Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-05 / 132. szám
*ÍNY ÉS ÁRNYÉK RAWOCSAHÁZÁN Mező Imre szülői aluj ában Ramocsaháza nevével elö- •zör a XIII. századból megmaradt írásokban találkozni Az egykori mocsarak, vadvizek és őserdők helyére épült házak, a régi nád- fedeles vityillók közé ékelődött főúri kastélyok történelmi levegőt árasztanak. A falu szélén sárgára festett vaskos kőépület. A Mikeczek egykori rezidenciája. Előtte földbe süllyesztett teniszpálya húzódott. Itt frissültek fel valamikor az urak. Szinte most is uralja a falut ez a kép... Rémeket mesélnek a református templom alatt húzódó pinceüregről... Szenvedések helye volt egykor... A templommal átellenben, a most zsibongó, modernizált iskola falai között élt Horthy nagyapja feleségével. Innen temették el az úri Magyarország kormányzójának nagyszüleit a ramocsa- házi temetőbe... De ugyan ebben az utcában, a régi öregek emlékezete szerint abban a házban, ahol ma Kulcsár Gusztáv lakik, született egy nádfedél alatt Mező Imre elvtárs, az 1956-os ellen- forradalom kommunista mártírja. És ez az utca Kossuth Lajos nevét viseli. Ramocsaháza neve kétszer került be az újságokba. Először 1936-ban, amikor Horthy nagyszüleinek a holttestét exhumálták és a kenderesi családi sírboltba szállították. Szemtanúja volt a fél falu. Később 1956-ban, amikor jött a szomorú hír: Mező Imre hősi halált halt. Ekkor jegyezte be a falu tanácselnöke a születése mellé: meghalt 1956 november 1-én. Két dátum. S közöttük két évtized. És mégis csak két pillanatot örökített meg. De mennyi minden, valóságos történelem sűrűsödik e pillanatokban, s közöttük! Láttam az anyakönyveket. A Mező Imre születését doku- mentálót is, és Horthy nagyszüleinek elhalálozásáról szólót is. Előbbit a tanácsházán őrzik, a másikat a református parókián. Árnyék és fény. Szimbólum. A kis falucskában szinte érezni a történelemnek e sajátos játékát. Igen, hisz Mező Imrét, a kommunista forradalmárt, ha később is, de ugyanazok a láthatatlan mégis valós kezek gyilkolták meg 1956-ban, akik 1919-ben vérbefolytották a Tanácsköztársaságot. Egyetlen falu. Egy forradalmár bölcsője és ugyanez a Ramocsaháza, mint a fehér terrort megtestesítő Horthy nagyszüleinek egykori nyugvóhelye. Békés a föld, de a történelem nem felejt. Kovács Sándor, az iskola igazgatója beszélte el, hogy amikor érkezett a hír, ki lehet a ramocsaházi mártír, az anyakönyvekben nyomoztak utána. így derítettek fényt rá, hogy Mező Imre ramocsaházi születésű. Mező Imre 1905 december 13-án látta meg a napvilágot a szegényes kis házban iker testvérével, Rózával együtt. Előttük is voltak már kényért kérők, s utánuk is szült a szeretett édesanya, hiszen amikor elhantolták Mező Imre édesapját a ramocsaházi temetőben, tíz árva maradt kereső nélkül a nagy nyomorúságban. Tisztelet és becsület övezte a Mező családot. A régi öregek ma is szeretettel említik Mező Imre apjának nevét, s az apró termetű, de meleg szívű édesanyáét. Szegényes körülmények között nevelték gyerekeiket. Sokszor még any- nyijuk sem volt. hogy egyszer jól lakjon a család. Három helyen is laktak a faluban. Marci bácsi a termelőszövetkezet elnöke jól emlékszik az ifjú korú Mező Imrére. Együtt gyerekeskedtek, együtt jártak a református iskolába. Mező Imre nagyon szeretett volna tanulni, de miután édesanyja tíz gyerekkel özvegyen maradt, s két