Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-01 / 128. szám
3TXTTT. ÉVFOLYAM 128. SZÁM ARA: 50 fillér 1966. JÜNIUS 1., SZERDA Határozat a holnapról ffyövánosságra került az MSZMP Központi Bizottságának határozata a gazdasági mechanizmus reformjáról. Miért előzte meg rendkívüli várakozás ezt az okmányt s mi az oka máris kedvező visszhangjának? Pártunk Központi Bizottsága kellő időben ismerte fel a szocialista építés legfontosabb, soron következő lépését. Azt, hogy tovább kell fejlesztenünk az új társadalom építését szolgáló gazdasági folyamatokat a már bevált módszerek tökéletesítésével 5, az elavult, korszerűtlen stílusok felváltásával. Nem arról van szó, hogy amit eddig tettünk elhibázott gazdaságpolitika bizonyítéka s hogy most már mindent meg kell reformálnunk egycsapásra. Fokozatosan változtatásra szoruló módszereink — mint például az erősen centralizált tervezés, a merev tervmutatók rendszere, a termelés gyakori külső befolyásolása, az árpolitika stb — a maguk idejében szükségszerűek voltak. A szocializmus építésének első szakaszában e módszerek a legfontosabb tennivalók elvégzését segítették, alkalmazásukkal elévülhetetlen vívmányok születtek a szocialista ipar, a nagyüzemi mezőgazdaság, a proletár- diktatúra erősödése terén. Éppen ezek a nagyszerű vívmányok teremtették meg a lehetőséget arra, hogy most, amikor a szocializmus teljes felépítésének döntő szakaszához értünk forradalmi bátorsággal kutassuk fel a gazdaságosabb termelés lehetőségeit, melyek társadalmi haladásunk kimeríthetetlen forrásai lehetnek. Valójában a reform eddigi politikánk szerves folytatása, társadalmi fejlődésünk terméke az új viszonyoknak, a bonyolultabb feladatoknak megfelelően. A határozat iránti várakozás és a gyorsan megnyilvánuló helyeslés összefügg egymással. Pártunk már korábban az ország, a nép elé tárta a gazdasági életben fellelhető fogyatékosságokat s vállalkozott a megoldás útjának keresésére. S mert a korábbi felismerés az egész nép véleményét fejezte ki, a mostani határozat is találkozik a dolgozó milliók érdekével, akaratával. Hiszen amikor a Központi Bizottság a termelés és a piac szervesebb egységére, a központi irányítás, a tervezés színvonalának javítására, a vállalati önállóság és az anyagi érdekeltség fokozására, a külkereskedelem aktivizálására jelöli meg a sürgős feladatokat, lényegében szocialista rendszerünk további erősödésén fáradozik. Annak a rendszernek a gyorsabb fejlesztését akarja, melyben a megtermelt anyagi javak birtokosai a munkások, a parasztok s a néphez hű értelmiségiek. De egy percig sem lehet közömbös: mi az, amit megtermelünk, amit birtokolhatunk. S nem mellékes, ki hogyan részesedik a javakból, legyen az gyár, tsz, vagy maga a dolgozó. Ahhoz viszont, hogy a szocialista munkával és elosztással szemben új, magasabb követelményeket támaszthassunk, új, az eddiginél nagyobb lehetőségeket is kell biztosítanunk. Mindenekelőtt úgy, hogy szabad teret engedünk a bátor kezdeményezéseknek, azáltal, hogy merev létszám és bérkeretek, erőltetett tervmutatók nem kötik meg a gazdasági vezetők kezét, hogy a piacon egészséges versengés alakulhat ki a vállalatok között. Azok a határozatok, amelyek szerint a jövőben nagyobb szerep jut a gazdasági életben az árunak és a pénznek, melyek nyomán fejlődik az eladók és a vevők kapcsolata s a szükségszerű központi tervezés, irányítás mellett a részkérdések ott dőlnek