Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-12 / 138. szám

4 másodperc története

GYEREKEKNEK

Egy őrség négy óra és nyolc üveg

Időszámítási rendszerünk római alapokon nyugszik. Több mint 2000 évvel ezelőtt i. e. 46-ban Július Caesar elrendelte a 365 és egynegyed napos év használatát, vagyis bevezette a 365 napos év mellett 4 évenként az 1 nappal hosz- szabb szökőévet. A római császár által bevezetett évhossz sem volt azonban tökéletes, és az időszámításban elkövetett csekély hiba 1600 év alatt már 10 napra növekedett Ezért XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy 1582. október 5-e után azonnal 15-ét kell írni és ezzel a felhalmozódott különbséget eltüntette. A szökőévek bizonyos további szabályozásával pedig olyan naptárt vezetett be, amelyben az év csak 26 másodperccel hosszabb a ténylegesnél. A különbség csak 3300. év után növekszik 1 napra és így a rendszer gazdasági szempontból tökéletesnek tekinthető. Ehhez, a tisztán csillagászati alapon meghatározott időszámításhoz 1752-ben csatlakozott Anglia, 1873-ban Japán, 1918-ban a Szovjetunió és 1949-ben Kína.

Időmérés

pulzussal

A nap és az év a rövi- debb időtartamok mérésére túlságosan hosszú, ezért rövidebb időegységek bevezetése is szükségessé vált. Régente rövidebb időtartamok mérésére homok-, víz-, tűz- és napórákat szerkesztettek. Ezek a szerkezetek azonban megbízhatatlanok voltak és nem voltak alkalmasak egyenlő időközök pontos meghatározására. Ezért az ó- és középkorban a nappalokat és az éjszakákat egyformán 12. részre osztották. A nappalok és éjszakák változó hossza következtében az egyes beosztások hossza is változó volt Az egész beosztásrendszerből csak annyi volt maradandó, hogy ezen a beosztáson alapszik jelenlegi órarendszerünk. Bizonyos maradványai ennek a rendszernek a gyakorlati életben például a tengerhajózási szolgálat időbeosztásában még ma is megtalálható. A tengerhajózásban ugyanis a napot őrségekre és üvegekre osztják. Egy őrség 4 órával és 8 üveggel egyenlő. Az üveg elnevezés a homokórák idejéből származik. Az idő múlását ugyanis üveg homokórákkal mérték, amelyeknek lefutási ideje mintegy fél óra volt.

A természettudományok fejlődésével a rövidebb időszakaszok megbízhatóbb mérése mind égetőbb problémává vált. Megfelelő időmérő eszköz hiányában Galilei az inga lengésidejét saját érverésével mérte és ezzel a kezdetleges módszerrel is fel tudta fedezni az ingamozgás néhány alapvető törvényszerűségét. Ez a biológiai módszer természetesen nem elég pontos. Hiszen az emberek pulzusszáma általában különbözik egymástól, sőt ugyanazon embernél sem állandó.

A nap 86400-ad része

Hosszú századok kísérletezései és próbálgatásai után az első kielégítő pontosságú csillagászati ingaórákat a XVII. században Huygens készítette. Az ingaórákban az időmérés alapja egy ismétlődő természeti folyamat, az inga lengése lett. Az óraszerkezetekben a körmozgást használják az idő múlásának a mérésére, ezért váltak a szögmérés egységei, a perc és a másodperc az időmérésnek is alapjává. Alapegységül azonban továbbra is a Föld forgása szolgál. Az időmérés fizikai egysége a Nap két delelése között eltelt idő 24x60x60-ad része, vagyis 86400-ad része lett. A 60-as osztószám az

!«j

ősi babiloni 12-es számrendszer maradványa.

A pontosabb órák használata bebizonyította, hogy a nap hosszát lényegesen befolyásolja az a körülmény, hogy a Föld Nap körüli pályáján napközeiben gyorsul, naptávolban lassul. Ezért az előbbi meghatározást úgy kellett kiegészíteni, hogy a másodperc a közepes nap hosszának 86400-ad része.

300 év alatt 1 másodperc

Időmérésünk tökéletesedésével azonban kiderült, hogy a Föld forgássebessége sem állandó. Halley mintegy 250 évvel ezelőtt kimutatta, hogy a Hold évszázadonként 10 ívmásodpercet siet az égbolton. Ez annyit jelent, hogy a nap hossza évszázadonként 1—2 ezredmásodperccel nő. A látszólag csekély változás nem hanyagolható el, mert ha minden földforgás időtartama évszázadonként 1— 2 ezredmásodperccel megnő, akkor egy évszázad alatt — vagyis 36 500 nap alatt — a Föld körülbelül 1 percet késik. Ez a késés évezredek alatt órákra halmozódik, és ezért a Föld lassulását a csillagászati számításoknál tekintetbe kell venni.

