Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-21 / 145. szám
Szabadságharcos sikerek Déi-Vietnamban SAIGON: Ky tábornok és klikkje vasárnap délelőtt ünnepelte hatalomra jutásának első évfordulóját. A katonai parádét Saigon közelében, egy zárt katonai táborban rendezték meg. Ky rádióbeszédet mondott és a buddhista felkelést, melynek leverése csak Da Nangban 76 halálos áldozatot követelt, „sajnálatos rendzavarásnak” minősítette. Huéban, a buddhizmus északi fellegvárában, Ky csapatai nagyszabású tisztogatást kezdtek, miután előző nap megszállták a citadellát, boncokat tartóztattak le, eltávolították a kormányellenes feliratokat, a buddhisták útakadályait és az útvanalakon elhelyezett oltárbariká- dokat. Vasárnap hajnalban felvonultak a központi Tu Dam pagodához. A tehnplomot állítólag már üresen találták. A buddhisták egyik szóvivője azonban kijelentette: a kormánycsapatok hatalomátvétele nem volt vértelen: kilencen meghaltak azok közül, akik ellenálltak a benyomuló csapatoknak. Meredith nviiatkezgsfci Belzoni, (Mississippi) (MTI): James Meredith, a mississippi állami egyetem első néger hallgatója, akit június 6-án egy fehér fajgyűlölő súlyosan megsebesített, vasárnap nyilatkozatot adott az NBC televíziónak. Tízezer békeküldött A szóvivő szerint a buddhisták tovább folytatják a harcot, nem békülnek meg a kormánnyal. Thic Tri Quang, a radikális buddhisták vezére a huei kórházban folytatja éhségsztrájkját. HANOI: A vietnami néphadsereg főparancsnókságának összekötő bizottsága a nemzetközi ellenőrző bizottsága a nemzetközi ellenőrző bizottsághoz intézet üzenetében tiltakozott amiatt, hogy Ky kormánya véres elnyomó intézkedéseket foganatosított a délvietnami lakosság ellen. A saigoni klikk katonasága akcióinak a buddhista hívők és diákság közül többen áldozatul estek. A tiltakozó üzenet a genfi egyezmények megsértésének minősíti a Ky-rendszer vérengzéseit. A „Felszabadítás” rádió jelentette, hogy a szabadságharcosok június 13-án Quang Binh tartományban lelőttek öt amerikai repülőgépet és több pilótát foglyul ejtettek. A június 13- át megelőző tíz nap alatt a partizánok Thu Dau Mot tartományban 500 ellenséges katonát, közöttük 300 amerikait tettek harcképtelenné. Az első amerikai gyalogos hadosztály három százada megsemmisült és további két százada felbomlott. Kladt — Kondratyev: Az a ran (Dokumentumtörténet) Fordította: Pető Miklós BUKAREST: A Csou En-laj vezette kínai párt- és kormányküldöttség a vasárnapot a román tengerparton töltötte, ahol folytatódtak a megbeszélések a kínai és román vezetők között Hétfőn reggel a kínai küldöttség különrepülőgépen Konstancából Craiovába, Oltenia tartomány székhelyére utazott. MOSZKVA: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára hétfőn fogadta Li Dzu Jong-ot, a Koréi Munkapárt Politikai Bizottságának tagját a KNDK miniszterelnök-helyettesét és külkereskedelmi miniszterét, a szovjet fővárosban tartózkodó koreai gazdasági kormányküldöttség vezetőjét HAVANNA: Az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek szolidaritási szervezetének Havannában működő végrehajtó titkársága nyilatkozatokat adott ki, amelyekben felszólítja a világ népeit, hogy nyilvánítsák ki szolidaritásukat a Dél-afrikai Köztársaság és Puerto Rico hazafiaival. ACCRA: Joseph Ankrah tábornok, a februárban puccs útján hatalomra került ghanai úgynevezett Nemzeti Fel- szabadítási Bizottság elnöke felosztotta hívei között a tárcákat. A külügyminiszteri tisztséget a tábornok saját magának tartotta meg. KAIRO: Nasszer elnök aláírta a Shell olajtársaság kártalanításáról szóló rendeletet. Az Egyesült Arab Köztársaság nyolc éven át összesen 10 000 000 fontot fizet a Shellnek, amelynek egyiptomi érdekeltségeit 1964. márciusában államosították. VARSÓ: Flottaegységek