Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

kormány elnöke Kelt Berlinben, 1966. jú nius 17-éru ri kapcsolatai a szocialista internacionalizmus alapján, kölcsönös érdekeiknek megfelelően továbbfejlőd­tek. A gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés a párt- és kormányküldött­ségek 1364 májusi irány- mutatásai alapján jelentő­sen elmélyültek. A magyar —német gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működési bizottságban a gazdasági együttműködés el­mélyítésére hozott határoza­tok mindkét országban kü­lönösen a gépgyártás, az elektrotechnika elektro­nika és a vegyipar terüle­tén járulnak hozzá a ter­melés koncentrációjához és a termelékenység emelésé­hez. Az utóbbi években inten­zíven folyt a két ország nép- gazdasági terveinek össze­hangolása. Az 1966—1970-ig terjedő hosszúlejáratú kül­kereskedelmi egyezmény a két ország közötti forga­lom szakadatlan növekedé­sét biztosítja és 1964-hez viszonyítva az árucserefor­galmat 1970-ig 143 száza­lékra kívánja növelni. A párt- és kormánykül­döttségek eszmecserét foly- tottak a gazdasági kapcso­latok további fejlesztésé­ről. A küldöttségek az el­ért eredmények alapján szükségesnek tartják, hogy a szocialista munkamegosz­tásra vonatkozóan a KGST- ben elfogadott alapelvek­nek megfelelően, az együtt­működés elmélyítése céljá­ból új lehetőségeket tárja­nak fel és ennek révén mindkét országban elősegít­sék a műszaki forradalom­ból adódó feladatok meg­valósítását. A tárgyalások eredmé­nyeként megállapodtak ab­ban, hogy gazdasági kap­csolataik további fejlesz­tése érdekében különböző megállapodásokat fognak előkészíteni és megkötni. A Magyar Népköztársa­ság párt- és kormánykül­döttsége nevében Kádár Já­nos elvtárs, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar küldöttség veze­tője párt és kormánykül­döttséget hívott meg a Né­met Demokratikus Köztár­saságból a Magyar Népköz- társaságba teendő baráti látogatásra. A meghívást a német fél köszönettel elfogadta. A látogatás idő­pontját a későbbiekben ál­lapítják meg. WALTER ULBRICHT, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köz­társaság államtanácsának elnöke WILLI STOPH, a Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertaná­csának elnöke Kladt — Kondratyev t Az arany v (Dokumentum történet) Fordította: Pető Mikló» (Folytatás az L oldalról.) lamközi kapcsolatok kiala­kítására törekszik az egyen­jogúság, a szuverénítás és egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvi alap­ján. CÜD A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt kép­viselői baráti eszmecserét és tapasztalatcserét folytat­tak a két párt munkájának a szocializmus további épí­tése során felmerülő kérdé­seiről, kétoldalú kapcsola­taik további fejlesztéséről és elmélyítéséről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű problémáiról. Megállapítot­tak, hogy a két párt néze­tei teljesen azonosak. A két párt kapcsolatai a marxizmus—lenin izmus és a szocialista internaciona­lizmus elvei alapján az utóbbi években jelentősen elmélyültek. Megállapítják, hogy a pártküldöttségek rendszeres cseréje kölcsö­nösen hasznos mindkét or­szágban, elősegíti a politi­kai, gazdasági és ideológiai feladatok sikeres megoldá­sát. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Német Szo­cialista Egységpárt ismétel­ten kifejezi megingathatat­lan hűségüket a kommu­nista- és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatainak alapelvei- he^, amelynek helyessége az életben és a népek bé­kéért és haladásért folyta­tott harca során bebizonyo­sodott A két párt képviselői a világ forradalmi erőinek gyorsabb előrehaladása szempontjából nagy jelen­tőségűnek tartják a kom­munizmus anyagi-technikai alapjainak a Szovjetunió­ban történő megteremtését. Megállapítják, hogy a Szov­jetunió Kommunista Párt­ja XXIII. kongresszusa az utóbbi években a legna­gyobb hozzájárulás a kom­munista világmozgalom egységének megszilárdításá­hoz. A kongresszus újabb lendületet adott a békéért a demokráciáért a nemze­ti függetlenségért és a szo­cializmusért folytatott világ­méretű harcnak. Jelentősé­gét sem az imperialista rá­galmazások, sem az álfor­radalmi megnyilvánulások nem homályosíthatják el. A Magyar Népköztársa­ság üdvözli és támogatja: — A Német Demokratikus Köztársaság által a két né­met állam kapcsolatainak normalizálására tett javas­latokat, s a német kérdés békés megoldásának reális útját a két német állam közeledésének, megegyezé­sének és együttműködésé­nek a Német Demokratikus Köztársaság által ismétel­ten javasolt programjában látja. A két párt- és kormány- küldöttség aggodalommal látja az amerikai impe­rializmus újabb Kuba el­leni provokációit és teljes szolidaritásáról biztosítja a szocializmust építő testvéri kubai népet A Magyar Népköztársa­ság és a Német Demokra­tikus Köztársaság teljes szolidaritást vállal a nem­zeti felszabadulásukért és függetlenségük megszilárdí­tásáért harcoló ázsiai, afri­kai és latin-amerikai né­pekkel és államokkal, ve­lük szoros baráti kapcsola­tok fejlesztésére és elmélyí­tésére törekszik, támogatja jogos és igazságos harcu­kat. A Magyar Népköztársa­ság és a Német Demokrati­kus Köztársaság hangsú­lyozza az ENSZ jelentősé­gét. Az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya ér­telmében nagy felelősséggel tartozik a népeknek a vi­lágbéke fenntartásáért és biztosításáért, valamint a nemzetközi együttműködés­ért. A Magyar Népköztár­saság ismételten hangsú­lyozza a békeszerető, füg­getlen Német Demokratikus Köztársaság jogát az ENSZ- tagságra és kifejezi meg­győződését, hogy a Német Demokratikus Köztársaság felvétele jelentősen hozzá­járulna a szervezet céljai­nak megvalósításához és az ENSZ egyetemessége ér­vényre juttatásához. Mind­két fél sürgős követelmé­nyeknek tekinti a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítását az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében. A két párt ismételten megerősíti azt a meggyő­ződését, hogy az SZKP-val és a Szovjetunióval való testvéri barátság mindig a proletár internacionalizmus­hoz való hűség próbaköve volt és marad. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt sík- raszáll valamennyi kommu­nista- és munkáspárt kap­csolatainak a marxizmus— leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján történő fejlesztéséért és el­mélyítéséért. Mindkét fél kifejezi azt a meggyőződését, hogy a tu- tudományos-műszaki forra­dalom sikere és a kapitaliz­mussal folytatott gazdasági versenyben való előrehala­dás érdekében az érdekelt testvérországok gazdasági együttműködésének maga­sabb szervezeti fokát kell elérni az önkéntesség alap­ján. Mindkét fél minden szükséges hozzájárulást megad ahhoz, hogy a Var­sói Szerződés szervezetét, mint az európai béke biz­tosításának fontos tényező­jét tovább erősítsék. A két párt abból Indul ki, hogy a kommunista és munkásmozgalomban tá­madt nézeteltéréseknél fon­tos az, ami a testvérpárto­kat objektiv érdekeiknél fogva összeköti. Közös cél­juk érdekében a két párt a jövőben is minden erőfeszí­tést megtesz a testvérpártok imperializmus elleni akció­egységének erősítésére. Hasznosnak és szükséges­nek tartják, hogy az élet ál­tal felvetett közös problé­mák