Kvarcóra, atomóra

A fejlődés további lépéseként századunk 20-as éveinek derekán ismerték fel, hogy az ingalengésnél sokkal állandóbb és egyetemesebb ismétődő természeti folyamatokat is elő tudunk állítani a modern fizika új módszereivel. Elektromágneses hullámok segítségével a kvarckristályok rendkívül egyenletes rezgésbe hozhatók. )3zzel a rezgéssel elektromos, átvitel, útján szabályozni lehet óraművek 'mozgását. Ez a készülék kvarcóra. Ugyanennek az elvnek a továbbfejlesztése az utolsó évtizedben kifejlesztett atomóra, amelyben elektromágneses rezgések hatására bizonyos gázkeverék atomjai kezdenek lengeni és szabályozzák egy óraszerkezet mozgását. Ilyen óraszerkezetek alkalmazásával az év hossza már néhány ezredmásodperc pontossággal mérhető.

A másodperc fogalma a

hosszmértékhez hasonló fejlődésen ment keresztül. Miután felismerték, hogy a kialakításának alapját képező Föld forgássebesség nem egyenletes, új meghatározást kerestek, amely a jelenleg használt másodperccel

ugyan megegyezik, de elszakad a változó, pillanatnyi Föld forgássebességtől. A másodperc új meghatározását alapos vizsgálat és vita után a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal 1956. októberében fogadta el. E szerint az idő egysége a másodperc az 1899. december

31-én déli 12 órakor kezdődő trópusi év 1/31,556.925,9747- ed része.

A céziumgáz időt mér

Az új másodpercmeghatározás természetesen sokkal nehezebben érthető és közvetlen megfigyelésekből 'S nehezebben származtatható, mint a régi középnap időhöz kapcsolódó egyszerű meghatározás. Éppen ezért a fizikusok továbbra is arra törekednek, hogy a másodperc hosszát valamilyen periodikusan változó fizikai folyamattal úgy határozzák meg, hogy az bármely fizikai laboratóriumban mérhető legyen. Az ilyen típusú meghatározáshoz egyes atomi és molekuláris szerkezetek saját rezgésideje a legalkalmasabb. Ezért a Nemzetközi Csillagászati Unió 1955-ben javasolta, hogy miután egyes atomi frekvenciákat kellő pontossággal ismerünk, ezek a frekvenciák közvetlenül felhasználhatók a másodperc meghatározására.

Jelenleg a céziumgáz frekvenciáját ismerjük legjobban és a céziumrezonátor atomi órák a legpontosabbak. Több ilyen óra rádió útján történő ■ összehasonlításával megállapították, hogy velük 10 millárdod pontossággal lehet időtartamokat mérni. Ez annyit jelent, hogy ezek az órák 300 év alatt késnek, vagy sietnek egy másodpercet. Eddig jutott el tehát az időmérés területén a tudomány és a műszertechnika.

VÍZSZINTES

1. Rakodik. 4. Üt, fejbever. 11. Különleges, ismert idegen szóval. 14. Közlekednek rajta. 16 Ilyen pilléreket használnak omladozó házaknál. 17. Zamat. 18. Nem kevés. 19. Ló, népiesen. 20. Állatlak. 22. Szülő. 23. Némán zár!!! 24. Tartósítja (szalonnát). 26. Sértetlen. 27. AANZ. 28. Szundikáló. 30. Pillanatok alatt párolog. 33 Megfejtendő. 35. Megfejtendő. 36. A lötty. 38. Tönkretesz. 39. Országos Sportnapok, rövidítve. 40. Megfejtendő. 42. Bátorkodik. 43. Japán nagyvárosba való.

FÜGGŐLEGES

2. AE. 3. Kovács Gál Elek. 4.

... a csodák csodája (híres film). 5. Megfejtendő. 6. Megfejtendő. 7. Vissza: súlymérték jele. 8.

YUX. 9. A rómaiak váltópénze volt. 10. ötödmázsás. 12. Morse- jel. 13. Fundamentumra. 15. Lakoma. 17. IPE. 19. Alant. 21. LZLP. 24. Nála, keverve. 25. Csaknem rávár!!! 27. A hajadon. 29. Nehézfém + i. 31. Csupán, oroszul. 32. Vissza: ilyen szoba is

van. 34. MNE. 36. Török rang. 37. Női név. 40. Asztalos Kálmán. 41. Építésügyi Minisztérium betűjele.

Megfejtendő: vízszintes 33., 35., 40, függőleges 5.. 6.

Múlt heti megfejtés: — KÍNAI — JAPAN — ARAB — PERUI — HINDU —

Ezt játsszuk:

öt dobás

Célbadobást játszhatunk akár a szobában is. Mindössze egy szélesszájú üveg és öt pingponglabda szükséges hozzá. A versenyzőktől bizonyos távolságra felállítjuk az üveget.

