Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

Húsz éve kezdeményezte a Magyar Kommunista Párt Jubileumi ünnepség a Baktalórántházi Tbc Gyógyintézetben Fennállásának 20. évfor- *JnIo^t ünnepelte szomba­ton Baktalorantházán me­gyénk első tbc gyógyinté- zete. 1946 nyarán, nagymé­retű társadalmi munkával es összefogással a Déeen­Íendrthélez kaStélyt hoztak rendbe és alakították át tbc-szanatoriummá. Még ?z., n^yakat is közadakozás­ból nordták össze, s szep­temberben megjelentek benne az első betegek. Érdemes megemlíteni, hogy a felszabadulás előtt tbc-s betegek részére egyetlen ágy nem volt a megyében, pedig közismer­ten itt szedte legjobban ál­dozatait a tuberkulózis. Mindössze 4 gondozó műkö­dött. Ezek inkább a már csaknem menthetetlen bete­gek ellátásával foglalkoztak. , megelőzési tevékenység akkor ismeretlen volt. Az első szanatórium lét­rehozása után fokozatosan és / őrs ütemben épültek ki a gye tbc-s gyógyintéze­ti . Ma már 6 intézményben — köztük a nyíregyházi 300 ágyas modern kórház­ban 815 ágy áll a betegek endelkezésére. Ezenkívül 13 gondozóintézet, valamint 3 álló és 5 mozgó emyőkép- szolgálat végzi a megelőző tevékenységet. Igazi nagy sikernek tekinthető, hogy ma már mind az intézeti és felszerelési ellátottság, mind az elért eredmények tekin­tetében a megye elérte az országos szintet. Jól mutatja ezt az, hogy most már má­sodik esztendeje évenként tüdőszűrő vizsgálatban ré­szesítik a lakosságot. Az »rvosok tevékenysége a csökkenő számú betegek gvógvítása mellett egyre in­kább a megelőzésre terelő­dik át. A tudományos üléssel egy­bekötött jubileumi ünnepsé­gen részt vettek a megyei, járási és helyi szervek, va­lamint az egészségügyi in­tézmények képviselői, töb­ben megjelentek az egykori kezdeményező és szervező tagok közül — köztük Pálji ErvÄ. Dr. Moskovits Ká- rolynak, a megyei tanács vb. egészségügyi osztálya vezető­jének megnyitója után dr. Nagy Géza, a Baktalóránt­házi Tbc Gyógyintézet igaz­gat^ főorvosa és dr. Deme lÁvia adjunktus ismertette az intézet két évtizedes tör­ténetét, gyógyító munkáját. Többek között elmondották, hogy a megye első tbc- gyógyintézetének létrehozá­sát a Magyar Kommunista Párt kezdeményezte. Sze­mély szerint is nagy érde­me volt ebben Pálfi Ernő­nek a MKP akkori nyíregy­házi városi titkárának és Tenigli László képviselőnek. Kezdeményezésükre ala­kult meg a Szabolcs Várme­gyei Munkás Egészségügyi Szövetkezet, amely önkéntes, társadalmi alapokra helye­zett vállalkozásnak indult Célja volt a megye egész­ségügyi helyzetének javítá­sa, különösképpen a tbc-s halálozás csökkentése. A program első pontja volt egy tbc-szanatórium létre­hozása. Az 50 holdas, beke­rített angol parkkal, sok mellékhelyiséggel rendelke­ző baktalórántházi kastély minden tekintetben megfe­lelt erre a célra. A nagy arányú társadalmi megmoz­dulásra jellemző, hogy a névsorban 500 munkás neve szerepel. A 120 ágyas sza­natórium felszerelése és be­rendezése állandóan gyara­podott, s most már évek óta biztosítottak az eredmé­nyes gyógyító munka felté­telei. A gyógyító munka szintje elérte az országos átlagot. A két évtizedes fennállása alatt az intézet­ben mintegy 6000 beteget ápoltak. A beszédek elhangzása Az aratás kezdetével munkaértekezleten beszélik meg a feladatokat a gépja­vító állomások kombájno- sai, a kévekötő aratógépek és rendrevágók kezelői. A munkaértekezleten a IX. pártkongresszus tiszteletére az aratásban résztvevő dolgozók jelentős munka- vállalásokat tesznek, illet­ve tettek. A Nyírteleki Gépjavító Állomás kombáj- nosai, a kombájnok