Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

marik sándqr jelen ti ovásárosnamén yi Javul a gazdálkodás színvonala Beszélgetés Hegedűs Sándor elvtárssal, a járási pártbizottság első titkárával A vásárosnaményt járás­ban huszonkét termelőszö­vetkezet volt mérleghiányos 1960-ban. Az állami dotáció több mint 18,5 millió forin­tot tett ki. Az 1965. évet kö­vető zárszámadásoknál már csak egy termelőszövetkezet jelentett mérleghiányt. Az öt év tapasztaltairól, a járás mezőgazdaságának helyzeté­ről és a termelőszövetkeze­tek fejlődésének további le­hetőségeiről beszélgettünk Hegedűs Sándor elvtárssal, a vásárosnaményi járási pártbizottság első titkárával. Az eredmények alapja a hozzáértés — A járás huszonnyolc termelőszövetkezetének tisz­ta vagyona az elmúlt év vé­gén megközelítette a 223 millió forintot, a közös va­gyon értéke pedig a négy- százmillió forintot. A gaz­dálkodás színvonala javul, a gyenge termelőszövetkezetek száma csökken. Eredménye­inkben a nehéz fizikai mun­kát végzők mellett jelentős szerepe van a szakemberek, a fiatal, egyetemet, főiskolát végzettek népes csoportjá­nak. 1960-ban mindössze há­rom felsőfokú képzettséggel rendelkező szakember dol­gozott a járás termelőszövet­kezeteiben. Azóta ötvenhá­rom társadalmi ösztöndíjat alapítottak az állattenyész­tési, a kertészeti, az öntözé­si és az általános mezőgazda- sági karokon tanuló fiatal szakemberek számára. Jelen­leg huszonhármán tanulnak egyetemen, főiskolán a járás ösztöndíjával. . — A pártszervezetek erő­södése, az irányító munka egyre fc Jozódó hatékonysága is a fejlődés gyorsítását ered­ményezi. A téli pezsgő politi­kai élet, az emberekkel tar­tott őszinte, jó kapcsolat tovább növelte a pártszerve­zetek iránti bizalmat. Ez évben azt eredményezte ez, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is megoldották a vetés elvégzésében jelentke­ző problémákat. További se­gítséget kíván adni a járási pártbizottság is, amikor munkastílusát javítja: a függetlenített munkatársak egy-egy hetet töltenek a községekben. Itteni munká­juk felöleli a község egé­szét. A tapasztalatokról a község és a járás vezetői megbeszélést tartanak. A gyenge termelőszövetkezetek segítésére a járási pártbi­zottság, a járási tanács és a bankfiók illetékes szakem­bereiből álló csoport alakult. Közösen vizsgálják a ter­melőszövetkezet ügyvitelét, gazdálkodási módszereit, a pártszervezet munkáját. Az adottságok javítása Mezőgazdaságunk tovább­fejlesztésének útját a mély­művelés, a talajjavítás, a vízrendezés, a fásítás és az öntözés határozza meg. Az eredmények alapját a mély­művelés jelenti. Ennek el­éréséhez újabb nehézgépekre és munkagépekre lenne szükség. A beregi nehéz, kö­tött, mély fekvésű talajok eredményes műveléséhez kétszer annyi munka szük­séges mint a lazább taíaj- szerkezet esetében. A járás szakemberei évről évre so­kat fáradoznak á beregi ta­lajjavításon, de ennek komp­lexuma meghaladja a helyi erőket. Ebben a munkában döntő jelentőségű a párt Po­litikai Bizottságának határo­Atlagos életkoruk 20 év Uj üzem épületei maga­sodnak Vásárosnaményban az állomás szomszédságában. A ládagyár évről évre gyors ütemben fejlődik. Negyed- évenkénti termelési értéke már meghaladja a négymil­lió forintot A létszám most 220, de hamarosan kétsze­resére növekszik. Uj brigádok alakulnak. Köztük ifjúsági brigádok, mint a 2ója nevét