Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-14 / 113. szám

Négyszáz gyerek szakmája — és ami ettől is több Hammel J. felv. Jutalom az ifjúsági alapszervezetekeek Küzdelmes mk A káÜósemjéni szövetkezetiek út fa a kormány elismeréséig Az utóbbi években bővült a szabolcsi ipar munkaerő felvevőképessége, egyre több fiatal szerez szakmát és ma­rad megyéjében. De még mindig nálunk a legkevesebb az ipari iskolákba jutó tanulók száma. Pedig az iskolareform, a gazdasági irányítás új módszerei, ma­ga az élet ad magasabb ran­got az iparitanuló-iskolák- nak. Ennek értelmében fej­lesztik tovább megyénkben is az iparitanuló-iskolák háló­zatát. Két év múlva kezdi meg munkáját az új húsz­tantermes nyíregyházi inté­zet, korszerű felszereléssel. Nincs azonban mód arra, hogy akár egy évet is stag­náljon az iparitanuló-kép- zés. Két év múlva, ha ad­dig nem intézkednek az ok­tatás vezetői, még nagyobb hátránnyal kell megküzdeni. Néhány nem éppen kellemes meglepetés már érte me­gyénket az ipartelepítést il­letően, amikor — jogosan — azért nem kapott bizonyos ipari üzemet a megyeszék­hely, vagy megye, mert nem rendelkeztünk kellő létszámú jól képzett szakmunkással. Megyénk újabb, és az eddi­gieknél nagyobb mértékű ipartelepítés elé néz, a jelen­legi üzemék, vállalatok is fejlődés előtt állnak. Szük­ség van hát szakmunkások­ra. Helyénvaló és sürgős fe­ladat lépéseket tenni a me­gye, nem kevésbé Nyíregy­háza fiataljainak szakmai képzése érdekében. Ennek jegyében foglalko­zott az elvándorlás és a szak­munkásképzés problémájá­val a nemrég megalakult me­gyei oktatási tanács. Bizott­A májusi békehónap je­gyében megyénk csaknem minden községében és ta­nyai településén tartanak bé- kenagygyöléseket, találkozó­kat és egyéb rendezvényeket. Május 15-én Kékesén, Kis­várdán, Komorón, Lövőpet- ribén, Mándokon, Mezőla- dányban, Nyírkárászon, Nyírlövőn, Nyírtasson, Sza- bolcsveresmart—Tölgyesszö­gön, és Kálonga-tanyán ren- déz békegyűlést a Hazafias Népfront. Hasonló rendez­vényre keiül sör ézén a na­pon Nyírlugos—Szabadság- telepén, PóCspetriben. Nyír­bátorban a kisiparosok tar­tanak békegyűlést vasárnap. Tanyanapot rendeznek 22- én, vasárnap a Nyíregyháza melletti Manda I. bokorban. A környező települések — Sóstóhegy, Felsősima, Vajda­bokor — több száz lakójára számítanak. A reggeli órák­ban a megyei művelődési ház bábszínháza látja ven­dégül a tanyák legkisebbjeit a Manda I. bokori művelődési teremben. A békenagygyűlés kezdete 10 óra. Délután kul­Oj otthont kaptak a vi­lághírű paszabi szőttes ké­szítői : tegnap avatták a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet üzemházát Pa- szabon. Hatvanan készítik rend­szeresen másfél évtizede a Szabolcs megyei Népmű­vészéti és Háziipari Szö­vetkezet címkéjével ellá­tott szőtteseket. Szőtteseik ismertek, és arattak már nagy sikereket is a nemzet­közi mezőnyben: a moszk­vai világkiállításról pá­lyadíjat hoztak haza. A legfrissebb hazai esemény: többen vettek részt a nép- művészeti pályázaton, amelynek kiállítása a na­pokban zárult Budapesten a Műcsarnokban. Elismert szaktekintélye a paszabi szőttesnek a négy népi iparművész — Czomba Pál, Sántha Veronika, Jakab Mihály né, és Fodor József* né. Vezetésükkel Túri Ilo­ságot alakítottak, a tante­remigények felmérésére. Ugyanis arról van szó, hogy a