segéd­gépkezelői vállalták, hogy az egy kombájnra tervezett 250 hold helyett átlagosan 270 hold gabonát aratnak le. Egy százalékkal csök­kentik az üzemanyagfel­használást. A Nyírteleki Gépállomás dolgozója, Pristyák István, aki a nagycserkeszi Kos­suth Tsz kihelyezett szere­lője külön vállalást tett. Tavaly kombájnjával 415 holdat aratott és vállalta, hogy ezt az idén is teljesí­ti. A nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezetben az 1090 hold kalászost 3 kom­bájn vágja majd és a kom- bájnosok munkavállalása lehetővé teszi, hogy szinte az egész területről géppel takarítsák be a gabonát. A Nyírteleki Gépjavító után dr. Moskovits Károly, a megyei tanács vb egész­ségügyi osztályának vezetője megjutalmazta Kajdi Györgyné főnővért, Koval- csik János főgépészt, Zöm- bori László udvarost, Treitl István és Gór Gyula szak­munkást. Valamennyien kez­dettől az intézetben dolgoz­nak. Ezután dr. Kemény La­jos tbc megyei főorvos ad­ta át a tbc-gondozók ván­dorserlegét a baktalóránthá­zi gondozónak és a jutal­mat az egyes számú mozgo ernyőfényképszűrő brigád­nak a múlt évben végzett kimagasló munkájáért. Ezután került sor a tu­dományos ülésre, amelyen dr. Pongor Ferenc profesz- szor, a Debreceni Tüdőgyó­gyászati Klinika igazgatója a gümőkór elleni küzdelem jelenlegi helyzetéről és fel­adatairól, dr. Schnitzler Jó­zsef Kossuth-díjas egyetemi docens a mellkassebészet je­lenéről és jövőbeni kilátá­sairól tartott tájékoztatót. H. L. Állomás a kombájnosok, aratógépkezelők munkavál­lalásának teljesítését, illet­ve túlteljesítését premizá­lással ösztönzi. Az a kom- bájnos, aki gépével 500 holdat arat lejj, 3 ezer fo­rint, aki 450—500 holdat arat 2700 forint, aki 400— 450 holdig arat 2400 forint, aki 300—400 holdig arat az 1800 forint jutalmat kap. A rendrevágó kezelői 400 holdnál 2400, 350—400 holdnál 2000, 300—350 hold­nál 1800 forint jutalmat kapnak. Az aratógépek ke­zelői 301 hold levágása után 1500, 201 hold levágá­sa után 1000, 160 hold le­vágása után 800 forint ju­talomban részesülnek. A Nagyhalászi Gépállo­más termelési értekezletén a kombájnosok úgy hatá­roztak, hogy a IX. párt- kongresszus tiszteletére szerződéses kombájnolási kötelezettségüket 9096 hold helyett 10 005 holdra teljesí­tik. A többletvállalási terü­let 909 hold. Ez a munka- vállalás a gyors és szem­veszteség mentes betakarí­táson kívül a vállalatnak több mint 24 ezer forint nyereséget jelent. KiváEó kombáfnosok munkavállalása a pártkongresszus tiszteletére Hódi László: Nálunk a gyorsaság létkérdés Három betű zárójelben : MTI Hogyan „készülnek** a szabolcsi események a fővárosi lapoknak, a rádiónak, az egész országnak Sok hír végén olvashatjuk árójelben: (MTI). Vagyis azt, hogy a tudósítás a Ma­gyar Távirati Iroda kiadása. Mi is ez az MTI? A kérdéssel Hódi László­hoz, az MTI Szabolcs-Szat- már megyei szerkesztőségé- ek vezetőjéhez fordultunk. — Talán az lenne a leg- ib, ha bemutatnánk az csónak az MTI megyei rkesztőségét?- Szerkesztőségünk há- fős — mondotta, van Aét szobánk, egy modern telexgépünk a hozzá rend­szeresített lukasztó készü­lékkel. Mindezek mellett van telefonunk, ceruzánk, s számtalan jegyzetfüzetünk. Ezzel kész is a teljes fegy­vertár. — Kicsit talán bővebben. — Rendben van — mo­solygott Hódi László — az olvasó kedvéért eltérek a megszokott távirati stílustól, a rövidségtől... — Elsősorban a felada­tunkról kell beszélni, mert sajátos, s olykor félreértésre adhat alkalmat. Például megtörtént, hogy telefonon felhívtak bennünket, s táv­iratot akartak továbbíttatni velünk, s végtelenül megle­pődtek, mikor