Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-23 / 147. szám
23EHL ÉVFOLYAM 147. SZÄM Ara: 50 fillér 1966. JŰNIUS 23. CSÜTÖRTÖK Boncok a barikádon A külvilág számára sok szempontból nem világos, hogy a dél-vietnami rezsim belső háborújában miért töltenek be a buddhisták kimagasló szerepet, s az ellenállás miért jelentkezik vallási köntösben? Mindez a legszorosabban összefügg a dél-vietnami buddhizmus történetével. •Maga a buddhizmus liturgikus szempontból nem tekinthető egységes vallásnak. A nagyrészt Kelet- és Délkelet-Ázsiában élő több száz millió buddhista csaknem háromszáz, egymástól jelentősen eltérő változatot képvisel, amelyek mindenütt alkalmazkodtak a helyi történelmi fejlődés és a kialakuló politikai erőviszonyok követelményeihez. Ebből következik, hogy a buddhizmus önmagában véve nem mint vallási áramlat lép fel a népellenes Ky-rezsim és az amerikai agresszió politikája ellen. (Közvetett bizonyítéka ennek, hogy az amerikai agresszió legnagyobb délkelet-ázsiai támaszpontja, Thaiföld is buddhista ország, ahol az egyház támogatja a rezsimet. Hasonlóképpen buddhista a semleges, de az amerikai agresz- szió fenyegetése alatt élő Kambodzsa.) A buddhisták dél-vietnami fellépésének és politikai aktivizálódásának sajátos és egyedülálló helyi okai vannak. Ezek közül az első az, hogy az amerikaiak által hosszú évekig támogatott első diktátor és csoportja — a hírhedt Diem klikk — az amerikai agresszív politika kiszolgálását összekötötte egy sajátos egyházi diktatúrával. Diem és csoportja a dél-vietnami nagy- burzsoázia katolizált felső rétegéhez tartozott és a dél-vietnami katolikus egyházat a diktatúra bázisának. a kolonialista érdekeltségek védő- és fedő- tzervének tekintette. Mindennek természetesen a valláshoz vagy a vallásos meggyőződéshez semmi köze sem volt: a hadsereg vezető tisztjeit például „gyorsított tanfolyamokon” katolizálták, s ennek fejében biztosították előléptetésüket. A katolicizmussal való visszaélés, az egyházi szervezetek militarista kihasználása és eltorzítása megteremtette egy buddhista ellenmozgalom érzelmi és tömegbázisát. A 13 millió« buddhista többség (Dél-Vietnam lakosságának 90 százaléka) az amerikaiak által támogatott klikkek uralmát és a gyarmati elnyomást közvetlen tapasztalatai alapján azonosította a buddhizmus háttérbe szorításával! Emellett a buddhista mozgalomban találták meg fórumukat a dél-vietnami nemzeti burzsoázia, sőt bizonyos földesúri körök is. Olyan rétegekről van szó, aaaelyek gazdasági érdekeit az amerikai megszállás és a háborús pusztítás közvetlenül sérti, a Washington által támogatott katonai klikk pedig vezetőik érvényesülését akadályozza. 1964 tavasza óta, amikor az akkori Diem-kormány és a buddhisták között véres összetűzésre került sor — a buddhista mozgalom is radikalizálódott. A jobbszárny különböző irányzatai fokozatosan háttérbe szorulnak és az egységes tömegfellépés kerül előtérbe. Ennek megfelelően szervezeti változások is történtek. Megalakult az egységes buddhista szövetség, amelynek legjelentősebb vezetője az úgynevezett „modern boncok” élén álló Thich Tri Quang. Az ő vezetésével működő radikális szárny vétójogot követel a buddhisták számára minden jelentős politikai határozatnál, sőt az utóbbi hónapokban már az amerikai megszálló csapatok távozásának kérdését is felvetetté. A dél-vietnami belháború „buddhista frontja” így egymástól politikailag nagyon eltérő elemeket fog össze, az amerikaiak távozását követelő radikális hazafiaktól a nemzeti burzsoázia kompromisszumra hajlamos csoportjaiig. E pillanatban azonban az amerikaiak és a Ky-kor- mány terrorjával szemben nem ezek a jelentős árnyalati különbségek érvényesülnek, hanem az egységfront. A buddhista mozgalom a sajátos dél-vietnami fejlődés következtében a rezsimmel szembeni belső ellenállás legfőbb bázisa lett. így a mélyén meghúzódó ellentmondásos, sőt reakciós áramlatok ellenére is alapvetően hazafias és pozitív szerepet tölt be a jelenlegi helyzetben: gyengíti a rezsim ellenállóképességét a szabadságharcosok elleni küzdelemben és hozzájárul ahhoz, hogy mind tarthatatlanabbá és tűrhetetlenebbé váljék az amerikai megszállók helyzete. Közlemény a