Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-26 / 150. szám
Ä sikeres burgonyatermesztés Az orvos tanácsai: * • • érdekében írta: Dr. Westsik Vilmos Kossuth-díjas Üdülés előtt Július következik és tókor szabadul fel legtöbb tarló, ezért már júniusban kell szólnunk a csillagfürttel végzendő zöldtrágyázásról a sikeres burgonyatermesztés érdekében. Ha júliusban elegendő eső van, vagyis a talaj a szántás mélységéig beázik, akkor már júliusban elvethetjük a csillagfürtöt, mert az ebben a hónapban vetett csillagfürt adja a legnagyobb zöldtrágyatömeget és gyűjti a legtöbb nitrogént. Ha azonban száraz lenne július, akkor jobb eredményt érünk el az augusztusi vetéssel. De legkésőbb augusztus 22-ig el kell vetnünk a csillagfürtöt. Ez a gyakorlatban megfelelőnek bizonyult, mert ha július hava száiaz, akkor rendszerint augusztus 5-e, de legkésőbb 18 és 22 táján szoktak bekövetkezni a ki- adósabb esők. A csillagfürt tarlóvetési technikájára nem térek ki, mert ezt már számos cikkben és előadásban közöltem. Elolvasható ez részletesen az 1965 évben megjelent könyvemben is, melynek ríme: „Vetésforgókísérletek homoktalajon”. Most olyan irányelvekre térek ki, amelyek figyelembe vétele fontos az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek irányítói, a brigádvezetők számára. Sokszor halljuk, hogy a tarlózöldtrágyázás a Nyírségben a szélsőséges időjárás miatt több évben nem sikerül, és ezért a nagyüzemi gazdálkodásban nem nagy jelentőségű. Ezt a felfogást nem tudom helyeselni, éspedig a sikeres burgonyatermesztés érdekében nem. A Nyíregyházi Homokkísérleti Gazdaság 30 éves üzemi adatai szerint, ha tízéves időszakot veszünk alapul, akkor a tarlóba vetett csillagfürt három évben sikerül jól, három évben közepesen, két évben gyengén, és két évben sehogy sem a nagy aszály miatt. Reálisan megítélve a való helyzetet el kell ismernünk, hogy egy nagyüzemi gazdaságban nem lehet olyan pontosan figyelemmel kísérni a csillagfürt tarlóba vetésének minden részletét, mint egy kísérleti gazdaságban. Azt azonban el kell fogadnunk, hogy egy tízéves időszakot alapul véve, még a nagyüzemi gazdaságokban is három évben jó, és három évben közepesen sikerül a tarlóba vetett csillagfürt, és a sikertelen négy év sem jelent hátrányt a talajerőgazdálkodás szempontjából. Számtalan kísérleti adatunk igazolja azt a tényt, hogy a sikertelen években is az elvetett csillagfürt révén elértünk holdanként egy mázsa szemes rozs és három mázsa burgonya-termés- többletet. Uzemtani szempontból ez nem jelentékeny terméstöbblet, de mégis nagy jelentőségű talajélettani, tehát talajbiológiai és talajerőgazdálkodási szempontból. Vajon miért? Azért, mert a gyakorlati értelemben vett sikertelen négy év nem hanyatló irányú, hanem egyensúlyfenntartó. Ennek következtében a három év jól sikerült és a három évben közepesen sikerült tarlóvetésű csillagfürt igen jó lendületbe hozza a talajerőt éspedig elsősorban a sikeres burgonyatermesztés érdekében. így tehát a Nyírségben ilyen üzemtani felfogással kell elbírálnunk a csillagfürttel végzett tarlózöldtrágyázást. Ez a sikeres burgonyatermesztés alapfeltétele a nagyüzemi gazdaságokban is. A Nyíregyházi Homokkísérleti Gazdaság 30 esztendős üzemi adatai igazolják azt a tényt, hogy a csillag- fürttel zöldtrágyázott burgonya lényegesen jobban bírja a szárazságot, mintáz istállótrágyázott. Másrészt a zöldtrágyázott kísérleti vetésforgóinkban a burgonya minden évben egészségesebb volt, mint az istálló vagy szalmatrágyázott vetésforgóinkban. De mindezt igazolják a gyakorlati ' életben gazdálkodók évtizedes tapasztalatai is. Tehát meggyőződhetünk arról, hogy a csillagfürttel végzendő tarlózöldtrágyázásnak