Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-26 / 150. szám
Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) A termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységének bővítése nemcsak a szövetkezetek, hanem a népgazdaság számára is előnyös. Lehetővé teszi olyan nyersanyagok felhasználását, amelyek főleg a könnyen romló zöldség- és gyümölcs- félékből eddig a népgazdaság számára többnyire különösen nagyobb termés esetén elvesztek. Nem arról van szó tehát, hogy a termelőszövetkezetek helyiipari tevékenységének fejlesztésénél a jelenlegi állami akkumulációt csökkentsük. Ellenkezőleg: a kiegészítő tevékenységük kiszélesítésével éppen a több termék révén nő a nemzeti jövedelem, ami újabb akkumulációs forrást is jelent a népgazdaság számára. Előnyös mindez azért is, mert a jelenlegi szűkös beruházási lehetőségeink között a rendelkezésre álló erőforrások, anyagi eszközök leggazdaságosabb felhasználását eredményezi. A mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésében az általam előbb sorra vett legfontosabb feladatok megvalósítását alapvetően a munkaerőhelyzet és az anyagiműszaki ellátás mértéke határozza meg. Azzal számolunk, hogy a mezőgazdasági munkaerő csökkenésének üteme — a tavaly bekövetkezett kedvező mérséklődés után — az ez utáni években is mérsékelt lesz. Az ipar intenzív irányú fejlesztése ugyanis nem jár olyan mérvű létszámnövekedéssel, mint eddig, javulni fog a szövetkezeti parasztság anyagi helyzete is, amely szintén csökkenti az elvándorlást. A mezőgazdaságban kialakult munkaerőhelyzet javítása céljából nagyobb gondot kell fordítanunk a fiatalok visszatartására. Falusi ifjúságunk nagy része városba törekszik. Pedig a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kiépítésével a mezőgazdaságban is egyre inkább olyan feltételeket kell és talán tudunk is teremteni, amelyek nem rosszabbak annál, mint amit az iparban, építőiparban, vagy a népgazdaság más területein találhatnak fiataljaink. Ma már egyre több az olyan szövetkezet, ahol a kereset is megfelelő. Ezért hasznos lenne, ha Szövetkezeteink vezetői, a pártszervezetek, a falusi KISZ-szervezetek többet tennének azért, hogy a fiatalok otthon érezzék magukat a szövetkezetben. Fiataljaink pedig az általános iskola elvégzése után kapcsolódjanak be minnél többen a mezőgazdasági munkába. A mezőgazdaságban is szükség van a legkülönbözőbb szakmákban tanulókra, s nem járnak rosz- szul azok, akik ezt a pályát választják. Nagyüzemeink segítsék elő a középiskolát elvégző, de tovább nem tanuló fiatalok elhelyezkedését is, törődjenek foglalkoztatásukkal. A mezőgazdaságban soron levő munkák elvégzése — a munkacsúcsok idején is — természetesen a mező- gazdasági dolgozók feladata. Azonban a tervezett gépesítési színvonal megvalósulása esetén is a mező- gazdasági dolgozók szorgalma, a családtagok lehető legteljesebb bekapcsolódása mellett is — főleg az őszi munkacsúcsok idején — a mezőgazdaságnak kisegítő munkaerőre van szüksége. — éppen ezért ott, ahol szükséges, az iskolai szünetekben, de ősszel is, a tanuló ifjúság nagy tömegeit szervezetten hell bevonni az összezsúfolódott mezőgazda- sági munkákba, főleg a gyümölcs-, szőlő-, és zöldségbetakarításokba. A korszerű nagyüzemi gazdálkodás erőteljes fejlesztésével, a szövetkezeti közös gazdaságok erősítésével egyidőben továbbra is változatlanul kitartunk agrárpolitikánknak a háztájival kapcsolatos eddigi álláspontja és gyakorlata mellett, A háztáji gazdaságoknak még hosszú időn keresztül fontos szerepük lesz a parasztcsaládok ellá- sában, sőt számos élelmiszerből a város ellátásában, az árutermelésben is. Éppen ezért a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságát továbbra is a közös gazdaságok szerves, kiegészítő részeként kezeljük. A mezőgazdaságban a tervezés fejlesztésével és a felvásárlási árak emelésével már az idén megtörtént a