testvérét elvitték az első világháborúba, rászakadt a család gondja, eltartása. Két elemit járt csupán. S míg a többi falusi gyerek tanult, ő már megismerte az élet nehézségeit. Említi a tsz-elnök, hogy volt egy sovány lovuk, rozzant kocsijuk, s a maga csinálta szódavizet hordta a környező falvakba, Nyír- kércsre, Nyiribronyba. Néha a jegyzőt fuvarozta pár fillérért. És még ekkor alig volt kilenc esztendős. Sokszor találta úton, kietlen erdők mellett télen, hóviharban, az éjszaka a gyereket, aki félt, de mennie kellett, otthon kenyeret vártak a testvérei. És sokszor sírt, amikor látta, hogy a többi gyerek iskolába megy, játszik, s neki már hajnalban kelni kellett, csinálni a szódavizet, s hordani késő éjszakákig. Hat esztendeig járta a falvakat lábában fáradtsággal, szívében szomorúsággal, minden emberi jót nélkülözve. Tizenöt esztendős volt, amikor egy Berkovits nevezetű szabóhoz került inasnak Kis- várdára. Munka, koszt s fekhelyért. Jószívű mesternek ismerték. Ügyes kezű és tanulékony inasának megengedte, hogy hulladékokból sapkákat készítsen, s pénzzé tegye. Ebből küldött a mamának és testvéreinek, s tartotta magát, vásárolt ceruzát, s tanult írni, barátkozott az olvasással inastársa segítségével. Itt szabadult fel. Már segéd, de .,inaspénzért” kosz- tért-kvártélyért öltögeti a tűt. Állásra még kilátás sincs. Pesten sem. Mestere sem tud segíteni. Maga is batyut köt, s kivándorol. Mező Imre, a szabósegéd követi példáját. A nincstelenség elűzi hazájából. Ausztriába, majd onnan Németországba kerül. Itt kerül kapcsolatba a munkásmozgalommal. Antwerpenben megtelepedik. Honfitársakra akad, akik megismerkedtetik a forradalom eszméjével. S örökre el- jegyzi magát a kommunista mozgalommal. Belgiumba kerülve a kommunista párt idegen nyelvű szekciójának a tagja és egyben a magyar csoport titkára lesz. Rengeteget tanti, s alig alszik. És még többet dolgozik, ö az Ady-klubnak a lelke, külföldről érkező kommunistákkal tartja a kapcsolatot, megmozdulások szervezésében vesz részt. Sokat beszélt erről a ramocsaházi tsz-elnöknek is, amikor évtizedek múlva 1947- ben hazalátogatott, s Kán- torjánosiban felkereste testvérének a gyerekeit. Említette szeretett feleségét, akinek az életét köszönhette, mertő mentette meg a franciaországi gyűjtőtáborból, ahová fogsága után került. Mert ez az Ízig vérig internacionalista forradalmár betegen megy az illegalitásból Spanyolországba harcolni a köztársaság győzelméért. Részt vesz a magyar század megszervezésében. s a szatmári Zalka Máté mellett most már a szabolcsi Mező Imre is fegyvert fog Madrid védőinek az oldalán. Itt sebesült meg. Marci bácsinak még negyvenhétben mutatta is a lábát, hol érte a golyó. Felgyógyulása után újra visszakerül a frontra, s boldog, amikor felesége is követi. Ápolónőnek jelentkezett a szabadságharcosokhoz. Második, súlyos sebesülése után 1937-ben tiszti iskolára kerül, s utána mint főhadnagy megy újra a frontra. 