részvételével a Szczecin kikötőjében rendezett nagygyűléssel kezdődött meg a lengyel tenger napjai ünnepségsorozat Szombaton, vasárnap és hétfőn tömeggyűlések és megemlékezések követték egymást a tenger és a folyó menti városokban, falvakban. BAGDAD: A bagdadi rádió bejelentése szerint Bazzaz iraki miniszterelnök elrendelte 15 fogva tartott kurd felkelő szabadon bocsátását. felvonulása Párizsban Párizs, (MTI): Franciaország különböző részéből gépkocsikon békekaravánok érkeztek vasárnap Párizsba. Mintegy tízezer ember vesz részt a francia békemozgalom nagyszabású megmozdulásán. A tüntetők Párizs határában Porte d’ Orleans- nál találkoztak és együtt vonultak a négykilométernyire fekvő Chatillon-i stadionba, a nagygyűlés színhelyére. A gyűlés részvevői felhívást fogadtak el, amely megjelöli a békés francia politika alapelveit A kalandor halála Hogy mennyire helyesen döntött a szovjet kormány 1917 decemberi rendelete a bankok államosításáról, amely előírta, hogy az arany a nép tulajdonába megy át és a Szovjet- Oroszország népbankja kezeli, a forradalmat közvetlenül megelőző események is igazolták. Kerenszkij, az idegiglenes kormány miniszterelnöke, uralomra jutása után azonnal herdálni kezdte a nép aranyát. Svéd pénzügyi körökkel történt megállapodás szerint ötmillió rubel értékű aranyat — közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt — „különleges megbízással” be- vagoniroztak és elindítottak Stockholmba, a Riks- bankhoz, ugyanakkor az ÜSA-ba, Angliába és Franciaországba is küldtek aranyat fegyverek beszerzésére... A szovjet kormány már elindította a kincseket a kazányi bankba, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ott sem lesz biztonságban az aranykészlet. Az ellen- forradalmi összeesküvés egyre jobban szélesedett a Volga mentén. 1918 júliusában a kazányi bank utasítást kapott T. I. Popov- tól, Szovjet-Oroszország népbankjának főbiztosától, hogy Lenin rendelkezése értelmében készüljön fel az értékek esetleges evakuálására. A bank alkalmazottai, a helyi párt és szovjet szervek segítségével hozzá is láttak az előkészületekhez, hogy Nyizsnyij Novgorodba (mai nevén Gorkij) szállítsák el a kincseket. Ekkor a helyzet rendkívül zavaros volt, de hamarosan sok mindenre fény derült. A népbank kazányi fiókjának Vezetőjétől június 27- én kérdezte Muravjov fő- parancsnok: — Miért van szükség az arany elszállítására? Itt megbízható kezekben vem. Miért akarnak pánikot kelteni? Másnap Muravjov megerősített egységet vezényelt az arany „őrzésére”., A bank vezetője táviratot küldött Moszkvába: „Muravjov főparancsnok kijelentette, hogy az utóbbi napokban a fronthelyzet javult. Kérte, hogy adjam át üzenetét: A politikai helyzet kitűnő, mert én itt vagyok”. Muravjov gyanús önbizalma Moszkvában nem kis aggodalmat keltett. Popov főbiztos választáviratában követelte, hogy ne elégedjenek meg Muravjov öndicséretével, folytassák az előkészületeket a kincsek elszállítására, s minden esetleges provokációról értesítsék az ellenforradalom ellen harcoló rendkívüli bizottság szerveit. Július első napjaiban Muravjovról lehullt az álarc. A forradalom „védelméről” hangoztatott üres frázisokkal minden hatalmat át akart venni Ka- zányban; mindenekelőtt biztosítani kívánta saját céljaira a bankban fekvő aranykészletet. Ekkor futott be a kikötőbe egy, e célra felszerelt hajó, hogy a főparancsnok megbízásából feltűnés nélkül Szim- birszkbe (a mai Ulja- novszkba) szállítsa el az aranyat. Muravjov itt akarta felütni főhadiszállását. Július 10-én meg is érkezett a városba, ahonnan távirati utasítást adott az irányítása alatt álló frontnak : közölte, hogy fegyverszünetet kötött a csehszlovák hadtesttel és háborút üzent Németországnak. Megparancsolta a csapatoknak, induljanak Moszkva felé. Miután páncélautókkal