el, ahol legjobb az informáltság, több éves gyakorlati tapasztalatokon alapulnak. Azokon a reformokon, melyeket 1957 óta vezettünk be gazdasági életünkbe s melyek fényesen igazolják: nem kell félni az új módszerek alkalmazásától. Mondhatják a bátortalanok, az óvatosak és a kétkedők: mindez kapkodáshoz, anarchiához vezet. A határozat szétoszlatja az ilyen kételyeket, hangsúlyozván: „Népgazdaságunk szocialista jellege, tervszerűen irányított volta biztosítja, hogy a verseny egészségtelen túlzásait, a piaci anarchiát elkerüljük." Egyszerűbben szólva: ott, ahol a termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak, szabályozott piac létezhet. Továbbra sem mondunk le a népgazdaság tervszerű irányításáról, a főbb társadalmi érdekeket meghatározó népgazdasági tervek készítéséről, a nagyobb beruházások központi elhatározásáról s a tiszta jövedelem központi elosztásáról. Csakhogy „ ... a gazdasági folyamatok központi szabályozását nem a tervlebontás módszereivel, hanem az áruviszonyok adta lehetőségek kihasználásává?' valósítjuk meg. Az a törekvés fogalmazódik meg ebben a mondatban, hogy az eddiginél gazdaságosabban, nyereségesebben termeljenek üzemeink, jobban törődjenek a műszaki fejlesztéssel, ismerjék meg és erejükhöz mérten igyekezzenek kielégíteni a belső és külső piac valós szükségleteit s kizárólag erre a szükségletre termeljenek. Persze, ez az önállóság mellett nagyobb felelősséget is jelent a termelő egységek kollektíváinak. Mielőbb a piachoz kell igazítani az ipari termelés belső szerkezetét fegyelmezettebb, jobb minőségű munkával, versenyképes korszerű termékekkel. Ezért is szól külön a határozat a szak- szervezetek jövőbeni nagyobb szerepéről s a párt szervező munkájának új stílusáról a megváltozó viszonyok közepette. A termelőerők és a termelési viszonyok kötelező összhangját csak úgy tudjuk megtartani a gazdaságirányítás új rendszere idején, ha mélyebbé, sokoldalúbbá válik a tömegszervezetek tevékenysége, ha szélesedik a szocialista demokrácia. A feladatok nagyobb része ezúttal is a párt tagjaira, a magyar kommunistákra vár, akiknek már most sokat kell tenniük azért, hogy minden dolgozó megértse a határozat lényegét, a közös boldogulásnak, az életszínvonal emelésének e legújabb lehetőségét, hogy teljes erővel segítse a célok megvalósítását. Újra és újra át kell még olvasnunk, tanulmányoznunk a határozatot. Mindennapi életünket, jövőnket közvetlenül érintő közgazdasági kategóriákat kell lefordítanunk a magunk nyelvére. így erősödik bennünk az első kellemes benyomás és így tisztul előttünk a gazdaságirányítási rendszer reformjának lényege, a szocializmus igazsága: az egyéni boldogulás, felemelkedés útja csakis a kollektív erőfeszítés, a közös, jó munka lehet. Angyal Sándor Kállai Gyula fogadta az UNESCO hazánkban tartózkodó vezetőit Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke kedden a Parlamentben fogadta UNESCO végrehajtó tanácsának budapesti ülésszaka alkalmából hazánkban tartózkodó világszervezeti vezetőket: Mohammed el Fa- zi-t, a végrehajtó tanács elnökét, René Maheut, az UNESCO főigazgatóját, At- hanase Jóját, Dame Mary Guillan Smietont, Bedred- din Tuncelt, a végrehajtó tanács alelnökeit, Prem Kir- palt, a programbizottság elnökét és Gian Franko Pom- peit, az adminisztratív bizottság elnökét. Jelen volt • Ilku Pál művelődésügyi miniszter, valamint a magyar UNESCO-bizottság több vezetője. A fogadáson