Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-04 / 131. szám

Közlemény a Német Szövetségi Köztársaság kormányának a Magyar Népköztársaság kormányához intézett jegyzékéről

ítélet az Egedy— Asbóth kémperben

1966. június 3.

A Magyar Távirati Iroda jelenti:

A Német Szövetségi Köztársaság londoni nagy- követsége — kormánya nevében — jegyzéket adott át a Magyar Népköztársaság londoni nagykövetségének a Magyar Népköztársaság kormányához való továbbítás kérésével. A jegyzék öt fejezetből áll és a következőket tartalmazza:

1. Egy új háború gondolata elviselhetetlen a német nép számára, mely békében kíván élni és nemzeti fő feladatának a megosztottság felszámolását tekinti. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya kijelenti, hogy a megosztottság felszámolásáért áldozatra is kész. (A jegyzékben nem jelöli meg, milyen áldozatra kész. A Német Demokratikus Köztársaság létét meg sem említi.)

2. Az NSZK jó viszonyt akar szomszédaival, a kelet-európaiakkal is. Sajnálatosnak mondja viszont, hogy politikáját „megalapozatlan bizalmatlansággal” figyelik. Hivatkozik arra, hogy hivatalos kapcsolatba lépett Bulgáriával. Lengyelországgal, Magyarországgal, Romániával s ilyenre törekszik Csehszlovákiával is. (Itt sem említi a Német Demokratikus Köztársaságot, de egyébként is csak a kapcsolatok javításáról és nem normalizálásáról beszél.)

3. Az NSZK feltételezi, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország békét akar, de rossz néven veszi, hogy súlyos kritikák érik ezek részéről a „nyugatnémet revansistákat.”

4. Az NSZK lemondott az atomfegyverek gyártásáról, „nem folytathat támadó háborút”, mivel „valameny- nyi harci egységét a NATO-nak, egy csak védelmi jellegű szövetségnek vetette alá.” Viszont nyíltan bevallja ez alkalommal is saját fő törekvését, hogy „valamennyi szövetségi partner részesedjen a nukleáris védelem felelősségében.”

5. A bonni kormány javasolja, hogy az atomfegyverekkel nem rendelkező országok ilyen fegyvereket ne állítsanak elő, a nukleáris hatalmak pedig ilyen fegyvereiket ne adják át más országok nemzeti ellenőrzésébe. A Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és az ezt óhajtó más kelet-európai államok kormányaival is „formai nyilatkozatokat” kíván cserélni. melyekben a vitás kérdések rendezésével kapcsolatban lemondanak az erőszak alkalmazásáról. Az NSZK és egyes európai szocialista országok megfigyelőket cseréljenek egymás hadgyakorlatain való részvétel céljából. (Nem tesz ilyen ajánlatokat a Német Demokratikus Köztársaságnak.) Végül a jegyzék azt állítja, hogy az NSZK kész közreműködni olyan leszerelési konferenciákon, melyek eredményesnek ígérkeznek.

A Német Szövetségi Köztársaság kormányának jegyzékével kapcsolatban illetékes helyen a Magyar Távirati Irodát az alábbiak közzétételére hatalmazták fel:

A nemzetközi viszonyok megváltozását és a Német Szövetségi Köztársaság rendezetlen nemzetközi

helyzetét jól világítja meg az a szokatlan mód, ahogyan megkísérel diplomáciai eszmecserét folytatni olyan országokkal, amelyekkel nincs diplomáciai kapcsolata. Kényszerítő erejűek azok a tényezők, amelyek a Német Szövetségi Köztársaságot erre az útra, s új hangú megnyilatkozásra terelték. Kormányainak eddigi nézeteit és igényeit, jelszavait és terveit túlhaladta a történelem s már a

NATO legorlhodoxabb tagjai részéről sem kapnak teljes támogatást.