jelenleginél mintegy négy­százzal több fiatal szerezhet­ne szakmát, ha sikerülne — ideiglenesen, a húsztantermes intézet felépüléséig, — négy tantermet a szakmunkás- képzésnek „kölcsön venni”. Eddig azonban még a le­vegőben lóg a négyszáz gye­rek továbbtanulásának sor­sa. A négy tanterem ügyé­hez a legtöbb oktatási szerv, intézmény ugyan megértés­sel közeledik, csak éppen megállapodás nem születik. Csökkenteni lehetne a há­romszoros túljelentkezést, szakmát lehetne adni a 3 éves képzéssel négyszáz fiatalnak. A megoldás nem egyszerű. Tanteremgondok itt is vannak, de lehetőség mégis adódna, ha jobban szívü­gyüknek tartanák az illeté­kesek. Eddig azonban a megértő szón kívül nem sok történt. Egy kicsit az „én vá­ram, az én házam” elve lát­szik érvényesülni, az oktatá­si intézmények némelyike a portán belül lát és gondol­kozik. A négyszáz gyerek tovább­tanulása, érdeke, — s a me­gye szakmunkás-utánpótlása, aZ elvándorlás megakadályo­zása — közös ügye a megye dolgozóinak. Egyelőre négy kölcsöntahtermen múlik, ahol a közismereti tárgyak okta­tását végeznék. Várjuk, hogy a megyei oktatási tanács és az erre kijelölt bizottság megteszi a határozott lépé­seket, s a megértésen túl határozott intézkedés is szü­letik ! Páll Géza túrműsor szórakoztatja a ta­nyanap részt vevőit. Fellép­nek a tanyai művelődési ter­mek színjátszó és tánccso­portjai, Szavalöi, valamint a megyei művelődési ház tánc- CSoportja. A tanyák fiataljai­nak részvételével sport, me­zőgazdasági, történelmi, iro­dalmi, és ügyességi vetél­kedőt rendeznek. Ugyaneb­ben az időpontban gazdag sportprogram várja a szur­kolókat. Gáva Kossuth telepén ugyanezen a vasárnapon tar­tanak tanyanapot a Haza­fias Népfront járási bizottsá­ga szervezésében. A béke­nagygyűlésen — amelyen a környező tanyák mintegy 4— 500 dolgozója vesz részt — Vincze József, a Nyíregyházi Járási Tanács VB. elnöke mond beszédet, 10 órai kez­dettel. Ezt követően kultu­rális és sportműsort rendez­nek. A tanyanapon egy mű­velődési autó két televíziós készüléket helyez el a ta­nyán, S az érdeklődőknek egésznapos műsornézést biz­tosít. na tervező, művészeti ta­nácsadó útmutatásai alap­ján ez évben is több, mint kétmillió forint értékben készítenek paszabi min­tával párnákat, szádafűg- gönyöket, térítőkét, a szö­vetkezet dolgozói. Üj termékként jelentke­zett az év elején a paszabi konyhagarnitúra, amelyből most gyártanak először hat­százat és máris nagy a ke­reslet iránta. Legkeresettebb termékeik a szádafüggöny, amelyből ez évben negyedévenként 8—10 ezer métert készíte­nek, s a paszabi párna, amelyből ebben a fél év­ben hatezer kerül a keres­kedelembe. Kisebb téte­lekben exportra is szállí­tanak: legutóbb Stuttgartba és Berlinbe küldtek egy- egy szállítmányt — meg­rendelésre. (m. s.) A fiatalok ezrei kapcso­lódtak be eddig is me­gyénkben az „Ifjúság a szocializmusért'’ mozgalom­ba, melynek során a mun­kában, a művelődésben, a sportban igyekeznek minél értékesebb eredményekre a szervezett fiatalok. Ebben az évben az if­júsági szervezetek akció- programjával összhangban dolgoznak az üzemek, a termelőszövetkezetek, az intézmények fiataljai az ISZM követélményeinek teljesítésén. Először június Az igazgató behivatta az előadót: — Kedves Kovács kar­társ, ugyebár maga ismeri azt a Ruzicskait. — Hogyne, a kuglipartne­rem. — Arról