Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-27 / 176. szám

VKÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK XXm. ÉVFOLYAM, 176, SZÄM ARA: 50 fillér 1966. JÜLIUS 27, SZERDA Jogképviseletet a tsz-eknek! Mezőgazdasági nagyüze­meink vezetőinek a terme­lés irányítása és szervezése mellett szinte mindennapi feladatuk, tárgyalni különfé­le szervek képviselőivel. E tárgyalások végcélja; szerző­déskötés, értékesítés, beszer­zés, beruházás, hiteligénylés, vagy törlesztés, vitás ügyek intézése; egyszóval sok olyan dolog, amely szerves része a gazdálkodásnak. Nem mind­egy tehát, hogy egy-egy tárgyalás miként végződik, biztosít-e kölcsönös előnyö­ket, vagy sem, A törvények, rendeletek ismerete, a lehetőségek ki­használása mindenféle koo­perációs tevékenységben el­ső rendű követelmény. Bár elmúlt már az a világ, amelyben a kapitalizmus f arkastörvény e érvényesült; „ki, kit hogyan csap be”, vagy ,.aki bírja marja” — de adódnak most is esetek, amikor nem elég csak a jó­hiszeműség. Nem véletlen tehát, hogy kormányhatáro­zat, rendelet látott napvilá­got az önálló jogtanácsosi körzetek kialakításáról. A jogtanácsosi körzetek célja, hogy a törvényességben jár­tas ember tevékenységével a körzethez tartozó tsz-ekben javuljon a szerződéskötéssel, kártérítési ügyekkel, kötbé­rekkel és még számosán adódó problémákkal kapcso­latos ügyintézés. A leglényegesebb a meg­előzés. Sok ügy, probléma nem keletkezik, ha a jogta­nácsos a tsz vezetőit intéz­kedésük várható hatásáról előre tájékoztatja. Az önálló jogtanácsosi körzetek kialakítása me­gyénkben eléggé vontatott. Jelenleg még csak öt ilyen körzet van és. a 262 termelő­szövetkezetet figyelembe vé­ve legalább negyvenre len­ne szükség. A körzetek gyor­sabb kialakításának akadá­lyozója; nem kielégítő a jogászellátottság, de a má­sik lényegesebb, hogy a tsz-ek tartózkodó álláspontra helyezkednek. Pedig nem árt számolni. Az említett körzeteken kívül jogtanácso­sa (másodállású ügyvéd) 53 tsz-nek van. Ezeknek mun­kabérre a tsz-ek tavaly 2 millió 400 ezer forintot fi­zettek ki. A jogtanácsosok, illetve ügyvédek által kép­viselt ügyben 6 millió 300 ezer forint értékben a tsz- ek javára döntöttek, míg 3 millió 900 ezer forint ér­tékben a tsz-ek terhére. A nyert ügyek és a kifizetett munkabérek közötti különb­ség megközelítően 4 millió forint és ehhez hozzátehet­jük. hogy az elveszett perek illetve költségek nagy része szintén megmarad, ha eey önálló jogtanácsos megelőző tevékenységével előre figyel­mezteti a tsz vezetőit, intéz­kedésük vitás vagy káros hatásáról. A tsz-ek peres ügyei je­lenleg is több mint 23 mil­lió forint értéket képvisel­nek. Akadnak tsz-ek — a fehérgyarmati járásban hat is, — ahol egy-egy ügy mil­liós nagyságrendű. A jogta­nácsos tehát milliókat ment­het meg. De van egy másik oldala is ennek a kérdésnek. Országos dohánytermesztcsi tanácskozás Nyíregyházán Új ellenálló dohányfajták Kedden országos tanács­kozást tartottak a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézetben, ahol a dohánype- ronoszpóra elleni küzdelem­ről és a levélen keresztüli trágyázásról bemutatóval egybekötött vitán vettek részt a meghívottak. Az or­szágos és helyi kutató és termelési szakembereken kí­vül részt vettek a megyei párt, tanács és tömegszerve­zetek képviselői is. Bevezető előadást dr. Ligeti