Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-24 / 148. szám
XXIII. ÉVFOLYAM US. SZÄM t Ara: 50 fillér 1966. JÜNIUS 24, PÉNTEK Első nap a harmadik ötéves tervet tárgyalták a képviselők Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vétt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Janos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke benyújtotta a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, amelyet — előzetes tárgyalásra — megkaptak az országgyűlés állandó bizottságai, s szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kézhez kapták a képviselők az Elnöki Tanács jelentését is, amely az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről számol be. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Vass Istvánná ezután bejelentette, hogy az ipari bizottság megvizsgálta Klujber László képviselő interpellációját AITAÍ MIKLÓS: — amely az 1965. novemberi ülésszakon hangzott el a bauxitbányászat ügyében — továbbá az interpellációra adott miniszteri választ. Ez utóbbit, mint ismeretes, az országgyűlés nem fogadta el. Az ipari bizottság eredményéről az ülésszak során jelentést terjeszt az országgyűlés elé. Az elnök indítványára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. A népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat; 2. Az ipari bizottság jelentése Klujber László interpellációja és az arra adott miniszteri válasz tárgyában; 3. A legfőbb ügyész beszámolója; 4. Interpelláció. Ezután napirend szerint dr, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette a harmadik ötéves tervről szóló törvényjavaslatot A harmadik ötéves terv szerves folytatása a párt és a kormány eddigi gazdaságpolitikájának A kormány az ország- gyűlés elé terjeszti az 1966 —70* évekre vonatkozó in. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. A tervjavaslat figyelembe veszi gazdaságfejlesztésünk eddigi tapasztalatait, támaszkodik a Magyar Szocia’ísta Munkáspárt Központi Bizottságának 1964. decemberi határozatában foglalt, hosszú Időre alapul szoleáló irányelvekre, szem előtt tartja a társadalmi, gazdasági építésünk legközelebbi feladatait. A törvényjavaslat alapjául szolgáló irányelveket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1966 májusi ülésén megvitatta és jóváhagyta — mondotta bevezetőben Ajtai Miklós. A III. ötéves népgazdasági terv szerves folytatása a párt és a kormány eddig folytatott gazdaságpolitikájának, amelvrjek eredményei tükröződnek az előző ötéves terv teljesítésében. A szocialista ipar termelése az előző öt év alatt 47 százalékkal emelkedett és a kitűzött céloknak megfelelően változott az ipari termelés szerkezete is. Leggyorsabban ugyanis a vegyipar és a gépipar termelése nőtt. Sikerült megfelelő módon biztosítani a lakosság iparcikkellátását. lényegében realizáltuk beruházási céljainkat és egyidejűleg 67 százalékkal emelkedett az ipari termékek (élelmiszer nélkül) kivitele. Ipari termelésünk anyagellátása, elsősorban a KGST-orszá- gokkal létesített megállapodások alapján, lényegében zavartalan volt és lehetővé tette az éves tervek rendszeres túlteljesítését is. Az elmúlt tervidőszakban sikeresen befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Mezőgazdaságunk teljesítette az átszervezés idején célul kitűzött kettős feladatot: a mező- gazdaság termelése az elmúlt öt év átlagában mintegy 10 százalékkal volt több, mint az azt megelőző öt évben. A szocialista nagyüzemek létrehozása, megalapozása időszakában is nőtt tehát a mezőgazda- sági termelés és árutermelés is, bár tervünk túlzottnak bizonyult s így a kitűzött célokat nem értük el. A mezőgazdaság — ha nem is minden tekintetben zökkenőmentesen — biztosította a lakosság élelmiszerellátását és a külkereskedelemben képviselt jelentős hányadával hozzájárult népgazdaságunk egész fejlődéséhez. A nemzeti jövedelem alakulása