mechanizmus reformjával kapcsolatos első döntő lépés. A kedvező hatás máris érezhető. Növekedett a szövetkezetek _ érdeklődése mindenekelőtt a szarvasmarha-tenyésztés iránt. Erre mutat az is, hogy az eladásra kínált borjak és növendékek igen hamar gazdára találnak. Különösen kedvező hatást váltott ki a szövetkezeti parasztság körében a Központi Bizottságnak az az állásfoglalása, hogy a mechanizmus reformja során elősegítjük a garantált munkadíj mielőbbi bevezetését valamennyi szövetkezetben. Azt jelenti ez, hogy az évi részesedés nagyobb részét a szövetkezetek már év közben garantáltan és rendszeresen kifizethetik az elvégzett munka után. Nagy horderejű lépés lesz ez. Megvalósítása azonban nem olyan egyszerű, ahogyan első pillanatra látszik, mert szorosan egybekapcsolódik a szövetkezetek jövedelemszínvonalát meghatározó ár- és pénzügyi feltételek továbbfejlesztésével. A garantált munkadíjazás bevezetésével továbbra is érvényben marad pártunk agrárpolitikájának az a sarkalatos elve és helyes gyakorlata, hogy a munkadíjazási formák megválasztását a szövetkezetek belső ügyének tekintjük. Szövetkezeteink alkalmazzák továbbija is széles körben az adottságaiknak legjobban megfelelő részesedési formákat: a jól bevált pénzdíjazást és eredményességi díjazást a „nádudvari módszert” a százalékos művelést és más egyszerűbb ösztönző módszereket A terméshozamok növelésének egyik fontos tartaléka például az alapvető és korszerű agrotechnikai szabályok betartása. Az a tény, hogy sokszor azonos körülmények között is igen nagy az eltérés az egyes gazdaságok eredményei között, arra vall, hogy sok hibát követnek el e téren. Az állattenyésztésben a terv kifejezetten számol azzal, hogy gazdaságaink a termelést igen jelentős részben a szaporulat javítása, a takarmányok jobb hasznosítása, a hizlalás! idő rövidítése útján a költségek csökkentése mellett növelik. A természeti feltételek miatt a mezőgazdaságban még nagyobb szerepe van annak, hogy a termeléshez szükséges anyagok, gépek időben az üzemek rendelkezésére álljanak, mint az iparban. A kombájnra például nyáron van szükség, nem pedig decemberben. A termelési előirányzatok kialakításánál igen komolyan számoltak a műtrágyázás, a talajjavítás, az öntözés, a ke veréktakarmány-felhasználás hatékonyságának javulásával. Ezért rendkívül fontos, hogy a szövetkezeti parasztság időben megkapja a termeléshez szükséges eszközöket. Kérjük az ipari üzemek dolgozóit, az ipari munkásokat, hogy ehhez adjanak megfelelő segítséget. Természetesen a mezőgazdasági üzemek vezetőinek és dolgozóinak szakszerűen, gazdaságosan kell felhasználniuk ezeket az eszközöket és anyagokat. A gazdálkodás hatásfokának javításában változatlanul egyik fő tartalékunk a munkafegyelem javítása. E téren jócskán van tennivalónk. Mezőgazdasági vezetőink — álljanak bármely poszton — követeljék meg a kötelességteljesítést, tartsanak rendet portájukon. Szervezzék jobban a termelést, különösen a nyári munka nagy dandárjában: a gabonabetakarításban. Az elkövetkező hetekben nagy munka vár a mezőgazdaság dolgozóira, vezetőire, hogy azt, ami megtermett, minél kisebb veszteséggel betakarítsák és biztonságba helyezzék. Gazdasági vezetőink s a mezőgazdaság valameny- nyi dolgozója a rendelkezésre álló technika jobb kihasználásával, jobb szervező munkával tegyen meg mindent az elég jónak ígérkező termés betakarításáért, az ország kenyerének biztosításáért. A harmadik ötéves terv a békés építőmunka, a mindennapos munka terve. A beterjesztett törvényjavaslat nagy, lelkesítő feladatok megvalósítását tűzi ki célul mind a termelő munka frontján — az iparban és mezőgazdaságban egyaránt — mind a kultúra területén. Érdemes, lehet és kell is dolgozni ezekért a célokért, nemcsak a kommunistáknak, hanem minden becsületes hazafinak: az ipari munkásságnak, parasztságnak, értelmiségnek, egyszóval — egész népünknek. Éppen