Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-14 / 139. szám

Epítómunkások ünnepe Sóstón Vasárnap Sóstón festői környezetben ünnepeltek megyénk építömunkásai. Az ÉM Szabolcs megyei Építőipari Vállalat, az Épí­tő és Szerelő Vállalat, a KPM Közúti Üzemi Válla­lat dolgozói családjaik kö­rében emlékeztek meg az idei építők napjáról. Közel hétezren keresték fel az ünnepség színhelyét Az ünnepi megnyitón, — •melyen Szatmári István, az építők szakszervezetének megyei titkára mondott be­szédet, — részt vett Orosz Ferenc, a megyei pártbizott­ság első titkára, Kanda Pál, a megyei párt-végrehajtó­bizottságának tagja, az SZMT vezető titkára, Mur ez* kő Károly, a városi pártbi­zottság első titkára. Nemes Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Kovacsics Gyula, az SZMT elnöke és a különböző vállalatok, in­tézmények és tömegszerve­zetek vezetői. Az építők napjának egész napos, gazdag programjá­ban kultúr és sportműsor szerepelt. Mindenki jól szó­rakozott. A különböző sport- bemutató és tréfás verse­nyeknek nagy sikerük volt, így sokan vettek részt pél­dául a lepényevésben, zsák- bafutásban. A közös ebéd után az SZMT Móricz Zsig- mond Művelődési Házának kultúrcsoportja szórakoztat­ta az ünnepség résztvevőit. Este táncra perdültek fia­talok és idősek egyaránt. Az idei építők napja ha­gyományaihoz híven kelle­mes és vidám hangulatban ért véget. Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára felkereste a megyei épí- tflpaü vállalat sátrait, ahol elbeszélgetett a vállalat vezetőivel, dolgozóival. Díszkapu fogadta az építők napja résztvevőit. A felállított színpadon a Nyíregyházi Petőfi Sportkör vivői bemutatót tartottak. Hammel József felvételei Kercslesési terv készfii » M eanecsei íít**a Lehetőség közműves családi házak, társasházak építésére Ismeretes, hogy az elkö­vetkezendő években egyre kevesebb lakás épül álla­mi erőből, s mind nagyobb szerepe lesz a kertes csa­ládi házaknak és a társas­házaknak. A társasházak- ciók négy évvel ezelőtt kezdődtek és máris igen népszerűek a lakosság kö­rében. Megyénkben egy év alatt több, mint ezer csa­ládi ház épül saját erőből. Bár a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a kertes családiház-építés — különösen a megyeszékhe­lyen — visszaesett. Távolság és tilalom Ennek oka elsősorban a megfelelő telekhiányban keresendő. Ha valaki tete­mes összeget áldoz lakás­építésre, szeretné azt köz­műves telken, és lehetőleg a városközponthoz közel eső helyen hasznosítani. Az OTP Borbányán néhány év alatt ezer telket is ki tud alakítani, valamivel keve­sebbet a Ságvári telepen. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy kü­lönösen a borbányai rész nem szimpatikus az épít­kezni szándékozók előtt. Ez részben érthető is, hi­szen hiányzik az egységes közmű, gyakran még a vil­lanyhálózat sincs kiépítve, nem beszélve a szilárd burkolatú utcákról. De leg­főképpen a városközponttól való nagy távolság az, mely visszatartó hatású. Éppen a telekprobléma megoldásával kapcsolatban foglalkoztak és jelenleg is foglalkoznak az építési szakemberek a Kemecsei út sorsával. Ez a terület mór évek óta építési tilalom alatt áll, s a legmagasabb fórumok is külterületnek minősítették. Ennek ellené­re gombamódra szaporod­nak a kertes családi há­zak, és az utóbbi években igen sok kertes családi ház épült a Kemecsei úton, ter­mészetesen engedély nélkül. Most már szigorúan elle­nőrzik az építési tilalom megtartását, mégis