Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-02 / 129. szám

Gondolatok a hazaiiságról 130 lakás batári*« előtt Júliusban áladják a Zrínyi Ilona utcai új épületet is A haza, a hazafiság fo- galma magától értető­dő, csak egyféleképp értel­mezhető gondolatnak tűnik. A futó történelmi vissza­pillantás is meggyőz azon­ban róla, nem egyértelmű, » vitathatatlan tartalmú ki­fejezésekről van szó. Min­denekelőtt: különböző ko­rokban mást és mást értet­tek hazán. Az ókorban a törzs által lakott terület a hűbériség idején egy-egy főnemesi birtok vagy ’ bir­tokcsoport határolta a „ha­zát”, a polgári nemzet ki­alakulása idején a nemzeti államok fogalmához kapcso­lódik a haza gondolata. Ha még alaposabban Vizs­gálódunk, azt tapasztaljuk, hogy a hazafiság fogalma egyazon korban is eltérő, sót ellentétes értelmezést takarhat. Ki vonhatná két­ségbe, hogy Petőfi haza­fiassága merőben más tar­talmú volt, mint például a Zichy grófok hasonló érzé­se. Ha visszatekintünk a tör­ténelemben, nem nehéz fel­fedezni, hogy minden kor­nak, főleg társadalmi át­alakulások idején, megvan a maga — különöset! hang­zik! — kétféle hazafisága. Nem lehet kurucokat és la­bancokat, Rákóczit és Ká­rolyi Sándort egyformán hazafinak nevezni. Kos­suthot és Hám Jánost, az akkori hercegprímást sem, aki Windischgrátz elé já­rult hódolni. Lenin ír ar­ról, hogy minden nemzet­ben, minden kultúrában voltaképpen két nemzet és két kultúra él: a reakciós, kizsákmányoló osztályoké és az elnyomott, történel­mileg haladó osztályoké. Az igazi hazafiasság elvá­laszthatatlan a társadalmi haladás gondolatától. És ez nem új felfogás, több-ke­vesebb tudatossággal Ott élt elődeink gondolatvilágá­ban is. Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjének a reformkor egyik legtudato- sabb gondolkodójának írá­sai számos példáját szol­gáltatják ennek. Bátran szembeszállva a nemzet ha­mis egységét prédikáló konzervatív-feudális előíté­letekkel figyelmeztet: „Mí­velt embernek a hazát leg­főbb gondjává kell tennie s ez mindenekfelett oly ha­zákról értetik, hol áz egyes polgárnak a kőzdolgok fo­lyásába tekinteni joga s kö­telessége van.” A maga ide­jében ennek kimondásához nem csekély erkölcsi bátor­ságra volt Szükség! Ugyanő bátran kimondta, hogy a haza, vagyis a nép érdeke nagyon különböző lehet. Népérdek alatt legalább há­rom különböző érdek él: — írja — a nemesség, a pol­gárság és a parasztság ér­deke.'Még azt is leszögezi, hogy „a harmadik (tehát a parasztság érdeke, mint népérdek) a maga kiterje­Mindig izgalmas, érdekes olvasmány elmúlt nagy idők korabeli krónikáit la­pozgatni, Égy ilyen régi, ér­dekes könyv került a ke­zembe az 1918. októberi polgári demokratikus for­radalomról, amelyben — Gellért Oszkár szerkesztésé­ben — a forradalom győzel­me után néhány nappal hi­teles krónikaként megszólal­tatták a forradalom veze­tőit, szereplőit, szemtanúit. Az azóta történelmivé vált nevek — kormányférfiak, nagy írók, pártvezérek — mellett újra és újra felbuk­kant egy „szürke hadnagy”. Szántó Béla neve. Furcsa ellentét — míg a pártvezé­rek, politikusok többsége ön­vallomásában arról ír, hogy a legnagyobb bizonytalah- ságban élték át a sorsdöntő órákat, és valójában sok­szor nem is tudták, mi tör­ténik szerte a városban — néhány ember, köztük Szán­tó Béla a tudatos, tapasztalt forradalmár módjára szer­vez, agitál, irányít A kato­natanács tágjaként vállalja, hogy a katonatanács és az (Haza és haladás) désében még soha ki nem mondatott, kimondatni még most is nehezen fog.” Mai nyelvünkre lefordítva ez annak felismerését jelen­tette, hogy korának vezető társadalmi rétege a pa­rasztságot gyakorlatilag ki­zárta a nemzetből. T tt