ezért a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom. Dr. Ajtai Miklós válasza A népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat vitájában elhangzott észrevételekre dr. Ajtai Miklós referált. Az Országos Tervhivatal elnöke részletesen kitért néhány észrevételre. Többször is felmerült a vitában például Budapest túlzsúfoltságának problémája és a vidék iparosításának fontossága. Dr. Ajtai Miklós megemlítette: a gazdaságirányítás rendszerének továbbfejlesztése során lehetőség nyílik a vidéki ipartelepítést ösztönző intézkedésekre. így például mind a beruházásoknál, mind a telepítések költségeinek fedezésekor olyan anyagi kedvezményeket lehet és kell biztosítani az üzemeknek, amelyek előnyössé teszik iparilag elmaradott vidékeken az ipar- telepítést A lakásépítési terveket érintő felszólalásokra válaszolva dr. Ajtai Miklós hangsúlyozta: Az előirányzatok túlteljesíthetők. A tervezettnél több lakás kerülhet tető alá, ha építőiparunk fejlődését meggyorsítjuk, műszaki színvonalát emeljük. A mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekre áttérve, a tervhivatal elnöke kiemelte: a harmadik ötéves terv végrehajtása során jó- néhány olyan tényezővel számolhatunk, amely enyhíti a mezőgazdaság munkaerő-problémáit. Ilyen tényező például, hogy a tervek szerint a következő esztendőkben csökken az ipar elszívó hatása, hiszen az előírások szerint a termelés növekedésének 80 százalékát a termelékenység emelésével kell biztosítani. Fokozódik a mezőgazdaság gépesítése is. A gazdaság- irányítás új rendszerének bevezetésével lehetőség nyílik olyan intézkedések megtételére, amelyek anyagilag is érdekeltebbé teszik a fiatalokat a mezőgazdasági munkákban. — Az országgyűlés most lezajlott vitája alapos okkal állította a figyelem reflektorfényébe a mezőgazda- sági gépalkatrész-ellátás fogyatékosságait, s a kisgépellátásban tapasztalható hiányosságokat. Az importból származó alkatrészek folyamatos beszerzését már biztosítottuk. s alaposan meg kell vizsgálnunk, milyen feladatokat kell megoldania a hazai iparnak a még meglévő nehézségek megszüntetésében. Javulást eredményezhet egyebek között az alkatrészellátás országos gépi nyilvántartási rendszerének bevezetése. A népszaporulat aggasztó visszaesése is szóba került a parlamenti vitában. Dr. Ajtai Miklós erre reflektálva közölte: A kormány az elmúlt évben az egészségügyi miniszter vezetésével tárcaközi bizottságot hívott életre, s azzal bízta meg, hogy a népesedési problémákat, sokoldalúan, alaposan elemezze, majd munkája eredményéről tegyen jelentést a Miniszter- tanácsnak. A jelentést ez év második felében tárgyalja meg a kormány, s erről megfelelő formában tájékoztatni fogja majd az országgyűlést. Dr. Ajtai Miklós nagy tapssal fogadott szavai után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós szavazásra tette fel a terv- és költségvetési bizottság, valamint a Varga Károly és Németh Károly képviselők által javasolt módosító indítványokat. A módosításokat az országgyűlés elfogadta. A népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot — a megszavazott módosításokkal — szintén egyhangú határozattal ■ fogadta el az országgyűlés. Ezután került sor a harmadik napirendi pontra, dr. Szénási Géza legfőbb ügyész beszámolójára. Dr. Szénási Géza beszámolója Két évvel ezelőtti beszámolómban vázoltam a bűnüldöző hatóságok legfontosabb feladatait. Ezek közül ma is kiemelkedőnek tartom társadalmi összefogással a bűntettek megelőzését, az elkövetett bűntettek alapos, gyors felderítését, a jogpolitikai kormányhatározatoknak megfelelő differenciált felelősségre vonást, a szocialista társadalmi és gazdasági rendet biztosító büntető jogszabályok maradéktalan és időszerű végrehajtását, a társadalmi ellenőrzés és felelősségre vonás szélesebb kibontakoztatását. Bűnüldöző hatóságaink e feladatok végrehajtásában jelentős eredményeket