Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-02 / 129. szám

Nemes Dezső felszólalása b GSKP XIII. kongresszusán (Folytatás az X. oldalról; A kongresszus délutáni ülésén elsőnek Le Dúc Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára lepett a szónoki emelvény­re. A Francia Kommunista Párt nevében Roland Leroy, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titká­ra üdvözölte a kongresz- szust. A késő délutáni órákban hangzott el az MSZMP küldöttsége vezető­jének hozzászólása. Nemes Dezsőt, a párt Politikai Bi­zottságának tagját a kong­resszus küldöttei hosszas tapssal felállva ünnepelték. Kedves elvtársak! Az MSZMP küldöttsége pártunk Központi Bizottsá­gának és egész tagságának üdvözletét és jókívánságait tolmácsolja a testvéri Cseh­szlovák Kommunista Párt XIII. kongresszusának. Kö­szöntjük a kongresszus fó­rumáról harcedzett nagy pártjuk valamennyi tagját és országuk egész népét, kívánva új sikereket az új társadalom építésében, a szocializmus győzelméért folyó történelmi küzdelem­ben. Népeink nagy utat tet­tek meg. A nemzetközi munkásosztály tűzpiros har­ci zászlaját és nemzeti lo­bogóinkat magasra emel­ve, számoltuk fel a kizsák­mányoló osztályok rendjét, léptünk a szocialista fel- emelkedés útjára és arat­tunk nagy győzelmeket. Szembenéztünk az egész tőkés világgal, az Impe­rialisták nem egy dü­hödt támadásaival és bomlasztó kísérleteivel és keresztülhúztuk mindazok számításait, akik szocialista előreha­ladásunk megakasztásán mesterkedtek. Nagy erőt ad népeinknek, hogy nem vagyunk egye­dül. Támaszkodhatunk a Szovjetunióra, hazánk fel­szabadítójára és a testvéri szocialista országok közös­ségére. Együttes erővel széliünk szembe a jövőben is minden imperialista mes­terkedéssel. — A szocialista orszá­gok között támadt nézetel­térések persze akadályoz­zák, hogy a hatalmas szo­cialista világ még nagyobb hatást gyakoroljon a nem­zetközi események alakulá­sára. Nézeteltéréseinkhez az imperialisták különféle re­ményeket fűznek. Különö­sen a szovjetellenes táma­dások hizelgőek számukra, bármilyen lepelbe burkol­ják azokat. A szocialista országok előrehaladását, eirőinek további növekedé­sét azonban nem lehet fel­tartóztatni. A szocialista vi­lág egységét jelenleg gátló tényezők elleni közös erő­feszítéseink nyomán tovább fog erősödni országaink összefogása és hatóereje nö­vekedni fog. —' Önökkel együtt azon vagyunk, hogy a jelen­legi ideológiai nézetel­térések ellenére is ak­cióegységet teremtsünk a csodálatos hősiesség­gel küzdő testvéri viet­nami nép támogatására. Az akcióegység létrehozása világszerte új lendületet adna az imperializmus el­len küzdő erőknek, véget vetne az amerikai agresszo- rok mindenféle reményke­désének, amit a szocialista országok közötti nézetel­térésekhez ma még fűzhet­nek. Éppen ezért a mi pár­tunk is folytatja erőfeszí­téseit az imperialistaelle­nes akcióegységért. Követ­ve az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozat elveit, tovább erősítjük barátsá­gunkat a szovjet néppel és dicső kommunista pártjá­val, a többi szocialista or­szággal és minden testvér­párttal, amelyekkel együtt haladunk a küzdelemben. — Országaink a szocia­lista építés során új prob­lémák elé kerültek. A gaz­dasági fejlődés