Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-21 / 145. szám

xxm. Évfolyam iís. szäm Ära: 50 fillér 1966. JŰNTTJS 21. KEDD Az amerikai kommunisták új programtervezete New Yorkban Június 22- én nyűik meg az Egyesült Államok Kommunista Párt­jának országos konferen­ciája Ez lesz az amerikai kommunisták első nagysza­bású tanácskozása az 1959- ben rendezett pártkonferen­cia óta. A konferenciának — kongresszusnak — kü­lönösen nagy jelentőséget ad, hogy azon megvitatják a párt új programterveze­tét. A februárban közzétett új pártprogram vitájában az amerikai társadalom csaknem valamennyi réte­gének képviselői részt vettek és a párt vezetői úgy vé­lik, már a vita is hozzájá­rult ahhoz, hogy az ameri­kai kommunisták szélesebb alapokra helyezzék a társa­dalmi haladásért és megúj­hodásért folytatott küzdel­müket A világimperializmus fel­legvárában, a nagy mono­póliumok és az általuk pénzelt reakciós szerveze­tek, a rendőrség és a titkos­szolgálat állandó nyomása és zaklatása közepette a tevékenykedő amerikai kommunisták, számuk bár­milyen kicsi, a monopolista hatalom legkérlelhetetle­nebb ellenfelei. Az Egyesült Államok Kommunista Párt­jának története állandó harc a párt elleni reakciós, fasiszta jellegű intézkedé­sek, bírósági komédiák, megtorló akciók és letartóz­tatások ellen, küzdelem a párt legalitásáért. Négy éve emelték azt a vádat a kom­munista párt ellen, hogy ' „mint külföldi ügynökség, nem regisztráltatta magát" az igazságügyminisztérium­ban a McCarran-törvény alapján. Hiába hatálytala­nította az ezzel kapcsolatos első ítéletet a iegfelső bíró­ság, hiába dőltek romba az FBI-ben kiagyalt vádak, a per — folytatódik: mint Yeagley Igazságügyminiszter bevallotta: „célunk ü párt állandó zaklatása és a tag­létszám növekedésének megakadályozása.” Céljuk nyilvánvaló: a legális léte­zésért való harcra kénysze­ríteni az amerikai kommu nistákat, nehogy idejük és erejük maradjon a széle sebb körű politikai tevé­kenységhez. Az üldöztetés ellenére az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának sikerült új híveket és szimpatizánsokat szereznie, elsősorban a fia­talok közül. S arra is ju­tott ereje, hogy kidolgozza és vitára bocsássa az új programtervezetet. Ebben a párt három pontban jelöli meg a kommunisták és az egész amerikai nép felada­tait. Elsőként felszámolni a politikai elnyomást és vere­séget mérni a szélsőséges reakció képviselőire. Máso­dik feladatként egyesíteni az amerikai társadalom monopóliumellenes erőit és erőátcsoportosítást végre­hajtani az amerikai politi­kai életben. Végül: a népi erőkre, a dolgozó rétegek­re támoszkodva végrehajta­ni a társadalom átalakítá­sát, kapitalista alapokról szocialista alapra helyezni. A program leszögezi, hogy a békés együttélés, a ver­sengés, az igazi, hatékony demokrácia eszközeivel a szocializmus Amerikában békés úton is megvalósít­ható és a demokratikus át­alakítás lehetséges az al­kotmányos folyamatokon, alkotmányos intézményeken keresztül is. A legsürgetőbb feladat^: véget vetni a Vietnam el­leni észak-amerikai agresz- sziónak, gyökeresen módo­sítani az amerikai külpoli­tikát, amely ma a legna­gyobb veszélyt jelenti a vi­lág békéjére. Ebben a küz­delemben is az amerikai kommunisták járnak az élen az imperializmus fel­legvárában, dacolva bör­tönnel és megfélemlítéssel. Ezért is tekintenek a dol­gozó amerikaiak érdeklő­déssel a New Yorkban szerdán megnyiló pártkon­ferenciára. De Gaulle Moszkvában PODGORNIJ: A szovjet—francia viszony jelentősége az európai és a nemzetközi biztonság fontos eleme DE GAULLE: Franciaország számára a Szovjetunió olyan tárgyaló fél, amellyel a kölcsö­nös megértés és az együttműködés a legnagyobb mértékben természetes A szovjet és francia államfő pohárköszöntője Párizs (MTI): De Gaulle ma reggel elutazott Moszkvába. A köztársasági elnök kü- lönrepülőgépe 9,50-kor szállt fel az Orly-i repü­lőtérről. A kormány tagjai közül Cauve de Murville külügy­miniszter kíséri el a köz- társasági elnököt 12 napos szovjetunióbeli útjára. De Gaulle kíséretében van fe­lesége és fia, Philipp de Gaulle sorhajókapitány, to­vábbá' Burin des Roziers, az elnöki iroda főtitkára, Philippon altengernagy, va­lamint a Quai d'Ogsay több vezető tisztviselője. De Gaulle tábornok má­sodízben tesz látogatást Moszkvában. Első látogatá­sára 