László, a Kertészeti Kutató Intézet dohányne- mesítési osztályának főmun­katársa tartott, akinek munkássága nyomán meg­születtek az új ellenálló do­hányhibridek. Ligeti László elmondotta, hogy hazánk­ban 1960 óta tömeges a do- hányperonoszpóra kártétel. Különösen súlyos — több mint százmilliós, — kár volt 1965-ben. Megyénkben a do­hányipar 57 millió forint kárt térített meg a terme­lőknek, azonban ez a teljes kárt nem mutatja, mert a népgazdaság sok százmillió forintos bevételtől esett el, ha a végterméket, az élve­zetre alkalmas kész ciga­rettát tekintjük, nem is be­szélve az exportlehetősé- geinkrőL A védekezésnek két mód­ja van: a meglévő fajtákat vegyszerrel védeni, a másik mód a betegségnek ellenálló fajták kinemesítése. Amíg nincs megfelelő új fajta, addig a termesztéstechnikai és vegyi védekezést kell al­kalmazni. Ligeti László ismertette, hogy egyetlen százalék do­hánytermés megmentése 4— 5 millió forintot jelent Drága dolog a vegyi védeke­zés is, mert egyetlen per­metezés 5—6 millió forint­ba kerül. A nemesítésről szólva is­mertette, hogy Ausztráliá­ban és Amerikában már év­tizedekkel ezelőtt fellépett a peronoszpóra, így ők már néhány ellenálló fajtát ki­nemesítettek, de ezek a faj­ták keveset teremnek, a mi ízlésünknek nem felelnek meg és egyéb betegségekre hajlamosak. A járható út a mi klímánkhoz, ízlésünkhöz nemesíteni ellenálló fajtát. Jelenleg két hibridje van Ligeti Lászlónak, ami már nagyüzemi parcellákon is kint van. A köztermesztés­ben lévő szabolcsi dohányt 80—85 százalékra teszi tönk­re a peronoszpóra, az ő hib­ridjei 1—5 százalékig káro­sodnak. Erről a tanácskozás résztvevői a kísérleti par­cellákon, majd a nyíregyhá­zi Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben egy tízhol­das nagyüzemi táblán is meggyőződtek. A nemesítő többször is nyomatékosan felhívta a termelési szakemberek fi­gyelmét: nehogy magot ter­meljenek és azt próbálják elvetni, mert ez nem álló­képes fajta. Dia még minden évben újrakeresztezéssel kell előállítani a vetőmagot. A termesztésben is látott két hibridet — egyik a szabol­csi, másik a debreceni do­hány helyettesítését szolgál­ja — bejelentették állami elismerésre. Több mint va lószínű, ez a két fajta az idei év végén elismerést kap és a jövő évfői egyre több nagyüzem ültethet el­lenálló fajtát. Gebri Péter, a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet munkatársa bemutatta a levélen keresztüli trágyá zás kísérleteit. Ha a három fő hatóanyagot nyomelemek­kel is kombinálva adják — a vegyszeres védekezéssel egy menetben — akkor nemcsak 10—15 százalékos terméstöbbletet érnek el, ha­nem növekszik a dohány- peronoszpórával szembeni ellenálló képessége is. Cs. B. Segítik a falvak idős lakosait Tanácskozás a fehérgyarmati járásban Szociálpolitikai kérdések­ről tanácskoztak kedden Fehérgyarmaton a községi tanácsok vb-elnökei és a járási tanács vb. szakigaz­gatási szerveinek vezetői. A járásban 2631 idős, munka- képtelen ember él. Szinte valamennyien a termelőszövetkezetekhez tar­toznak. A tanácsok és kö­zös gazdaságok anyagi ere­jüktől függően eddig is so­kat tettek azért, hogy kel­lemesebbé tegyék az idősek életét. A tanácsok tavaly több mint 400 ezer forintot költöttek rendszeres és rend­kívüli segélyezésekre. A ter­melőszövetkezetek egymillió forintot használtak fel — szociális