magasabb színvonalára emelkedtünk, mégpedig olyan körülmé­nyek között, amikor a tu­domány és a technika fej­lődése rendkívül meggyor­sult, a szocialista országok gazdasági együttműködésé­nek jelentősége egyre nő és növekszik a szocialista országok szerepe a világ- gazdaságban, a nemzetkö­zi kereskedelemben is. Pa­rancsoló szükségszerűség­ként vetődik fel a népgaz­daság irányításának tovább­fejlesztése és magasabb színvonalra emelése. A mi pártunk is igen behatóan foglalkozik az ebből adódó feladatokkal, amelyek meg­oldását előrehaladásunk egyik központi kérdésének tekintjük. Nagy érdeklő­déssel figyeljük a testvé­ri országokban folyó /nun kát és így az önök ez irá nyú munkáját is, hiszen egymás tapasztalatainak kicserélése és haszno­sítása eddig is fontos erőforrása volt fejlő­désünket és ez még- inkább így lesz a jö­vőben. — Delegációnk nevében szívből kívánom, hogy tel jes siker koronázza erőfe­szítéseiket az új kérdések megoldásában és a szocialis­ta építés minden területén. Kezdeményezések a leszerelési világértekezlet kairói megtartására A testvérországok élőiéből Moszkva a jövő tükrében Kairó. (MTI): Kairói diplomáciai meg­figyelők szerint az utóbbi napokban az el nem köte­lezett országok több nagy­követe megbeszélést tartott az EAK fővárosában abból a célból, hogy előkészítsék a leszerelési világértekezle­tet. Több nagykövet java­solta. hogy létesítsenek elő­készítő bizottságot, s az Kairóban üljön össze. A Rose-el-Jusszef című folyóirat diplomáciai tudó­sítója úgy értesült, hogy ezeken az eszmecseréken két tendencia bontakozott ki: az egyik szerint az elő­készítő bizottságot az el nem kötelezett országok vál­lalják; a másik irányzat szerint viszont a bizottság munkája csak akkor lehet eredményes, ha abban min­den hatalmi csoportosulás részt vesz. Úgy tudják, hogy Kína még mindig tanulmányozza azt a kérdést, részt vegyen-e a leszerelési világértekezle­ten. Franciaország is habo­zik még. A Szovjetunió, mint ismeretes, a konfe­rencia kezdeményezője és elfogadta a leszerelési vi­lágértekezlet tervét az Egyesült Államok és Ang­lia is. Ami a kínai álláspontot illeti, Kairóban nagy ér­deklődéssel várják Csou En­laj miniszterelnök látogatá­sát, amelytől feleletet vár­nak a többi között erre a kérdésre is. Dominikában megkezdődött a szavazás Szerdán reggel hat óra­kor, a budapesti időszámí­tás szerint délben 12-kor megkezdődött a Dominikai Köztársaságban a szavazás. Trujillo diktátor halála óta ez az ország történetének második szabad választása. A dominikaiak megválaszt­ják a kis köztársaság elnö­két, alelnökét, a törvényho­zás két házának tagjait és a helyi elöljárókat. A legnagyobb figyelem a köztársasági elnök megvá­lasztását kíséri. Mint is­meretes, a két főjelölt erre a címre: Juan Bosch, a köztársaság volt alkotmá­nyos elnöke, akit 1963-ban katonai puccs üldözött el az országból, .