Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-02 / 129. szám
XXIII. ÉVFOLT AM 129 SZÁM ARA: 50 fillér 1966. JÚNIUS 2. CSÜTÖRTÖK Egy csepp — és a tenger Tanácskozik a CSKP kongresszusa A szerdai ülésen felszólalt Nemes Dezső iTIegftapo^iták Johnson képmását a buddhista tüntetők Ky tábornok újabb ígérgetése Prágában, a Julius Fucik park kongresszusi palotájában folytatja tanácskozását a Csehszlovák Kommunista Párt XIII. kongresszusa. Saigon, (MTI): Nguyen Cao Ky miniszter- elnök a rezsimmel szemben mégnyilvánuló, szinte már a lázadás határát érintő elégedetlenség enyhítésére újabb kísérletet tett és bejelentette, hogy kormányát polgári személyekkel kibővítik, ami azt jelenti, hogy a katonai juntát alkotó tíz tábornok mellett június 6-tól kezdő- dőleg a kormánynak tíz polgári tagja is lesz. A bejelentés azonban nem enyhítette a buddhisták elkeseredését. változatlanul a kormányt teszik felelőssé a buddhista ifjúsági mozgalom ellen elkövetett merényletért. A 45 esztendős Thich Thien Minh állapota rendkívül súlyos. A kormány kibővítésére vonatkozó bejelentés után a buddhisták újabb tüntetéseket kezdtek. A Vien Hao Dao pagodától ötezer főnyi tömeg indult el tiltakozó menetben. A menet élén fiatalok Johnson elnök életnagyságú képmását vitték, majd a földre dobták, megtaposták, botokkal keresztül szurkálták és meggyújtották. Később Nguyen Cao Ky miniszterelnök és Nguyen Van Thieu államelnök arckepei is hasonló sorsra jutottak Az AFP jelentése szerint mintegy húsz buddhista pap és papnő az ötezer főnyi tömeg jelenlétében benzinnel leöntötte magát, hogy azután egyes buddhista vezetők békülékenysége elleni tiltakozásul felgyújtsa magát. A tömeges öngyilkossági kísérletet azonban megakadályozták. Harmadszor is elhalasztották a Gemini—9 fellövését A nemzetközi helyzet, a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi bonyolultságának körülményei között nem érvényes többé a „cseppben a tenger'’ kifejezés. Egyetlen hír „cseppje” sokszor félrevezető; esetleg a teljes valósággal szögesen ellentétes képet ad! Éppen ezért ellentmondásos és bonyolult korunkban fontosabb mint valaha, hogy a gondolkodó ember ne csak a friss hírek mindennapi „pasztilláit” fogyassza — de világosan lássa a nemzetközi helyzet, fejlődését alapvetően meghatározó, úgynevezett állandó tényezőket is. Az SZKP XXIII. kongresszusa rendkívüli világossággal határozta meg ezeket az állandó tényezőket, s megállapításait a világpolitika valósága nap mint nap alátámasztja. A világhelyzet fejlődésének legfontosabb állandó tényezője a szocialista országok gazdasági, politikai és katonai erejének szüntelen növekedése, amely a nemzetközi erőegyensúlyt a szocializmus javára változtatja meg! A kongresszus ezzel kapcsolatban leszögezte: ,, A szocialista országok megtartják és tovább fokozzák fölényüket a gazdasági növekedés ütemében. egyre hatékonyabban hasznosítják a szocialista termelési mód előnyeit és ezzel teljesítik egyik legfőbb, valóban forradalmi feladatukat.” A szocialista országok ipari termelése 1965 végén a világ teljes ipari termelésének körülbelül 38 százalékát képviselte az előző év mintegy 35 százalékával szemben. A részesedés növelésének alapja az volt, hogy 1961 és 1965 között a szocialista világrendszer ipari termelése 43 százalékkal nőtt — a kapitalista rendszeré csupán 34 százalékkal. Ez a tendencia a legfontosabb állandó jellegű világpolitikai és világgazdasági irányzat — hiszen 1937-ben a szocialista részesedés a világ teljes ipari termeléséből még 10 százalék, s 1950-ben is még csak 20 százalék volt! Az alapvető világgazdasági tendencián belül