azonban nemcsak •*- erről van szó. Arról is, hogy a burzsoázia „ha­zafiassága” az utolsó év­században lényeges tartal­mi változáson ment át. Va­lamikor, az egységes nem­zeti államok kialakulása Idején, a burzsoázia ter­mészetében rejlő törekvés — minél nagyobb piac megteremtése — haladó jel­legű volt s a polgári nem­zet kialakulására vezetett. Am ugyanez a törekvés a későbbiekben már az új, hódító, nacionalista ideoló­gia objektív bázisává lett. Sokán ma sem tudnak éles izemmel különbséget tehni hazafiasság és nacionaliz­mus kö2ött. Az utóbbi — a burzsoázia nemzetszemléle­te — olyan felfogás, amely a maga felsőbbrendűségét más népek lealacsonyításá- val, lenézésével igyekszik bizonygatni. A hazafiasság és a nacionalizmus között pedig már több mint fél évszázaddal ezelőtt Ady Endre is éles különbséget tett: „A nacionalizmus: a dühödt hazafiság. De még az sem. A patrióta nevet ugyan sokszor kompromit­tálták már, de még mindig szentebb fogalom köpenye, hogysefn a nacionalizmust födhesse. A nacionalizmus nem hazafiság... Aki el­lensége a haladásnak, a jobbra törésnek, az emberi szellem feltétlen szabadsá­gának, hazaáruló, ha örökö­sen nem is tesz egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli.” A nacionalista ideológiát a régi uralkodó osztály fej­lesztette ki. Fertőző gócai azonban távolról sem veszí­tették el életképességüket. Közöttünk is bőségesen megtaláljuk a továbbélő nacionalizmus mikrobáit. S ez annál veszedelmesebb, mert nemcsak országon be­lül fertőz, életre hív hason­ló tüneteket más népeknél is. A nacionalizmus nacio­nalizmust szül. Térjünk vissza azonban a hazafiasság kérdéséhez. Senki ne gondolja, hogy ak­kor amikor — a szocialista társadalmi rendszer maga­sabb rendűségére hivatkoz­va — a „régi” értelemben vett hazafiságot, a polgári hazafiság-íogaimat túlhala­dottnak nyilvánítjuk, ezzel a hazafiság minden eddigi vonását elvetjük. Hiszen a szocialista társadalom a megelőző társadalmi alak­zat tatájából nő kü. A szo­cialista kultúra is értékeli a megelőző évszázadok minden kultúrkincsét, azok­ipari munkásság együttmű­ködését megszervezi. Az egykorú leírások szerint mindig háttérben marad, egyáltalán nem „szerepel”. Nevét csak akkor ismerték meg, mikor a forradalom éjszakáján a véres kezű vá­rosparancsnokot, Luka- chichot letartóztatta. E „szürke hadnagy” régi szervezett munkás volt, s a szociáldemokrata párt balszárnyához tartozott már 1905 óta. A mozgalom ta­pasztalatai nevelték tudatos forradalmárrá, míg az 1918. novemberében megalakult KMP alapító tagja, s egyik titkára lett. Egyike azoknak, akiket az úgynevezett „Népkormány” az 1919. feb­ruári provokáció után le­tartóztatott. A i második forradalom — a dicsőséges Tanácsköztár­saság — vezérkarában mind­végig mint hadügyi népbiz­tos tevékenykedett. Nem volt könnyű feladata. A forradalmi idők fellazítot­ták a hadsereg fegyelmét. Élet-halál kérdése volt a minden oldalról fenyegető ból sarjasztja ki az új kul­túrát. Bízvást állíthatjuk: a magyar múltnak, benne a magyar kulturális múltnak, sosem volt még olyan meg­becsülése, mint ma van. A múlt legjobb eredményei részei egyben az új, telje­sebb szocialista kultúrának is. A szocialista Magyaror­-r* szág polgárai méltán büszkék arra, hogy a mű­velődés, akár a legmaga­sabb fokú képzettség elsa­játítása, nem a nép kisebb­ségének kiváltsága többé, hanem betű szerinti érte- '’"Uiben: kö2kincs. Magyarországot a világ művelt fői évtizedeken át olyan országnak tekintet­ték, mint amelyben tehet­séges, jobbra hivatott nép lak'ik, de amely elmaradott társadalmi berendezkedése miatt nem foglalhatja el méltó helyét a művelt né­pek családjában. Az utóbbi két évtizedben