és Joaquin Bala- guer, Trujillo egykori kö­zeli munkatársa, s a dik­tátor által kinevezett köz- társasági elnök. Bosch a Do­minikai Forradalmi Párt, Balaguer az úgynevezett reformista párt jelöltje. A választási kampány hevessége ellenére a szava­zás első órái a legnagyobb rendben mentek végbe. Tizenhatodik napja tart a brit matrózsztrájk A tizenhatodik napja tar­tó matrózsztrájk következ­tében szerdán estig már 690 hajó vesztegelt legénység nélkül angol kikötőkben. Eddig körülbelül húszezer tengerész szüntette be a munkát, amint hajójuk hor­gonyt vetett brit kikötőben. Hetenként átlagosan há­romszáz brit hajó fut be hazai kikötőbe, s a sztrájk arányai ebben az ütemben növekednek. Szakértők sze­rint a londoni és a liver­pooli kikötő napokon belül megbénulhat torlódás kö­vetkeztében. Bill Hogarth, a tengerész­szakszervezet főtitkára szerdán figyelmeztette a kormányt és a hajótulajdo­nosokat, hogy a matrózok türelme „nem végtelen” és ha rövidesen nem történik részükről kezdeményezés a tengerészek bérkövetelései­nek kielégítésére, akkor „erősebb rendszabályokhoz” folyamodnak. Ma nyilvánosan kivégzik a kongói puccsistákat Leopoldville, (MTI): A kongói nemzeti rádió szerdán bejelentette, hogy a kedden halálra ítélt kon­gói volt miniszterek kivég­zését csütörtökön délelőtt 9 órára tűzték ki. Az ítéletet nyilvánosan hajtják végre a kongói főváros központjá­ban egy hatalmas téren. A halálnem: akasztás. A kor­mány felhívta a lakossá­got, vegyen részt a nyilvá­nos kivégzésen. Politikai megfigyelők nem tartják valószínűnek, hogy Kimba volt miniszterelnök és a „pünkösdi puccs” há­rom másik elítélt résztve­vője kegyelemben részesül­jön, jóllehet az utóbbi 24 órában diplomáciai és egy­házi körökben is több kez­deményezés történt a volt politikusok életének meg­mentéséért. Az elítéltek sorsáról a kormány rendkí­vüli ülésen dönt. — Legalább ötszáz év kell hozzá, hogy Moszkva valóban fővárosi jelleget öltsön — írta 1911 tava­szán a Rannyeje Utro cí­mű moszkvai lap. A megál­lapítás természetesen ironi­kus volt és nem ok nélkül: Moszkva bizony abban az időben csak „nagy falunak" látszott. A szovjet főváros fejlő­dése, mint általában az egész országé, lényegében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után kezdődött meg. A város területe öt­szörösére, 886 négyzetkilo­méterre gyarapodott és a lakosság száma 1963-ra már elérte a 6 354 000 főt. Az elmúlt hét évben Moszkvában több mint 23 millió négyzetméter lakás épült, vagyis ötmillióval több, mint a szovjet hatal­mat megelőző egész idő­szak alatt. Felépült 335 új iskola, 137 poliklinlka, számtalan bölcsőde, óvoda és kórház. A városgazdál­kodás fejlesztésére csupán a hétéves terv időszaka alatt 5 milliárd 867 millió rubelt, vagyis a tervezett­nél 17 százalékkal többet költöttek. A szovjet főváros fejlő­dését tükröző számok és adatok a moszkvai városi tanács ülésszakán hangzot­tak el. Ugyanekkor jóvá­hagyták a városgazdálko­dás 1966 évi fejlesztési ter­vét. A tervben a súlypont az új lakóházak építése. Az első Öt évben 120 000 új la­kást kell felépíteni. A szov­jet főváros 1966-ben 34 új, egyenként körülbelül ezer­személyes iskolát kap. Moszkva jelenlegi 1205 ál­talános iskolájában, bele­értve a munkásfiatalok esti iskoláit, 971 600 ember ta­nul. 339 000 kis moszkvai polgárt óvodákban és böl­csődékben gondoznak, amíg szüleik dolgoznak, 1966-ban 28 300 hellyel bővítik az óvodákat és bölcsődéket. Az idén fel kell épüln!e 25 poliklinikának és több kórháznak. Az ország leg­Tadeusr Kostecki: vauéi titka (Bűnügyi regény) 44. A mester határozatlanul köhécselt — A fél liter jobb, mint a negyed, az