1938 októberében a Spanyol Kommunista Párt a zászlóalj kádermunkáját bízza rá és tagja lesz a 13. brigád három tagú pártbizottságának. Magyar kommunisták vére is folyt a spanyol nép szabadságáért. Üjra bilincsbe verték a népet, de Zalka Máté. Mező Imre neve fényesen csillog. Szabolcs nagy forradalmárokat adott a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalomnak. Mező Imre, mikor a több évtizedes hányattatás után hazakerül, szívvel lélekkel, teljes energiával veti magát a munkába, a rommá lett. sokat szenvedett Magyarország talpraál- lításába. Mindig az első sorokban küzd. 1956-ban a budapesti párt- bizottság titkára, nem hagyta el őrhelyét. Végig kitartott. Ott esett el a pártház előtt, a dolgozó magyar nép hatalmának védelmében, az ellenforradalmár csőcselék sortűzétől. Mező Imre neve példaképpé magasodott. Sok utca és tér, munkásőr század, úttörőcsapat, üzem, termelő- szövetkezet vette fel nevét. Farkas Kálmán «Anya gyermekével” — Szabó Gáspár linómetszete. Lányi Sarolta: Kíváncsiság Hetven-nyolcvan év: mi az? Semmi. Az idők végtelenében egy pillanatnál is kevesebb. De milyen sok annak, aki tudja: mi mindent mulaszt a meg nem ért évek alatt, a végtelen időnek ama pillanatában, amelyet csak az unokája ér meg. Sokáig élni maga nem kíván, de gyermekes már s nem ismer mértéket, tudni szeretné: mit rejt az a szép, az a bűvös szelence, mondjuk — a kétezerhatvanötödiK év? Nyolcvan éve született Bajcsy-Zsilinszky Endre Az ellenállási mozgalom vértanújának, Bajcsy-Zsilinszky Endrének 80. születésnapjáról emlékezik az ország. Szarvason, 1886. június 6-án született, apja dr. Zsilinszky Endre tanár, tönkrement földbirtokos volt, anyja Bajcsy Mária. A fiú 1925-ben vette fel a Bajcsy-Zsilinszky nevet, anyja és anyai ősei iránt érzett tiszteletből. A Zsilinszkyek a század- fordulón Békéscsabán éltek, ahol vad gyűlölködésben állt egymással szemben az urak és a radikális parasztok tábora. Az urak egyik vezetője. dr. Zsilinszki Endre volt. Származása, rangja, akkori eszméi vitték az egykori huszártisztet Szegeden 1919-ben az eílenforradal- márok közé. A munkásság és szervezetei iránt bizalmatlan. Elsősorban származás szerint osztályozza az embereKet, az elit és a paraszt milliók patriarchális szövetségére építené fel sajátos demokratizmusát. Mégis: a parasztságot földreformmal szeretné gazdaságilag erősíteni; nevelni, tanítani akarja a tömegeket, szociális igazságtételt követel a szegények javára: Ennyi elég, hogy megértse az olvasó, — törvényszerűen szembe kellett kerülnie az ellenforradalom után kialakult kormánypolitikával. Hitler fasizmusában felismerte a világveszedelmet, s mert mély meggyőződése volt, hogy a kelet felé tört német imperializmus egyik célpontja Magyarország, minden erejével küzdött az ellen, hogy a magyar politika, államvezetés, a nácik uszályába szegődjék. Miután Gömbös Gyula a hatalomra került Hitler udvarlására sietett, Bajcsy-Zsilinszky elmondta a képviselőház 1933. június 20-i ülésén: — A magyar történelem egyetlen hatalmas védekező gesztus a német imperializmussal szemben... Itt német világ nem volt ezer éven át, s itt német világ nem lesz! Hogy ezt megakadályozzuk, elmegyünk a golyóig és az akasztófáig. Senki sem gondolta akkor, hogy saját sorsát jósolta meg. Balfelől baráti kezek nyúltak felé. Sokat tanult, olvasott, talán a legtöbbet a kor polgári politikusai közül. Gondosan figyelte a világpolitiaai fejlődést és azt a válságot, amelyben hazánk politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi értelemben vergődött, nem kis mértékben éppen az egykori „szegediek” hibái és bűnei következtében. Hamarosan megértette, hogy az egész nemzet jó szándékú erőinek összefogására van szÜKség a náci behatolás, térhódítás ellen, a haza védelmére. Felismerte, hogy az