burgonya alá igen nagy jelentősége van és ezt a mai nagyüzemi gazdálkodási rendszerek keretében sem szabad elhanyagolnunk, vagy lekicsinyle- lenünk. Különösen nem a Nyírségben. A csillagfürt és a burgonya nagyon érzékeny növények az előveteménnyel szemben. Ebből következik, hogy ezek tartós, jó eredménnyel csakis egy szakszerűen összeállított vetésforgó keretében termeszthetők. A mai viszonyok között azonban egy szakképzett és jó gyakorlati érzékkel bíró gazdasági vezető nem ragaszkodik mereven egy előírt vetésforgóhoz, hanem azt a helyi adottságok követelményei szerint fogja beosztani úgy, hogy a vetésforgó keretében mind a csillagfürt, mind pedig a burgonya a legjobb besorolást kapja. Különösen a Nyírségben kell szigorúan szem előtt tartanunk azt, hogy magnak termesztett csillagfürt burgonya után ne következzék. Ha ezt a hosszú évi kísérletek alapján leszűrt megállapítást nem tartjuk be komolyan, akkor 5—6 év múlva olyan nagymértékben szaporodik el a „Fusarium Oxysporum” nevű talajgomba, hogy évek hosz- szú során át megbetegszik a csillagfürt és a burgonya gyökérzete. Ennek következtében nem ad aztán jó termést éveken át sem a magnak termesztett csillagfürt, sem pedig a burgonya. Amilyen nagy áldás a csillagfürt a Nyírségben, olyan nagy mértékben el is ronthatjuk vele a burgonyatermesztést, ha a növényi sorrendet hibásan, tehát nem szakszerűen állítjuk össze. De a zöldtrágyázási célból tarlóba vetett csillagfürt sem következhet személyes egyéni felfogás szerint sűrűn egymás után. Ennek is megvannak a természetes szabályai. Nyilvánvaló tehát, hogy a kellő szaktudással rendelkező gazdaságvezető igenis okszerű vetésforgó szerint fog gazdálkodni, ha tartósan, tehát hosszú éveken át jó terméseket akar elérni. Ez pedig a sikeres burgonyatermesztésre vonatkozik, ami a Nyírség legnagyobb érdeke a laza homokalajo- kon, szántóföldi növény- termesztés szempontjából. Minél gyengébb a talaj, annál inkább szükség van a helyi adottságokhoz igazodó vetésforgókra Szólnom kell arról is, egyesek nélkülözhetőnek vélt* a vakáció: sok tízezer gyermek, fiatal korú, a kötöttségek alól felszabadulva élvezi a szünidőt, szórakozik. Több évi tapasztalat szerint a nyári időszakban növekszik a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma is. Kérdéssel fordultunk a fiatalkorúak bűnözésével és az ifjúságvédelemmel foglalkozó illetékes szervekhez: minek tulajdonítható ez a kedvezőtlen jelenség? — Mindenekelőtt a szülők fokozott felelősségét kell hangsúlyoznunk. A szülők egy része nem ellenőrzi fokozottabb mértékben gyermeke szórakozását a nyári szünidőben, s sok esetben hiszékenységet is tanúsít, amikor a gyermek — különböző indokokkal — napokra kér eltávozásra engedélyt. Sokszor még az indokokat sem ellenőrzik... — Meg kell jegyezni, hogy a szülői felügyelet és a nyári foglalkoztatás nem választható el a nevelés egész folyamatától. Gondos szülők gyermeke nemcsak azért kevésbé veszélyeztetett nyáron, mert biztosítlik a szerves trágyázást, mert okszerű műtrágyázással is lehet jó eredményeket elérni. Kétségtelen, hogy az egészséges és jó összetételű mezőségi talajokon csupán műtrágyázással is lehet jó eredményeket elérni, de csak egy bizonyos ideig és azután beáll a hanyatlás, s a belőle eredő sok hiba, melyek csak hosszabb idő múlva hozhatók helyre. Természetesen, az egyoldalú, tehát a gyenge összetételű talajoknál, amilyenek a nyírségi laza homoktalajok is, a nem megfelelő agrotechnika káros következményei jóval korábban jelentkeznek és könnyebben felismerhetők. A mai agrártudomány álláspontja az, hogy az istállótrágyázás, és ahol annak alapfeltételei megvannak, a zöldtrágyázás is, nem nélkülözhetők. De mindkét szerves