biztos. Csak­hogy az ára... — Hagyjon békét az ilyen dumával. Mese, mese má­kos, ki hozott el engem eh­hez a forráshoz? Magam nem találtam volna ide a büdös életben. Aki szomjas, azt meg kell itatni. Az egészségügyi beruházásokról még az Alkotmány is gon­doskodik. Legfőbb érték az ember. Világos, hogy én hívtam meg magát. Az üvegen márkacimke, benne azonban gyatrán tisz­tított házipálinka. Hozzá avas zsírral leöntött kása. A beszélgetés eleinte az esőről és az élet nehézsé­géről folyt. Zaczek egy ke­veset kilocsolt a poharából. A padlón sárgöröncsök he­vertek. — Ugyanis, én, tud­ja uram, megfelelő munkát Fordította: Szilágyi Szabóiét keresek. Na, nem feltétle­nül azonnal, de nem lenne rossz úgy sem. A mester belemélyítette a kissé már ködös tekintetét. — Talán minálunk? — Mondták nekem... Csakhogy az ember, ha nem tudja az utat, akkor még a kocsmához sem talál oda. — Nehéz. Létszámcsök­kentés — a „csökkentés” szót kenetteljesen ejtette ki. — Az emberek a kapu mögött állnak, szóba se jöhetnek újak. — De most, nemrég, fel-, vettek egyet. A mester lassan a szájá­hoz emelte a poharat. — Ez tény. De uram, aki­nek olyan jó „keresztapja” van. — Keresztapja? — Hm! — tette le a ki­ürített kupicát a foltos viaszkos vászonra. — Maga az elnök. Még az üzemi tanácskozáson is szóvá tet­ték a dolgot. Mert, hogy van az: egyesek a kaput- előtt, mások mögötte? Az elnök úgy állt mellette, mint a beton. „Szakem­ber” — mondta — „amilyen kevés van!” Zaczek töltött. — Én is szakember va­gyok. Nem a szakképzettségről van szó. — Nem a szakképzettség számít. Az elnök — érti uram? Tanács ide, tanács oda, ő úgyis úgy csűri-csa- varja a dolgot, ahogy akar­ja. — Az elnök — jelentette fél órával később Zaczek. — De vajon nála vége van-e a láncnak, vagy pe­dig vannak még további láncszemek is? Az ördög a megmondhatója. Ugyanis ennek a mesternek a sza­vaiból világosan kiderül, hogy amazokat régebben semmiféle ismerettség sem fűzte össze. Sem beszélge­tés, sem más nem volt köztük. Olyan kis üzemben meg aztán mindenki tud mindenkiről mindent, sőt még többet is. — Bejutni az elnökhöz, nem lesz könnyű. — Miért ne lenne7 Csak igazolvány k'ell hozzá. Enél- kül nem tudom elképzelni. Ez pedig azt jelenti, hogy nyilt kártyákkal kell játsza­ni. Mindenesetre azért sze­retném kikérdezni. Tehát hogy legyen? Kigörditsük a nehéz löveget vagy álcáz­zuk magunkat? Kostrzewa elgondolkodva forgatta ujjai között a ce­ruzát. Nyilt kártyákkal? De nem feltétlenül minden partner előtt; az emberek bőbeszédűségre való rábírá­sának sok módja ismeretes. — Nehéz, de ha egyszer másképp nem megy. Csak! azután próbálja elfelejtetni vele a dolgokat! — Meglesz, főnök. Majd­csak kieszelek valamit. El­végre nem dísznek van az ember feje a nyakán. XXXI. Az elnök zavarban volt, és ezt nem sikerült leplez­nie. Zaczek már akkor ész­revette, amikor előadta szándékát. Kierőszakolni egy olyan ember felvételét, aki iránt a rendőrség ér­deklődik? Senki sem szereti az ilyesmit. — Golik'? Ja igen, per­sze. Felvettük ... próbaidő­re. — Egészen biztos, hogy próbaidőre? — nyomta meg a szót erélyesen. — Ugyanis a mi információink szerint... Az íróasztalra egy vé­kony aktatáska került. Az elnök olyan arckifejezéssel pillantott bele, mintha