Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-07 / 133. szám
A lakosság érdekében Háromnapos vita után befejezte tanácskozását, módosította alapszabályát, fontos határozatokat hozott és megválasztotta vezető szervét az OKISZ V. küldöttközgyűlése. Nagy jelentőségű tanácskozás : számvetés a szövetkezetek tevékenységéről, a feladatokról és lehetőségekről. Erről beszélt felszólalásában Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, amikor a szövetkezeti ipar fontosságát hangsúlyozva többek között kijelentette: „Egyik legjelentősebb feladat a lakosság helyi ipari, építőipari jellegű szolgáltatási szükségleteinek kielégítése... Feladata a szövetkezeteknek, hogy kiegészítsék az állami nagyipar termelését, választékbővítő, kis sorozatban gyártott cikkek sorával... Biztosítani kell a szövetkezeti mozgalmon belül is az ipartelepítést, elsősorban Szabolcsban.” A küldöttközgyűlés a vitában elhangzottakat, a kapott útmutatásokat igyekezett a határozati javaslatba foglalni. Ezek végrehajtása a dolgos hétköznapokon a szövetkezeti tagokra és vezetőkre vár. Nem kis feladat megoldásáról van szó, s ezt csak szervezett munkával, céltudatossággal lehet végrehajtani. A határozat többek között kimondja: A lakosság közvetlen igényeit szolgáló . tevékenységet a gazdasági szervezőmunka középpontjába kell állítani. (Megyénkben ennék megfelelően új női, méretes szabórészlegeket hoznak létre Vásáros- naményban, Baktalóránthá- zán, 1968-ig új szolgáltatóház épül Nyíregyházán, a textil és bőrruházati részlegek választékát mintakollekciókkal bővítik, stb.) A szolgáltatási tevékenységet is növelni kell, ennek érdekében tervszerű hálózatfejlesztést kell végrehajtani. (Megyénkben a következő években fokozatosan Kisvárdán, Mátészalkán, de a többi járási székhelyeken is gépkocsi és motorkerékpár szervizt létesítenek, évenként tíz új ellátatlan községben háztartási gépjavító részleget nyitnak, növelik a magánerőből épülő társas, családi házak építését, így 1970-re 260-ról 480-ra növekszik az átadott lakások száma.) Tovább kell fokozni az exporttevékenységet, — mondja ki a határozat. (Szabolcsban 1970-ig 800 millióra növekszik a kisszériás választékos exporttermelés.) A munkaerő foglalkoztatása érdekében fokozottabb figyelmet kell fordítani a csökkent munkaképességűek, nyugdíjas dolgozók, háztartási alkalmazottak és ipari tanulók foglalkoztató sára. (A KISZOV felmérést végez a megyében megvizsgálja, melyek azok a termelési cikkek, amelyeket odahaza is el tudnak készíteni a csökkent munkaképességűek, illetve háziasszonyok. 1966-ban 10 ipari tanulót foglalkoztatnak a szövetkezetek, jelenleg 460 ipari tanuló beiskoláztatását végzik stb.) Tervek, elgondolások kerültek papírra. Megvalósítása a népgazdaságnak, de a lakosságnak is haszonnal jár. Végrehajtására igényt tart a városok, a községek, a tanyai települések lakossága. D. Gy. Száztagú szabolcsi úttörőcsoport utazott Budapestre Száztagú úttörőküldött- ség utazott hétfőn reggel Szabolcs-Szatmárból Budapestre, hogy részt vegyen a szövetség fenállásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett IV. Országos Üttörőtalálkozón. A járások kiváló úttörőinek száz főnyi csoportja egy hétig marad a fővárosban, ahol hétfőn az V. kerületi testvér- szervezet fogadta s több napon át látja vendégül a szabolcsi pajtásokat. A jubileumi díszszemlére pénteken 18 órai kezdettel kerül sor a Dózsa György úton. Itt adják át a párt és a kormány képviselőinek az Üttörő Tettek Könyvét s ezután a szemle részt vevői megerősítik úttörőfogadalmukat. A szabolcsi pajtások szombaton érkeznek haza. A