az ösz- szehasonlitás leglényegesebb területe természetesen a szovjet—amerikai viszonylat. Két tényező is időszerűvé teszi az összehasonlítást. Az egyik az, hogy az utóbbi években az Egyesült Államokban ingadozó konjunktúra volt, amely 1965- ben megerősödött és ez fokozza az összehasonlítás reelitását. A másik: 1965 — az 1958-ban megindított Kovjet hétéves terv utolsó esztendeje volt. A tervidőszakban a Szovjetunió ipari termelése átlagosan évi 9,1 százalékkal nőtt. Ugyanebben a hét esztendőben az amerikai ipar átlagos évi termelésnövekedése 3,9 százalék volt. A nemzetközi fejlődés másik, állandóan ható tényezője a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődése, a gyarmati rendszer haldoklása, a szocialista országok és a felszabadító mozgalom alapvető együttműködése az Nyárddi Róbert és Völgyi Tibor, az MTI tudósítói jelentik: Szerdán Prágában folytatta tanácskozását a Csehszlovák Kommunista Párt XIII. kongresszusa. A második napon a felszólalások sorát Josef Nemee, a CSKP közép-csehországi pártbizottságának első titkára nyitotta meg. A délelőtti ülésszakon üdvözölte a kongresszust Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára és Edward Ochab, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, az NDK, illetve a lengyel pártküldöttség vezetője. Walter Ulbricht beszédében hangsúlyozta, „fokoznunk kell a szocialista államok kommunista és munkáspártjainak, az el nem imperializmussal, a gyarmatosítással szemben. Magától értetődik, hogy napi — vagy akár egy-két éves — távlatban itt is jelentékeny ellentmondások jelentkezhetnek. Nigériában reakciós, imperialistabarát rendszert buktathat meg egy váratlan fordulat, míg a közeli Ghánában reakciós katonai puccs ellenforradalmi irányú változásokat hoz létre. Indonéziát ellen- forradalmi hullám önti el — Szíria egyre határozottabban haladó politikát folytat. Az eseményeknek ez a vibrálása azonban nem változtathat azon a világtörténelmi tényen, amit a XXIII kongresszus így fogalmazott meg: „A legutóbbi években számottevően továbbhaladt a nemzeti felszabadulás ügye. Ma már csaknem egész Ázsia és Afrika lerázta a gyarmakötelezett országoknak és a világ összes békeszeretö erőinek testvéri szolidaritását, annak érdekében, hogy az Egyesült Államok arra kényszerüljön, hogy beszüntesse a hősies vietnami nép elleni barbár agresszív cselekményeit. A német imperialisták újból becstelenné tették Németország nevét azzal, hogy politikai, erkölcsi és anyagi támogatást nyújtanak ehhez a háborúhoz.” . Edward Ochab beszédében nagy teret szentelt a szocialista országokkal való együttműködésnek. Elismerő szavakkal méltatta a csehszlovák—lengyel kapcsolatot és együttműködés eddigi eredményeit és további terveit. Külpolitikai kérdésekkel foglalkozva Ochab megbéti rabság jármát. Ez a népek nagy vívmánya az imperializmus elleni felszabadító harcban.” Az ilyen és ehhez hasonló állandó világpolitikai tényezők hatását ma már egy-két évtizedes periódusokban lehet megfelelően értékelni, ami a történelmi folyamatok rendkívüli gyorsulására vall! Az állandóan ható folyamat szempontjából tehát nem az események pillanatnyi hullámzása az alapvető — hanem az. hogy a gyarmatosítás csaknem 400 évig szervezet! építménye, lényegét tekintve a második világháború óta eltelt két évtized alatt ösz- szeomlott Ezen a folyamaton belül rendkívül jelentős és ugyancsak állandóan ható tényező a fejlődő országok és a fejlett tőkés országok közötti gazdasági ellentétek lyegezte az Egyesült Államok vietnami agresszióját. „A világ nemzetei előtt álló jelenlegi legfontosabb feladat — hangsúlyozta — annak elérése, hogy