A változó viszonyok között a Német Szövetségi Köztársaság is kénytelen olyan külpolitikai vállalkozás útjára lépni, amely legalábbis azt a látszatot kelti, hogy igazodik az új történelmi tényékhez és viszonyokhoz. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya jegyzékében arra hivatkozik, hogy a legutóbbi években hivatalos kapcsolatokat vett fel Magyarországgal, Lengyelországgal, Bulgáriával, Romániával és hasonló kapcsolatokra törekszik Csehszlovákiával is. Ezeknek a kapcsolatoknak diplomáciai szempontból nem kielégítő voltát éppen a kísérletezéseknek az a sokfélesége mutatja, ahogyan a bonni kormány „diplomáciai jegyzékét” ezeknek az országoknak a kormányához útra indította.

Ennek a diplomáciai vállalkozásnak nemcsak a módja érdemel figyelmet, hanem a tartalma is, illetve a tartalmából éppen az, ami hiányzik belőle. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya azzal az igénnyel lép fel, hogy az európai biztonság kérdéséhez szóljon hozzá. A jegyzék azonban a maga egész teljességében elvéti a célt, mert nagy terjedelme ellenére sem jut benne egyetlen mondat sem a német kérdés megoldásának ésszerű, igazságos és reális elképzelésére. Európai biztonságról beszélni s a német kérdés reális megoldásának problémáit megkerülni — éppen németek részéről — elfogadhatatlan.

I-LAz új kezdeményezés kísérletébe valóban a kérlelhetetlen tények ereje szorítja a Német Szövetségi Köztársaságot. Az út ugyanis, amelyen a Német Szövetségi Köztársaság mai kormányának elődei elindultak, elérkezett a végéhez. Az eddig járt úton, az eddig követett irányvonalon nincs tovább. Amikor több mint másfél évtizeddel ezelőtt a nyugati hatalmak a nyugatnémet vezetőkkel együtt elkezdtek hátat fordítani annak, amiben Potsdamban megegyeztek: a nemzetközi együttműködésnek az Európa történetében oly felmérhetetlenül jelentős szerepet betöltő német nép egységes, békés és demokratikus jövőjének munkálásában, akkor még hamis illúziók ködképei között áltathatták magukat, hogy célhoz érnek.

Új világháborúra készültek s a nyugati hatalmak és a nyugatnémet területek vezetői arról álmodtak, hogy erőszak alkalmazásával befolyásuk alá gyűrik a keleti területeket is és így a revansizmus, a militarizmus és a fasizmus örökségét továbbtenyésztő Németországgal tartatják állandó fenyegetés, a háborús konfliktusok állandó veszélye alatt a kelet-európai országokat. A ködös illúziók szertefoszlottak, az útról kiderült, hogy zsákutca.

A nemzetközi erőviszonyok alapvetően megváltoztak. A nyugati hatalmak vezető körei ma már tudják, hogy az új világháború esélyei számukra sem ígérnek semmi jót. Ezért a Német Szövetségi Köztársaság eddigi revansista, militarista külpolitikai programja saját szövetségeseit is ingerli.

Az utóbbi hónapokban még a Német Szövetségi Köztársaság szövetségeseinek a sajtóorgánumai is több pozitív hangú cikket közöltek a Német Demokratikus Köztársaságról,

mint a Német Szövetségi Köztársaságról. A Német. Demokratikus Köztársaság külpolitikai szerepe a szó nagyon komoly erkölcsi és politikai értelmében valóságos jóvátétel mindazért.

amit a hitleri fasizmus

Európa és a világ népeinek szenvedésében jelentett. Németország nyugati szomszédai is nem utolsósorban a Német Demokratikus Köztársaságnak köszönhetik. hogy a Német Szövetségi Köztársaság re- vansvágyó és terjeszkedési törekvései nem sodorták

eddig még őket súlyos konfliktusokba.

Ez a mostani bonni jegyzék a Német Szövetségi Köztársaság kormányának nagylelkűsége jeleként kezeli azt a készséget, amely- lyel viszonyát rendezte

nyugati szomszédaival

mindazokban a kérdésekben, amelyek a második világháború után nyitva maradtak. Erre a nagylelkűségre a Német Demokratikus Köztársaság léte is nevelte az elmúlt különböző időszakok nyugatnémet kormányait. A Német Demokratikus Köztársaságnak különböző jellegű gazdasági kapcsolata van ma már a Német Szövetségi Köztársaság minden szövetségesével, és az csak idő kérdése, hogy ezek a kapcsolatok mikor fejlődnek át fokozatos menetben hivatalos és diplomáciai kapcsolatokká.

