Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-12 / 138. szám
Falvak és emberek. Hasonlítanak egymásra, s mégis milyen különbözők. A falvaknak is, az embereknek is vannak különös, sajátos vonásaik. Arculat, hagyomány, hangulat. Érdekes, hogy mégis csak az egyéni, különös jegyekkel számolva válhat egységessé az olyan sok arcú falusi társadalom. Mert a formálódás ma még erőteljesebb, mint volt évszázadokon át. Formálódik az egységes szocialista paraszti osztály Fényeslitkén is. Még a családokon belül is érződik. Jtis éppen ez, az emberek egymásra találása állította az elnöki posztra Mozga Jánost, a falu igazgató tanítóját. A múlt és jelen összeütközése Tsz-elnök lett a pedagógusból. De, hogyan, s miért? S ő hová számítja magát ebben az ellentmondásosságában fejlődő falusi világban? A falusi társadalom fejlődéséről folyik a beszélgetés a tsz-irodában. Itt van Szépffy Zoltán az elnökhelyettes és Márta Károly párttitkár is. Tavaszig két tsz működött Litkén; a gyengébb és mérleghiánnyal küzdő Kossuth és a régi, jól gazdálkodó Fürst Sándor. Nehezen sikerült a „házasság”. Ellentét volt a katolikus és református tsz-parasztok között. De nem egyeztek az egykori szegény és módosabb gazdák sem. Olyan embert kerestek elnöknek, aki képes a tüzet — vízzel egyesíteni, feloldani, a lelkekben duló-dacoló békét- lenkedéseket. És ezt Mozga Jánosban találták meg. Huszonnyolc esztendeje él a faluban. Generációk kerültek ki a keze alól. Az egyesített Gárdonyi Géza Tsz-nek négyszáz dolgozó tagja van. Fele nála tanulta a betűvetést, és ő formálta őket emberré is! — Nem nyugdíjaztak... A falu így akarta. Ezért vállaltam — jegyzi meg szerényen. „Fent” is, „lont” is az igazgatóra gondolt mindenki. Beszélgetés közben Szépffy, Márta Károly a pérttitkár is igazgató bá- csizza. Az őszülő, tapasztalt pedagógus mosolyog. Nem javít a megszólításon. — Tanítványom volt Zoli is, Karcsi is — mondja. ö volt a kovásza az egyesülésnek. Benne látták a pártatlan salamoni bírát. összeállították a vezetőséget. Kétharmad a Kossuth- ból, egyharmad a FürstbŐl került ki. Igazságosan, a föld, a tagság (és a felekezeti megoszlás) szerint. Tizenhét tagú a vezérkar. (Fele katolikus, fele református...) — Én semleges vagyok, bár valamikor református kántor voltam — mondja az elnök. — Meg is állított az egyik katolikus gazda. Azt kérdezte tőlem, mi lesz most velünk, mert engem a reformátusok úgy tekintenek, mint az apjukat. Sokan figyelték azóta is, hová húz Mozga János szive. — Gondolkodtam. Eddig mindenki becsült. tisztelt. Mi lesz ezután? Hogyan tudom ezt a rengeteg ellentmondást megoldani? S az utolsó pillanatban nemet mondott. Bejelentette a tantestületben is, hogy marad. De a falu őt követelte. Eltűnik a rétegek különbsége — És a szive? — Itt van a tsz-ben, de értelmiséginek vallom magam. Ez is egyik arca az egységesülő falusi társadalomnak. — Sokmindent figyelembe kell venni. Változik a falusi családok összetétele is. Nálunk egy-egy családban találkozni munkással, tsz- taggal és értelmiségivel. Ez is a falu sajátos arca. Több községben panaszkodnak, hogy kevés a pedagógusuk. Fényeslitkén ez a ' réteg szinte felolvadt a parasztságban, része annak. Itt a 19 nevelő közül 17 Litkébe való. Szüleik tsz- tagok. — Már korábban úgy irányítottuk az iskoláztatásukat, hogy önellátók legyünk. Vagy említhetném a főmezőgazdászunkat, Széles Bandit. ö is tanítványom volt. Apja tsz-tag. Gonda Józsefnek, a gyakornokunknak a szülei szintén itt dolgoznak. Most lesz kertészagronó- mus... Hol itt a különbség? Az új, szocialista paraszti osztály megteremti saját értelmiségét. S, hogy szavahihetőségét igazolja látogatásra invitál a családokhoz. Nagy Barnáné, az elnök szomszédja mondja: — Kikerül a családunkból munkás, alkalmazott, tsz-tag is. Férjem vasutas, én az irodán