ez megvál­tozott. „Hírünk a világban” ma más. Újból — 1848 és 1919 után — a fejlődés or­szága lettünk, a népek él­vonalában haladunk. A szocialista társadalom hozta meg, hogy azoknak, akik szívükön viselik a nemzet javát, ne az elkese­redés hangján kelljen Szól­mok a földről, amelyen annyi szeretettel csüggtek. A „haza ostorozása” régen- te szinte a költői hivatás velejárója volt, — hogy a nemzeti kultúrának! csak ezt az égy ágát említsük. „Hol nevét rút ferdítésben Ismerik csak átokképen ... Neve szégyen, neve átok: Ezzé lett magyar hazátok” (Vörösmarty). Milyen ke­servesen lehetett Ady Endrének hat évtizeddel ezelőtt megállapítania: „öt ven-száz évvel hátrább bal­lagunk még a kultúra kül­sőségeiben is nyugatibb né­peknél” és mennyi előrelá­tással írja: „Nálunk, ahol kultúra nincs, egyetlen megváltás volna, ha az ala­csonyak fölkerülnének.” És még ezt követően harminc esztendővel is „Retteg a szegéhytől a gazdag s a gazdagtól fél a Szegény — Nem adna jogot a paraszt­nak ki rág a paraszt ke­nyerén. S a summás sár­gul mint az asztag, de kö­vetelni nefn serény” —■ szólt József Attila panasza. J ól tudjuk: sok, nagyón sok dolog még ma sem olyan, mint lehetne, kellene. A harc a káros je­lenségek ellen jogos: éppen a szocialista hazafiság ne­vében. Minden negatívu­mon átüt azonban á tény, hogy a káros jelenségek visszaszorítására éppen a szocialista társadalmi rend — és csak az — adja meg a lehetőséget. Farkas Sándor ellenséggel szemben az ütő­képes, fegyelmezett, a szo­cialista haza védelmére kész hadsereg felállítása. A Forradalmi Kormányzó- tanács május 2-i ülésén le­mondást és hatalomátadást javasló egyes megalkuvó szociáldemokrata vezetők­kel szemben az olyan for­radalmárok, mint Szántó Béla is, álltak ki egyértel­műen amellett, hogy a munkásosztály kész lesz a szocialista haza védelmére, ha erre felszólítják. A gya­korlat őket igazolta, mert egy nap alatt 98 zászlóaljat állítottak talpra. Szántó Bélát határozottsá­ga és személyi bátorsága sok nehéz helyzetben kise­gítette. így a ludovikások június 24-1, ellenforradalmi puccskísérletének leverése idején a József telefonköz­pontot megszállva tartó, mintegy 100 ellenforradal- márt. erélyes fellépésével 20 perc alatt megadásra bírta. A Tanácsköztársaságot az ellenséges túlerő leverte, Szántó Béla külföldre kény­szerült. Végigjárta az emig­A viszonylag enyhe téli időjárás kedvezett az épí­tőipari dolgozóknak. Az épületek készültségi foka lehetővé tette, hogy a ha­vas, fagyos napokon főleg a belső szerelési munkákkal végezzenek. Ennek az lett az eredménye, hogy a létesítmények igen jelentős részét pontos határidőre, vagy még inkább határidő előtt át tudják adni rendel­tetésüknek. A jól szervezett téli mun­ka gyümölcse most érik be. Néhány napja adták át az Arany János utcán épült 35 lakást, csupán a hiánypót­lási jegyzőkönyvek aláírá­sa van hátra. A lakók na­pokon belül valamennyien beköltözhetnek az új laká­sokba. Ugyancsak a közelmúlt­ban fejeződött be az Északi Alközpontban egy 56 laká­sos tömb átadása. A beköl­tözés már megindulhatott. Június végére újabb 74 la­kás átadásával Végezhek, összesen két lakóépületben. Érdemes megemlíteni, hogy a három tömb közül kettőnek az átadása augusztus 15-ére lett volna esedékes, egynek pedig még ennél is ké­sőbb, ha a szerződésben rögzített határidőket nézzük. — Felelősnek érzi magát a baleset bekövetkezéséért? — Nem! — Tudott arról, hogy dol­gozó társait milyen veszély­nek tette ki. — Kérem, én nem gondol­tam, hogy ez Is bekövetkez­het... Az ilyen és hasonló fele­letek nem ritkák a baleseti jegyzőkönyvben. Hogy mi­nél kevesebb balesetveszély leselkedjen a dolgozókra, s ne bízzák