Ilyen kényszerítő tények vezetik a Német Szövetségi Köztársaság kormányát oda, hogy diplomáciai eszmecserét kezdjen a kelet-európai szocialista országokkal. Ez a kezdeményezés önmagában jelentős annak ellenére, hogy — mind eljárási módja, mind nem kielégítő tartalma miatt — nem minősíthető a szó teljes értelmében új kezdeményezésnek. Jelentős mégis, mert az európai viszonyok változását mutatja, amelyek hatása elől Bonn sem térhet ki.

I

Minden jel azt mutatja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság rendezetlen nemzetközi helyzete

előbb-utóbb megoldódik és érdemleges diplomáciai eszmecserét lesz képes folytatni az európai biztonság kérdésében érdekelt országokkal.

1. Ehhez egyfelől ez szükséges: a Német Szövetségi Köztársaság meggyőző jelek között haladjon előre azon az úton, amelyen lemond arról, hogy

a. az európai hidegháborús feszültségek forrása legyen:

b. szövetségeseit a fegyverkezési verseny fokozására ösztökélje;

c. a katonai blokkok fenntartásának szükségességét politikai törekvéseivel igazolja;

d. területét a fasizmus maradványai nemzetközi szervezeteik főhadiszállásaként használhassák;

e. területéről az európai békét és biztonságot állandó veszély fenyegesse.

2. Ezzel párhuzamosan az érdemleges diplomáciai párbeszédhez ez szükséges: a Német Szövetségi Köztársaság meggyőző jelek között haladjon előre azon az úton, amelyen magára vállalja, hogy

a. keresi a német kérdés ésszerű, reális megoldását;

b. törekszik a hitleri fasizmus által okozott károk jóvátételére;

c. együttműködik az érintett hatalmakkal a potsdami megállapodások szellemének és intézkedéseinek alkalmazásában a mai európai viszonyokra;

d. közreműködik a Német Demokratikus Köztársasággal egy összeurópai biztonsági konferencia előkészítésében.

A német kérdés nemcsak európai kérdés, a német kérdés vilégkérdés. Európának szüksége van az egész német nép alkotó együttműködésére az európai biztonság és béke megszilárdításában. A világnak egy

A Budapesti Katonai Bíróság pénteken hirdetett ítéletet az Egedy—Asbóth kémperben.

Dr. Egedy Lehelt államtitok tekintetében, s rendszeresen elkövetett kémkedésért, valamint devizagazdálkodást sértő bűntettért 15 évi, dr. Egedy Elemért rendszeresen elkövetett kémkedésért, folytatólagosan elkövetett, a deviza- gazdálkodást súlyosan sértő bűntettért, valamint adócsalásért tíz évi, Asbóth Lászlót államtitok tekintetében és rendszeresen elkövetett kémkedésért és devizagazdálkodást sértő bűntettért 14 évi szabadság- vesztésre ítélte. Egedy Lehelt és Asbóth Lászlót tíz- tíz évre, Egedy Elemért hat évre eltiltotta a közügyek- től, s mindhármukat teljes vagyonelkobzással is sújtotta. Ezenkívül Egedy Lehelt mintegy 10 000, Egedy Elemért mintegy 350 000, Asbóth Lászlót több mint 13 000 forint elkobzást pótló egyenérték megfizetésére kötelezte. Egedy Elemért arra is kötelezte, hogy a hamis bevallással elvont adó ellenében mintegy 105 ezer forintot fizessen meg.