alapjukból — ugyanerre a célra. Megállapították, hogy tár­sadalmi összefogással még tovább javíthatnak az el­tartottak életkörülményein. Ezzel kapcsolatban máris több helyes kezdeményezés született a járásban. Kilenc tsz-ben részesítenek idős ta­gokat rendszeres segély­ben. 165 egyedülálló pat­ronálását a Hazafias Nép­front, nőtanács, úttörő és KISZ-alapszervezetek, tagjai vállalták. Elvégzik helyet­tük a beszerzéseket, ne­hezebb házi munkákat, időnként felkeresik őket. A segítségnyújtás másik mód­ja: az idősek napközi ott­honának létrehozása. Eb­ben követésre méltó példá­val járt élen a járási szék­hely ; társadalmi összefo­gással nyitották meg _ és rendezték be az idősek napközi otthonát. Hasonló intézmények létrehozására a járás nagyobb községei­ben is megvan a lehetőség. Az értekezlet részvevői a társadalmi szervek és a ter­melőszövetkezetek fokozot­tabb támogatását kérték ehhez, s a gyermekintézmé­nyek : napközi otthonok, bölcsődék gyarapításához. Elhatározták: a jövőben jobban egyeztetik és terv­szerűbben használják fel a különféle szervek, termelő- szövetkezetek szociális cé­lokra szánt összegeit. (hódi) Míg jelenleg a tsz-ek egy­ötöde fizet másodállású ügy­védeknek — jó munkájukért megérdemelten — évi 2 mil­lió 400 ezer forintot, addig, ha 40 önálló jogtanácsosi körzet alakuL a 40 jogtaná­csos munkabére a kétmillió forintot sem haladja meg. Azzal is számolni kell, hogy a 40 jogtanácsos nemcsak 53 termelőszövetkezetet, hanem 262-őt képvisel, mivel egy- egy körzethez hét-nyolc tsz tartozik és természetesen a jogtanácsos fizetését is eny- nyien adják össze. Előnye ennek még az is, hogy míg a másodállásban foglalkoz­tatott ügyvéd csak órákat tölthetett egy-egy tsz-ben és akkor, amikor éppen úgy adódott, így megelőző tevé­kenységet szinte nem is folytatott, atílüg az önálló jogtanácsos havonta leg­alább négy-öt napot fordít­hat egy-egy gazdaság ügyei­nek intézésére. így jobban megismerheti a tsz-ek prob­lémáit, megelőző tevékeny­sége nagyobb hatásfokú lesz. Az önálló gazdálkodás kialakításában, az új gazda­sági mechanizmus nyújtotta lehetőségek kiaknázásában fontos szerepe van az önálló jogtanácsosi körzeteknek, önállóságát igazán csakis az a termelőszövetkezet ala­pozhatja és szilárdíthatja meg amely él ezzel a lehe­tőséggel. Seres Ernő Bulgáriában az idén új hőerőművek kezdik meg a tér. melést. A TVC Marica. a TVC Russe és a TVC Pevina hő­erőművek készültek el. Képünkön a TVC Marica hőerőmű központja látható.. Épül, szépül Rostock. Három új városrésze már szült, s most épül a negyedik, amelyben további 65 000 la»’ kos kap majd otthont. Az 1966 1970-es ötéves tervben a Szovjetunió éven­ként 650 000 teher és 800 000 személygépkocsit gyárt. Képűn, kön a MÁZ önkiürítő teherautók családjának egyike. Torunban. a mézeskalácsáról híres lengyel városban, nemrégiben robotember született. Miben nyilvánul' meg hasznossága? Válaszol a telefonhívásra, feljegyzi a rövid üzeneteket. A robotgép minden tevékenységét természetesen az ember szabja meg, s — mint alkotója mondja — cse­csemőt gondozhat, szobát takaríthat, a villanytűzhelyen süteményt süthet, vagy mint pincér tevékenykedhet. Ezen­felül játszhat, énekelhet és sétálhat. Képünkön a Torun-i gépember és alkotója: Marian Jasnoch elektromechanikus. HIRE K képekben

Next

/
Thumbnails
Contents