1944. decemberében került sor, amikor az ideig­lenes francia kormány élén a Hitler-ellenes koalíció egyik vezetője volt. Valamennyi ma reggeli francia lap vezető helyen emeli ki a szovjet vezetők és a francia köztársasági elnök találkozásának jelen­tőségét. Az első számú cél: a Kelet és Nyugat közti enyhülés meggyorsítása — hangoztatja cikkében a Paris Jour. Az Humanité vezércikké­ben Etienne Fajon méltatja az esemény jelentőségét és hangsúlyozza, semmi sem Beszámoló a második ötéves terv beruházásáról a városi tanács előtt Hétfőn ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács. Napirendjén több fontos kérdés megvitatása szere­pelt. Először a város terü­letén folyó népművelési te­vékenységről és további fel­adatokról tárgyaltak, majd Kocsis László, a megyei ta­nács vb tervosztályának ve­zetője tartott tájékoztatót a második ' ötéves tervben megvalósított városi létesít­ményekről és a harmadik ötéves terv irányelveiről. Többek között beszámolt arról, hogy a második öt­éves tervben Nyíregyházán több, mint egymilliárd fo­rint volt a beruházások értéke. Az egv lakosra jutó beruházás értéke meghalad­ta a 8000 forintot. Többek között felépült és megkezd­te üzemelését a konzerv­gyár. 24,5 milliót költöttek az erőmű bővítésére. Kisebb­nagyobb mértékben bővítet­ték a város többi ipari üze­mét is. A közművesítéssel, az egységes vízmű és szennyvízcsatorna-hálózat gerincének megépítésével lerakták a korszerű város­fejlesztés további alapjait. Korszerű laboratóriumot kapott a Nyírségi Kísérleti Intézet. A nagyobb beruhá­zások közül említést érde­mel még a 300 agyas tbc- kórház, a 140 ágyas anyás csecsemőotthon. Állami erő­ből 1971 lakást építettek fel. Uj tantermekkel bő­vült az általános és közép­iskolai hálózat. Megkezdték a tanárképző főiskola építé­sét. A már elkészített, de fel­sőbb és illetékes szervek ré­széről még jóvá nem ha- gvott nrogram szerint a harmadik ötéves tervben újabb létesítményekkel gya­akadályozza a francia— szovjet barátság és együtt­működés fejlődését. A fran­cia nép kívánja és reméli, hogy De Gaulle moszkvai útja a lehető legpozitívabb eredménnyel járjon. A francia köztársasági elnök különrepülőgépe hét­főn a kora délutáni órák­ban megérkezett Moszkvá­ba. A francia és szovjet zász­lókkal feldíszített vnuko- vói repülőtéren mindhárom fegyvernem képviselőiből diszőrséget állítottak. De Gaulle fogadására a repü­lőtéren megjelent NyikoLaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek elnöke, Alekszej Koszi­gin miniszterelnök, Dmitri j Poljanszki) első miniszter­elnök-helyettes, Andrej Gromiko külügyminiszter, Malinovszkij marsai honvé­delmi miniszter, Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter és több más hi­vatalos személyiség. A francia államfőt fogadó személyiségek között volt Philippe Baudet, Franciaor­szág moszkvai nagykövete. A felállított mikrofonsor előtt elhelyezkedve először Podgornij üdvözölte a fran­cia köztársasági elnököt. Rövid beszédében hangoz­tatta, hogy szovjet részről nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a soron következő szovjet—francia tárgyalások­nak és készek „a teljes nyíltság”, a realizmus és a kölcsönös megértés szelle­mében megvitatni a két fél érdeklődésére számottar- tó összes kérdéseket. Ezután De Gaulle tábor­nok lépett a mikrofonhoz és előkészített szöveg nélkül szintén rövid beszédet mon­dott. Kifejezte azt a remé­nyét, hogy látogatása során lehetőség nyílik politikai eszmecserékre is a célból, hogy előmozdítsák az euró­pai kontinens egységét es biztonságát. Végezetül orosz nyelven ezt mondta: „Fran­ciaország népe üdvözli Oroszország népét. Éljen Oroszország!” De Gaulle tábornok hét­főn a Kremlben látogatást tett Alekszej Kosziginnál, a Szovjetunió miniszterta­nácsa elnökénél. A francia köztársasági elnök hétfőn ugyancsak a Kremlben láto­gatást tett Nyikolaj Podgor- nijnál, a Legfelső Tanács elnöksége elnökénél is. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány hétfőn a Kreml nagypalotájának márványtermében vacsorát adott Charles De Gaulle tábornok, francia köztársa­sági elnök tiszteletére. A vacsorán részt vett Leonyid Brezsnyev, Nyiko- laj Podgornij, Alekszej Ko­szigin és több más szovjet vezető. A francia államfővel és feleségével együtt a vacso­rán jelen volt Couve de Murville külügyminiszter és az elnök kíséretében lévő több más személy. A De Gaulle tiszteletére adott hétfői vacsorán Nyi­kolaj Podgornij, a Legfelső Tanács elnökségének elnö­ke kijelentette: a Szovjet­unió irányvonala a Francia- országgal való kapcsolatok széles körű fejlesztésére — szilárd irányvonal. Ezt az irányvonalat a Szovjetunió magasabb állami érdekei, valamint annak felis­merése diktálják, hogy a szovjet—francia viszony je­lentősége az európai és a nemzetközi biztonság fon­tos eleme. Podgornij aláhúzta, hogy a Szovjetunió és Franciaor­szág külpolitikája, a jel­lemző sajátosság és különb­ség ellenére, lehetővé te­szi, hogy kiderítsék, miben lehet egyetértés, hol esnek egybe az érdekek a két or­szág között, tág teret nyújt a kölcsönös megértés erő­sítésére az együttműködés kibővítésére. Ez minde­nekelőtt Európára vonatko­zik. mert az európai hely­zettől ma is óriási mérték­ben függ az egyetemes bé­ke sorsa. De Gaulle elnök válasz­beszédében kifejezte meg­győződését, hogy minden te­rületen erősíteni kell a fran­cia—szovjet kapcsolatokat, „Közvetlenebb es bővebb együttműködésünknek elő kell segítenie, hogy Európa az egység, a világ pedig az az egyensúly, a haladás és a béke útjara lépjen — jelentette ki. De Gaulle kijelentette: Franciaország szeretné leg­alábbis elkezdeni az új kap­csolatok megteremtését az úgynevezett kelet-európai országokkal. — Természete­sen Franciaország ezt első­sorban a Szovjetunióval óhajtja elérni, mert Fran­ciaország számára a Szov­jetunió olyan tárgyaló fel, amellyel a kölcsönös megér­tés és az együttműködés a legnagyobb mértékben ter­mészetes. De Gaulle kijelentette, hogy az államok közötti megegyezés feltétele az anyagi és szellemi javak cseréje, olyan rendezes, amely meghatározza egész Németország sorsát és biz­tosítja Európa biztonságát, továbbá azok a lépések, amelyeket meg kell tenni, hogy Ázsia, Latin-Amerika és Afrika békében élhessen és segítséget kapjon a fej­lődését célzó erőfeszítései­hez. Magyar—szovjet kulturális és tudományos távlati terv A Művelődésügyi Minisz­térium nemzetközi kapcso­latok főosztályán tájékoz­tatták az MTI munkatársát azokról a megállapodások­ról, amelyeket a magyar— szovjet kulturális és tudo­mányos együttműködés távlati terve, illetve az eh­hez kapcsolódó 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv tar­talmaz. A távlati terv egyik leg­fontosabb célja a kulturá­lis és tudományos intézmé­nyek közötti közvetlen kap­csolatok további elmélyíté­se, közös eszmei-alkotói vi­ták szervezése, fokozottabb részvétel különféle kong­resszusokon, konferenciá­kon, a magyarországi orosz szakos tanárok és egyete­mi hallgatók nyelvi tovább­képzésének elősegítése, | ü- lönböző tudományos témák közös feldolgozása a mun­kamegosztás és a kooperá­ció széles körű alkalmazá­sával; az együttműködés fejlesztése a társadalomtu­dományok területén. A távlati terv jelentősé­gét fokozza, hogy végre­hajtásának időszakában ün­nepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50., V. I. Lenin születésének 100, a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásának 50. és hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját. A jubi­leumi ünnepségek se t :atát szovjet tudományos és technikai kiállítás nyitja majd meg, amelyet 1967 márciusában rendeznek. Jövőre a Mojszejev- együttes vendégszerepei a Szegedi Szabadtéri Játéko­kon, s hazánkba látogat a moszkvai művész szín­ház társulata, valamint az üzbég Bachkor-együttes* a Magyar Állami Népi Együt­tes, és a pécsi balett a Szovjetunióban lép fel, s a szovjet közönség láthatja majd „Az Alföld festészete" című magyar kiállítást. rapodik a város. A tervja­vaslatban szerepel többek között a 600 személyes mozi, a távfűtés és földgázveze­ték bővítése, a 210 szemé­lyes tanyai kollégium, újabb általános és ipari- tanuló-iskola, diákotthon, óvoda, bölcsőde, szálloda, tisztasági fürdő, szociális otthon, ÁBC-áruház, és több, mint 1000 lakás építé­se. Szó van újabb ipari üzemek létesítéséről is. Mindez természetesen még csak az előzetes program­ban szerepel, jóváhagyás után válik véglegessé, hogy azokból mi valósul meg. A tanácsülésen megvá­lasztották a nyíregyházi já­rásbíróság mellett működe népi ülnököket is, majd megvizsgálták Sóstófürdő fejlesztésének eddigi ered­ményeit, további lehetősé­M,t h. i

Next

/
Thumbnails
Contents