A bíróság megállapította: a vádlottak rendkívül súlyos, nagy társadalmi veszélyességű bűncselekményeket követtek eL

Ellenséges beállítottságukból kiindulva támadták népi demokratikus államunk politikai és gazdasági rendjét, veszélyeztették biztonságát, részeseivé váltak annak a törekvésnek, amelyet hazánk ellenségei, a hatalmukat vesztett és emigrációba kényszerült nyilaskeresztes pártvezérek, horthysta csendőrtisztek és más, velük hasonló politiolyan Európára van szüksége, amely nem fenyegeti új fegyveres konfliktussal

az egész világot és nem köti le a népek munkájának gyümölcsét az imperialista törekvések által szított fegyverkezési versenyre, jelentős részben a német kérdés megoldatlansága miatt.

A Magyar Népköztársaság szoros szövetségben a Német Demokratikus Köztársasággal valóban tart fenn — mint a bonni jegyzék is mondja — hivatalos kapcsolatokat a Német Szövetségi Köztársasággal abban a biztos tudatban, hogy ez is szerény hozzájárulás lehet a német kérdés megoldásához. A Magyar Nép- köztársaságot — a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt — külpolitikájában az a törekvés vezeti, hogy közreműködjék az európai béke és biztonság megszilárdításában. A különböző rendszerű két Németország tényének elismerése alapján lehet reálisan és eredményesen munkálkodni a különböző rendszerű európai országok együttműködésén és ennek keretében a német kérdés megoldásán is. Ebben az összefüggésben törekszik a Magyar Népköztársaság kormánya a Német Szövetségi Köztársasággal is normális és rendezett államközi kapcsolatok kialakítására. A Német Szövetségi Köztársaság szövetségesei is akkor tesznek jót a német népnek, ha ápolják kapcsolataikat a Német Demokratikus Köztársasággal is. Ezzel munkálhatják annak az időszaknak a beköszöntését, amikor nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság, hanem a Német Szövetségi Köztársaság is tesz reális javaslatokat, kidolgoz ésszerű terveket a német kérdés megoldására. Akkor lehet majd gyümölcsöző eszmecserét folytatni a Német Szövetségi Köztársasággal az európai biztonság kérdéséről.

kát valló személyek folytatnak.

Kiszolgálói voltak egy olyan nagyhatalom hírszerző szervének,

amelyeknek vezető körei kalandor politikájukkal veszélyeztetik az emberiség békéjét és súlyos bűnöket követnek el a szabadságukért küzdő népek ellen. Politikai meggyőződésük nagyfokú anyagiassággal, kapzsisággal, s a bűntettek végrehajtása alatt tanúsított gátlástalansággal párosult.

A társadalmi veszélyességen túlmenően Egedy Lehelnél súlyosbító körülményként értékelte a bíróság, hogy mint egyetemet végzett személy követte el a bűncselekményt, s így fokozottabban tisztában volt annak törvénybe ütköző voltával. Hasonlóképpen értékelte azt is, a kémkedésre erkölcstelen, züllött életmódjának további fenntartása és biztosítása végett vállalkozott. Viszont enyhítő körülményként vette figyelembe töredelmes, a bűnösségre is kiterjedő, őszinte beismerő vallomását, s úgy találta, hogy vele szemben nem szükséges a lesúlyosabb büntetés alkalmazása.

Egedy Elemérnél a bíróság súlyosbítóként értékelte a bűncselekmények hal- mazatát, az adócsalásnál és a devizabűntetteknél a folytatólagosságot, a devizaügyletek nagy számát, azt hogy a személygépkocsikat fiktív ajándékozási irattal hozta be, valamint, hogy

(Folytatás az 1. oldalról)

módszereinek! kialakításában, a legjobb termelőszövetkezetek tapasztalatainak átvételében, a szövetkezeti demokrácia erősítésében, a munkaverseny fejlesztésében, szakismereteik gyarapításában, a tudomány vívmányainak és a technika eszközeinek gyakorlati feh használásában.

A mozgalmi munkát ki kell terjeszteni a földmű- vesszövetk'ezetekre és a kisipari termelőszövetkezetekre is.