trágyát egybe kell kapcsolnunk, korszerű ásványi vagyis műtrágyákkal. Ha az említett két szerves trágyából kevés jut a szántóföldre, akkor nagyobb adago- lású műtrágyázást kell igénybe vennünk, éspedig mind a háromféle műtrágyából, vagyis nitrogén, foszfor és káli műtrágyákból. Az agrártudomány szükség esetén nem zárja ki az egymagában alkalmazott műtrágyázást, míg a gazdasági üzemegység szerves trágyához nem jut. De ennek bekövetkezése után mind a kettőt egybe kell kapcsolni. A Nyírségben elég gyakran találkozunk olyan helyzettel, amikor a termelő- szövetkezet eleinte nem rendelkezik elegendő istállótrágyával, sőt nincsen vetőmagja sem a zöldtrágyázások megvalósításához. Ebben az esetben oktalanság lenne az egymagában alkalmazott és a kellő szakszerűséggel összeállított műtrágyázást igénybe nem venni. A Nyírségben még a laza homoktalajú szövetkezeti gazdaságokban is vannak olyan dűlők, amelyek talaja jobb összetételű. Ide kell az istállótrágyát elsősorban kivinni az ipari és a takarmánynövények alá. Ezzel szemben a laza homokokon is jól díszlő burgonyának, zöldtrágyázást biztosítunk okszerű műtrágyázással. Ilyen üzemi beosztással lehet kevés Istállótrágyával is tartósan jó terméseredményeket elérni. Végezetül megjegyezni kívánom, hogy tanácsaim a száraz gazdálkodásra vonatkoznak. öntözött területeken más irányelvek szerint kell a növénytermesztést beosztanunk. ják foglalkoztatottságát, hanem elsősorban azért, mert a nevelési folyamat eredményeként megfelelő kapcsolat alakult ki szülő és gyermek között. — Hallhatnánk néhány példát a büntető ügyek anyagából? — Hat fiú és négy lány azzal az indokkal kaptak engedélyt szüleiktől balatoni utazásra, hogy KISZ- táborba mennek. Valójában erről szó sem volt. Béreltek egy nagy sátrat és leutaztak a Balatonhoz. Otthonról kevés pénzt hoztak, hiszen a KISZ-táborba nem kell. Élelmezésüket azonban biztosítaniok kellett, ezért bűncselekményeket követtek el. Szüleiknek még üdvözlő lapokat is küldtek a Balatonról, amelyben azt írták, hogy nagyon jól érzik magukat a táborban. A szülők nyugodtak voltak. Néhány napi balatoni tartózkodás után, — egyik szórakozásuk alkalmával részegen, összeverekedtek, s rendőrségi beavatkozásra került sor. így derült fény arra, hogyszüIdegrendszerünk egyensúlya, a testi és a szellemi energiák megőrzése, a munkaképesség fokozása szükségessé teszi, hogy évenként néhány hétre kikapcsolódjunk mindennapos munkánkból, megszokott környezetünkből: üdülni menjünk. Igen ám, de hová? A városi ember a természetbe vágyik, a falusi pedig a városba, mert szabadsága idejét mindenki ott akarja eltölteni, ahová az év többi részében nem juthat el. Ahhoz, hogy az üdülés valóban egészségünket szolgálja, szabadságunkat olyan vidéken kell eltöltenünk, amely számunkra a legmegfelelőbb. Hogy melyik az a vidék, azt csak orvos mondhatja meg, aki jól ismeri szervezetünket, ismeri életünk, illetve betegségeink történetét. Az orvos- tudománynak ez az ága a régi orvosok évezredes tapasztalatait a legmodernebb mérőeszközök adataival összevetve vizsgálja a különböző vidékek éghajlatának az emberi szervezetre kifejtett hatását. Kímélő és ingerkílma Az orvostudomány kímélő és ingerklímát ismer. Az első a kimerült szervezet pihentetését szolgálja, a második pedig az alkalmazkodóképesség edzésével növeli testünk ellenállóképességét. Az élő szervezetek és a klíma kapcsolatát vizsgáló tudomány pontos választ tud adni arra, hogy egy bizonyos vidék éghajlata ingerlő, vagy kímélő hatást gyakorol-e az emberre általában. De azt, hogy egy meghatározott, akár egészséges, akár beteg egyén esetében milyen klímahatás a legelőnyösebb, csak orvos döntheti el. Annál is inkább