A nemzeti jövedelem ősz- szesen öt év alatt 25 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem 22 százalékát fordítottuk felhalmozásra. Ezen- belül — a harmadik ötéves terv készítésénél alapúi i vett árakon és konstrukcióban számítva — kereken 200 milliárd forintot fordítottunk beruházásra a népgazdaság szocialista szektorában. ami körülbelül 15— 20 milliárd forinttal haladta meg a tervelőirányzatot. A beruházások több mint háromnegyede a termelő ágazatok fejlesztését és csaknem egynegyede a kulturális, egészségügyi, szociális és kommunális ellátás, valamint a lakáshelyzet javítását célozta. A termelő ágazatok beruházásai megalapozták ai elért eredményeket, előkészítették a további fejlődést a harmadik ötéves terv időszakában és lényegesen javították a lakosság szociális-kulturális ellátottságát 282 000 lakás építésével megkezdtük 15 éves lakásfejlesztési tervünk végrehajtását. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme öt év alatt a tervezettnél valamivel nagyobb mérékben több mint 18 százalékkal növekedett: lényegében ugyanilyen mértékben nőtt a parasztság egy főre jutó fogyasztásának reálértéke is. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. Tizenhárom százalékkal nőtt a munkások és alkalmazottak száma. A társadalmi juttatások 1965-ben körülbelül egyharmaddal haladták meg az 1960. évi szintet. Mindezek alapján az egész lakosság fogyasztása öt év alatt 21 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági népesség átáramlása más ágazatokba és a mezőgazdaság szocialista átszervezése növekvő igényeket támasztott a központi árualapok iránt, ezeknek az igényeknek a belkereskedelem lényegében megfelelt. Az élelmiszereladás öt év alatt 36 százalékkal emelkedett, miközben a lakosság élelmiszerfogyasztása körülbelül 12 százalékkal nőtt Jelentősen, 23 «zúzalékkal nőtt a kiskereskedelem iparcikkeladása és ezenbelül csaknem másfél- szeresére emelkedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma. Gazdasági fejlődésünk e rövid áttekintése is bizonyítja. hogy az eltelt öt évben dolgozó népünk odaadó munkája, alkotó tevékenysége alapján népgazdaságunk tovább erősödött, az elért eredmények szilárd alapot adnak az új terv céljainak megvalósításához — mondotta, majd arról beszélt, hogy az előttünk álló időszakban mind nagyobb mértékben kell az intenzív fejlődés módszereit alkalmaznunk. Míg korábban nagyobb mértékben lehetett mozgósítani a népgazdaság munkaerőtartalékait — a mezőgazdasági munka szervezése egy ideig lehetővé, sőt szükségessé tette a munkaerő egy részének átirányítását más termelő ágazatokba —, addig ma már ilyen lehetőségekkel nem, vagy csak korlátozott mértékben rendel- kezünk. Termelés és piac Ezért abból indultunk ki, hogy a tervidőszakban növekedni fog a rendelkezésre álló eszközök felhasználásának hatékonysága. Az ipari termelés emelkedésének a korábbinál nagyobb hányada származik majd a munkatermelékenység növekedéséből, rendszeresen csökkennek a fajlagos termelési költségek. Szükséges, hogy az ipari termelés az eddiginél rugalmasabban alkalmazkodjék a belföldi és a külföldi piacok igényeihez és ezáltal a termelés mennyisége és választéka az eddiginél jobb összhangban legyen a kereslettel. A gazdaságfejlesztés említett jellegzetességei szükségessé teszik, hogy az iparban és a népgazdaság egyéb ágaiban gyorsítsuk a műszaki haladás ütemét, az életszínvonal-politikában növeljük a bérek ösztönző szerepét, a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával gyorsítsuk a mezőgazdasági termelés növekedési ütemét az elmúlt időszakhoz képest Mindezzel elérhetjük, hogy népgazdaságunk fejlődésének üteme az előző évekhez hasonló lesz, miközben a fejlődés minőségi jellemzői kedvezőbben alakulnak és egyidejűleg biztosítjuk a gazdaság szilárd egyensúlyát. A nemzeti jövedelem emelkedése a terv szerint évi