megvitatására, az ál­láspontok egyeztetésére a testvérpártok két-, illetve többoldalú tanácskozásokat folytassanak. Síkraszállnak azért, hogy, amint erre a feltételek megérnek, létrejöjjön a kommunista és munkáspár­tok új nemzetközi tanácskor zása. QÜ3 Mindkét küldöttség meg­elégedéssel állapítja meg, hogy a Magyar Népköztár­saság és a Német Demok­ratikus Köztársaság testvé­KÄDÄR JANOS, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára kállai gyula, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsá­gának tagja, a magyar for­radalmi munkás—paraszt 58. Ami a lépcsőnél lévő ab­lakot illeti, arról nem tud. De a bejárati ajtó nyitva volt, egész biztosan. Nem lehetett becsukni, mert a kocsiját behozta a kertbe, egészen a bejárathoz, na és a vezetékek... Szeren­csére valahogy futotta a hosszából. Mert különben... — Tudja uram, fene nehéz egy ilyen tartály. — A ve­zetékeket áthúzta az udvar­ról az ajtón, a halion, az­tán a lépcsőkön. Szél? Persze, hogy volt. Ugyanis közeledett a vihar. Fújt alaposan. Zaczelc majdnem szét­robbant. Alig tudta kivárni a kihallgatás végét. — Az ablak tehát nyitva volt! Na Iája, doktor, ebbe kellene belekapaszkodnunk! Kostrzewa megfékezte a lelkes szóáradatot. — A biztonság kedvéért ellenőrizzük! — Azonnal munkához láttak. Szél nem volt ezen a napon, de talán megteszi a huzat is? A dol­gozószoba ablaka nyitva van, a bejárati ajtó sarkig tárva — akkor is erélyesen nyitották ki a dolgozószo­ba páncélajtaját. Olyat csattant az ablak, hogy az üveg is beleremegeth Kö­zelebb mentek hozza — mindkét rugószár becsuk­va. — Tessék — szuszogott iz­gatottan Zaczek — fehéren fekete. Most már itthon va­gyunk. — Itthon? Hogy érti ezt, pontosabban? — Mi sem egyszerűbb. Ha már az ablak nyitva volt... Odatette magának a létrát, bedobott egy tőrt és az ügy el volt intézve. — A kutyus pedig megtá­masztotta neki a létrát? — A nyavalya. Már megint ez az átkozott dög köp bele a tányérba. De ez nem is olyan 1918-ban az ellenforradal­márok -kezükbe kaparintot­ták Szovjel-Oroszország aranytartalékát, Lenin pa­rancsot adott az arany visz- szaszerzésére. Ez súlyos har­cok után sikerült is. Acsinszktól Kazányig az Aranyvonat őrzésével és az arany biztonságba helyezésé­vel a „Harmadik Intema- cionálé” hadosztály 1. nem­zetközi ezredét bízták meg, melynek parancsnoka Varga István volt., komisszárja Mi­hályi Kálmán. Az ezred magva egykori magyar ha­difoglyokból állt. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelme után nem akadt olyan nap, hogy az ellenforradalom — nyíltan vagy álcázva — ne lépett volna fel a munkás-paraszt- hatalom ellen. Sötét összees­küvések szálait szövögették a kapitalisták meg a földes­urak, az imperialistákkal szö­vetkezve dédelgették mohó reményeiket: újra az ország uraivá válnak s elnyomják a dolgozó népet. 1918 március közepén Murmanszkban, áp­rilis 5-én Vlagyivosztokban szálltak partra az angol, francia, japán és amerikai imperialisták első egységei. Nyílt fegyveres intervenció volt ez, agresszió, s az orosz burzsoá-földesúri • ellenforra­dalomra támaszkodott. Összeesküvés a Volgánál Mindez persze nem ment megfelelő előkészítés nélkül. A részletes terveket 1918 áp­rilisában egy moszkvai ille­gális találkozón dolgozták ki. A francia katonai misszió ve­zetője ebben az időszakban Lavergne tábornok volt Itt, a misszió épületében találko­zott a házigazdával Lockhart, az ismert angol felderítő, Corbeille francia vezérkari ezredes, továbbá Inosztran- cev tábornok és Sziromjat- nyikov ezredes, az illegális fehérgárdista mozgalom meg­bízottai s végül Konsin ka­pitány, a szibériai