5. Az országos tanács a bizottságok változat1 anul

rendkívül fontos feladataként jelöli meg azt, hogy töretlen erővel folytassák a nemzetközi politika kérdéseinek ismertetését, segítsék az Országos Béketanács munkáját, szervezzék és irányítsák népünk békemozgalmi tevékenységét.

Az országos tanács ez alkalommal is kifejezésre jutSanto Domingo, (MTI):

Meg nem erősített hírek szerint Juan Bosch dominikai forradalmi pártjának ügyvédei már arról tanácskoznak, hogy jogilag megtámadják a választások érvényességét.

Az utcákon ezrével terjesztik a Dominikai Kommunista Párt röplapjait, amelyek harcra szólítanak a választási csalás ellen és tiltakoznak a demokratikus szavazás meghamisítása miatt.

Az ország déli részében a Dominikai Forradalmi

bár 16 000 forintos havi jövedelemmel rendelkezett cselekményeit — ellenséges politikai meggyőződése mellett — anyagiasságtól indíttatva követte el. Hasonlóképpen értékelte a bíróság, hogy bár nem vállalt szerepet fia beszervezésében, de nem akadályozta meg, hogy kémtevékenység folytatására kérjék fel őt. Enyhítő körülményként vette figyelembe az őszinte, beismerő vallomását, megbánását, a büntetlen előéletét, előrehaladott kofát, betegségét, s hogy tudományos munkájával érdemeket szerzett.

Asbóth Lászlónál súlyosbító körülményként értékelte a bíróság a társadalmi veszélyességen túl a bűntettek halmazaiét, s hogy az elsőrendű vádlottnál jelentősebb adatokat szolgáltatott ki. Javára tudta be őszinte vallomását, büntetlen előéletét, idős korát.

Az ügyész Egedy Lehel esetében a főbüntetés súlyosbítása végett, valamint a devizabűntett jogi minősítésével kapcsolatban jelentett fellebbezést. Egedy Elemérnél tudomásul vette a bíróság döntését az adócsalással kapcsolatban

azonban fellebbezést jelentett be, amiatt, hogy a bíróság elévülést is megállapított. Az ügyész az Asbóth Lászlóra kiszabott büntetést teljes egészében tudomásul vette.

Az elítéltek és védőik enyhítésért fellebbeztek.

(MTI)

tatja mélységes felháborodását afölött, hogy az amerikai imperializmus agresz- szióinak fokozásával mérgezi a nemzetközi helyetet A legteljesebb szolidaritását nyilvánítja a hős vietnami néppel, abban a meggyőződésben, hogy a szabadság- szerető népek támogatásával kivívja a győzelmet.

Az országos tanacs együttérez a kubai néppel, amely — maga mellett tudván a szocialista tábor erejét — határozottan és bátran visszautasítja az amerikai agresszorok újabb fenyegetését.

Az országos tanács felhív minden hazafit: a szocializmust építő békés munka újabb eredményeivel gyarapítsa a béke híveinek erejét, s ezzel járuljon hozzá, hogy a százmilliók szilárd akaratán megtörjék az imperialista agresszorok minden próbálkozása.

Párt két megbízottját elhurcolták és meggyilkolták, majd megsemmisítettek

mintegy 40 000 szavazatokat tartalmazó urnákat. A reakció áldozatainak holttestét egy folyóban találták meg.

A fővárosban a feszültség óriási. A dominikaiak ugyanazokon az utcákon, ahol az 1965. áprilisi események játszódtak le, most hangosan kiáltják: „Csalás! Csalás! Bosch- az elnök! A jenkik menjenek haza!”

A Hazatios Népíiont ülése

MSZMP küldöttség utazott Mongóliába

A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának meghívására Fehér Lajosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével pénteken küldöttség utazott Ulánbátorba, a mongol testvérpárt XV. kongresszusára.

A küldöttség tagjai: Köteles Jenő altábornagv, az MSZMP KB póttagja, a honvédelmi miniszter első helyettese és Andrásfi Gyula, a Magyar Népköztársaság ulanbatori nagykövete, aki Ulánbátorban csatlakozik a küldöttséghez.

Feszült a helyset Dominikában