezetét. Az irányelvek megállapítják, hogy a párt és az ország a VIII. kongresszuson megjelölt utón haladt, pártunk politikája eredményesnek bizonyult. A Központi Bizottság ennek alapján javasolni fogja a kongresszusnak, hogy az eddig követett politika alapvető fő irányvonalát hagyja jóvá és azt az új követelményeknek megfelelően fejlessze tovább. A legközelebbi négy esztendőben is a szocializmus teljes felépítéséért folyó harc és munka marad pártunk és népünk feladata. Tovább kell növelnünk országunk gazdasági erejét, gyarapítanunk kell a nemzeti vagyont és ennek arányában emelnünk a dolgozók életszínvonalát. A harmadik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításával egyidejűleg be kell vezetni a gazdasági irányítás új rendszerét. A gazdasági reformmal összhangban tovább kell tökéletesíteni szocialista társadalmunk politikai szervezetét, fejleszteni a szocialista demokráciát, s erősíteni a szocialista nemzeti egységet. A gazdasági és kulturális építő munka bonyolult feladatai mind nagyobb tudatosságot, szervezettséget igényelnek, a párt vezető szerepe ezért szükségszerűen tovább növekszik. 3. A Központi Bizottság elhatározta, hogy az irányelveket és a szervezeti szabályzattervezetet augusztus 10-ig a pártalapszervezetek rendelkezésére bocsátja azzal, hogy a párttagság taggyűléseken és küldöttei útján a pártértekezleten vitassa meg őket és foglaljon állást. Állásfoglalásaikat, észrevételeiket juttassák el a Központi Bizottsághoz. A Központi Bizottság a kongresszus irányelveit megküldi a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Magyar Nők Országos Tanácsának és a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének. A Központi Bizottság kéri, hogy e testületek tárgyalják meg az irányelveket és véleményüket juttassák el közvetlenül a Központi Bizottsághoz. 4. A Központi Bizottság üdvözli a IX. pártkongresszus tiszteletére széles körűen kibontakozott munkaversenymozgalmat, annak kezdeményezőit és részvevőit. Meggyőződése, hogy a kongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny, a dolgozók öntudatos szorgalmas munkája hazánk javát, gazdaságunk gyarapodását szolgálja. A Központi Bizottság úgy határoz, hogy a kongresszusi munkaversenymozgalomban legjobb eredményeket elérő üzemek és intézmények részére öt kongresszusi zászlót és 16 kitüntető oklevelet adományoz. füil Biszku Béla elvtárs, a Központi Bizottság titkára jelentést tett a felszabadulás előtti forradalmi mozgalom kiemelkedő harcosainak helyzetéről és társadalmi megbecsüléséről. A KB a jelentést tudomásul vette és megfelelő határozatokat hozott. A Központi Bizottság elfogadta a -II. félévi munkatervére vonatkozó javaslatot. Csütörtökön Budapestre érkezett Couve de Murville . Megkezdődtek a magyar- francia külügyminiszteri tárgyalások A képen: Péter János fogadja a vendégeket. Maurice Couve de Mur- ville francia külügyminiszter — Péter János külügyminiszter párizsi látogatásának viszonzására — feleségével együtt csütörtökön délelőtt hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. Kíséretében van a francia külügyminisztérium több vezető munkatársa, köztük Jacques de Beaumarchais, a politikai ügyek főosztályának vezetője és Francois Puaux, az európai főosztály vezetője. A vendégeket ünnepélyesen fogadták a francia és magyar zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Couve de Murville megérkezése után rövid nyilatkozatot adott a sajtó képviselőinek : — Azt várom ettől az úttól, hogy nagyon kellemes és jelentős kapcsolatokat épít ki Magyarországgal, s főleg kollégámmal, Péter János külügyminiszter, úrral. Véleményünk szerint ez a látogatás