értek el. örvendetes, hogy bűnüldöző szerveink érdemi munkájának színvonala javult, gyakorlatuk általában mentes a torzulásoktól. A legfőbb ügyész ezután a bűnözés és a bűnüldözés helyzetéről szólt. — A bűnözés alakulását vizsgálva meg kell állapítani, hogy a bűnözésben hosszabb idő óta mutatko- Hó csökkenő tendencia 1962-ben megállt: a bűnözés számszerű alakulását azóta, — különösen 1965-ben — általában a növekedés jellemzi. Ez a jelenség mind a bűnügyek, mind a terheltek, mint pedig a megvádolt és a bíróság által felelősségre vont személyek számának növekedésében jelentkezik. Ha a terheltek számát 1959-ben 100 százaléknak vesszük, akkor 1962- ben ez az arány 80,7 százalékra csökkent, majd a fokozatos emelkedés eredményeként 1965-ben már 92,5 százalék. Legnagyobb emelkedés 1965-ben a népgazdaság elleni bűntettek kategóriájában volt. Itt a terheltek száma 1964-hez viszonyítva 19G5-ben 38,2 százalékkal, a bűntettek száma pedig 57,2 százalékkal emelkedett. A turista- forgalom fellendült és ezzel összefüggésben több volt elsősorban a csempészés, a vám bűntett, az üzérkedés és az ember- csempészés. Míg az arra hivatott szervek feljelentésére üldözhető — a gazdálkodás rendjét sértő — bűntettek elkövetői egyes helyeken egyáltalán nem, máshol csak elvétve kerültek bíróság elé. — Figyelmet érdemel, hogy 1965-ben — 1964-hez viszonyítva — 16 százalékkal emelkedett a társadalmi tulajdon elleni bűntettek száma, amely az ösz- szes bűntettek hatvan százalékát teszik ki. A laza ellenőrzés miatt még mindig akadnak olyanok, akik éveken át büntetlenül dézsmálják a társadalmi tulajdont — A bűnüldöző hatóságok továbbra is fontos feladatuknak tekintik az állam biztonságának védelmét. Mint a tisztelt országgyűlés előtt ismeretes — mondta — az 1963- ban hozott amnesztiarendelet következtében az államellenes bűncselekmény miatt elítéltek csaknem valamennyien szabadlábra kerültek. Többségük munkát vállalt, igyekezett beilleszkedni társadalmunkba. Közülük azonban né- hányan — egy-két esetben csoportba verődve — folytatták rendszerellenes tevékenységüket, amely miatt korábban elítélték őket. Ezeket a személyeket újból leleplezték és bíróság elé állították. Egyébként 1964-ben államellenes bűncselekmény miatt 216, 1965-ben pedig 330 személyt állítottunk bíróság elé. — Ifjúságunk túlnyomó része becsülettel megállja helyét a szocializmus építésében, számbelileg csekély hányada azonban a bűnözés útjára tér — folytatta. A bűncselekményt elkövető fiatalkorúak száma ugyan az ifjúság egészéhez viszonyítva elenyésző — körülbelül 0,8 százalékos — káros hatása mégsem becsülhető le. Továbbra is szükséges tehát a fiatalkorúak bűnözése elleni küzdelmet következetesen folytatnunk. Megállapítható, hogy a fiatalkorúak bűnözésének számszerű alakulása 1959—1964 között alig mutat változást. Ezzel szemben az elmúlt évben az előző hat év átlagához viszonyítva a fiatalkorú bűnözés körülbelül 23 százalékkal emelkedett. A bűnözéshez vezető okok közül változatlanul első helyen kell említeni a családi nevelés hiányosságaiból, az erkölcstelen, illetve rendezetlen családi környezetből, a családi környezet felbomlásából eredő hatásokat. A bűnözés ellen egyrészt a megelőzéssel kell küzde- nünk..< Megelőzés szempontjából kiemelkedő jelentőségű az utógondozás! A nem kielégítő utógondozás egyik következménye, hogy az intézetekből, börtönökből szabadult fiatalkorúak túlnyomó része abba a környezetbe kerül vissza, amely rá nézve korábban is veszélyes volt, s így gyakori a visz- szaesés. A közlekedési balesetekről szólva Szénási Géza hangoztatta: 1965-ben — 1964 adataihoz viszonyítva — 23,7 százalékos emelkedés állapítható meg. — A tervezett jogszabályi rendelkezések közül kiemelkedőnek tartom azokat, amelyek tovább bővítik a büntetőjogi felelősségre vonást helyettesítő fegyelmi eljárások körét. Az állami és szövetkezeti vezetők a jövőben