éle­tében első ízben tenné ezt. — Valóban — köhécselt újra — ebben az esetben úgy láttuk, hogy eltekinthe­tünk a próbaidőtől... Csak valahogy most kiröpült a fejemből. Nem kívánhatja senki, hogy az ember min­den személyi adatot bema­goljon. — Jól ismeri őt? — Ügy, ahogy. — Vagyis, pontosabban, mennyire? — Hát úgy, mint a többi munkásunkat. Talán még annyira se, hisz nem rég van nálunk. — És azelőtt? Tagadóan rázta a fejét. — Nem. Mielőtt hozzánk jött, nem láttam soha. (Folytatjuk) régibb kórháza, a Botkin- klinika, ahol több mint öt­száz orvos működik, 17 épületben helyezkedik el. A kórház belgyógyászata az idén új hatemeletes épüle­tet kap. Bővítik! az új lakó­telepek egészségügyi intéz­ményeinek hálózatát is. A zökkenőmentes városi közlekedés megszervezése ma minden modern nagy­város központi kérdése. A moszkvai városi tanács képviselői nagy figyelmet szentelnek a szovjet fővá­ros közlekedése javításának. 1965 májusában töltötte be működésének 30. évét a moszkvai földalatti. Az első 11.6 kilométer hosszúságú Metro-vonal két moszkvai parkot — a Szokplnyiki parkot, ahol gyakran tar­tanak különböző nemzetkö­zi kiállításokat és a Gor­kij parkot köti össze. A Metro kocsijai ma 107 kilo­méteres útvonalon közle­kednek. 1935-ben a moszk­vai Metrónak évente át­lagban 117 000 utasa volt, míg ma 3 600 000 utast szál­lít. 1966-ben üzembe helye­zik a 14 kilométer hosszú­ságú Metro-vonalat, amely két körívet köt össze — a rigait és kalugait. A moszkvai villamosvo­nalak hossza több mint 445 kilométer, a trolivonalaké pedig 700 kilométer. A föld feletti közlekedés napi át­lagban több mint 100 000 já­rattal körülbelül 8 millió utast szállít. 1966-ban új járatokat indítanak, első­sorban az újonnan épülő városrészek közlekedésének megjavítására. A főváros közlekedése idén 866 új vil­lamoskocsit, trolit és autó­buszt kap. A nagyforgalmú helye­ken eddig 60 aluljárót épí­tettek és ebben az évben további 14 aluljáró­val teszik könyebbé a gya­logátkelést. A moszkvai föld feletti közlekedésre és a telefon- hálózat fejlesztésére 1966- ban több mint 50 millió ru­belt, a Metro bővítésére pedig körülbelül 37 millió rubelt fordítanak. Moszkva lakossága több mint 200 új üzletet, 175 kávéházat, éttermet és ven­déglőt kap. A moszkvai szállodák befogadóképessé­ge 5000-rel bővül. A Moszkva folyó partján, a Vörös tér közelében. már épül a 6000 helyes Rosszija szálló, amely Európa egyik legnagyobb vendéglátóipari létesítménye lesz. Az épü­letkomplexum egyik részé­ben 900 személyes étterem másik részében pedig hatal­mas kávéház kap helyet. 19 emeletes, 416 szobás szálló épül a Szmolenszk téren. A főváros központjának egyik legmagasabb épülete lesz a most épülő 1224 személyes Nacional-szálloda. Az autós turistákat a minszki mű­úton modern camping vár­ja. Az elmúlt évtizedben Moszkvában több mint 60 filmszínház épült, összesen 4000 személy befogadására. További 7 filmszínház nyí­lik meg 1966-ban. Az új lakótelepek 16 új könyvtá­rat kapnak. Üj épületet kap a moszkvai akadémiai koreográfiái főiskola. A moszkvai egyetem közelé­ben épül a 3100 nézőt befo­gadó új moszkvai cirkusz. A város központjában, a Tverszki bulváron kapott helyett a Gorkij színház új épülete.

Next

/
Thumbnails
Contents