élénk eszmecserét folytattak a világszervezet tevékenységéről, a magyar UNESCO-bizottság munkájáról, s kölcsönösen kifejezésre juttatták azt a meggyőződést hogy az UNESCO hatékonyan szolgálhatja a népek közötti közeledést, a kulturális kapcsolatok bővítését, az egyetemes béke ügyét. A fogadás szívélyes, baráti légkörben folyt le. Az UNESCO budapesti tanácskozása kedden délután véget ért. Megkezdődött a CSKP XIII. kongresszusa Brezsnyev köszöntötte a tanácskozást Prága, (MTI): Kedden reggel Prágában a Julius Fucik parkban lévő kongresszusi palotában megnyílt a CSKP XIII. kongresszusa. Néhány perccel kilenc óra előtt viharos taps köszöntötte a terembe lépő csehszlovák vezetőket és a meghívott külföldi delegátusokat. A kongresszus Antonin Novotny bevezető szavaival kezdte meg tanácskozását, a CSKP KP első titkára köszöntötte a delegátusokat és vendégeket, majd üdvözölte a részt vevő mintegy 70 kommunista, munkás- és más haladó párt küldötteit A delegátusok nagy tapssal köszöntötték a küldöttségeket és vezetőiket, köztük Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, Walter Ulbrichtot, az NSZEP KB első titkárát, Edward Ochabot, a LEMP Politikai Bizottságának tagját, Nemes Dezsőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, és a többi küldöttet. Antonin Novotny megnyitó szava után a kongresszus megválasztotta az elnökséget és a különböző bizottságokat,, majd jóváhagyta a napirendet. Eszerint Antonin Novotny ismerteti a Központi Bizottság beszámolóját a párt munkájáról és a további feladatokról. Pavel Hton, a központi ellenőrző és revíziós bizottság elnöke ismerteti a bizottság jelentését, majd ezután köveikezik a vita. A napirend elfogadása után Antonin Novotny tartotta meg a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának beszámolóját. Antonin Novotny beszéde Beszámolója elején Antonin Novotny rámutatott arra, hogy a párt munkája eredményeként győzött és megszilárdult Csehszlovákiában a szocialista rendszer, emelkedett a dolgozók életszínvonala. Közben bizonyos aránytalanságok következtében átmenetileg megállt a fejlődés, de — népünk nagy erőfeszítései és a Központi Bizottság által foganatosított intézkedések arra vezettek, hogy fokozatosan leküzdöttük az átmeneti stagnálást és 1964 második felétől kezdve a népgazdaságban újra megkezdődött a lassú fejlődés. Novotny hangsúlyozta, hogy a népgazdaság pozitív fejlődése idén is folytatódik, már kezdi éreztetni hatását az új gazdasági irányítási rendszer. Az ipari termelési tervet af év elejétől április végéig 2,2 százalékkal túlteljesítettük, az említett időszakban az ipari termelés nyolc százalékkal volt magasabb az előző év hasonló időszakánál. % Novotny ezután hat pontban foglalta össze a párt politikájának alapvető irányvonalát és feladatait a legközelebbi időszakra. Ez a hat pont a következő: Tevékenységünk célja továbbra is a szocialista társadalom erősítése és sokoldalú fejlesztése. O A szocialista társada- “• lom további fejlődése szempontjából döntő jelentőségű az anyagi-technikai bázis, a szocialista termelőerők további kibontakoztatása. lósítsuk azokat az intézkedéseket, amelyek a nemzeti bizottságok szerepének és hatáskörének fokozására irányulnak. A Ideológiai téren fő feladatunk továbbra is, hogy a marxizmus—le- ninizmus, a szocialista ha- zafiság és a proletár nemzetköziség szellemében neveljük dolgozóink tömegeit, különösen a növekvő