Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-25 / 149. szám
Az oi*szággyíilés pénteki ülése Kádár János, Gáspár Sándor és Cseterki Lajos elvtársak az ülésen. (Folytatás az 1. oldalról) hogy — várakozásunknak megfelelően — e téren is javulás következik be. Ami a termelés gazdaságosságát illeti, szintén biztatóak a jelek. A termelés jobban összhangban van a szükségletekkel, s a készletek emelkedése nem túlzott. Az év elején hozott bér jellegű intézkedéseink kedvező visszhangot váltottak ki. Az áremelési és hasonló jellegű intézkedéseink végül is megértésre találtak, az árcsökkentéseket pedig örömmel fogadták. Jobb a lakosság ellátása A lakosság ellátása nem zökkenőmentes, vannak választéki hiányok, de ezek alapvetően nem zavarják az el. látást. Mindent egybevetve az ellátás, a hiányosságok ellenére, jobb, mint bármelyik előző esztendőben volt. Most, az árintézkedések után, azonban az emberek a hiányosságokra sokkal érzékenyebben reagálnak. Ezen nem szabad csodálkoznunk és kötelességünk minden kérdésre, felmerülő kételyre őszintén válaszolni. Az emberek úgy vélekednek: Rendben van, tudomásul vettük a húsár- emelést, de most aztán legyen hús, éspedig olyan, amilyet vásárolni akarunk. A vágóállat felvásárlási árak és a hús fogyasztói árának év elejei felemelése eddig nem hozott érezhető javulást az ellátásban. Ilyeh gyors javulással senki nem is számolt. Tudtuk, hogy egyik hónapról a másikra nagy változás nem állhat bé. Intézkedéseink csak egykét év alatt hozhatnak érezhető javulást. Az áremelés óta a kereslet egyre inkább eltolódott az eddig is nagyobb mértékben .vásárolt sertéshús irányába. A nagyobb keresletet eddig nem tudtuk maradéktalanul kielégíteni, bár erre tettünk intézkedésekét. Az első fél _ évben forgalomba hozott húsból a sertéshús aranya 65 százalék, az elmúlt év első fél évéhez képest lényegében nem változott. Az első fél évben forgalomba hozott fagyasztott marhahús az Összes húsnak kevesebb, mint 10 százaléka. A lakosság azonban ezt a mennyiséget Sem szívesen vásárolta még. Arra törekszünk, hogy a második fél évben ezt. "ä2 arányt tovább csökkentsük. Ismeretes, hogy a húsár- étfielés hatására egyes termelők az év első hónapjaiban jelentősen emelték az élő- és vágott baromfi árát Az állam az export róvásá- ra növelte a forgalomba hozott vágott baromfi mennyiségét, másrészt növelte az élóbafómfi eladását. Májusban például nyolcszorosát adták el az egy évvel korábbi mennyiségnek. ^ Ennek eredményeként javult az ellátás, az árak pedig általában a tavalyival azonos szintre mentek vissza. Ezek az intézkedések még nem fognak húsbőséget eredményezni, de fokozatosan enyhítenek az ellátás jelenlegi szűkösebb helyzetén. Összességében 1966-ban a belkereskedelem a lakosság ellátására a ^tavalyival azonos mennyiségű húst hoz forgalomba. A ruházati árcsökkentésekkel kapcsolatban hallani olyan kérdést, hogy miért nem kapni az üzletekben a leszállított árucikkeket? Egészében ezekből a cikkekből az ellátás sokkal jobb, mint eddig volt, de a kereslet ugrásszerűen megnövekedett. A ruházati cikkek forgalma az előző évhez viszonyítva januárban 13 százalékkal alacsonyabb volt. Februárban már több mint ISO százaléka, márciusbán — valamelyest csökkenve — de még mindig 118 százaléka volt az előző évinek. A Vásárlások jobban növekedtek, mint az várható volt. Minden számításunkat felülmúlta, hogy februárban a januárihoz képest nylonharisnyából másfélszeresére, konfekcionált ágyneműből, nylonzokrtibói több mint kétszeresére, kötöttáruból majdnem két és félszeresére, orkánkabátból pedig két és félszeresére nőtt a forgalom. Az utánpótlás ennél lassúbb volt, így a cikkek egy része — az árcsökkentéssel, továbbá az ipari szállítás elmaradásával ösz- szefüggésben — az ellátás javítására tett intézkedéseink ellenére is átmenetileg hiánycikké vált. Az áruhiány kiküszöbölésére igen sok intézkedés történt. A könnyűiparban növeltük a kapacitást a nyersanyagból többlet importot rendeltünk el. Gondoskodtunk a terven felüli termeléshez szükséges bér- és egyéb kiadások fedezetéről. Az ellátás további javítására fokozzuk a baráti országokkal folytatott árucserét. Az eredetileg tervezettnél több árut bocsátunk a belkereskedelem rendelkezésére, bővítjük a készáru