Sorra mindenki megpróbálja a labdákat beledobni.

Teljes értékű pontszámot az kap, aki mind az öt alkalommal beletalál az üvegbe. (Csökkentett pontszámot a találatok arányában adunk.)

A versenyzőnek joga van egy próbadobásra is.

Tudod-e ?...

... hogy Egyiptomból bevándorolt mesterek vezették be az üveggyártás titkaiba a rómaiakat. Rövidesen önálló ipar lett az üvegkészítés; az időszámítás előtti I. évezred végén már külön utcában helyezkedtek el Rómában az üvegesek.

... hogy a tulipán leveleinek közepén árok húzódik, mely levezeti a vizet a földbe, a növény hagymájához. Itt raktározódik a csapadék a szárazabb napokra.

... hogy télen a kőszobrokat ponyvával takarják le, nehogy a víz az apró résekbe hatolva megfagyjon, s kitágulva szétrepessze, megrongálja az emlékműveket

{

Dr. Barta György íVége)

KERESZTREJTVÉN'/

Zalka Máté megyénk szülötte,

mint az egyik nemzetközi brigád parancsnoka részt vett a Spanyol nép szabadságharcában. E' harcban a szabadságért adta életét 1937 június 12-én. Válogatott elbeszéléseiből idézünk a beküldendő vízsz. 1., 61., és a függ. 13. és

28. sorokban. Beküldendő még a függ. 23.

VÍZSZINTES

13. Ez a kas (+*). 14. A varázslat. 15. NL. 16. Nő a folyó vízszintje. 18. Tudományos társulat rövidített neve névelővel. 19. Végein lebeg! 20. „Ovenall”-ban van. 22. Bűvös ereklye. 24. Győri sport egylet. 25. „Éktelenül cukros. 27. Tromfa. 28. Férfinév (+,).

29. Szláv név. 31. Művészi alkotás. 32. Zajtalan némaság. 33. Foghusa. 35. Fafajta. 36. Időegység. 37. Közigazgatási központ, (pl. egy községben.) 38. Igekötő. 39. Kossuth-díjas mérnök, egyetemi tanár 1893—1950. (József). 40. Fiú zsargonban (—’). 42. Női név. 44. Szülő. 46. Névelős fiúnév. 48. Főisten az ókori görög mitológiában. 49. Szülőd-e? 51. Férfinév. 52. Lel betűi keverve. 52. Garasa, aprópénze, közismert görög szó. 55. Angol sör. 56. Személyes névmás. 57. Ez évben. 58. Szít betűi keverve. 60. Terem végek. 64. Részei. 66. Stabil.

FÜGGŐLEGES

2. . Pestmegyei községből való.

3. Indulatszó. 4. ökörirányító szó. 5. Becézett női név. 6. Lendülete., 7. Udvarias megszólítás. 8. Egykori német kémnő első neve. 9. „Éktelenül” hiteget. 10. Akadály. .11. Végtelenül öreg! 12. Angol klasszikus költő 1608—1674 (John). 17. Hangszer. 18. Levegő közismert latin szóval, tárgyeset- ben. 21. Találja. 23. Zalka Máté másik neve. 24. Magyar város. 26. össze-vissza szántás! 30. Testrésze. 32. Mint a függ. 4. de hosz- szabban. 34. Ny. 35. CHS. 39. Ro-. mániái folyó, román írással. 41. Könnyűvérű (—% 43. Mint a

függ. 21. de többesben, 44. Régi nép. névelővel. 45. Marokkói település. 47. Budapesti rövidáru, lakástextilboltok felirata. 49. A józan gondolkodású emberiség célja névelővel (+’). 50. Napszak. 53. Szájvíz márka volt. 54. Ilka betűi keverve. 57. IRY. 59. Főnök, fonetikusan. 62. Német RT. 63. Feltételes kötőszó. 65. Mint az 56 vízsz.

A megfejtéseket legkésőbb június 20-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL.

Május 29-eí rejtvénypáíyázatttak

megfejtése: „Mienk az élet tavaRánk várnak nagyszerű tusák! És bennünk bízik a haza,

Hogy földerítjük májusát/*

Nyertesek: Feigel Mihályné,

Karászi Józsefné, Kocsis Erzsébet nyíregyházi, Oszlánszki Erzsébet apagyi, Hudák Lászlóné buji, Szűcs Gyuláné fehérgyarmati, Andó Mária gávai, P. Juhász Benjáminné komórói, Tury Sándor paszabi és Bakó Agnes ti- szalöki kedves rejtvényfej tőink.

A nyereménykönyveket postán elküldtük.

TÖBB M FEJED

Délszaki növényfélék

Könyvjutalom: Rácz Klára Szakács Margit Kölese. Koiim

Nyíregyháza, Kossuth u. 70., László Balkány, Rákóczi u. S.