dolgozom a tsz- ben, apósom szövetkezeti tag. Tarisznyát innen visz a férjem a vasúthoz, de pénzt meg ő hoz. így aztán jól megvagyunk. Gyüre Béla, a kisvárdai gimnázium tornatanára éppen a szőlőbe készül Skoda kocsiján. — Hazahozom a szüléimét, ök, meg az anyósom segített a kocsihoz. Nekem nem telt volna az ösztöndíjból... Mivel tanultam, az értelmiséghez sorolom magam, de soha nem tagadom meg származásomat. Ttíz-raakmunkás Feloldódik a parasztság Is. S ezt egy-egy család összetétele is mutatja. Széles Gedeon tsz-tag. Fia állatorvos Ujfehértón. Lánya most végez. Tanítónő lesz. — Dezső fiam minden vasárnap itthon van — újságolja az édesanyja. — Ö kapálja a kertet, ha hazajön. Szereti a paraszti munkát. Segített még lucernát kaszálni is a tsz-ben, az apja helyett... A mi gyermekeink nem urizálnak. Még trágyát is hord ha kell. Nem szégyelli. Nem lett volna belőle rossz paraszt — mosolyog. — Még a férjem is tanult. Elvégezte a nyolc osztályt, aztán a szakmunkásképzőt. S hiába szóltam, ezt. vagy azt kell csinálni, hóna alá vágta a könyvet, s ment a kertbe... Én is tanultam volna, ha nem vagyok beteg. Mindez még csak a jövőbeni kép vázlatát mutatja. De már ez is sejteti, milyen is lesz Fényeslitkén, s minden faluban az a társadalom, melyet maga teremt. Farkas Kálmán A városi tanács — a nagyobb vidéki városokhoz hasonlóan — időszerűnek találta a lakóbizottságok létrehozását. Rendeletet hozott működésükről, szervezeti felépítésükről, feladataikról. Miért Is volt időszerű a lakóbizottságok létrehozása? A tájékoztatást dr. Nagy Árpád, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára adta. — Az ötvenes évek elején már voltak lakóbizottságok, azonban a kezdeti kampányszerű szervezés után széthullottak. Nem ismerték feladataikat, s a létrehozók sem sokat törődtek velük. Pedig igen sokat tehetnek, elsősorban a lakók érdekében. — Milyen a lakóbizottság szervezeti felépítése? — Egy bizottsághoz 30— 40 lakás tartozik. Lényegesen könnyebb a helyzet például egy nagy bérházban, ahol a lakások száma nagyjából ennyi. De arra is van példa, hogy a 6—8 lakásos tömbökből több tarlozii, ugyanahhoz a bizottsághoz. Tagjait, — nyílt szavazással — négy évi időtartamra választják. Három tagból és egy póttagból áll. A választásokat a városi tanács végrehajtó bizottságánaK irányításával június elseje és harmincadika között végzik. — Milyen fontosabb feladatokat látnak el a lakóbizottságok? — Feladatuk sokrétű. Mozgalmi, politikai, város- fejlesztési és államigazgatást segítő tevékenységet fejtenek ki. Úgy is mondhatnánk, hogy egy kicsit gazdái lesznek annak az épületnek, ahová megválasztották őket. Csak néhányat emelnék ki a sok közül, Felhívják a figyelmet a házirend megtartására, ügyelnek a ház és a ház körüli tisztaságra. Indokolt esetekben foglalkoznak a házban lakó gyermekekkel, nyagoló szülőkkel is. Hogy a nevelésüket esetleg elha- csak a legszélsőségesebb eseteket említsem: a bírósági tárgyalások arról tanúskodnak, hogy sok fiatal nem került volna oda, ha valaki időben figyelmezteti a szülőket, vagy a hatóságokat. Véleményünk szerint a házon belüli kis kollektíva sokkal nagyobb hatást tud kifejteni, mint sok esetben a hivatalos szervek képviselője. A másik fontos feladatuk a tanácsi határozatok L jra a Nyírbátori Gépjavító Állomáson II bírálatra jobb munkával válaszollak A múlt év őszén bíráló cikk jelent meg lapunkban a Nyírbátori Gépjavító Állomás munkájáról. A cikkben a nyári betakarítás tervszerütlenségét, a gépjavítás rossz minőségét, a vezetők és a dolgozók közötti nem megfelelő kapcsolatot bíráltuk. A bírálat óta több mint nyolc hónap telt el. A nyári betakarítási munkák kezdete előtt újra ellátogattunk a gépjavító állomásra. Nemcsak panaszok Első lépésként a gépállomás vezetői azt keresték, hogyan tudnák az embereket