importot. A ruházati ellátás már javul. A kereslet normalizálódik. A folyamatos ipari szállítások, valamint a rendkívüli intézkedések nyomán az ellátási hiányosságok fokozatosan enyhülni fognak. A megtett rendkívüli intézkedések mindenképpen szükségesek voltak. Egyré- szük átmenetileg rontja külkereskedelmi forgalmunk egyenlegét, de más áruk terven felüli exportjával ez ellensúlyozható lesz. Megállapítható, hogy a lakosság életkörülményei az elmúlt évekhez képeit javultak. Megfelelő a foglalkoztatottság, többet vásárolnak, nő a takarékbetétállomány. A szezonális élelmiszerek mennyisége több, ára általában alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor volt. Áttekintve gazdasági helyzetünket, elmondhatjuk, mint minden évben, most is vannak gondjaink, könnyebben és nehezebben megoldható problémáink. Ezek egy részét ez évben nem is tudjuk végleg megoldani. Sok azonban a pozitív jelenség, és bíztató, hogy ezek vannak többségben. A gazdaságirányítás reformjáról Tisztelt országgyűlés! Az idei és a jövő évi munkánkat meghatározza, hogy az 5 éves terv végrehajtásának megszervezésével egyidejűleg részleteiben is ki kell dolgozni a gazdasági élet új mechanizmusát. Sokoldalú munka szükséges ahhoz, hogy a Központi Bizottság irányelvei alapján az új gazdasági mechanizmust kidolgozzuk, bevezessük, a gyakorlati életben ellenőrizzük. Pártunk a* ellenforradalom leverése Után az ország érdekeinek jobban megfelelő gazdaságpolitikát dolgozott ki. Ennek megvalósításéra a régi mechanizmus alkalmatlan volt. Ezért a gazdaságpolitikával egy- időben jelentős változtatásokat eszközöltünk az eddig érvényben lévő gazdasági mechanizmuson is. Az azóta eltelt tíz év alatt, az élet követelményeinek megfelelően, fejlesztettük a mechanizmus elemeit, a népgazdaság egésze már szocialista alapokon nyugszik, gazdaságpolitikánk megvalósításának feltételei is megváltoztak.^ E feltételeknek megfelelően kell a jelenlegi mechanizmust to- vábbfejeszteni, most egyidejűleg egész rendszerén jelentős változtatásokat eszközölni. A Központi Bizottság határozata tudományos alapossággal fogalmazta meg a teendők összességét. A reform alapvető célja a szocializmus gyorsabb építése előtt álló — jórészt önmagunk teremtette akadályok elhárítása és a hatékonyabb gazdaságfejlesztési eszközök kidolgozása. A határozatot nagy érdeklődéssel tanulmányozzák szerte az országban. A szakemberek széles köre vizsgálja, hogy milyen tennivaló hárul rá, milyen keretek között valósíthatja meg elgondolásait, hogyan alakul munkája a jövőbén. A dolgozók többsége bízik benne, hogy a Központi Bizottság határozata, mint mindig, most is a népjólét ügyét szolgálja. Vannak — s ez természetes — agályos- kodó hangok is. Hiszen sokan még nem látják egyértelműen és világosan, mi következik a határozatból, figyelemmel erre, talán hasznos a fó vonósokat megemlíteni. A gazdasági mechanizmus reformjával azt kívánjuk elérni, hogy jobban kihasználjuk a szocialista gazdaságban rejlő lehetőségeket, szorosabb legyen a vállalati és állami érdekek egysége, kedvezőbbé váljék gazdasági fejlődésünk üteme. A Központi Bizottság határozata alapján a kormány már kidolgozta a teendők ütemtervét. Abból indultunk ki, hogy a jövő év feléig, harmadik negyedéig elő kell készíteni a bevezetéshez legszükségesebb állami intézkedéseket. Ez ad alapot arra, hogy 1968. január 1-én az új gazdasági mechanizmus életbe léphessen. A kormány munkaterve szerint a következő főbb tennivalók vannak: ki kell dolgozni a különböző időtartamú népgazdasági tervek készítésének elveit és módszereit. Időben közölni kell a vállalatokkal. hogyan készítsék a jövőben éves terveiket. í)j beruházási hitel, és árrendszer Az új beruházási rendszer kialakítása érdekében sürgősen ki kell dolgozni az általános elveket, a döntési jogköröket, az egyeztetési és jóváhagyási eljárás egyszerűsítését. Szabályozni kell a hitelfinanszírozás rendjét, a vállalatok és a finanszírozó bank kapcsolatát A már folyamatban levő beruházások közül ki kell választani, melyek megvalósítása történhet a továbbiakban is központi pénzeszközökből, s milyen feltételek mellett. Ki kell választani, hogy a folyamatban levő beruházásokból, melyeket kell hitelből finanszírozott beruházásokká alakítani. Az 