előfor­dulnak esetek, amikor mindezt igyekeznek kiját­szani. Ha már áll a ház, kifizetik a bírságot és ma­rad minden a régiben. Túl az építési tilalom megszegésén, a legnagyobb baj talán az, hogy a laká­sokat teljesen rendszertele­nül építették. Egyik köze­lebb van az utcához, a má­sik távolabb, s egységes ut­cát, — különösen a Sóstó­hoz közelebb haladva — szinte nem is lehet kiala­kítani. S ha már adva van egy részben beépített terü­let, áz első pillanatban nem is volt alaptalan a tervezőknek az az elképze­lése, hogy építési engedé­lyeket adjanak ki a Keme­csei útra. Ez annál is indokoltabb­nak látszik, mert a Keme­csei útnak a jövőben egy­re nagyobb szerepe lesz. Megszűnik a kisvasút és a forgalmat autóbuszokkal bo­nyolítják le. Nagyon jól mutatna az út két oldalán egy villasor ki egészen a Sóstóig. Ettől függetlenül a beljebb fekvő területe­ken akár többszintes társas­házakat is építhetnének. Jó példa erre a Sóstói út, ahol a villasor szépen ta­karja a KISZ-lakótelepet, s esztétikailag sem rontja az utca képét. Természetesen ennek a tervnek a megvalósítása sú­lyos milliókba kerülne. A talajegyenetlenségek miatt például 20—30 millió forin­tot emésztene fel a közmű kiépítése. Nem beszélve a különféle járulékos beru­házásokról, így az utcáról, villanyhálózatról, Iskolákról és üzletekről. Új lakótelep az AKÖV mellett Ennek ellenére mégis történt előrelépés a Ke­mecsei út ügyében. Hosszas tárgyalások, viták alapján úgy döntöttek, hogy a Ke­mecsei útnak az AKÖV szomszédságában lévő üres területét beépítik. Itt a ta- lajegycnetlenség ,nem olyan nagy, s lehetővé válik, hogy az ivó- és szennyvízháló­zatot olcsóbban kivitelez­hessék. Elsősorban kertes családi házakra és több­szintes társasházakra ad­nak majd építési engedé­lyeket. Az Építésügyi Miniszté­rium megbízásából a VÁTERV vállalta, hogy a részletes rendezési tervet még ez év végére elkészíti és a városi tanács rendel­kezésére bocsátja. Tekint­ve, hdgy ez a rész lénye­gesen közelebb fekszik a városközponthoz, mint Bor­bánya, vagy a Ságvári te­lep. nyilván sok ember kap majd kedvet, hogy itt la­kást építsen. így tovább ja­víthatják Nyíregyháza la­kóinak lakásgondjait. Bogár Ferenc Fényünnepély, tanyanap Perkedpusztán Egésznapos tanyanappal egybekötött fényünnepély volt június 12-én, vasárnap a Balkányhoz tartozó Per­kedpusztán. A közel ötszáz telkes tanyai településen a TITÁSZ e napra fejezte be a villanyhálózat építé­sét, amely 116 családhoz juttatja el a fényt. A fény­ünnepélyen részt vett Csé- pelyi Tamás elvtárs, a NagykáUói Járási Párt VB első titkára, Madarász Ist­vánná, a járási tanács vb elnöke, Pivarnyik András, a TITUSZ megyei vezetője. Balku József balkányi ta­nácselnök, Szítják Sándor községi párttltkár. Az ün­nepséget Csepelyi Tamás elvtárs nyitotta meg. El­mondta, hogy a tanya villa­mosítása 750 ezer forintba került; ebből 650 ezer fo­rint állami támogatás volt Perkedpusztán még ebben az évben átadásra kerül egy klubház, amelyben klubte­rem, könyvtár és orvosi rendelő nyílik 220 ezer fo­rintos költséggel. Ezenkívül földművesszövetkezeti fű­szer- és italboltot is építe­nek a tanyán. Ezután Cse­pelyi elvtárs átadta a járá­si párt vb ajándékát egy tv-készüléket a halyi párt- szervezetnek. Az ünnepség további ré­szében a balkányi és a nagykállól művelődési ház művészeti csoportjai adtak műsort a tanya dolgozóinak. Este hajnalig tartó bál kez­dődött — r — Kis jó: Miári fui&sak, hová fufnak ? Pesti