viselő if­júsági brigád. Nagy Lászlóné brigádve- zető-helyettes: — Felújít­juk a brigádnaplót. Fél év alatt öten menték férjhez a brigádtagok közül, és több más Változás is történt Bencze Bertalanná szege­ző: — Az első napokban ha ezer szöget használtam fel, már sok volt. ütöttem mel­lé is, az Uiiamra. Most itt ez a homlokrész. Naponta ezer-ezerháromszázat is el­kp*!7ftpk T Diák Zoltánnét a vállalat küldte Gyöngyösre tanulni. Most gépen dolgozik: — Itt a brigádmunka jobb, mint a KISZ. Minden problémát együtt beszélünk meg. Nem­csak a termelésit, még azt is, hogy most veszünk égy új Danuviát, amivel Ilkről bejárunk majd. És azt is támogatták, hogy a férjem, aki TMK-s itt, egy műszak­ban dolgozzon velem. Kállai Erzsébet itthagyta Nagydobost. Pestre ment dolgozni. Egy év után visz- szajött: — Azt hittem, ott minden jobb. Eleinte egyszer-kétszer alaposan rápirítottak egy­másra. ha nem ment a munka.' Most nincs szükség erre, a 104 százalékot rend­szeresen elérik. Másra is jut már idő. Júliusban Pe- tőfi-estet rendeznek. Min­denki megtanul néhány Pe­tőfi költeményt, s a műsort a helyszínen állítják össze. Ott a klübdéiutánon. Gál Dénes igazgató: — A brigádértekezteteik hozták a legnagyobb Változást. Alapo­Benczc Bertalanná szegező san meghányták-vetették a végzett munkát, személyen­ként is megmondták a vé­leményt. A jót is, a rosszat is. A minőség észrevehetően javült. Eredményeik olt voltak a vállalati 1Ö4 szá­zalékban, s tettek azért, hogy ne legyen minőségi ki­fogás. örültünk, amikor be­jelentették, megküldenek a „Szocialista brigád’* címért. zata, amely a beregi sava­nyú, szikes talajok megja­vítását kiemelt feladatként jelöli meg. — A talajjavítással egyen­rangú kérdés a beregi öb- lözet vízrendezése. Terv ké­szült, amely 1967-től 1971-ig több ütemben negyvennégy­millió forintos befektetési el kívánja megoldani a felada­tot. A szántóterületek védel­mében és a szántóként már nem használható, jelenleg gazdaságtalan területek hasznosításában a termelő- szövetkezetek tervében fon­tos helyet foglal el a nyár- fatelepítés. — A fejlődést jelentős mértékben befolyásolja az öntözés. Jelenleg ötvenöt ön­tözőgép áll a közös gazda­ságok rendelkezésére. A ter­vek szerint ez évben ötezer katasztrális holdat öntöztek, nagy részét — több mint négyezer holdat — gépi esőz- tetéssel. Ebben a munkában jelentősen előrehaladtak Ba­rabás, Beregdaróc. Gulács és Tarpa termelőszövetkezetei, ahol elsősorlhn a zöldség- termesztés, a pillangósok, a cukorrépa és a kukorica ter­mesztésében érnek el jó eredményeket. / Még jobb eredményekért — Termelőszövetkezeteink legnagyobb gondja a szállí­tás. Ez hatalmas gépi erőt köt le. Harmincból mindösz- sze öt községnek van vasút­állomása. Éppen ezért foko­zott igénnyel jelentkezik az ön- és központi iparosítás, a feldolgozó üzemek létesíté­se, amely egyúttal a szűkös tárolási helyzetet is enyhí­tené. — Pártszervezeteink a IX. kongresszusra való felké­szülés során is nap mint nap foglalkoznak a járás mezőgazdaságának legége­tőbb problémáinak megol­dásával, a kemizálás, vegy­szerezés további alkalmazá­sával, a szarvasmartia-te- nyésztés színvonalának eme­lésével. Keresik annak út­ját is — mondotta befejezé­sül a járási pártbizottság első titkára — hogyan lehet­ne a még jobb eredmények elérése érdekében a mező- gazdasági termelés természe­ti sajátosságait, a