tárgyalóteremből Milliós károk — a hanyagul épített öntözőtelepek miatt A nyíregyházi megyei bíróság előtt több per folyik különböző tsz-ek és a Fel- sőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság között, amely öntözőtelepek építésével függ össze. A kárérték valamennyiben óriási, így ösz- szesen milliókra rúg. Ennek viseléséről dönt majd a bíróság, bár még csak a szakértők meghallgatásánál tartanak. Elnagyolt terv, rossz kivitelben 1964 szeptemberében a ti- szakóródi Béke Tsz szerződést kötött a vízügyi igazgatósággal egy öntözőtelep építésére. A 346 holdra tervezett öntözött területen az építést 1965 decemberében fejezték be, de a tsz már három hónappal korábban keresetet nyújtott be a megyei bírósághoz, melyben kérte, hogy az igazgatóság térítse meg 932 ezer 600 forint kárát. Május végén az igazgatóság az építés alatt álló területekből a tsz rendelkezésére bocsátott 246 holdat, hogy az évi gazdálkodásból ne essen ki. Tavaly másutt is rendkívül csapadékos volt az időjárás, s ez éreztette a hatását Tisza- kóródon is, levezethetetlen belvizek keletkeztek és ezek sok terményt elpusztítottak. Az öntözőtelep területén azonban más volt a hiba. Itt korábban a hagyományos, bakhátas gazdálkodást folytatták. Erről — éppen az öntözéses termelés érdekében — le kellett mondani, és korszerű, sima terepet kellett kialakítani. Ezt a tereprendezést az igazgatóság el is végeztette, bár nem egészen jól, a bakhátakat csak részben tudta eltüntetni. Az esős időjárás következtében a 246 hold területen a természetes csapadék felgyűlt, és — az elnagyolt tervezés és a rossz kivitelezés miatt nem tudott eltávozni. A tsz 218 holdról egyáltalán nem tudta betakarítani a termést, illetve amit nyertek, azt nem lehetett termésnek nevezni. Ezután a tervezett átlagtermést megszorozták az értékesítési árral, és az eredményért — 932 ezer forint kár — beperelték az igazgatóságot. Korszerűtlenség; A bíróság több tárgyalás után szakvéleményt kért az ügyben. A mérnökkel együtt végigjárták a területet, s ennek alapján lehetett tisztázni a hibákat. A legelső és legsúlyosabb hiba a tervezés szemléletéből adódott: korszerűtlen, az ötvenes években elterjedt öntözőtelepet terveztek. Ez az akkori gépesítésnek felelt meg, de azóta a mezőgazdaságban is előtérbe kerültek a gépi munkák, amelyek óhatatlanul megkövetelik a nagyobb táblaméretet, a 80—120 holdakat. „Erre a tervezőnek — írja a szakértő — akkor is kekintettel kellett volna lennie, ha tsz-ben jelenleg nem áll magas fokon a gépesítés, mert az öntözőtelep 20—25 évre épül, s ezalatt a technikai színvonalban jelentős változásra lehet számítani. így a 20—25 holdas Jáblák ma már mindenképpen korszerűtlennek tekinthetők.” A munkát drágítja az állandó jellegű csatornák sűrű és fölösleges építése. Az erre költött összegeket inkább tereprendezési munkákra kellett volna fordítani, s akkor eltüntethették volna a bakhátakat is. (A csatornák sűrűsége szoros összefüggésben van a terv korszerűtlenségével.) A tervezés hibáit munka közben az építők nem kifogásolták, hanem meg is tetézték néhánnyal. S ezek a hibák eredményezték a kár bekövetkeztét. Hibásak a tsK-ek is A szakértő azt is megállapítja, hogy a tsz nem járt el gondosan, nem igyekezett kisebbíteni a kárt, nem fejtett ki a termés megmentése érdekében aktív tevékenységet. Ha ez megtörténik — a szakértő véleménye szerint — a majdnem egymillió forintra rugó belvízkárt a negyedével csökkenteni tudták volna. A tárgyalás után Ond- russ Károly szakértő — aki az állami gazdaságok részére tervez nyolc éve korszerű öntözőtelepeket — így foglalta össze