megszűnjön ez az agresszió.” Beszéde befejező részében a német revansista törekvésekkel foglalkozott. „Az NSZK kormánya — mondotta többek között — helyteleníti a hitlerizmus veresége után kialakult helyzetet és arra törekszik, hogy felszámolja az NDK-t és lengyel területeket ragadjon el. Bonn még csak arra sem hajlandó, hogy elítélje a szégyenteljes müncheni paktumot, és veszélyes játszmát folytat, amely Csehszlovákia és más szocialista országok ellen irányul. (Folytatás a 2. oldalon) erősödése. A tőkés világon belül a fejlődő országok helyzete tovább romlik. A világ összes kivitelében jelentkező részesedésük 1965- ben (becslés szerint) alig haladja meg a 20 százalékot, holott egy évtizeddel korábban még megközelítette a 30-at. Különösen figyelemre méltó, hogy a szocialista országok és a fejlődő országok kereskedelmi kapcsolatainak növekedésével szemben — a fejlett tőkés országok és fejlődő partnereik között lanyhul a kereskedelem. A fejlett tőkés országokba irányuló „fejlődő export” 1963-ban még 10 százalékkal. 1964-ben már csak 8 százalékkal. 1965-ben pedig mindössze 5—6 százalékkal nőtt. Ez az irányzat, a természetes politikai feszültségnövekedéssel párosulva, tarCape Kennedy, (MTI): A célrakéta fellövését a Gemini—9 felbocsátása megint csak nem követte. Az AP hírügynökség, amely a különböző vételi pontokat közvetlenül a kísérleti telepen lévő irodájához kapcsolta. helyszíni közvet adott a „Countdown”-róI, a fellövés előtti számlálásról. Adása egyszerre leállt, majd gyorshír közölte a bejelentést, hogy egy perccel és negyven másodperccel a rakéta tervezett útnak indítása előtt a kísérletet megint elhalasztották. Közölték, hogy a Gemini —9 fedélzetén elhelyezett elektronikus számlálógép, amely az űrhajót automatikusan a megadott pályára terelte volna, felmondta a tósan meghatározza a fejlett és a fejlődő tőkés országok viszonyát, s jelzi, hogy a közöttük lévő ellentét a kapitalista világ legfontosabb kibékíthetetlen ellentmondása. E tényező bomlasztó hatását fokozza, hogy a fej - lett tőkés országok egymás közötti ellentéteit is a világpolitika állandóan ható ténj’ezői közé kell sorolni. Eleven bizonyítéka ennek, hogy a kapitalizmus a különböző integrációs mozgalmakkal és blokkalkotásokkal történelme során még sohasem tapasztalt erőfeszítéseket tett a fejlett tőkés országok „egységfrontjának” megszervezésére. Olyan tényezők, mint Franciaország független politikájának kiszolgálatot, nem engedelmeskedett a rádióutasításoknak. Eugene Cérnán és Thomas Stafford asztronautákat, a Gemini—9 pilótáit nem most érte először csalódás. Űrhajójukat eredetileg május 17-én akarták útnak indítani, hogy „űr- randevút” bonyolítson le a célrakétával és a háromnapos utazás közben Cérnán 2 óra 25 perces űrsétát tegyen. A kísérlet nem sikerült és először május 31-re, a célrakétával kapcsolatos előkészületek lassú üteme miatt pedig később június l-re halasztották. A következő időpont: helyi idő szerint pénteken reggel 9.30 óra (magyar idő 14,39.). bontakozása és a NATO bomlása, a Közös Piacon belül Nyugat-Németországot és Franciaországot szembeállító ellentétek, — nyilvánvaló bizonyítékai annak, hogy ez az erőfeszítés csak ideiglenes eredményeket hozhatott, amelyekkel szemben fokozatosan utat tört magának az állandó tényező; a fejlett tőkés országok közötti ellentétek élesedése A világpolitikai helyzet állandóan ható tényezői így alapvetően egy irányba: a kapitalizmus gyengülése, a szocializmus erősödése irányába mutatnak. Ez egyben fokozza a szocialista világ közvetlen nagy világpolitikai küldetésének, a béke megvédelmezésének esélyeit.