a véletlenre, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának munkavédelmi fel­ügyelősége rendszeresen el­lenőrzi a megye területén a munkavédelmi rendszabályok betartását. Havonta 50—60 vizsgálat Havonta 50—60 vizsgála­tot tartanak. Két éve je­lent meg az új munkavédel­mi törvény, azóta sokat vál­tozott a munkavédelem képe. az elmúlt év hasonló idősza­kához viszonyítva mintegy ránsok forradalmi útját: először Ausztriában, Német­országban, majd a Szovjet­unióban dolgozott a Kom­munista Internacionáléban és a Szakszervezeti Interna- cionáléban. 1927—28-ban itthon végzett illegális párt­munkát — majd ismét emigrált. 1945-ben térhet végre ha­za. Bekapcsolódik a szövet­kezetek munkájába. Köz­ben lelkes oktatója a mun­kásmozgalom történetének — annak a történetnek, amelyet nemcsak elméleti­leg, de a gyakorlat tapasz­talatai alapján is olyan jól ismert. A kormányzat kül­ügyi szolgálatra küldte Var­sóba. 1951. június 2-án, — 15 éve — rövid újsághír jelent meg: „70 éves korúban meghalt a munkásmozga­lom régi harcosa, a Tanács- köztársaság volt hadügyi népbiztosa, Szántó Béla.” Szántó Béla keveset állt a nyilvánosság reflektorfényé- ban. önmagát mindig a forradalom egyszerű*katoná- jának tartotta. A forradalom nagyszerű katonája volt. És emlékét ezért kell kegyelet­tel őriznünk. (Sz> Komoly feladat elé állí­totta az építőket a Zrínyi Ilona utcán folyó munka. A villomossínek miatt az utcát nem lehetett lezárni a forgalom elől, ugyanakkor az épület nagyságához ké­pest rendkívül szűk terüle­ten mozoghattak. Csak egy eset a sok közül: a daru felállítása olyan műszaki gondokat okozott, melyre aligha van példa megyénk­ben. A vízigényes munká­hoz az egységes közmű Hiá­nya miatt hónapokon ke­resztül lajtokban hordták a vizet. A nagy nehézsé­gek ellenére az új épületet, melyben üzletek, az Állami Biz­tosító, a Kelet-Magjar- ország szerkesztősége és 31 lakás kap helyet, július első felében kí­vánják átadni rendel­tetésének. Az építők több milliós nagyságrendű munkát vé­geznek Záhony—Eperjeske térségében. A létesítmé­nyek egy részének átadása a napokban kezdődik. Töb­bek között szociális helyi­ségeket, *— fürdőt, öltözőt, melegedőt — váltóállító épületeket adnak át a beru­házóknak. Szintén nem le­het közömbös, hogy a vi­szonylag nagy területen, szétszórt munkahelyeken is megteremtették annak le­20—25 százalékkal kevesebb figyelmeztetésre, pénzbírság­ra van szükség. Kevés a ki­rívóan nagy felelőtlenségről, gondatlanságról tanúskodó eset. Vétkesek azonban még - akadnak. Varga Endre mun­kavédelmi főfelügyelő első­nek a baleseti oktatás elha­nyagolását említi, s az ebből eredő járatlanságot, amely sokszor vezet balesethez. — A legutóbbi vizsgála­taink sorárt is tapasztaltuk, többek között a Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikum kollégiumában, a 11Ö. sz. Ipáritanuló Intézetnél, a Nagyhalászi Földművesszö­vetkezetnél. a Nyírbátori Fmsz-nél, a Gáva—Vencsel- lői Fmsz-nél és másutt, hogy egyes dolgozókat nem ok­tattak ki a munkába állítás előtt, illetve megfeledkeztek a kötelező balesetelhárítási útbaigazításokról. Sajnos, az üzemi baleseti oktatás né­hol formális, nem győződnek meg arról, valóban megér­tették-e a dolgozók az anya­got. Legalább az üzemek felében nem használják a szemléltető eszközöket, a ná­lunk kölcsönözhető filmeket, melyek között játékfilmek is találhatók. Idegenkednek az új formáktól, ilyenek a munkavédelmi vetélkedők, szórakoztatva nevelő műso­ros estek és hasonlók. Milyen visszásságokra buk­kantak az ellenőrök? — Találtunk balesetveszé­lyes munkagépeket, többek között a Magyar Söripari Vállalat nyíregyházi sőrfej- tő telepén az elektromos gépeknél