közöltük, hogy nem állhatunk rendel­kezésükre, táviratfelvétellel nem foglalkozhatunk. Az­után akadnak, akik azt hi­szik, hogy mi is közlünk hí­reket. Ez tévedés. Mi azokat a megyei eseményeket láto­gatjuk, melyek fontossá­guknál, érdekességüknél fog­va országos érdeklődésre tarthatnak számot. S ezek­ről az eseményekről rövi­den megírt anyagokat adunk budapesti központunknak, amely továbbadja az or­szág hírközlő szerveinek; lapoknak, rádiónak, televí­ziónak. Tehát mi csak gyűjt­jük az anyagokat, s azokat csak a központunk adhatja ki. — Úgy tudjuk, a gyorsa­ság és pontosság két fő kö­vetelmény! — Valóban. A gyorsaság nálunk létkérdés. Az ese­mények után a híreket azonnal továbbítanunk kell. Ezt telexgépünk segítségé­vel oldhatjuk meg, s az események lezajlása után egy órával általában min­den anyagot eljuttatunk központunkhoz. S mielőtt feladnánk a híreket, min­den esetben ellenőriztetjük azokat az illetékes szakem­berekkel. — Mindezeket csak szé­les körű, személyes kapcso­latok kiépítésével tudjuk végrehajtani. E téren nem ál­lunk. pontosabban nem áll­hatunk rosszul. Jól ismer­jük a megyei, járási szervek vezetőit, képviselőit, s köz­ségeink jó részében is van­nak személyes ismerettsé- geink. — A legemlékezetesebb munka? — Jó néhány évvel ko­♦ 80 millió forint értékű alkatrész ♦ fl nagyobb gondosság, takarékosság segít ♦ Elegendő zsák és ponyva van raktáron ♦ Műtrágyáké! minden igényt kielégítünk Balogh Bertalan A GROKÉR-igazgató tájékoztatója Szabolcs-Szatmár termelő- szövetkezeteiben — ha szórványosan is — megkez­dődött az aratás. Az idén e munka zömét gépek vég­zik. Megyénkben több mint 150 000 hold búza, 24 000 hold őszi árpa, 6000 hold tavaszi árpa és 3000 hold zab vár betakarításra. Ka­lászosaink csaknem 70 szá­zalékát géppel takarítjuk be. Ezért szükséges a gé­pek maximális kihasználá­sa és alkatrészekkel való ellátása. Erről kértünk tá­jékoztatást Balogh Berta­lan elvtárstól, az AGRO- KER igazgatójától. KÉRDÉS: A korábbi években probléma volt a gép- és gépalkatrész ellátással. Várható-e ja­vulás az idén? VÁLASZ: A tavaszi gép­javítási munkáknál a kom­bájnokhoz szükséges alkat­részellátással valóban vol­tak problémák. Ennek meg­javítása érdekében küldött­ség járt a Szovjetunióban. A tárgyalások sikerrel jár­tak. Eredménye, hogy már most közvetlenül az aratás előtt jelentős mennyiségű kombájn pótaikatrésztejkap- tunk a SzovjetuniótóT Az alkatrészek egy része már meg is érkezett. Az eddi­gi hiányzó kombájnalkatré­szekből nagyobb mennyisé­get kaptunk, s így az ara­táskor szükséges igényeket ki tudjuk elégíteni. Fel szeretném azonban a figyelmet hívni arra, hogy a kombájnokat hozzáértő szakemberek kezeljék, hogy így is óvjuk a gépeket, ta­karékoskodjunk a nehezen beszerezhető alkatrészek­kel, s jó ütemben haladjon a munka.'' Erre annál is inkább szükség van, mert szinte évről évre növek­szik a pótalkatrész felhasz­nálása. Tavaly 74 millió Ft értékű gépi pótalkatrészt használtak fel megyénk termelőszövetkezetei, álla­mi gazdaságai és javítóál­lomásai. Bár az idei ter­vünk 80 millió, mégis azt kell mondanom, ez a meny- nyiség sem lesz elegendő, mivel július 10-ig már 50 milliót használtak fel erre a célra. Hogy mit mutat ez? El­sősorban azt, hogy nem minden gépkezelő fordít kellő gondot a gépek kar­bantartására, s emiatt óri­ási károk érik a népgazda­ságot. — Mi mindent megte­szünk annak érdekében, hogy a szükséges alkatré­szekről gondoskodjunk, de a traktorosoknak, kom- bájnvezetőknek is takaré­koskodniuk kell, hisz nem lehet a végtelenségig fo­kozni a