hangsúlyozni kell ezt, mert a puszta diagnózis, a betegség neve még nem elég a gyógyüdü- lés meghatározásához,' hiszen ugyanazon betegség különböző stádiumaiban éppen ellenkező klímahatás lehet kívánatos. Az alföldi klíma a kontinentális síkság jellegzetes tulajdonságaival rendelkezik. A nagy hőmérséklet ingadozások és az erős sugárzás miatt kifejezetten ingerklímának tekinthető. Valamilyen meghatározott betegségben kifejtett gyógy- hatásról az alföldi éghajlat esetében alig beszélhetünk, de vérszegény városi gyermekek fejlődését az alföldi nyaralás mindig kedvezően befolyásolja. Hasonlóképpen inkább az egészségesek üdülését, mint a betegek gyógyítását szolgálja a tóparti klíma is. A nagy tavak éghajlatának az emberi szervezetre gyaleiket félrevezetve tartózkodtak a Balatonnál. — Gyakoribb azonban az az eset, hogy a fiatal korúak engedélyt sem kértek szüleiktől. Az egyik fiatalkorú például szülői engedély nélkül utazott le a Balatonra. Pénze nem volt. Tihanyban a Motel előtt sétált, látta, hogy nyitva van az egyik ablak. Bemászott és egy külföldi állampolgár bőröndjével jött ki. A hajóállomáson a rendőrnek feltűnt a kopott öltözetű fiatal korú, az elegáns bőrönddel. Igazoltatta és előállította. — A nyári szabad idő helyes felhasználásának megszervezésében kétségtelenül nagyon sokat tehetnek az iskolák. Legtöbb helyen például minimális költséggel meg lehet oldani a szervezett foglalkoztatást, — a szabadban különféle sportfoglalkozásokkal, sakkversenyekkel, kirándulásokkal, stb. Véleményünk szerint jobban be kellene vonni az úttörő- mozgalmat is —• mondották befejezésük — I—é — korolt hatását nálunk főleg a Balatonnal kapcsolatban tanulmányozták, de az itteni tapasztalatok a Velencei-tóra és a Fertő-tóra is vonatkoztathatók. 4 Balatonnak vagy tengerparton? A tóparti klíma jellegzetessége a nagy vízfelület bizonyos hőmérsékletet kiegyenlítő hatása és a csökkent felhőképződés, ami a napsütéses órák számát növeli. A hullámzó vízről visszaverődő napsugár az ibolyántúli sugarak hatékonyságát fokozza, ami nemcsak a bőr szép lebarnulását eredményezi, hanem gyors leégést és napszúrást is okozhat. A Balaton menti üdülés tehát erős inger a szervezetre, ami a gyermekek fejlődését és az egészséges felnőttek szervezetének regenerálódását elősegíti ugyan, de betegek számára káros lehet. A tengeri fürdő lényegesen különbözik minden más fürdésmódtól. A tengervíz hőmérséklete a tetemes sótartalom és a víz állandó mozgása miatt nem olyan lényeges, mint az édes vízé. A tengerben az úszás az erős hullámverés miatt alig lehetséges, ezért inkább csak merülésről és a hullámokkal való játékról lehet szó. Ilyen megterhelésnek viszont csak a teljesen egészséges ember szervezetét szabad kitenni. A tengerparti éghajlat emellett erősen ingerlő hatású, tehát semmiféle hevenybetegségben szenvedőnek nem ajánlatos. A Keleti-tenger partját csak a legmelegebb nyárban, a Földközi- és a Fekete-tengeri üdülőket pedig inkább ősszel ajánlatos felkeresni. Erdő mellett nem jó lakni? Az erdő hőmérsékletet kiegyenlítő, szelet felfogó, A József Attila Megyei Művelődési Ház 1955-ben alakította meg énekkarát A hatvan tagú vegyeskórus tagjai pedagógusok, munkások, hivatali dolgozók. A .kórus fennállása óta sok elismerést szerzett működésével. Szerény munkásságukat az ország megyéiben, a fővárosban lezajlott nyilvános szereplések, s a közelmúlt években, Ukrajnában adott nyolc hangverseny is fémjelzi. A vegyeskórus a klasszikus és a mai magyar zeneirodalom lelkes és következetes tolmá- csolója, s 10 éves működésének jutalmául méltán kapta meg 1965-ben a Művelődésügyi Minisztérium Szocialista Kultúráért érdemérmét. A legnagyobb sikert a napokban