összefogás fontos eleme a munkásosztály, s meglepetten vette tudomásul. hogy a hazafias kezdeményezések sokszor éppen a kommunistáktól érkeznek. Valóságos népfront alakult ki baráti környezetében és ennea mind az antifasiszta, mind a háborúellenes mozgalmakban évről évre nagyobb súllyal mutatkozott meg a jelentősége. Amikor Teleki nem tudta megakadályozni a jugoszlávok megtámadásában való részvételt, hanem öngyilkosságba menekült, Zsilinszky megérezte, hogy a katasztrófa küszöbére érkeztünk, ezt tanácskozásain, beszédeiben és újságcikkeiben törekedett kifejezni. Nem volt lehetősége, h megakauao a Bárdossy-kormány döntését: Magyarország Hitler oldalán hadba lépett a Szovjetunió ellen. Az országgyűlésen Zsilinszky tiltakozott, azután pedig az írás és a szó minden fegyverével követelte Magyarország visszavonulását a szerencsétlen háborúból, amelynea kimenetelét előre látta. Sajnos, a kormányzóhoz és a miniszterelnökhöz intézet emlékiratai a címzetteknél nem találtak megértésre. De ébresztgette velük a béke és a katasztrófából való menekülés reménységét mind szélesebb rétegekben. Magyarországon növekedett az ellenállás a háborúval szemben, s a békefront polgári vezéralakja Bajcsy-Zsilinszky. Az egykori „szegedi” eljutott a népfrontos háborúellenes megmozdulásokig, tevékenykedett a történelmi emlék- bizottság munkájában, részt vett a tüntetéseken, s a sajtóban, parlamenti állás- foglalásaiban, az üldözöttek védelmében, a kommunistaperekben tett tanúvallomásaiban a háborúellenes antifasiszta nemzeti összefogás egyik tényezőjévé nőtt. 1944 március 19-én fegyverrel szállt szembe a rátörő németekkel, sebesülten került a megszállók fogságába. Október 15-én, Horthy kudarcba fulladt fegyverszüneti kísérlete napján szabadult. Szálasi hatalom- átvétele után valamennyi németellenes erő bizalmából jelent meg a magyar front által kezdeményezett ellenállási mozgalom élén. Sajnos. a szervezkedést elárulták, mielőtt Zsilinszky megbízottai elindulhattak volna, hogy felvegyék a közvetlen kapcsolatot a szovjet seregekkel és a Szovjetunió kormányával. A katonai vezetőket, Kiss János altábornagyot, Nagy Jenő ezredest és Tartsay Vilmos századost Budapesten kivégezték, Bajcsy- Zsilinszky Endrét 1944 december 24-én, nyilas hóhérok Sopronkőhidán felakasztották. Halála küszöbén kísérletet tettek, hogy eszméi megtagadására bírják, az életet kínálták neki cserébe. Zsilinszky azonban az ajánlatokat megvetéssel visszautasította. Beszélgetéseiben vallotta, hogy halálával teszi a legnagyobb szolgálatot hazájának és nemzeténeit. Utolsó sopronkőhidai fogolysétáján mondta két kommunista társának. Rajk Lászlónak és Varga Istvánnak, akik közül Varga ma is élő tanúja a drámai beszélgetésnek : — Elkezdtünk valamit, sokan, sokfelől indultunk és nem a dicsőségért, hanem a népért, az országért... nem sikerült... A halottak is szolgálatot tesznek... a túlélők... folytassák a harcot. Minden nemzetben lehetnek hitványak, a nemzet nem lehet becstelen. Önök vigyék tovább a harcot, vállalják és vigyék a felelősséget... A halott Zsilinszkyt a nemzet részvéte kísérte 1945-ben a felszabadulás után a tarpai temetőbe, ahol megoihenni kívánt. Születésének évfordulój, megint magasba lobban • részvét lángja, s a halottban az antifasiszta ellenállás hősét, az országépítő összefogásra búzdító politikust ünnepeljük. Nyírmeggyes! fiatalok.