körülvétette a városi szovjet épületét, az árulók — az ő vezetésével — megjelentek a végrehajtó bizottság ülésén, azt a javaslatukat akarták rákényszeríteni a szovjet vezetőire, hogy szimbirszki központtal alakítsák meg a „Volga menti Köztársaság”-ot. A javaslatot természetesen elutasították. Ekkor a megvadult Muravjov előrántotta pisztolyát, így akart áttörni testőrségéhez. Egy vörösgárdista azonban leterítette az árulót. így végződött Muravjov főparancsnok kalandja és a nép tulajdonát képező London, (MT)): Wilson miniszterelnök hétfőn a matrózsztrájk 35. napján bejelentette az alsóházban, hogy szerdán a négy héttel ezelőtt elrendelt szükségállapot meghosszabbítását fogja kérni. Wilson miniszterelnök a matrózsztrájkról elhangzott alsóházi nyilatkozatában azt állította, hogy „bizonyos egyének kívülről nyomást aranykészlet elrablásának első kísérlete. Ötezer cári tiszt a városban Miután ezt az ellenforradalmi összeesküvést felszámolták, a párt és szovjet szervek megkezdték Ka- zány védelmének megszervezését, annál is inkább, mert Muravjov árulása következtében a fronthelyzet rosszabbodott. 191Ő július második felében elesett Szimbirszk és Jekatyerin- burg (a mai Szverdlovszk). Az OKP Központi Bizottsága a kommunisták ezreit irányította erre a frontra, hogy feltartóztassák a visszavonulást, tartalékokat toborozzanak és ellentámadást szervezzenek. Itt, Kazány környékén alakult meg az az 5. hadsereg, amely a későbbiekben jelentős szerepet játszott a csehszlovák hadtest és a Kolcsak-hadSereg szétverésében. Közben azonban a fehérek folytatták előrenyomulásukat a Volga mellett és megközelítették Ka- zányt. A városban, ahol — mint később kiderült — nem kevesebb, mint ötezer volt cári tiszt rejtőzködött, kezdett beérni a Szavin- kov irányítása alatt álló összeesküvés. Szavinkov így írt erről: „Remélem, a kazányi szervezet szerencsésebb lesz, mint a ri- brhszki és erőinkkel be tudjuk venni a várost”. Persze más is vonzotta a fehéreket Kazányhoz. Le- begyev fehérgárdista vezető árulta el ezt jóval később, 1928-ban, a külföldön kiadott „Volga Rosz- szija” nevű lapban: „Biztos, hogy a nem elsőrendű motívumok között nem lebecsülendő az a tény, hogy Kazányban volt az Állami Bank oda evakuált arany- tartaléka”. (Folytatjuk) gyakorolnak a tengerészszakszervezet egyes vezetőire, akik viszont uralkodó befolyást szereztek az egyébként józan többség felett A Press Association parlamenti tudósítója a miniszterelnök homályos célzásait magyarázva megállapítja, hogy Wilson „kommunista befolyásra” utalt, amikor a „külső nyomást” emlegette. Wilson meghosszabbítja a szükségállapotot muM tdiía titka (Bűnügyi regény) Fordította: Szilágyi Szabolcs Tadeusz Kosteckl: 59. — Küldjék csak kocsival. Sürgős az ügy. Nem magyarázta meg a sürgősség okát. De miért várjanak órákat? Tizenöt perc sem telt el, s már bontotta is a viasszal lepecsételt csomagot. — Itt a tőrje — adta át Zaczeknek. — Most mutassa meg, hogy áll a dolog a gyakorlatban. —Mi sem könnyebb. — Egy pillanat múltán, Zaczek már a létrán mászott, mely kívülről, a dolgozószoba ablakának támaszkodott. — Figyelem! — lendületet adott a tőrnek. A hegye beleütődött a vasrácsba. Kirepült Zaczek kezéből. Szitkozódott, s eltűnt a látóhatárról. Aztán mindjárt visszajött. — Ez a keskeny rácsszemek miatt van. — Ugyanilyenek voltak annak idején is. Talán csak nem gondolja, hogy a nedvességtől húzódtak össze. — Az ördög tudja, az illetőnek meddig kellett gyakorolnia ezt a mutatványt! Üjra dobott. A tőr ezúttal átsiklott a nyíláson, de nem egészen fél méternyire az ablaktól leesett. Kostrzewa kényelmesen leült a székre, közvetlen az ablak mellé. Rágyújtott. — Minden sportágban a megfelelő edzés a siker alapja — állította szenten- ciaszerűen. — Ne sajnálja az időt. Én