ellenforra­dalmárok küldötte. Viharos viták közepette egy éjszakán át folyt a tanácsko­zás. A következő tervet fo­gadták el: a csehszlovák el­lenforradalmi hadtestnek bir­tokba kell vennie a szibériai vasútvonal mentén fekvő leg­fontosabb csomópontokat, el­foglalni az Uralt és a Volga mentét, s előretörnie a Felső- Volgához; itt az eszerek egy­idejűleg huszonhárom város­ban felkelést robbantanak ki. Az ellenforradalmi egységek ezután — Arhangelszk elfog­lalását követően — felveszik az érintkezést az ország bel­seje felé törő angol—francia csapatokkal. Május 25-én megindult az akció. Másfél hónap leforgá­sa alatt az ellenforradalmá­nagy akadály, mint első pil­lantásra látszik. Mondjuk, hogy Golik... — És utána várta nyu­godtan, amíg mi lecsukjuk? Lengyelország hosszú és szé­les, van elég hely, ahol meg­húzódhatna biztonságban. — Tehát lehet, hogy nem ő. Van-e bizonyítékunk arra, hogy ez a kínai mindenkire acsarkodik? Valami kolbá- szos kóstoló, vagy tudom is én, mi. Az állatok megszelí­dítésének többféle módja van. Kostrzewa kételkedve te­kintett az ablakot borító vasrács keskeny szemeire. — Bedobta a tőrt — is­mételte. — És maga szerint eltalálta a fűtőtestnél álló Rudzinskit? — Miért ne? Ez egyáltalán nem olyan nagy kunszt. — Nagyon fogok örülni, ha ezt bebizonyítja nekem. — Én? — Hiszen maga sportol. rok kezére került Novonyiko- lajevszk (a mai Novoszi- birszk), Penza, Omszk, Szá­mára, Ufa. Miután ez meg­történt, tevékenységük súly­pontját a Volga-mellékre he­lyezték át. Idő közben Moszkvában el­rendelték az általános moz­gósítást. A kommunista párt felhívására a munkások és a parasztok fegyvert ragadtak. (Pravda: „A munkásforrada­lom, miként Októberben, új­ra mozgósítja erőit...”) Július 6-án kirobbant Moszkvában az eszerek láza­dása, s ugyanezen a napon más városokban is szovjetel­lenes megmozdulásokra ke­rült sor. Ezeket a Szavinkov vezetése alatt álló illegális fahérgárdista szervezet irá­nyította, melyet segítőtársai — Lockhart és Noulance francia követ — láttak el pénzzel, fegyverekkel. Az egész szovjetországot ellenforradalmi felkelések pásztázták. Lenin elrendelte, hogy minden erőt az ellenség szétverésére kell összpontosí­tani. Kazányban, a veszélyez­tetett szibériai vidéken, ahol a csehszlovák hadtest szoros szövetségben harcolt az an­golokkal, amerikaiakkal, ja­pánokkal és franciákkal — a Vörös Hadsereg főhadiszál­lást létesített. A nemrégen még békés életet élő hátor­szági város hirtelen a front­övezetbe került. Két fontos oka volt annak, hogy Kazány annyira felkeltette az ellen­ség érdeklődését. Az egyik, hogy birtoklása megnyitotta volna az utat Moszkva felé, De Gaulle moszkvai látogatása De Gaulle hétfőn délelőtt 9,30 órakor indulj el az Orly-i repülőtérről Cara­velle típusú repülőgépén Moszkvába. A köztársasági elnököt Couve de Murville külügyminiszteren kívül közvetlen munkatársai és a Quai d’Orsay vezető tisztvi­selői kísérik el útjára. De Gaulle kíséretében lesz fe­lesége és fia. Philippe de Gaulle sorhajókapitány is. Különrepülőgépen 80 fran­cia és Párizsban akkredi­tált külföldi újságíró követi a köztársasági elnököt, hogy tanúja legyen a 12 na­pos utazás eseményeinek. Kosziéin hazaérkezett Szombaton a finn főváros­ból hazaérkezett Moszkvá­ba Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertaná­_1 Bizonyos mértékben igen. — Nem szeretek beszelni az itt szerzett tapasztala­taimról. — Most megteheti. Ge­rellyel is volt dolga? — De még mennyire. — Nos tehát, itt az alka­lom. — De mivel dobhatok? Késsel ? — Á, minek a kés? Köl­csönkérünk a kapitányság­ról egy valódi tőrt. Pontosan