1968-ban kezdődő beruházások közül meg kell jelölni a központi eszközökből megvalósítható beruházások körét. Ki kell alakítani a beruházási hitelek feltételeit, meg kell határozni a vállalatfejlesztési alap képzésének és felhasználásának módját. Ismert, hogy az új mechanizmus egyik sarkalatos tétele az árreform. Ezért az árreform irányelveire á kormány külön határozatot hozott. A termelői árak rendezését úgy kell szervezni, hogy a konkrét árak megállapítása valamennyi gazdálkodó egységnél folyamatosan történjék, de legkésőbb 1967. szeptember 1-ig befejeződjék. Az árrendszer átalakítása után tisztában láthatók majd a fejlesztési tennivalók, gyorsabban haladhatnak a műszaki fejlesztésben, a gyártmánystruktúra átalakításában, a társadalmi munka termelékenységének emelésében. Olyan rugalmasabb árrendszert kívánunk létrehozni, ahol az árak az eddiginél szűkebb körét határozzák meg központilag. Ennek megfelelőén lesznek rögzített hatósági árak pl. egyes alapanyagokra, alapvető fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. Lesznek hatósági megkötéssel mozgó megállapodási árak, pl. nyersanyagok bizonyos körére, a fogyasztási cikkek jelentős részére. Ez azt jelenti, hogy az árhatóság pl. Vagy maximálja az árat, vagy az adott termékcsoportra irányárat állapít meg, korlátozva az eltérés lehetőségét. Végül lesznek szabad árak, többek között félgyártmányokra, alkatrészekre, bizonyos fogyasztási cikkekre. Az árrendszer nem lesz merev, az árképzés formáit a szükségletnek megfelelően lehet és kell majd alkalmazni. Folytatva a főbb kormányzati feladatok felsorolását, megemlítem, hogy a vállalati jövedelemszabályozás és a vállalati anyagi érdekeltség új módszereinek kialakítására ki kell dolgozni az adók és a dotációk rendszerének, valamint a vállalatoknál maradó nyereség felhasználásának általános szabályait. Legkésőbb 1967. szeptember 3Ö-ig nyilvánosságra kell hozni a vállalati nyereség felhasználásának általános rendjét és konkrét mértékét. Az új hitel- és pénzforgalmi rendszer megvalósításának előfeltételeként ki kell dolgozni a forgóeszköz finanszírozás irányelveit, a vállalatok közötti elszámolás új rendszerét. A bér- és munkaügyi kérdések rendezésével kapcsolatban meg kell határozni az alkalmazandó bértételeket, a részesedési alapból fizethető jövedelemkiegészítés szabályait és mértékét, a munkaerőgazdálkodással kapcsolatos intézkedések körét, a munkaviszony jogszabályainak módosítási elveit. Ki kell dolgozni a népgazdaság különböző területén folyó műszaki kutató munkák összehangolásának rendszerét. A találmányi és újítási rendszer továbbfejlesztésére javaslatét kell kidolgozni. a tsz-ckben Az áruforgalommal kapcsolatban meg kell vizsgálni a termelő vállalatok és a készletezők, a nagykereskedelmi, a külkereskedelmi vállalatok forgalmazásának rendjét és javasolni kell a szükséges szervezeti és működési változtatásokat. A külkereskedelem területét illetően ki kell dolgozni a speciális gazdasági eszközök, a központi, a viszonylati irányítás, az export—import engedélyezés rendszerét és elveit. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek Önállóságának növelésére, ki kell alakítani a Csoporttulajdonból eredő speciális adottságok messzemenő figyelembe vételével — az új gazdálkodási, adózási és anyagi érdekeltségi rendszert. A tanácsok gazdasági tevékenységével kapcsolatban javaslatot kell tenni a különböző szintű tanácsok és az egyes tanácsi szervek gazdasági feladatainak elhatárolására, a tanácsok és a gazdasági minisztériumok együttműködésének módjára. Szabályozni kell a tanácsok szervezési rendszerét, jóváhagyási rendjét. Az állami szervek már elkezdték a münkát és a gazdasági bizottság az elmúlt héten döntött a termelői árak rendezésének legfőbb elveiről — mondotta, majd kijelentette, hogy a kormány véleménye szerint az új mechanizmus bevezetésével kapcsolatos előkészítő feladatok, az államvezetésben dolgozók jó munkájával a szükséges időre elvégezhetők. A dolgozók informálásához, a gazdasági mechanizmus bonyolultabb kérdéseiben való eligazodáshoz nagy segítséget nyújtanak a társadalmi szervek. A társadalom különböző rétegeinek, a gazdasági vezetés különböze szintjein dolgozóknak más és más jellegű problémáik, helyenként kételyeik