gépalkatrészek el­látására fordítandó össze­get A szigorú takarékos­ságra, különösen most az aratás, cséplési munkák ide­jén van nagy szükség, hisz a döntő szó a gépeké, s nem mindegy, hogy akar csak néhány órát is tétlen­kedjenek a kombájnok, ara­tógépek és az ehhez kap­csolódó különböző gépek ne végezzék az aratással egyidőben történő tarló­szántást és másodvetést. — Még tavaly is prob­lémánk volt a kombájnok­hoz szükséges ékszíjellátás­sal. Megnyugtató, hogy az idén az ekszíjigényeket megfelelően ki tudjuk elé- gíteni. Hasonló problémá­ink voltak az akkumulátor­ellátással is. Ebben is ja- vuiás van az idén. Eddig 550 darabot adtunk át a termelőszövetkezeteknek, gépjavító állomásoknak és állami gazdaságoknak, s a napokban további 250-et kapunk az ellátás javítasa érdekében. Itt azonban meg szeretnem említeni, hogy gazdaságaink vezetői ne csak az új akkumulátorok be­szerzésére gondoljanak, gon­doskodjanak a használt, de még felújítható akkumulá­torok megjavításáról is, me­lyeket a hajdúböszörményi ktsz-ben végeznek el. — Bár csapágy ellátásból elég nagy a felhasználás, ennek ellenére az ellátás megnyugtató. Mivel az ara­tás komplex munka, s gon­dolni kell a tarlószántasra, a másodvetésre is, ezért az erő- és munkagépekhez szükséges alkatrészek igen fontosak. Közölhetem, hogy az ezekhez szükséges alkat­részellátás is állandóan ja­vul, s előreláthatóan kielé­gítő lesz. Gumiköpenyekből 2 mé­ret (MTZ hátsó és 600x16 os) kivételével vállalatunk megfelelő készlettel ren­delkezik. Itt nehézség van és várható is, zavartalanul nem tudunk biztosítani minden igényt, ezért ügyel­jenek a gumiköpenyek fel- használására, takarékoskod­janak, s már most gondol­janak a használt gumikö­penyek feljavítására is. KÉRDÉS: Az aratás­sal egyidőben történik a tarlószántás és má- sodvetés. E munkáknál fokozottan ki kell hasz­nálni az erőgépeket. Tudják-e megfelelően biztosítani az erőgépek­ből az utánpótlást? VÁLASZ: Vállalatunkhoz az elmúlt napokban jelentős mennyiségű erőgép érke­zett. MTZ-ből 21, Super- Zetorból 24, UE—28-ból 70, univerzális D _4_K_B traktorból 8 és DT traktor­ból 2. — Örömmel közölhetem, hogy a Szovjetunióból ma már folyamatosan érkezik a korszerű, közútra is vizs­gáztatott MTZ—50-es trak­tor, melyekből megyénk 250 darabot kap. Ezeket a nagy teljesítményű gépeket már a termények hordásánál és a tarlószántásánál is mun­kába állíthatják a termelő­szövetkezetek. Ev végéig az MTZ—50-esből, UE—28­ból a termelőszövetkezete­ink terven felüli igényét is ki tudjuk elégíteni. Ér­kezett vállalatunkhoz 134 román és jugoszláv gyárt­mányú pótkocsi is, melyek­nek nagy hasznát veszik a közös gazdaságok a takar­mányok szállításánál. — Nem szabad azonban megfeledkeznünk az aratás mellett az egyéb fontos nyári munkák végzéséről sem. Különösen most a száraz időben sok hasznot jelenthetnek termelőszövet­kezeteinknek az öntözőbe­rendezések. Sajnos tsz-eink egy része nem él a lehe­tőségekkel megfelelően. Te­lepünkön itt áll kihaszná­latlanul 25 komplett öntö­zőberendezés. Jobb lenne, ha ezeket már most fel­használnák a zöldségter­mesztésben, kukoricánál, burgonyánál és a lucerna termesztésénél. KÉRDÉS: Lesz-e ele­gendő zsák? Ki tud­ják-e elégíteni az igé- nyekei a termények szárításához szükséges ponyvából és a zsineg­ből? VÁLASZ: Mindezekből az ellátást biztosítjuk. Raktá­runkon van 150 000 darab zsák, s az igényeket meg­felelően ki tudjuk elégíte­ni. Ugyanezt mondhatom az aratógép zsineg, bálázó- zsineg és csévézett bálázó huzalok ellátására is. Pony­vából mintegy 40 000 négy­zetméternyivel rendelke­zik, így a termények szá­rításával sem lesz problé­ma. KÉRDÉS: Az aratás mellett fontos teendő a növényvédelem, s az őszi mezőgazdasági munkákra való gondos felkészülés. Hogyan biz­tosítják ennek feltéte­leit? „VÁLASZ: Eddig 50 mil­lió _ forint értékű külön­böző növényvédőszert biz­tosítottunk közös gazdasá­gi11.