megvárom. Egy dobás, kettő, egy egész sorozat. Kostrzewa figyelmesen követte a tőr röppályáját. Fél méter, háromnegyed, újra fél. Csak egyetlen egyszer sikerült túlrepülnie az egy métert. És mindannyiszor könnyedén, erőtlenül esett le, nem veszélyeztetve azt, aki ott állt volna az adott helyen. A hegye még a ruhát se ütné át. A leesés legmesszebbi helyétől a fűtőtestig — még jó hat méter volt. Zaczek már kivörösödött az erőlködéstől. Meggyorsult légzése bizonyi- totta, hogy ereje fogytán van. Még tovább dobálózott, de egyre gyengébben. A nyílások keskeny mérete nem túlságosan volt nagyobb a tőr átmérőjénél, s ez lehetetlenné tette a megfelelő lendületvételt. — Nos? — kérdezte Kostrzewa. — Tanácstalan vagyok — visszajött a dolgozószobába, s a tőrt az íróasztalra dobta. — Kutya dolog ez. — Homlokáról sokáig tö- rölgette a verejtéket. — Ha az ember kibújik a bőréből, az se számit. Itt emberfeletti erőre van szükség. — Pontosabban: nem emberi erőre — helyesbítette Kostrzewa. A próbálkozás mégsem volt időpazarlás. A megfigyelések bizonyos dolgokra engedtek következtetni. Nem számit, hogy ezek a következtetések bonyolultak. Ez az egész ügy bonyolult. — A kettő nem ugyanaz? — Zaczek csodálkozva nézett Kostrzewára. — Hát, nem egészen. XXXIX. A könyvtár elég néptelen volt. Mindkét szomszédos pulpitus szabadon állt. Ez lehetővé tette a figyelem összpontosítását. Eleinte az enciklopédia vastag köteteit böngészgette, általánosságban tanulmányozta a problémát. Az anyag meglepően szerteágazó. Egy sereg érték, amelyket nyugodtan be lehetne helyettesíteni ennek a2 egyenletnek az ismeretlenjeibe. A hagyományos nyílpuskától a víz alatti karabélyon át, amely sürített levegő segítségével veti ki a lövedéket, egészen az elektromos impulzusokig, amelyeket a legendáshírű katyusáknál alkalmaztak. A legegyszerűbb megoldás persze a nyíl volt. Egy húr, egy megfelelő rugalmasságú ág, markolat a kifeszítéshez és egy irányító bemélyedés, — ez minden. Egy ilyesvalami elkészítéséhez nem kellett különösebb filozófia. Elég egy középkori modell, egy kicsit kimélyítve a vezetőmeder barázidája. Talán még ez sem feltétlenül szükséges. „Egy nyílazással képes volt leszedni a felhők között repülő kócsagot”, „száz lépésről megölt egy őstulkot”, „a medioláni páncéllemezt úgy átütötte a nyíl hegye, mint a lehullott falavelet”... A tulokbőr és a medioláni acél; hogy is lehetne ezeket ösz- szehasonlítani az emberi testtel? — gondolta Kostrzewa. Egyik óra múlt a másik után. A pulpituson sokkal kisebb formátumú könyvek foglaltak helyet, amelyek a kérdést részleteiben tárgyalták. Egy keveset jegyzetelt a noteszbe, sokkal többet az emlékezetébe. Majd telefonbeszélgetésekkel töltötte idejét — de sajnos, sehol sem őriztek ily es fajta dolgot. Nem hagyta ki még a halászok szövetségét Sem. Olyan szigonyvető szerkezetre gondolok — magyarázta türelmesen —, amivel halászni is szoktak. Persze, hogy hallottak róla, sőt tudják azt is, hogy milyen. De nekik egy árva példányuk se volt belőle. Mérgében szitkozódott. Ez az elmélet! Szerette volna megnézni, hogyan működik az gyakorlatban, olyan feltételek között, amilyenről éppen szó van. A rajzok és a leírások — ez mind-mind kevés. Egyes egyedül a múzeum maradt hátra. Az íjat minden óldalról körüljárta. Igen, ez kétségtelenül megfelelne. A torkolata valójában sokkal szélesebb minthogy átférjen a rács nyílásain, de ez nem is volt szükséges. Elég kívülről odahelyezni oly módon, hogy maga a nyílvessző át tudjon siklani. Odament a múzeumőrhöz, megmutatta igazolványait és előadta kérését. (Folytatjuk) Elmondotta a riporternek: „amikor a lövések eldördültek, az FBI-ügynö- kök olyan közel voltak hozzám, mint maga, s mégsem előzték meg a merényletet. A hatóságok nem adnak kellő védelmet a felvonulóknak.”