A javágó és a vadrózsavessző

A hegy oldalában dolgozott egy favágó. Fejszéjének csattogása hegyen-völgyön át szállott. Víg nótával örvendezett, dicsérte a szép kikeletet. A nyurga, ifjú legény Virág János volt, s hogy nemcsak nevével szerette a virágot, azt a kalapján díszelgő illatos kék ibolya is bizonyította.

Éppen egy nagy rönk ha- sogatásával bajlódott, amikor furcsa, nyöszörgő hang ütötte meg a fülét.

— Jaj nekem, megfulladok!

Meglepetten nézett körül, de embert sehol nem látott. Társai jóval távolabb dolgoztak, s a fejszezaj is alig-alig hallatszott el hozzá.

— Ki tréfál velem? — töprengett Virág János, de tovább folytatta a munkát.

Alig vágott azonban egyet-kettőt, amikor újra meghallotta a nyöszörgést.

— Ördög, pokol! — kiáltott fel mérgesen, majd bosszús ábrázattal leült egy fatörzsre.

— Segíts rajtam! — hallatszott egy gyenge hang. — Szabadíts lei a fa alól!

A legény tekintete a szemben levő fatörzsre siklott: egy vadrózsavesszö lapult alatta.

— Te, te beszélsz? — kérdezte csodálkozva Jani.

— Igen, én — válaszolta a letiport ág. — Segíts rajtam. Szétlapít ez a rönk... Itt pusztulok alatta.

Mi tagadás, ugyancsak el- ámult a favágó a vadrózsafa szavain, hiszen életében nem látott még beszélő ágat. Am kedves, jó szive hamarosan cselekvésre indította karját. Gyorsan odaugrott, s odábbgördítette a nagy fatörzset.

■— Megköszönöm, s nem

felejtem — suttogta a vadrózsaág boldogan.

Virág Jani fütyörészve folytatta a munkáját, * nemsokára el is felejtkezett az egész dologról.

A fanyar kora tavaszt forró, sugaras nyár követte. Az erdő emberei, a favágók pedig kiszorultak a lombok közül. Jani is a faluban vállalt munkát, t csak nagynéha látogatott ki az erdőbe, virág-, vagy

gombaszedésre. Egy ilyen

alkalommal, amikor mnr

sok gombát szedett, fáradtan ült le az út szélére, egy virágos bokor húsé be, hogy egyet szunyókáljon.

Alig nyomta el azonban az álom, amikor nyugtalan suttogást hallott:

— Veszély fenyeget! Veszély fenyeget...

Először azt hitte, álmodja az egészet, de az újra ismétlődő hang hamarosan felébresztette. Nem tétovázott sokáig, menten hosszú- nyelv, baltája után kapott, s körülnézettHát uramfia’ Meghűlt az ereiben a vér. Tarka kígyó tekergőzött feléje.

— Ennek a fele sem tréfa — gondolta hirtelen, majd gyors baltacsapással a közelgő kígyót halálra sújtotta.

— Milyen ügyes vagy! — szólalt meg váratlanul egy hang, s a favágó meglepetten ismerte fel a kora tavaszi vadrózsavesszöt.

Már sok szép új hajtása nőtt, s azon virágok, lombok diszlettek, hűvöst nyújtottak a favágónak,

— Csak nem te szóltál? — ámült el a legény.

— De biz én — mosolygott kedvesen az illatos rózsaág. — Én voltam az. akin tavasszal segítettél. S most megfizettem érte.

Balogh Bé ú

A borz különös állat. Talán az egyetlen az egész állatvilágban, amelyik a magányosságot kedveli. Évente egy rövid időszakban p keres, de hamar elkergeti, s még a kicsinyeit sem túri meg. Hallatlanul szereti a tisztaságot.

Szerteágazó folyosórendszerrel olyan várat épít magának a föld alatt, hogy el lehet bámulni rajta. Ebben a munkában nagy segítséget nyújtanak neki ásószerű lábai, erős karmai és túrásra alkalmas, hegye orra.

Nemcsak a magányt és a tisztaságot, hanem a kényelmet is szereti. Kevés fáradtsággal igyekszik megszerezni táplálékát. Már egészen fiatalon pocakot ereszt, elhájasodik. Ez a vastag zsírréteg az ő téli tartaléka, és egyúttal — mint valami meleg pokróc — megvédi a téli alvás idején a hidegtől is.

SEPRŰ KOPOGÖS

A táncoló párok vagy a zakatoló párok között egy fiú seprővel jár. Amelyik játékospár előtt a seprűvel hármat koppant, annak a párját elviszi, s a hoppon maradt a seprűvel táncol tovább, amíg ismét párral cserélheti ki seprűjét

Egy várépítő állat: a borz