szovjet—francia tárgyalásokról Moszkva, (TASZSZ): Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy szerdán délelőtt a Kremlben folytatódtak a tárgyalások a szovjet vezetők és De Gaulle francia köztársasági elnök között. „A kölcsönös megértés és szívélyesség légkörében lefolyt tárgyalások során megvizsgálták a szovjet—francia kapcsolatok sokrétű bővítésének és a Szovjetunió és Franciaország közötti egyetértés elmélyítésének kérdéseit. Hasonlóképpen folytatták a legfontosabb nemzetközi problémák megvitatását” — állapítja meg a közlemény. A tárgyalások után De Gaulle elnök látogatást tett a moszkvai Lomonoszov Egyetem Lenin-hegyi épületében. Az elnök beszélgetett Ivan Perovszkij akadémikussal, az egyetem rektorával, aki átnyújtotta a francia államfőnek az egyetem kétszáz éves fennállása alkalmából kibocsátott emlékérmet. De Gaulle, miután beírta nevét az egyetem emlékkönyvébe, az avatóteremben beszédet intézett az egybegyült diákokhoz és tanárokhoz. Az egykori hatalomra törekvés helyett ma a kultúra, a tudomány és a haladás lelkesíti és igazolja a nemzeti törekvéseket. Ez az a cél. amelynek érdekében meg lehet szilárdítani Oroszország és Franciaország új szövetségét. Üdvözlöm önöket Franciaország nevében s ez külön örömre szolgál, mert a moszkvai egyetem ennek az együttműködésnek egyik legfontosabb intézménye. Szerdán Moszkvában Leo- nyid Zamjatyin, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője tájékoztatta az újságírókat a szovjet— francia tárgyalásokról. A szóvivő elmondotta, hogy a tárgyalások két napja alatt a legfontosabb nemzetközi problémák, valamint a szovjet—francia kétoldalú kapcsolatok kérdéseinek széles körét érintették. Zamjatyin hangsúlyozta, hogy a tárgyalások jól haladnak. A felek közös megegyezésre elhatározták, hogy a jövőben is rendszeresen tartanak közös konzultációkat. Ez, szovjet vélemény szerint fontos eredmény. Zamjatyin kijelentette, hogy a megvitatott problémák között külön figyelmet szenteltek az európai biztonság kérdéseinek, a szovjet—francia gazdasági és kulturális kapcsolatok, valamint a tudományos és a műszaki együttműködés fejlesztésének. A tárgyalások befejezése után a két fél álláspontjáról közös közleményt adnak ki. Szerdán délután sajtóértekezletet tartott Moszkvában a francia küldöttség szóvivője is. Elmondotta, hogy a szovjet—francia politikai kapcsolatokról folytatott tárgyalások fő részvevője Brezsnyev és De Gaulle, a gazdasági tárgyú (Folytatás a 2. oldalon) A Szovjetunióban hivatalos látogatáson lévő francia elnök június 21-én beszédet mondott a moszkvaiak nagy tömege előtt a városi tanács Gorkij úti épületének erkélyéről. — A képen: De Gaulle jobbján Vlagyimir Pro- miszlov, Moszkva polgármestere. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A f$iac veiiés ssüEssiff ismeretében gazdasáfpesaSblrö válik a termelés Tizenöt vállalat vezetői tanácskoztak Sóstón Megyénk 15 tanácsi vállalatának igazgatói, gazdasági, vezetői tanácskoztak szerdán Sóstón, akik előtt Sándor József, a megyei tanács vb. ipVi osztályának vezetője értékelte könnyű- és élelmiszeripari üzemeink fejlődését a második 5 éves tervben. s szólt az új tervciklus első fél évéről. Jól mutatja az említett vállalatok fejlődését, hogy 1965-ben a termelés növekedése túlnyomórészt a termelékenység fokozásából származott, miközben a korábbinál is alacsonyabb létszámot is csupán 94 százalékban vették igénybe. Kedvezően változott a termelés feltétele, nagy összegeket fordítottak gépesítésre 1960 —65 között. Mind több képzett műszaki dolgozót találni a vállalatoknál, akik a technológiai folyamatok tökéletesítésével, gyártmány- fejlesztéssel segítik a termelés gazdaságosságát, a valós szükséglet jobb kielégítését. A fokozatos gépesítés nvomán megnőtt a fiatalok érdeklődése az eddig Képzőművészeti kiállítás nyílt Nyíregyházán a Szovjetunió Kárpátontúii Területe művészeinek alkotásaiból Szerdán délután képző- művészeti kiállítás nyílt a Nyíregyházi József Attila Megyei Művelődési Ház emeieti nagytermében a Szovjetunió Kárpátóntúli Területe művészeinek alkotásaiból. A kiállítás megnyitásán jelen volt Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Gombás