átlagban mintegy 4 százalék lesz. A nemzeti jövedelem emelkedésének ütemét lényegében a termelés "két fö ágában, az iparban és a mezőgazdaságban előirányzott fejlődés alapozza meg.' Az ipari termelés lehetséges emelkedését sok mennyiségi és hatékonysági tényező befolyásolja. A mennyiségi tényezők közül kiemelem az ipar energia- hordozókkal és nyersanyagokkal való ellátottságát. Ennek megtervezését ás- ványvagyonunk és bányászati lehetőségeink korábbinál pontosabb ismeretére, valamint a baráti országokkal, elsősorban a Szovjetunióval megkötött hosszú lejáratú importszállításokra alapozhattuk, ami nagyban hozzájárult az iparfejlesztés reális ütemének kialakításához. A terv keretei lehetőséget biztosítanak arra, hogy az ipari fejlődés üteme meghaladja a tervezettet, ha az ipar exportképessége a terv megvalósítása során a számításba vettnél kedvezőbben alakul, s ha az ipari üzemek a termelésben kedvezőbb hatékonyságot érnek el. így az ipar hozzájárulhat az egész népgazdaság fejlődési ütemének gyorsításához. Ez a terv túlteljesítésének kívánatos, lehetséges iránya. Ami a mezőgazdaság tervét illeti, fő törekvésünk az, hogy a fejlődést mennyiségi és minőségi szempontból az összes számításba vehető tényező gondos figyelembe vételével, az időjárási viszonyok öt év alatti kiegyenlít;)'ségét feltételezve — a reálisnak vélhető színvonalon irányozzuk elő. A nemzetközi együttműködés Az ismert körülmények miatt a magyar népgazdaságban rendkívül nagy jelentősége van a külkereskedelemnek, ezért a népgazdaság egészséges fejlődésének egyik alapfeltétele, hogy a versenyképes áruk exportjának növelése révén — egyéb lehetőségeket is kiaknázva — fokozódjék az ország devizaszerző képessége, erősödjék és sokoldalúvá váljék gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, szélesedjenek gazdasági kapcsolataink azokkal a nem szocialista orszgokkal is, amelyek a kölcsönös előnyök alapján készek az együttműködésre. Mindez megfelelően tükröződik a III. ötéves terv előirányzataiban. A kivitel valamivel gyorsabb ütemben nő, mint a behozatal és a külkereskedelmi forgalom növekedési üteme a következő öt év alatt meghaladja a nemzeti jövedelem növekedési ütemét. A nemzetközi együttműködés kiszélesítésének legfontosabb bázisai továbbra is a testvéri szocialista országok. Az öt évre szóló hosszú lejáratú államközi megállapodások alapján azt tervezzük, hogy az áruforgalom a KGST-országokkal az átlagosnál gyorsabban nö. Ebben különösen nagy szerepet játszik a magyar- szovjet gazdasági kapcsolatok fejlesztése. A nemzeti jövedelem elosztása során biztosítjuk, hogy rendszeresen tovább növekedjék a lakosság anyagi fogasztása. A tervidőszakban a nemzeti jövedelem felhasználásának fő arányai, vagyis a fogyasztás és a felhalmozás aránya az előző öt évhez képest változatlan (78:22) marad. Ily módon hangolható össze az adott időszakban a tervezett fejlődési ütem mellett az életszinvonal folyamatos emelése és a népgazdaság jövőbeni fejlődése. A kormány a szocialista szektorban 5 év alatt végrehajtható beruházások ösz- szegét 250—260 milliárd forintban javasolja meghatározni. Számolva azzal, hogy a felhalmozáson belül az állóalapok növekedése gyorsabb, a forgóeszközök állományának növekedése ped g lassúbb lesz a korábbinál. Beruházási tervünket azonban nemcsak a nemzeti jövedelem arányai a apján határozzuk meg, figyelembe vesszük a beruházások kivitelezéséhez szükséges kapacitásokat is. Egyidejűleg szociális— kulturális létesítményekre és lakásépítésre körülbelül 47 milliárd forintot fordítunk, többet mint a II. ötéves tervben. A nemzeti jövedelem elosztásánál természetesen biztosítani kellett azt is, hogy a nemzetközi helyzet következményeinek figyelembe vételével erősítsük honvédelmünket, szocialista hazánk biztonságának, népünk békés építőmunkájá- nak védelmét. (Folytatás a 2. oldalon)