véleményét: — Nem tartom elég megfontoltnak és megalapozottnak az öntözőtelep elhelyezését. Erre a tsz-eknek megfelelően fel kell készülniük, meg kell erősödniük hozzá. Az öntözőtelep egy gazdaságban csak akkor válik kifizetődővé, ha évenként szakszerűen tudják kezelni, a szükséges talajrendezési munkálatokat elvégzik, és az öntözött területen a leghálásabb növényfélét tudják termelni. Az elnagyolt terv, a hibákkal tűzdelt kivitelezés mellett még ez is fontos lett volna, hogy a kárt meg tudják előzni. A bíróság a következő tárgyalásra gazdasági szakértőt rendelt ki, hogy a kárösszeget pontosan meg lehessen határozni. Kun István. Olvasónk írja: Szórakozás az állomáson A záhonyi állomás ötezer ember munkahelye. A dolgozók többsége a környező községekből jár be, s napi munkájuk előtt kilométereket utaznak. A visszautazás bonyolultabb. Munkaidejük lejárta, és az őket hazaszállító vonat indulása között egy órányi szabad idejük van. Mivel töltik ezt az időt az emberek? Bizony sokszor nem a legcélszerűbben használták fel. Gyakori volt az italozás, kártyázás, főleg fizetés után, — vagy a céltalan semmittevés. Ezen az áldatlan helyzeten kíván segíteni az szb és a vasútas művelődési ház. A meglévő lehetőségekkel éltünk. Az állomás felvételi épületében lévő pénztári előcsarnokban filmeket vetítettünk, s a műsort úgy állítottuk össze, hogy az ne legyen unalmas a napi munkájuktól elfáradt embereknek. Ha először egy ismeretterjesztő film került bemutatásra, utána feltétlenül egy szórakoztató témájú filmet vetítettünk. Az előadásokat nagy népszerűség kísérte. A nézők létszáma mindig 150—200 között volt, néha még több is. Németi Sándor műv. ház. ig. Az első esztendő Új magyar film A tehetséges, fiatal Si- monffy András írásából, Mészáros Gyula rendezésében készült 'film több, egymással összefüggő problémát vet feL Mai fiatalok Boros Béla útijegyzet• Harminchat óra Amszterdamban Repülőtér a tengerszint alatt A schipoli repülőtér Ez a mai kedd olyan szürke, mint általában a hétköznapok. Ámde nem eseménytelen, különösen egy repülőtér életében nem. Amikor történetünk elkezdődik, először indult Budapestről — átszállás nélkül — New Yorkba ä KLM DC—8 típusú, interkontinentális utas(A szerző felvétele) szállító repülőgépe. És ez így lesz már minden kedden 13,15-kor. A Ferihegyi repülőtér márványburkolatú csarnokában rápillantok az órámra, majd a televízióernyőre, melyen többek között ez áll: 280-as járat Budapest —Amszterdam—New York 13,15. Indulnom kell. A kötelező formaságok elintézése után marad még egy jóízű igazi pesti feketekávéra az újjáépített' gyönyörű tranzithallban. Búgó kellemes hang hívja a kijárathoz az amszterdami gép utasait. Egy perc múlva már a géphez tolt lépcsőről integetünk, s beszállunk a Flemmingről elnevezett gépbe. A névadó alatt másik felirat: Flying Dutchman — Repülő Hollandi. Az első osztály kényelmes, tágas, minden ülés fej-, és lábtartóval, a turistaosztály szűkebb, zsúfoltabb. Becsatoljuk az övét, elszopogatjuk a szokásos cukrot, s ahogy felemelkedünk a betonról, a gép azonnal, meredeken a felhők közé fúródik. Miután elértük a megfelelő magasságot, a megafonból erőteljes férfihang hallatszik: „Itt a kapitány beszél”. Üdvözli az utasokat, s bemondja, milyen magasan szállunk. Elmondja, hogy a gép 150 személyes, maximális sebessége 950 km óránként. A Budapest—New York közötti távolságot 10 óra 20 perc alatt teszi meg. A cigarettát épphogy végigszívtam, mikor már ereszkedünk a scwehati repülőtér betonjára. Rövid várakozás után irány Amszterdam. Mit tehet az ember ilyen repülőúton? Megismerkedik az