mezőgaz­dasági üzemek adottságait figyelembe véve a beszer­zésben, az anyag- és eszköz- ellátásban, valamint a beru­házások terén fokozott ru­galmasságot, újabb módsze­reket bevezetni, meghonosí­tani. Vásárosnamény, Szabadság tér Hammel József felvétele Rendezik Bereg fővárosát Egészségügyi, kommunális létesítmények a községfejlesztési tervben A vásárosnaményi járás harminc, jelentős részében Tisza-parti községet fog ösz- sze. A/ falvak rendezésében a főszerep az egészségügyi fejlesztésnek jut. Mellette egyre inkáb teret kap a fej­lődő idegenforgalom is. Űj egészségház, orvosi rendelő A járás öt évre szóló köz­ségfejlesztési tervében szá­mos egészségügyi, kommu­nális létesítmény építése szerepel. Vásárosnaményban a közelmúltban átadott új kórház után hat községben építenek orvosi rendelőket: köztük Tiszakerecseny, Nagyvarsány és Gergelyi- ugomya fogorvosi rendelő­ket kap a járás fogászati el­látásának javítására. A köz­ségfejlesztési alapok mellett az Egészségügyi Miniszté­rium 300—300 ezer forint­tal segíti ezeket az építke­zéseket. Gyógyszertár készül Tíszakerecsenyben, egész­ségház Barabáson, Olcsván és Tiszaviden. Orvosi lakást építenek Barabáson, Bereg- darócon, Csarodán. A csaro- dai építkezéseket az idén háromszázezer forint fel- használásával megkezdik. Hét községben bővítik a villanyhálózatot, 21 község­ben összesen csaknem két­száz kilométer hosszban épül járda. A közlekedési gondok enyhítésére Ilk, Olcsva és Vásárosnamény új autóbuszvárót létesít. Óvodát építenek Beregdaró- con, Beregsurányban, Gem- zsén, GergelyiUgornyán, Lónyán, Tíszakerecsenyben. Ez utóbbit már 1966-ban át­adják. Nagy igény van új művelődési házakra. Gyüre, Márokpapi és Olcsvaapáti már megkezdte a tartaléko­lást erre a célra. Aranyos­apátiban négytantermes is­kola építése kezdődik 1966- ban. Az ötmilló forint ér­tékű községfejlesztési ala­pokból jelentős mértékben veszi ki részét a járás la­kossága társadalmi munkák­kal: ez évben ennek értéke meghaladja a 800 ezer fo­rintot. Épül a törpe vízmű A- járási székhely, Vásá­rosnamény városiasodlk. Emeletes házak épülnek, készül az egységes vízmű- hálózat, a központban már a távlati fejlesztési tervek szerint építkeznek. A köz­ségfejlesztési alapból meg­kezdték a tartalékolást: közfürdő létesítését terve­zik. Megalakult a vízmű- társulat, épül a törpe víz­mű, a csövek lefektetése nagyrészt megtörtént Bő vizű kutakat fúrnak, ame­lyek közül kettő mát üze­mel is. A jövő év elején már egész Vásárosnamény központját vezetékes vízzel látják el, Az fmsz jelentős mérték­ben fejleszti, korszerűsíti bolt- és üzlethálózatát, bő­víti szolgáltatásait. Ismét megnyitják a közeli napok­ban a szállodát, amelyet teljes mértékben felújítot­tak. A bútorüzlet új helyre kerül: a jelenlegi cukrász­da mellett felépítették a bútorraktárat, s a cukrász­da kiköltözése után lakbe­rendezési mintaboltot léte­sítenek itt. Augusztustól ismét lesz zenés presszó Vásárosnaményban: a jelen­legi bútorüzlet helyén a mostaninál kétszerte na­gyobb, módén szórakozóhe­lyet nyitnák meg. A község központjában rövidesen új tej bolt nyílik. A Csipke étterem mellett bővítik és korszerűsítik a konyhát. Az étteremben az előfizetéses étkezőknek bevezetik az ön- kiszolgáló rendszert. A szolgáltatás színvonalá­nak javításáért a fodrász ktsz hamarosan új férfi-női üzletet nyit Tlqaj cl Taszán. A természeti