bohók utcai szökel­léseiről irt legutóbbi dolgo­zatunk csak a jelenség kül­ső tüneteire mutatott rá és nem tárgyalta az okozót. Mi készteti a járókelők bizonyos hányadát arra, hogy nekiiramodjék, ajakát mozgassa, nemegyszer ha­donásszon, sőt. időnként — heves indulatszókat hallat­ván — fel is kiáltson? A feszültség okainak szá­ma pontosan egymillió, így csak arra vállalkozhatunk, hogy néhányat vázolni pró­bálunk a jelesebbek közül. Pesti futók legrégibb tör­zse a HONTALANOK so­raiból verbuválódik. Ezer­szám csatangolnak a tavaszi utcán, időnként beszédülr.ek a presszóba és ott setéten kortyolván a kiiLldözöttek feketéjét, motyogják maguk elé: Takarít, folyton takarít, mi az istent kell abban a nyamvadt lakásban szünet nélkül takarítani?? Majd felvonítanek: Nem, asszo­nyom, belőlem nem csinál ön légtornászt, törjön el a láoam, ha azért az átkozott függönyért fölmászol:!.' Az­tán leteszik a csészét, ha­zaballagnak, odatolják az asztalt, a hokedlit és fel­másznak. Megszámlálhatatlan tagja van a NAMITSZÓL táborá­nak. Ahogy rengel utcára lép, az égre villant, fogát vicsorítja, nyakát behúzza és vágtat, ha kisüt, legyint. ha borul, legyint, ha esik, ha fúj, ha eláll, ha nem áll, ismét és újból csak legyint. És amikor a NAMIT SZOL' másik tagjával fut össze, nem azt mondja, hogy jó napot, van szerencsém, avagy hozta isten, keserű mosollyal csak annyit mond: Na, mit szól ehhez a bitang időhöz?!? Népes és kiterjedt futó­sereg a VÁGY VILLAMO­SÁNAK iok lemaradt uta­sa. Ki gyorsmosást keres és annak hiánya miatt susto- rog, ki a redőnyt szeretné záros határidőn belül meg­javítani és az sugallja fe­ne gondolatait, ki meg két­személyes kávéfőzőt látott valahol és a hírvágy űzi. Háztartási bolt előtt, ha lesbe állsz, ölpercenként szédül ki zilált alak az aj­taján. Milliárd fényévre ellá­tó látcső van, másodpercen­ként harmincezer műveletet végző számológép van, de lapos elem, az nincs — mondja és metszőn felkacag. Javíthatatlan figura. Déli­bábot kerget. Megannyi hervadt motyo­gó a LOTTÓKALKULÄTÖR, ki kitölti ugyan, de ahogy bedobja, már legyint. Mert 1. Nem lesz eny találata sem. 2. Lesz, de csak egy. 3. Es ha kettő? Röhögnöm kell. 4. No és lesz, teszem föl, három, az annyi, mint, ...kár bemenni érte. 5. Ám ha négy? Amilyen az én formám. száz darab lesz ét kapok harmincezret, guta­ütés. 6. Csak az ötös a vala­mi. Másfél millió, ám, azzal kezdődik, hogy háromszáz- ezret levonnak! — Oklével a levegőbe vág, ugrik egyet és felhördül: Mi címen adok nekik háromszázezret? Lopom én a pénzt?? Százszámra fut pesti ut­cán a BEOLVASÓ, e pil­lanatban formálja a monda­tokat, amelyeket a főnök asztalára csap, kis csoma­got fennen lobogtatva, vág­tat a MEGKÁROSÍTOTT, kinek becsomagolták a sza­lámivéget és a miniszternek akarja megmutatni, tintát, tollat, íróasztalt keres te­kintete az ÜGYFÉLNEK, hogy panaszos levélben tár­ja a szerkesztőség elé, ho­gyan beszélnek egyes helye­ken a dolgozóval... és látsz csendes elmélyülőt, szájat csücsörít, elkomorul.* most osztja be a fizetést, somo­lyog, aztán, mert úgy le­het, arról a bizonyos százöt­venről el tudja terelni az asszony figyelmét... Ám fölordit most. Belé­pett a HUSVÉT UTÁNI MEGLOCSOLTAK rendjébe. Formálódik a virágos város, öntözgetik az erkélykerte­ket. s az úttestre ugorván, vérbenforgó szemekkel néz földszinttől a hatodik eme­letig és latolgatja: hova ro­hanjon föl? Aztán legyint és ballag tovább.

Next

/
Thumbnails
Contents