utitársakkal, átnézi a légitársaságok propaganda füzeteit, a nemzetközi légiforgalmi „étlap” szerint táplálkozik és körülnéz a repülőgépen. Az újságíró szemfülesebb, oda is bekukkant, ahová nem szabadna. Ámde az élet Íratlan szabályai alapján az újságírókkal szemben olykor elnézőbbek. Bemerész- kedek a pilótafülkébe. A személyzetnek illedelmesen bemutatkozom, végtére is kijár nekik ez, hiszen rájuk bíztuk az életünket. Azután megtudom: a gépen egy kapitány, egy elsőtiszt, egy navigátor és két hajózó repülőmérnök van. A DC—8-as gép orrában lévő radar 250 kilométerrel előbb jelzi a vihart; s a gépen két rádiórendszer működik: az egyik tartalék. Ezek után már csak az a kérdés, hány éves a kapitány...? Ha ezt nem is tudtam meg, elmondották, ahhoz, hogy valaki ilyen gépen kapitány lehessen — 12 évet kell tanulnia. Amszterdam. A schipoli repülőtér legelső érdekessége, hogy a világon az egyetlen, amely a tenger szintjénél mélyebben fekszik. Fontos légiközlekedési csomópont ez, hiszen a fel- és leszállások napi átlaga 220, és 70 országgal, 110 várossal tart közvetlen légiösszeköttetést 27 légitársaság — köztük a MALÉV — s így nem véletlen, hogy a magyar háromszín szintén ott leng az amszterdami repülőtér zászlótartóin. A MALÉV és a KLM gépei Budapest és Amszterdam között üzemközösségben repülnek. Amig várnom kell az útlevél láttamozására, alkalmam nyílik vizsgálódni a repülőtér csarnokában. Számomra új dolog tűnik fel. Amikor elveszik az induló utasok jegyeit, egy számológéphez hasonló szerkezeten leblokkolják a járatszámot, az illető nevét, csomagjainak számát, súlyát, stb. Később egy másik teremben derül ki, miféle célt szolgál ez. Tekintettel a számos jegykezelőre, az irányító központban automatagépek osztályozzák az adatokat és ebből kerekedik ki a kép, hogy valamely géphez az utasok megjelentek-e, mennyi a csomagjuk súlya stb. Érdekes az is, hogy egy hatalmas falitábláról leolvashattam, milyen az időjárás más fővárosokban, például Budapesten. Innen tartják a közvetlen kapcsolatot az egyes gépekkel, létesítenek telex-összeköttetést a KLM különböző irodáival, repülőtéri kirendeltségeivel. (Folytatása következik) problémáit: a házasság, a gyerek, a lakás, a két nemzedék közötti kapcsolat, a szerelem erejébe, a jövőbe vetett hit kérdését. S mindazt őszintén, bonyolultságában tárgyalja, bemutatva hőseinek makacs küzdelmét, állhatatosságát éppúgy, mint csöggedését, kényszerű kompromisszumát. A fiatal, kis fizetésű mérnök és egyetemi hallgató szerelmese nagy dilemma előtt áll: a lány gyereket vár, lakásuk nincs. — Csak az első esztendő nehéz — mondja a film hőse, de maga sem tudja, milyen nehéz. Megható a két fiatal meggyőzően bemutatott csatája a boldogságért, a családi életért, s megérthető, amikor már-már föladják a harcot. A két főhősben megtestesül fiatalságunk állhatatossága, célratörése, de bizonyos fokig meggondolatlansága is. Ne- kezen érthető az apa könyörtelen hiú keménysége, a becsületes fiúval szemben — még ha annak magatartása kívánnivalót is hagy maga után —, aki előtt feltehetően — mint tervező- mérnök — szép jövő áll. A film szép gondolattal áll fiatalságunk elé, nem kerüli meg az előttük álló nehéz akadályokat. —• Nemcsak az első esztendő nehéz — mondja a film egyik figurája —, hanem a többi is; de az élet nem pályamű, az életen lehet javítani, az életet lehet formálni. A rendező hihető, drámai szituációkba helyezi főhőseit, akiket Voith Ági f. h. és Cs. Németh Lajos alakít átéléssel. A többi szereplők: Mészáros Ági, Szakáts Miklós, Tímár Éva, Bárány Frigyes, játékukkal jól szolgálják a film mondanivalóját