új állomást jelent Magyarország és Franciaország kapcsolatainak fejlődésében és szorosan hozzátartozik a kapcsolatok általános fejlődéséhez, amely napjainkban egyrészt Nyugat-, másrészt Közép és Ke- let-Éurópa országai között megmutatkozik. Ezt a látogatást tehát úgy lehet tekinteni, mint újabb lépést az enyhülés és az európai nagy problémák békés megoldása felé vezető úton. Péter János csütörtökön délelőtt hivatalában fogadta Maurice Couve de Mur- vill-t, akit a látogatásra elkísért Jacques Beaumarchais, Francois Puaux, valamint Raymond Gastambide, s megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Csütörtökön délben a Külügyminisztériumban magyar—francia kulturális, műszaki-tudományos együttműködési és konzuli egyezményt írt alá Péter János, és Maurice Couve de Murville. Az aláíráskor Péter János és Couve de Murville beszédet mondott. Péter János egyebek között hangoztatta: párizsi hivatalos látogatása alkalmával megegyeztek abban, hogy a két ország közötti kapcsolatok megjavítására szerződéseket és megállapodásokat készítenek elő. A két ország képviselői baráti légkörben tevékenykedtek a most aláírt szerződések előkészítésében. A továbbiakban a francia külügyminiszter európai Európával kapcsolatos elgondolásairól szólt, majd kiemelte: Franciaország' és a kelet-európai szocialista országok magatartásának és határozott akcióinak következtében az európai megbékélés gondolata megerősödött az utóbbi időben. Végül hangsúlyozta, hogy a francia külügyminiszter magyarországi látogatása és tárgyalásai új lépéseket jelentenek előre ebben az irányban. Maurice Couve de Murville beszédében utalt arra* hogy az egyezmények aláírása eredményt, egyben kezdetet is jelent a két ország kapcsolataiban. Eredménye annak a folyamatnak, amit Péter János külügyminiszter múlt évi párizsi látogatásával indított el, s amely új korszakot nyitott Magyarország és Franciaország kapcsolatában, általában Franciaország, valamint a közép- és keleteurópai államok kapcsolatában is, mert ami eddig történt, az alapja bizonyos közeledésnek, s ezen az úton tovább kell haladni. Meg vagyok győződve — mondotta —, hogy ezt meg is fogjuk tenni, hiszen mindkét ország európai, sok a közös érdekünk, s ennek következtében közös felelősségünk is. Vacsora Oszakában Gromiko tiszteletére Csütörtökön este Giszen Szato, Oszaka prefektura kormányzója, Kaoru To jama, Oszaka város polgár- mestere, valamint Sinobu Itikava, az oszakai kereskedelmi-ipari kamara elnöke vacsorát adott a városban tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tiszteletére. Tojama polgármester beszédében méltatta a Szovjetunió és Japán egyre fejlődő kapcsolatait, örömmel üdvözöljük a szovjet konzulátus megnyitását városunkban. Ez a lépés, amelyre a két ország konzuli egyezménye alapján került sor, nagymértékben előmozdítja a Szovjetunió és Japán baráti kapcsolatainak fejlesztését. Gromiko beszédében hangoztatta, örömmel tesz látogatást ebben a városban, amelynek ipari üzemei fontos szerepet játszanak a szovjet—japán kereskedelemben. Japán jelenleg a fejlett kapitalista országok között is a vezető helyek egyikét foglalja el a Szovjetünk' külkereskedelmi kapcsolat taiban. Gromiko ezután arról szólt, hogy szovjet részről nagy jelentőséget tulajdonít a két ország gazdasági kapcsolatainak elmélyítését szolgáló intézkedéseknek, így az üzletemberek személyes kapcsolatainak és kiállítások rendezésének. Remélem — mondotta —, hogy az ősszel Oszakában megnyíló szovjet kereskedelmi és ipari kiállításnak sikere lesz és a kereskedelem további fejlődését zolgálja majd. VltXS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