nemzedéket. C Társadalmunk sikeres *-*• fejlődésének fő feltétele a párt vezető szerepének további elmélyítése a társadalmi élet minden területén, a politikában, a közgazdaságban és az ideológiában. /Z Külpolitikai téren előtérbe nyomul a harc az imperializmus agresszív akciói ellen, különösen az Egyesült Államok vietnami agressziójának beszüntetéséért. Előtérbe kerülnek az erőfeszítések a lenini békés együttélési politika megvalósításáért, a béke megszilárdításáért, a népek kölcsönös megértéséért A továbbiakban kifejtette, hogy a párt gazdasági politikájának fő irányvonalai szempontjából az első szakasz, a legközelebbi időszak feladatait a negyedik ötéves terv foglalja magába. — Ami a részleteket illeti, 1970-re a fogyasztás 17—18 százalékkal fog növekedni az 1965 évhez viszonyítva. ját továbbra is az ipar fogja nyújtani. Feltevésünk szerint az ipari termelés növekedése a negyedik ötéves tervben 28—30 százalékos lesz. A most következő időszak egyik fő feladata a mezőgazdaság fejlődésének biztosítása. A negyedik ötéves terv időszakában a mezőgazdasági termelésnek tizenöt százalékkal, a mezőgazdasági árutermelésnek pedig 19 százalékkal kell növekednie. Továbbiakban Novotny hangsúlyozta: az új vezetési rendszer elvei az év kezdetétől szélesebb arányokban érvényesülnek a csehszlovák iparban és az építkezéseknél. — Csehszlovákia nemzetközi gazdasági és műszaki kapcsolatai szempontjából — mondotta — a fő volt és marad a Szovjetunióhoz fűződő, egyre szorosabbá váló viszony. Ezeket a kapcsolatokat a jövőben is minden vonalon fejleszteni fogjuk. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése érdekében fejleszteni kell a kereskedelmi hálózatot, majd a lakásviszonyokról beszélt. Megállapította, hogy a nép életszínvonalának további emelkedése szempontjából ez elsőrendű fontosságú kérdés. Kijelentette, hogy bár egyre növekvő összegeket fordítanak a lakásépítésre, tatarozásra és modernizálásra, az eredeti szándéktól eltérően a lakásproblémát mégsem tudják 1970-ig teljesen megoldani. Ugyancsak a nép életszínvonalával kapcsolatos intézkedésekről szólva megemlítette, hogy tervek vannak az ötnapos munkahét bevezetésére. Ezzel a kérdéssel most foglalkoznak. Az ötnapos munkahét bevezetése úgy történnék, hogy a bányákban, • nehéziparban és az egészségre ártalmas iparágakban 40 órás, a többi munkaterületen pedig 42 órás munkahetet rendszeresítenének. Ennek bevezetése attól függ hogy a népgazdaság fejlődése hogyan valósítja meg az ehhez szükséges feltételeket Novotny kifejtette, hogy a szocializmus győzelme után megkezdődött az ország osztályai és rétegei, népei és nemzetiségei közötti szocialista kapcsolatok kialakulása és e kapcsolatok egyre érettebbé válása. Q A társadalmunk ve- zető ereje továbbra is a munkásosztály, az állam politikai alapja pedig a munkásosztály szövetsége a termelőszövetkezeti parasztsággal és a szocialista értelmiséggel. Az állam fejlesztésében és a szocialista demokrácia elmélyítésében a fő feladat, hogy megvaAz akkumuláció színvonala körülbelül a jelenlegi marad. Az említett arányok eléréséhez a nemzeti jövedelmet 22—24 százalékkal kell növelni, a munka termelékenységét az iparban pedig 22—23 százalékkal. Az említett fejlődés alap— Társadalmunk egysége megszilárdítása fokozásának fő tényezője népeink és nemzetiségeink sokoldalú fejlődése és közeledése — hangsúlyozta ebben a vonatkozásban. (Folytatás a 2. oldalon#