aratta a nyíregyházi kórus. Részt vett a Szombathelyen, a Szombat- helyi Haladás kórus hetvenéves működésének jubileumi hangversenyén, melyet az országos, minősítő dalostalálkozóval kötöttek egybe. A nagyszabású rendezvényen nagyszerűen helyt álltak a szabolcsi dalosok, s a részt vevő huszonöt kórus közül talán a legnagyobb sikert aratva megszerezték a zsűri által kiosztott négy aranykoszorú egyikét. Pedig nem volt könnyű dolguk Szombathelyen. Szereplésükről Tar- czai Zoltán ének és zenetanár, a kórus karmestere a következőket mondta. — Talán az összes résztvevők közül nekünk volt legnehezebb dolgunk, hiszen az utolsó nap utolsó számaként éjjel 11 óra körül kerültünk sorra. A kórus tagjai azonban hihetetlen lelkesedéssel, önfegyelemmel teljesen le tudták vetkőzni az érthető ideg- feszültséget, s olyan jól nedvességtároló tulajdonsága miatt — főleg nyáron, —kifejezetten kímélő jellegű, és mint ilyen, alkalmas a magas vérnyomás, a gyomorfekély, asztma, pajzs- mirigy-túlműködés és más hasonló jellegű betegség kezelésére. A középhegységi klíma 500 és 1200 méter magasságban található. A sugárzás itt erősebb, mint az erdős-dombos vidéken, de a szélvédettség csökkenti az izgató hatást. Ez az éghajlat tehát az ingerlő és a kímélő tényezők keverékét nyújtja, ezért súlyosabb betegségek utáni lábadozás, valamint ideges állapotok esetén előnyös. Hegyvidékeink túlnyomó része ebbe a csoportba tartozik. Legjellegzetesebb példája talán Mátraháza, de ilyen tulajdonságokkal rendelkezik Dobogókő is, Asztmások: a hegyekbe ! A magas hegység! klíma alkalmas asztmás betegek, a gümőkór bizonyos formáinak és a pajzs mirigy- túlműködés enyhébb alakjának kezelésére. A szabadságot úgy kell tehát eltölteni, hogy abból kapjon a városi ember, amihez máskor szűkén jut: friss levegőt, nyugalmas csendet és alkalmat izmainak alapos megmozgatására. Lehetőleg minél kevesebb legyen a szabadság- idő alatt abból, ami máskülönben az életben körülveszi az embert. Rosszul pihen az, aki mindennapi életéből szakmai olvasmányait, vagy kártyapartnereit is magával viszi az üdülőbe, mert így a hely- változtatáson kívül végeredményben semmi egyéb nem történik vele. énekeltek, mint talán még soha. Jellemző erre, hogy műsorunk befejezése után a zsűri is megtapsolt bennünket. Mindenképpen nagy élmény volt ez a szereplés. Kóródi László, a kórus egyik szervezője a következőkkel egészítette ki a karmester talán túlságosan is szerény nyilatkozatát. — Teljesen megérdemelten jutott nagy sikerhez énekkarunk Szombathelyen. Nem véletlenül jutottak hozzá a magas minősítéshez, az hosszú évek fáradságos munkájának gyümölcse, s mind a kórus tagjainak, mind a karmesternek lelkiismeretes munkáját dicséri. A művelődési ház vezetősége is nagyon örül a nagyszerű sikernek, hiszen az aranykoszorú fokozat országos jellegű eseményeken való részvételre, s külföldi vendégszereplésre is jogosít. Az immár országos hírűvé vált nyíregyházi vegyeskórus tagjainak nem volt könnyű dolguk, hiszen együttesük öntevékeny. A kórus tagjai napi munkájuk elvégzése után, szabad idejüket feláldozva gyűltek össze hetenként kétszer a próbákra, s ezek mellett a szereplésekre. A rendszeres próbák önmagukban is kitartó, fáradságos munkát jelentettek; S a kórus tagjai közül nagyon soknak még meg kellett harcolni a téves nézettel is. mely munkahelyükön a korukban való szereplésüket olykor bizony ellenezte. Szívből üdvözöljük a József Attila Megyei Művelődési Ház öntevékeny, aranykoszorú fokozattal kitüntetett vegyeskórusát, s kívánjuk, hogy további sikerekkel öregbítsék megyénk jó hírnevét. B. It, A szünidő veszedelmei és a szülők felelőssége Dr. Sándor Róbert Egy országos hírű nyíregyházi kórus