vannak és lehetnek még hosz- szabb ideig. Ezekre is vá-* laszt kell adni. Az új gazdasági mechanizmus alapvető vonósainak megmagyarázása még előttünk álló feladat, de egyre inkább előtérbe kerül a kiadandó új állami határozatok ismertetése, magyarázása is. Nem elégséges azonban a magyarázat, aktivizálni kell az embereket, hogy a határozat szellemében dolgozzanak. Ez azt is jelenti, hogy a most előttünk álló gazdasági feladatokat igyekezzünk nagyobb felelősséggel, jobb hatásfokkal végrehajtani. Ügy végezzük munkánkat, úgy teljesítsük 1966. és 1967 évi népgazdasági terveinket, hogy ezzel is előkészítsük a reform 1968 évi bevezetését, A gazdasági mechanizmus reformja nem csupán gazdasági, hanem jelentős politikai fejlődést is eredményez. Növekszik közéletünk demokratizmusa. Bővül a dolgozók szerepe a gazdálkodás irányításában és ellenőrzésében. Fokozódik a szorgalmasan és jól dolgozók, a nagyobb szak- képzettséggel rendelkezők munkájának megbecsülése. Következetesebben érvényeAz országgyűlés péntek délutáni ülésén felszólaló Sárfi Rózsi Szabolcs megyei képviselő a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásáért emelt szót. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel a kérdéssel különösen most, ez új gazdaságirányítási rendszer bevezetésekor körültekintően kell bánni, nem szabad engedni, hogy az üzemek, a vállalatok megpróbáljanak szabadulni a csökkent munkaképességűvé vált dolgozóktól. Egyrészt szükség van szigorú rendszabályokra, másrészt pedig a vállalatokat jó lenne érdekeltté tenni a munkában megsérültek, esetleg megrokkantak, tehát kisebb teljesítményű, vagy nem minden területre alkalmas dolgozók foglalkoztatásában. Akiket semmiképpen sem tudnak üzemekben elhelyezni, azoknak adjanak a korábbinál több lehetőséget bedolgozó munkára. valamint szövetkezeti, háziipari és szociális fóglálkozáSra. Ennek érdekében fogjon össze minden érdekelt tárca. sül a szocialista bérezés elve. Az állami és a gazdasági élet minden területén új munkastílus honosodik meg. A személyes felelősség, a politikai meggyőződés, az új iránti fogékonyság szerepe jelentősen megnő. Most, az átmenet időszakában, tehát 1967 végéig, a mechanizmussal kapcsolatban elsősorban arról kell a közvéleményt tájékoztatni, hogy mi történik az irányelvek alapján, a konkrét tennivalók kidolgozása érdekében. A közvélemény erejét is fel kell használni arra, hogy a Központi Bizottsági határozat szellemét a lehetőségekhez képest már most a napi feladatok megoldásában érvényesítsék. Ez persze nem jelenti, hogy már olyat lehetne követelni, ami még csak az irányelvekben szerepel, de hieg- engedhetetlen. hogy azzal ellentétes szellemű intézkedések történjenek. Azzal számolunk, hogy az az új mechanizmus előnyei már a kidolgozás során felszínre kerülnek és a végrehajtásban érvényre jutnak, s ez mielőbb új lendületet visz a szocializmust építő munkába. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az új gazdasági mechanizmus segítségével, a mostani terV- törvényben javasoltnál nagyobb feladatok elvégzésére leszünk képesek. Kérem á tisztelt országgyűlést, hogy a kormány által beterjesztőt! III. ötévé* tervre vonatkozó törvényjavaslatot fogadja el és bízza meg a kormányt az éves tervek kidolgozásával és menet közben a terv végrehajtása érdekében szükséges intézkedések megtételével. Következő témaként Sárii Rózsi kitért a termelőszövetkezeti parasztság egészségügyi. azonbelül is elsősorban fogászati ellátásának gondjaira. Régi fogyatékosságot, régi kérdést tett szóvá: gondoskodjanak kellő számú fogorvos letelepítéséről vidéken, biztosítsanak részükre megfelelő lakást és rendelőt. Örömmel és megelégedéssel nyugtázta ä képviselőnő, hogy az országgyűlés szociális és egészségügyi állandó bizottságának javaslatára ki. bővítették a törvénytervezetet azzal a gohdölattal, hogy: „Fejleszteni kell az öregek és arra rászorulók támogatásával irányuló szociális és egészségügyi gondoskodást”. Megemlítetté, hogy ennek jegyében a harmadik ötéves terv időszakában az eddigieken kívül mintegy 3700 hajlott korú ember elhelyezéséről gondoskodnak az épülő új éS a bővülő szociális otthonokban. AZ országgyűlés ma délelőtt folytatja munkáját Sárffy Rózsi Szabolcs megyei képviselő felszólalása