a védő földelések ellenállása a megengedettnél nagyobb volt. Szabálytalan körülmények között üzemelt a Nagyhalászi Fmsz egyik kombinált gépe, üzembe he­lyeztek asztalosipari gépeket a baleseti előírások betartá­sa nélkül a Gáva—Vencsellői Fmsz-nél. Zugmühely a pincében — Leállítottuk a nyírkátai gyógyszertár munkáját, mert az épület balesetveszélyes, munkaegészségügyi szem­pontból is minősíthetetlen. Ideiglenesen az orvosi lakás egyik helyiségében helyezték el a gyógyszertárat. Több vizsgálatunk a munkaegész­séggel kapcsolatos. A Nyír­egyházi Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságában visszatérő gond az almaválo­hetőségét, hogy a határidő­ket egy-két hónappal előbb­re hozzák. Az átadásokkal június első felében végez­nek. Igen fontos a határidők tartása, vagy éppen előbb- rehozása a különféle okta­tási jellegű Intézmények­nél. Komoly gondot, jelent ugyanis az iskoláknak, ha szeptemberben a tanterem- hiány miatt kedvezőtlen kö­rülmények között kell meg­kezdeni az oktatást. Mind­ezt figyelembe véve az EM. Szabolcs-Szatmár me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat már júniusban átadja a baklalóránlházi mező- gazdasági szakiskolát. A tiszaberceli szakisko­lában a munkák jelen­legi állása szerint szeptemberben szintén megkezdődhet a taní­tás. Háromszázhúsz személyes kollégiumot és ebédlőt épí­tenek Nyíregyházán a Rá­kóczi úton a felsőfokú kertészeti technikum diák­jai részére. Szeptemberre feltétlen átadják a létesít­ményt, ugyanis bár kollé­giumról van szó, de az új iskola elkészültéig egyes helyiségeit ideiglenesen tan­teremnek is felhasznál­ják majd. <l>0 gató helyiség, amely nyitott* huzatos, az egészségre ártal­mas, Az Állami Pincegazda­ság sóstóhegyi célgazdasága egy javítóműhelyt pincehe­lyiségben rendezett be, amely tilos, ártalmas, új üzemet nem lehet létesíteni ilyen helyen. Ugyancsak visszaté­rő probléma a Nyomdaipari Vállalat mátészalkai részle­gének fürdő-öltöző hánya, ahol a mosdótálas tisztálko­dási lehetőség nem elenge­dő, sürgős változtatásra vár. Mit mutatnak a pénzbírsá­gok? — Ha a figyelmeztetést nem tartjuk elegendőnek sa­ját hatáskörben pénzbírságot szabunk ki a felelőtlen gaz­dasági vezetőkre. Számosán kaptak bírságot a balesetel­hárítási oktatás, szemlék el­hanyagolása, az óvó rendsza­bályok elmulasztása miatt. Munkásvédelmi vizsgálatunk is volt az elmúlt hetekben, a kisvárdai járási kórházban a kazánfűtők hat hónapon keresztül nem kapták meg a heti pihenőnapot, ezzel a kórház volt igazgató főorvosa és a gondnoka súlyosan megsértette a Munka Tör­vénykönyvének előírásait. Tetézte a mulasztást azzal, hogy havonta 150 túlórát is végeztetett, amelyért 150 fo­rintot vettek fel a dolgozók. A súlyosan mulasztó igazga­tót 600 forintra büntettük. Résen lenni — Ugyancsak pénzbünte­tést kapott az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat há­rom belső ellenőre, mert lel- ( tározások alkalmával sza­bálytalanul 900 túlórát vé­geztettek el bolti dolgozók­kal. Az ellenőrök a keres­kedelem és a vásárlók együt­tes érdekeike hivatkoztak, s a túlórákkal gyorsítani igye­keztek a leltározást, azonban ezzel anyagilag hátrányos helyzetbe hozták a bolti dol­gozókat. Az ügy rendezésére a szakszervezet közbelépésé­vel került sor. Csökkenőben vannak a baleseti, munka- és mun­kásvédelmi visszásságok, a munkavédelmi törvény be­tartásán éberen őrködik a szakszervezet munkavédelmi felügyelősége. De sokat te­hetnek a szabálytalanságok megelőzésében a munkahelyi szakszervezeti bizottságok is. ffOí Két forradalom vezérkarában Kevesebb a balesetveszély az üzemekben A „leállított“ gyógyszertár, meg a többi...

Next

/
Thumbnails
Contents