Sándor, és Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkárai, Murczkó Károly, a Nyíregyházi Városi Pártbizottság első titkára, Kucenkov Konstantin, az Ungvári Városi Pártbizottság titkára, . Gulyás Emilné dr, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Horváth Miklós, a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályvezetője, Glück Gábor festőművész, Ukrajna érdemes művésze, Habda László és Mikita Vologya festőművészek. Megnyitóbeszédet mondott Markovics Miklós, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. Beszédében méltatta a magyar és a szovjet nép, valamint Szaboles- Szatmár megye és a Szovjetunió Kárpátontúii Területének egyre bővülő kulturális kapcsolatait. Ezt követően Glück Gábor érdemes művész mutatta be a megjelenteknek a kiállítás anyagát. A tárlaton mintegy húsz kárpátukrajnai képzőművész hetven festménye és fafaragása szerepel. Az öt napig nyitva tartó kiállítást a szabolcsi és Hajdú-Bihar megyei képzőművészek ungvári tárlata, illetve a művészek tapasztalatcsere látogatása előzte meg. kevésbé népszerű szakmák iránt, ami a munkaerőgazdálkodásra van jó hatással. Ugyanakkor viszont még mindig kívánnivalót hagy maga után a vállalatok kiszolgáló üzemeinek a munkája, akadozik a szerszámkészítés, rendszertelen a nagyjavítás, a karbantartó részlegek sokszor árutermelést végeznek. Mindez káros hatással van a termelő folyamatokra, akadályozza a költségek csökkentését, az épületek, a gépek megóvását. Ez év eleje óta már nagyobb figyelmet fordítanak üzemeink ezekre a problémákra is amellett, hogy tevékenységüket mindenhol a párt Központi Bizottsága 1964 decemberi határozatának megfelelően alakítják. Már a most kezdődött harmadik 5 éves terv első felében is előtérbe került a nyereségesebb termelés, a minőség javítása és a piackutatás. Májusi értékelés szerint csupán a VAGÉP, a talajerőgazdálkodási, s a Kisvár- dai Bútoripari Vállalatnál van számottevőbb elmaradás a terv időarányos teljesítésétől: a javuló körülmények azonban mielőbbi törlesztést sejtetnek. Az építőanyagipari vállalatnál két új termék — az üveggyöngy és a falburkolólap — gyártásával igyekeznek pótolni a féléves elmaradást. Az előbbiből az új balatoni műút jelzőtábláihoz. az utóbbiból a fővárosi Mátyás-pince és a budai Vár építéséhez küldtek már nagyobb mennyiséget a Ti- szalöki Faipari Vállalat úgynevezett „modul-barak”, más néven színes burkolású vikendház prototípusát készíti, s állítja fel a Keleti Főcsatorna partján a jövő hónapban a bel- és külkereskedelem szakemberei elé, akik máris tartós megrendelést ígértek, exportlehetőséggel. Nyírbátorban a vas- tömegcikk vállalat máris érzi megyénk vezetői televízióbeli interpellálásának a hatását: A Budapesti Kismotor és Gépgyár igazgatója egy nappal a t\-nyi- latkozat után már Nyírbátorban volt, profiltelepítés ügyében. E héten el is utazott 40 fő a fővárosi üzembe, háromhónapos tanfolyamra: visszatérve szeptember végétől Nyírbátorban járművereteket készítenek a kismotor és gépgyárnak. Tanácsi vállalataink fokozzák a szolgáltató tevékenységüket is: 4 Patyolat a szalonok után most gyorsmosodák, gyors- tisztitó egységek nyitását tervezi az új lakónegyedekben és a nagyobb vidéki településeken. A szikvizipa- ri vállalat új üzemének az építését sürgeti, hogy mielőbb változatosabb termékekkel állhasson a vásárló- közönség elé. Valamennyi üzemnél új lendületet adott a munkának a kongresszusi munkaverseny. Többek között a faipari vállalatnál két hónap alatt e verseny keretében készítik el azt az 5 ezer darab nyílászárót, ami 491 ár- és belvízsújtott lakás helyreállításához szükséges. A tanácskozás résztvevői elmondták: üzemeink az első féléves terv maradéktalan teljesítésével, jobb költséggazdálkodással, a piac felvevőképességének további kutatásával, s a minőség Javításával akarnak eleget tenni a harmadik 5 éves terv kezdetét jelentő 1966-os gazdasági év nagyobb követelményeinek. Ugyanakkor mindenütt megkezdik a Központi Bizottságnak a gazdaságirányítási rendszer reformjával kapcsolatos határozata széles körű tanulmányozását azért, hogv a legegvszerűbb dolgozó is tisztán lássa üzeme. munkahelye feladatát, jövőjét a megváltozó viszonyok között