szépségek­ben gazdag, sok helyen még érintetlen Tisza-part talán a Beregben a legcso­dálatosabb. A büszke nyár­fák, a füzek, a karcsú kő­risek, az akácok, cserjék érzékenyen követik a folyó minden mozdulatát S itt, a Szamos torkola­tánál lesz szőke a Tisza. Mert a jándi Túr-találko­zásnál még átlátszóan tisz­ta, kék. Augusztus—szep­temberben a legszebb. A finoman haladó csónakból még a vízfenék kavicsait, a halakat is látni. Ha az ember nem figyelmesen keresné, észre sem venné a dús aljnövényzettől, a hullámtéri erdőktől, hol fo­lyik bele a Túr. A másik oldalon már megbomlott a természet egyensúlya. Em­berrakta kőpart, öntözőmű csillogóan fényes alkatré­szei verik vissza a nap fényét. Percenként kétszáz liter víz ömlik a jándi ter­melőszövetkezet földjeire. A Fótoskertnél omladozik a meredek part, hatalmas fák dőlnek a víz fölé, koroná­juk lejjebb ér a gyökerük­nél. Megadják magukat, hogy aztán nagy csobba- nással, tövestől hulljanak a vízbe. Elfajul a meder — mondják a szakemberek. Lejjebb már a Rigókért szélét látni. A magas, négy­öt méteres meredek falban lyukak, tucatszámra. Itt fészkelnek a parti rigók. Színük pillanatonként vál­tozik. Más, ahogy a nap rásüt, vagy éppen alábukik. Megint más szint mutat­nak, amikor szétterpesztett szárnyakkal hasítják a le­vegőt. Tiszavirágzáskor szá­zával szedik össze a ké­részt. Odébb ismét megzaboláz­ták a Tiszát. Látni, amint haragosan megperdül a víz a kőparton, s utána béké­sen halad tovább. A Sár­kánykertet már alig érin­ti. A kert nevéről többféle monda járja. Hogy melyik az igazi, nem tudni. Csak annyit tudnak, hogy vala­mikor Jándtól itt akarták átvágni a Tiszakanyart de lemondtak róla. Helyette beültették kanadai nyárral. A partszéli vizekben per­ionvarsák várják tátott szájjal a halat Hajnalra harcsát, pontyot, süllőt Estére keszeget, hátast, ba­hnt. .. Már látni a Szamost, amint két folyó ölelke­zik. A Szamos lomhán, sö­tétsárgán úszik. Aztán ka­varogni kezd, hatalmas ör­vénnyé válik a két víz. A szakképzett hajók óvatosan kikerülik, még a motoros hajót is megforgatja. Az örvény kavarta mélység ilyenkor, nyáridőben is meghaladja a tíz métert. Távolabb, ötven, száz mé­terrel már megbékélten, újultan, szőkén úszik a Ti­sza. Feltűnik a kecses ívű na- ményi híd, odébb a kem­ping sokszínű faházai tar- kállanak. A bársonyos fi­nomságú homok tiszta, a já­tékos kedvű strandolok még homokórát is megtöl­töttek vele. A víz nem vi­szi el innen a fövenyt Csendes, csábító. Az embe­rek ki is használják. Fia­talok és idősek egyaránt Kora nyártól az ősz kezde­téig fürdőzők zajától han­gos a part Itt már jelen van a technika. Egyelőre még ugyan csak gumimat­rac és tranzisztoros rádió, fényképezőgép és apró magnetofon képében. De már megtöri az évszázados csendet — helyet kér és kap. Csakúgy, mint szem­ben a „Tiszavirág” tanya- hajóh. Tatján még mészkő­ből készült, hosszú, süveg alakú csepegtető, benne Szatnos-víz — a kabinok­ban teljes az összkomfort: központi fűtés, villany, a csapból tiszta ivóvíz folyik. A szőke Tisza itt-ott még visszakövetel az embertől egy-egy darabot. De nem sokáig. A vizen — azt mondják — megváltoznak a távolságok. Namény alatt is százötvennek nézné az ember, s a Tisza megvan háromszáz is. A vezetőgá­ton azonban már megtör­nek a napsugarak. A há­romszázból százat vissza­hódít az ember...

Next

/
Thumbnails
Contents