érdekeltebbé tenni, a felelősségérzetet növelni. A közeledés egyik útja az oktatás volt. A gazdaságpolitikai tanfolyamon és egyéb oktatási formákban sok szó esett az önköltségről, a minőségi munkáról. Megismerkedtek az egyéni munka és a vállalati nyereség összefüggéseivel. A termelési tanácskozásokon korábban csak tervszámokat és utasításokat hallottak a dolgozók. Most az igazgató tanácskozik velük. Ismerteti a feladatot, a neAz idén érettségiznek azok a nagykállói diákok, akik négy évvel ezelőtt elsőként kezdték nie« tanulmányaikat a szakközépiskolává alakult helybeli gimnázium novenyve- dó-gépészeti tagozatán. Sok más mellett a tanulók megismerkedtek a lakatos és a mező- gazdasági gépszerelő szakma fogásaival, ezen túl az érettség, bizonyítvány melle traktorvezetői jogosítványt is kapnak Képünkön: a gépismereti óra az iskola tangazdasagában. r OtO • El 6a Emil hézségeket. Tudatják a munkásokkal egy-egy javítási művelet költségkihatását. Azóta, ha. végigmegy a műhelyen az igazgató, vagy a főmérnök nemcsak panaszokkal vagy hallgatással találkoznak, hanem javaslatokkal is. Többször a dolgozók hívják fel a szakvezetők figyelmét hogy egy- egy alkatrészt nem érdemes újjal kicserélni, mert kis javítással kifogástalan lesz és olcsóbb, de fordítva is javasolnak, ha úgy látják, hogy az új kerül kevesebbe. A minőség fokozása érdekében a főmérnök vezetésével egy házi szakrajztan- folyam indult. A szalagrendszerű javításnak alapja, a rajz szerinti munka ismerete. A jobb munkát természetesen nemcsak dicsérettel jutalmazzák. Például a kombájnok időben és megfelelő minőségben való kijavítására 24 000 forint célprémiumot tűztek ki. A Jobb szervezés eredménye A korábbi években egyegy kombájnt szinte az egész műhely javított. A végén nem tudták ki mit végzett. Most a szerelőket különböző csoportokba osztották: vannak, akik csak a vágószerkezetet javítják, mások a cséplőrészt vagy a motort és így tovább. Ezzel a módszerrel az emberek specializálódnak; minőségben jobbat, mennyiségben többet adnak. Ezen túl minden munkának megvan a felelőse is. A gabonabetakarítás végeztével értékelni tudják majd, hol volt a legtöbb hiba, kik voltak a felületes javítók. Az állomás fő munkája az UE—28-as traktorok javítása. Ezeknek a gépeknek a főjavítási normája 250 óra körül van. A bátoriak az országos norma alatt vannak, a legtöbb gépet 230—240 órával üzemképessé teszik. Gyakorlatot, tapasztalatot csak munka közben lehet szerezni. Lassan kiismerik az UE—28-as gyengéit. így elérték azt, hogy a tömegesen használt alkatrészekből előregyártást tudnak végezni. Már olyan alkatrészeket is készítenek, amit majd csak a téli hónapokban fognak használni. Kapcsolat a szövetkezetekkel A tavalyi rossz betakarítási munka után félő volt, hogy a termelőszövetkezetek kevesebb kombájnt igényelnek. Ügy látszik a téli jobb javításokkal közelebb kerültek a szövetkezetekhez. A gépjavító állomás 6700 hold kombájnaratást tervezett és a szövetkezetek 8X00 holdra szerződtek. Cséplőgépet az év elején csak öt darabot szerződtek, azzal, hogy a többit otthon megjavítják; eddig 20 darabot hoztak be az állomásra. Kisebb „futó” javítást a múlt év tapasztalata alapján csak 190 darabot tervezett az állomás, de már május végén 200-on felül hoztak be a szövetkezetek erőgépet. Új módszert vezettek be a javított gép átadásában. Míg korábban a gépállomás valamelyik vezető szerelője adta át a gépet a szövetkezet megbízottjának, most a javítást végző munkás is ott van, a szakmai átvevő pedig az a termelőszövetkezeti traktoros, akinek a keze alatt meghibásodott a gép. A szövetkezeti traktoros jól tudja, ml volt a hiba és azt is tudja, hogy a keresete függ a jó vagy rossz javítástól. A vezetők — sokszor csak papír — kapcsolata helyett így lett szorosabb, közvetlenebb kapcsolat a tsz és a