^ részére. A gyümöl­csösökben a munka az ara­tással egyidőben folyik. Gondoskodnunk kell ez idő­ben a permetezéshez szűk- seges növényvédőszer ellá- tásáról. Növényvédőszerek- b • ,mind mennyiségben, mind minőségben megfelelő készlettel rendelkezünk. Raktáron van az őszi vető­magvak csávázásához szük­séges higanyos szerek, kel­lő mennyiségben. Érkeznek a műtrágyák IS\, Á különböző műtrá­gyákból minden igényt ki tudunk elégíteni. Nagyon fontos azonban, hogy a tsz-ek vezetői már most állapítsák meg mire van szükségük, s a műtrágyák megrendeléséről sürgősen gondoskodjanak, mert ezek egy részét külföldről biz­tosítjuk, s szállításuk hosz- szabb időt vesz igénybe. ~ Az aratás és az ezt követő mezőgazdasági mun­kák sikere érdekében vál­lalatunk június 27-től ügye leti szolgálatot tart. Ez az jelenti, hogy mindenna este 7 óráig, vasárnapor ként délután 1 óráig, c indokolt, sürgős esetekhx még éjszaka is rendelkező re állunk a termelőszöv« kezeteknek, gépjavító ál másoknak, állami gazdai goknak. Biztosítjuk a szí séges gépalkatrészeket fejezte be tájékoztató Balogh Bertalan elvtár: AGROKER igazgatója. F rábban hatalmas vihar vo­nult el egy éjszaka Nyíregy­háza felett, a szél igen sok fát tévestől csavart ki a városban. Másnap reggel — ez is az ismerettségnek kö­szönhető — megtudtuk, hogy a Színház utcában a vihar azt az olajfát is kicsavarta, melyet dr. Jósa András ül­tetett, s csemetéjét Kossuth Lajostól kapta, akit Turin- ban meglátogatott. A na­gyon érdekes hírt azonnal továbbítottuk Budapestre... Minden országos lap és a rádió is leközölte. — Másik emlékezetes, bár kevésbé kellemes él­ményünk is akadt. Egy al­kalommal békenagygyűlést hirdettek Nyíregyházán, a szabadtéri színpadon lett volna. A gyűlés főrendező­jével előre elkészítettük, s feladtuk a hírt — ez a gyorsaság érdekében bevett MTI-s módszer. — Ilyen alkalmakkor az esemény után csak azt jelentjük, hogy mehet-e az anyag, volt-e változás, esetleg el­maradt és törölni kell. Ez esetben is elmaradt a nagy­gyűlés, ugyanis egy felhő- szakadás jött közbe. Azon­nal kértük, hogy töröljék a központban a hírt. Ott mar továbbadták a lapoknak, de utólag közölték \relük, hogy az esemény elmaradt En­nek ellenére egyik központi lapunk másnap elsőoldalas, címes hírként hozta a meg nem tartott nyíregyházi nagygyűlést. Bár a lapnál mulasztották el kiemelni a hírt, mégis kellemetlen em­lék maradt. Befejezésül az MTI me­gyei szerkesztőségének ve­zetőjéről néhány mondatot. A párt 1950-ben emelte ki Hódi László nyíregyházi péksegédet, s bízta meg mostani munkakörével. (Még három év után is vágyódott vissza a pékségbe.) Aztán teltek az évek és magas fokon sajátította el az újságírást, a tudósítást. Budapesti felettesei is ked­velik. nagyrabecsülik. S beszélgetésünkkor elmondta, hogy ma már nem szökne meg, mert nagyon megsze­rette munkáját. Manapság egyre többen tudják, ha a központi la­pok tudósításai után záró­jelben ott a három betű: MTI, a tömören, logikusan felépített hír, tudósítás szer­zője gyakran Hódi László, az egykori nyíregyházi pék­segéd. Aki — bízvást leír­hatjuk — magatartásával, tudásával, lelkiismeretessé­gével öregbítette megyénk­ben a zárójeles három betű hírnevét. Bézi László

Next

/
Thumbnails
Contents