jogosultak lesznek arra, hogy az általuk vezetett vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak — a munkaviszonnyal összefüggésben elkövetett, a társadalmi tulajdont kisebb mértékben károsító, valamint egyéb — bűncselekményeit is büntető feljelentés nélkül, fegyelmi hatáskörükben, fegyelmi büntetés kiszabásával bírálják el. — Az ügyészség évenként mintegy 7 ezer olyan vizsgálatot tartanak az államigazgatási szerveknél, vállalatoknál, szövetkezeteknél, amelyek során a törvényesség szempontjából ellenőrzik az államigazgatási ügyek elbírálására, a dolgozók munkaviszonyból, vagy szövetkezeti tagsági viszonyból eredő jogaira és kötelességeire, a gazdálkodó tevékenység jogi rendjére, valamint egyéb fontos kérdésekre vonatkozó jogszabályok gyakorlati alkalmazását. — Az ügyészségek évek óta rendszeresen vizsgálják a tanácsi szakigazgatási szerveknél az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény alkalmazását. E vizsgálatok — amelyek általában kedvező eredményt hoztak — felhívták a figyelmet néhány olyan tényre is, amelyek nehezítik az államigazgatási szervek munkáját, illetőleg akadályozzák a törvényesség további megszilárdulását Ilyen mindenekelőtt az a jelenség, hogy egyes, nagy gonddal előkészített törvények végrehajtási rendeletéit az illetékes minisztériumok indokolatlanul lassan készítik el. Az építésügyről szóló 1964. évi 3. törvény például 1965. január 1-én lépett hatályba, de a telekalakítás részletes szabályait megállapító miniszteri rendelet máig sem készült el. Dr. Szénási Géza miután foglalkozott a munkaügyi döntőbizottságok tevékenységével hangsúlyozta, hogy az ügyészi szervek figyelmet fordítanak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek működését szabályozó törvényes rendelkezések érvényesítésére is. Az ilyen témakörben végzett vizsgálatok közül különösen fontos és hasznot volt a tanácsi szervek irányító tevékenységének, a tagsági viszonyból eredő jogviták eldöntésének, valamint a tsz-ek gazdasági melléktevékenységének törvényességi vizsgálata. Egészében véve megállapítható, hogy a termelőszövetkezetek gazdasági fejlődésével párhuzamosan szervezeti működésük tovább szilárdult és egyre jobban kibontakozik a szocialista szövetkezeti demokrácia. A termelő- szövetkezetek vezető szervei és az irányítást gyakoroló tanácsi szervek körében erősödik a törvényes rendelkezések megtartása iránti törekvés. Jól mutatja ezt többek között az is, hogy a tagok és a szövetkezet közötti jogvitákban az anyagi jogszabályok megsértése ritkábban fordul elő. Nem ennyire kielégítő azonban a helyzet az eljárási szabályok megtartása terén. Mind a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének, mind a törvényes működés biztosításának nagy jelentősége van a termelőszövetkezetek gazdasági feladatainak ellátásában is. Tapasztaltuk egyébként, hogy az utóbbi időben néhány volt kizsákmányoló elérkezettnek látta az időt, hogy visszaköveteljen Olyan földet, malmot, darálót, házat, stb, amelyet már régóta állami tulajdonba vettek és azt használatra az állami gazdaságoknak, a termelőszövetkezeteknek adtak át. Egy-egy hibás döntás is hozzájárulhatott ahhoz, hogy néhány volt kizsákmányoló így felbátorodott. Mélységesen tévednek azonban és elszámították magukat ezek az urak, ha azt hiszik, hogy visszájára lehet fordítani a népköztársaság törvényességét, a rendszer védelmét szolgáló rendelkezéseket — mondotta Szénási Géza, majd így fejezte be beszédét: — Az ügyészi munka legfőbb céljának azt tartjuk, hogy — az áll | ni és társadalmi szervek támogatásával — segítsük az új gazdasági reform megvalósítását. Kérem jelentésem elfogadását — mondta befejezésül dr. Szénási Géza. Az országgyűlés dr. Szénási Géza beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Az ülésszak befejezte munkáját. Vass Istvánná erőt, egészséget kívánt n képviselőknek, s az ülést bezárta.