javító állomás között. A napokban osztják el véglegesen a kombájnokat. A javuló kapcsolatot tovább erősítené, ha a szövetkezetek mindenütt, a lehetőségekhez képest szállással, meleg étellel fogadnák a kombájnosokat és mivel minden szem gabonára szükség van, a jobb munkát minőségi prémiummal jutalmaznák. A múlt őszön a gépállomás vezetői igényelték, hogy a járási pártbizottság több segítséget adjon. Ez a kapcsolat is javult. A kapott segítséggel, de elsősorban saját erejükből sokat tettek azért, hogy az év végén majd dicséretet érdemeljenek. Csikós Balázs szélesebb korú n>n»ci‘i.ctá*e. iljuSZt-'ll ci Vc^itíllUj lO uí.í.vii/~ vagy vanacoülésekén Slav oiyan nataruzai szuieuiv, iiieiy a laKussag szelei ielegeit érinti. '1 apaoz taid tűim ozerini scieszor tpyen azoxv nem tuanaK rom, a*viKntiv a keaveert aikoiutá. a tanácstagnál* na&y a vaiasz- toKeruiete, nem jutnál el minden lakóhoz. A lakób.i- zottságoK viszont egy-egy lakógyűlésén nunuezi ismer „etneUK, meiy einangzott a vb üléseken. ,— A régebbi, de különösen az új laitásoK- bau gyakran eiOiOrnuí- nak Kisebb-nagyobn hiányosságok, hibák. le- hemek-e ennek megszüntetésére valamit a bizottságok? — Természetesen, hiszen ők tartják a kapcsolatot az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalattal és az egyéb szolgáltatást végző vállalatokkal is. Ha baj van például víz, vagy villanyellátással, nem kell minden lakónak felkeresnie a KIK-et, hanem mindezt elintézi a ia- kóbizottság. A beruházási, felújítási, tatarozás! mün- káknál ellenőrzik az anyagtakarékosságot, a munka minőségét, a hibátlan végrehajtást. Beleszólási, irányítási joguk is van, hä .a helyzet mindezt megkívánja. Mindezeken kívül részt vehetnek a társadalmi munka szervezésében, a tanácstagok munkájának segítésében. Észrevételeiket közölhetik a végrehajtó bizottsággal. Egyben összekötő szerepet is játszanak, hiszen a lakók kérését, problémáit továbbítják. Ez a városrendezéstől a különböző boltok nyitásáig minden lehet. — Hol és hány lakóbizottságot hoznak létre ebben a hónapban? — Egyelőre a város negyedik kerületében, azaz a Déli Alközpontban hozzuk létre a lakóbizottságokai. összesen 19-et választanak meg a lakók. Hangsúlyozni szeretném, hogy kísérleti jelleggel. Egy éven keresztül fokozott figyelemmel kísérjük munkájukat, és ha beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, akkor a város más részében is létrehozzuk. Elsősorban az Északi Alközpontra gondolunk, de az újonnan épülő házakat is figyelembe vesszük. Tekintve, hogy az ország néhány nagyobb városában már sikerrel működnek a lakóbizottságok, bízunk abban, hogy ez Nyíregyházán is beválik. Bogár Ferenc Olvasónk írja: Kedves ünnepség Tiszadobon Az úttörőmozgalom zo éves fennállásának tiszteletére a napokban Tiszadobon nagyszabású ünnepséget rendezett a járási úttörőelnökség. A járás közel 200 őrsvezetője találkozott ez alkalommal a gyermekváros parkjában. A gyülekezés ideje alatt a tiszavasvári III. sz. általános iskola úttörő fúvószenekara szórakoztatta a pajtásokat. Az iskolák, az úttörőcsapatok küldötteit Sándor Géza, a megyei úttörőelnökség tagja köszöntötte. Rövid műsor után megtekintették a 20 éves gyermekváros jubileumi kiállítását, majd jó étvággyal fogyasztották el a szabadon készített. gulyást és fánkot. Délután akadályversenyt rendeztek, melyen a ti- szadobi pajtások bizonyultak a legjobbaknak. A Tiszadobról induló vonaton este is hangos énekszó köszöntötte a 20 éves úttörőmozgalmat. Szabó Alfréd Tiszátok Yálloiólian a falu világa # „igazgató bácsi“, a tsz-elnök # Munkás és értelmiségi a tsz-családban ® „A mi gyerekeink nem urizálnak“ Kísérlet a Déli Alközpontban Harminc lakás összekötője A városrendezéstől a gyermeknevelésig számos- dologban illetékes a lakóbizottság Dr. Nagy Árpád városi tanácstitkár lájéliozíalóia