azt a bizonyosat. — De mire fogok célozni? Bizonyosan nem... — sze­me sarkából Kostrzewára nézett. Ö pedig nem tudta visszatartani önkéntelen ne­vetését. — Nem, én nem leszek próbababa. Még zavarba hoznám magát. Ne feledje azonban, hogy nem csupán a célzást, hanem a dobás erőssségét is ki kell próbál­nia. Ugyanis a hegye átütöt­te a szívet. És mindeneset­re... nos, a csuda ismeri ma­gát. Az én bőröm épsége is számít egy kicsit. Megteszi egy szék is. Felhívta a kapitányságot. Nem volt semmi ellenveté­sük. kölcsönadják. Minden vizsgálatot elvégeztek már rajta. (Folytatjuk) a másik: a városi bank hű­vös pincéje rejtette Szovjet- Oroszország aranytartalékát. ...A kazányi Kreml fölött szürke viharfelhők úsztak. A város utcáin önkéntes mun­kásegységek masíroztak. De míg folyt a védelmi előké­szület, Trockij „kádere”: M. A. Muravjov (egyébként bal­oldali eszer) az ottani csapa­tok főparancsnoka a fronton már azon törte a fejét, ho­gyan lehetne az arany- és drágakőkészletet megkapa­rintani s vele átállni a szov­jet hatalom elleni erőkhöz. Persze, az arany... Királyok és fejedelemek, földesurak és papok, gyárosok és kereske­dők, tábornokok, mihden rangú-rendű hódítók mocs­kos keze nyúlt ki utána szá­zadokon át: farkastörvények szerint élve csak egy hatal­mat ismertek, a gazdagság, a pénz hatalmát. És itt* a ka­zányi bankpince szekré­nyeiben most nem kis értéket őriztek: több mint egymil- liárd rubel értékű aranyat, nemesfémét, dfágakövet, va­lutát és értékpapírt. Még 1915-ben, amikor a német hadsereg betört a Baltikum­ba s már-már Petrográdot fenyegette, ide irányították a fővárosból az első, 526 zsák aranyat, hogy minél távolabb legyen a háború frontjaitól. Kazányra kedvező földrajzi helyzete miatt esett a válasz­tás: egyrészt a Volga partján feküdt, másrészt közvetlenül vasúti összeköttetése volt az ország központi részével. ? (Folytatjuk) csának elnöke, aki Urho Kekkonen köztársasági el­nök meghívására hivatalos látogatást tett Finnország­ban. Kormányellenes tüntetés Saigonban Saigonban szombaton, az egymás után következő ha­todik napon, ismét felvonul­tak az utcákon a kormány- ellenes tüntetők. Feltartóz­tattak néhány amerikai ka­tonai járművet, s az egyi­ket felgyújtották. A budd­hista intézet közelében fel­ismertek egy polgári ruhás rendőrt, körülvették, lefegy­verezték és saját revolveré­vel agyonlőtték. Röviddel a rendőr ellen elkövetett merénylet után a saigoni rádió bejelentette, a kato­nák engedélyt kaptak, hogy a „rendbontóiéra rálőjjenek.” Katonai készültség Djakartában Katonai készültséget ren­deltek el Djakartában, két nappal az ideiglenes népi tanácskozó gyűlés összeülé- se előtt. A szombatra vir­radó éjjel páncélgépkocsik dübörögtek végig a főváro­si utcákon. A városparancs­nokság biztonsági rendsza­bályokat léptetett életbe. Folytatja útját a Mcre- dith-menet A néger szabadságmenet, amelyet Meredith a mississippi egyetem első néger diákja vezetett, amíg a fajüldözők ki nem lőtték a sorból, sok viszontagság közepette folytatja útját a Ku-Klux-Klan vadászterüle­tén. Vezetőit pénteken „ma­gánlaksértés” miatt megbi­lincselték és letartóztatták — csak azért, mert egy Is­kolai játszótéren verték fel sátrukat. A tüntető mene­tet kísérő újságírók külön- autóbuszában kinyitottak egy gyanús kartondobozt és mérges viperát találtak benne. A faji felsőbbren­dűség hívei még kisgyere­keiket is felbíztatták, hogy ezt énekeljék: „takarodj nigger, menj északra, ha nem kedveled déli módsze­reinket.” I Tadeusz Kosteckl: Egy uMdái (Bűnügyi regény) Fordította: Szilágyi Szabolcs

Next

/
Thumbnails
Contents