van szó, hogy az unokahugom, aki Ru- zicsXainál dolgozik, szeret­ne átkerülni a II. számú telepre. Tudja, pont ott la­kik. Ügy gondolom, hogy ez nem nagy ügy, mert ha az lenne, nem szívesen ven­ném igénybe szívességét. Hiszen tudja, elvi ellensé­ge vagyok minden protek­ciónak. Kovács kijelentette, hogy Ruzicskai örülni fog, ha ennek a jelentéktelen ké­résnek eleget tehet, már csak azért is, mert a vál­lalat jár jól, hiszen, ha a dolgozó közel lakik a munkahelyéhez, sohasem késik el, és mindig kipi­henten ér oda a vállalathoz. — Magamról tu3om — tette hozzá —, hogy milyen fárasztó, hosszú villamoso­zás után, a csúcsforgalom­ban megtépázva megérkez­ni az irodába. — Na jó, akkor nem bá­nom, próbálja . meg. Azon a napon, amikor az unokahug áthelyezése elin­téződött, Kovács megtud­15—25 között készítik el az eddigi munka értékelését az alapszervezetek és szab­ják még a legcélszerűbb so­ron következő feladatokat. Mint a KISZ megyei bi­zottságán elmondták: nö­veli a mozgalom népszerű­ségét az idén, hogy év vé­gén 80 ezer forint értékű sport-, játék- és híradás- technikai felszerelést aján­dékoznak a legjobb ered­ményt elérő alapszervezetek­nek. Ezenkívül több, mint 6 ezer forintnyi pénzjuta­lom szétosztásáról is dön­tenek. Palásti László: ta, hogy az igazgató töröl­te őt a prémiumlistáról. — Igen, ilyen az én igaz­gatóm — gondolta búsan az előadó —, nem akarja, hogy olyan színezete legyen a dolognak, mintha az át­helyezést honorálná a pré­miummal. Csak puritán fő­nöke ne lenne az ember­nek. Néhány hónappal később az igazgató újra hivatta Kovácsot. — Az öcsémről van szó. Általános iskolában tanít. Kérvényezte, hogy gimná­ziumba kerüljön. Hallot­tam, hogy feleségének a fivére főosztályvezető, és pont ő intézi ezeket az ügyeket. — Szólok neki. — De csak akkor, ha a rokona értékeli öcsém mun­káját. Kiváló tanerő, már régen gimnáziumban lenne a helye. Az iskola jár jól, ha odakerül. Ha nem így lenne, nem is kérném, mert én mindig harcoltam az összeköttetések kihasználá­sa ellen. Ezúttal. azonban az eiyűril érdeket háttérbe szorítva, a népművelés, az DERÉKIG ÉR A ROZS. sorját mutatja a kukorica, zöld lombos Üget a gyü­mölcsös. Székely György, a kállósemjéni Üj Élét Tsz elnöke most igen elégedett. Megérteni csak az tudja igazán, aki legalábbis töre­dékeiben ismeri az Űj Élet Tsz tagjainak sorsát, küz­delmüket a közös gazdaság­ért. (A tsz 14 éve, 1952-ben alakult. Minden év meghoz­ta a maga gyümölcsét és a maga ■problémáját.) — Amikor a tsz-t 33 fő­vel megalakítottuk, nem volt különösebb probléma Íz, nőid volt a közös terü­let. Ő0 parcellában. Akik társultak •— cseléd embe­rek — azok körében bizako­dó volt a hangulat. (Az első próbát 1953 nya­rán állta ki a tsz és tag­sága.) — PÁNIKSZERŰ VOLT a hangulat. A községben fő­leg azok, akik tsz-en kívül voltak' és jóformán semfni közük nem volt a közöshöz, hangoskodtak: „a földet ki kell adni.” Voltak kikíváft- kozók, de többen olyanok, akik azért kardoskodtak, hogy ha már létrejött a tsz, maradjon is meg. Tar György, aki most rakodó- munkás, Lévai Mihály, aki éjjeliőr, és jómagam is agi­táltuk az embereket. A kö­zös megmaradt. (Egy évvel később az el­nök iskolára ment és ez újabb problémát idézett elő.) — Három elnökhelyettes váltotta egymást. Az egyik nem hírt megbirkózni a fel­adattal, a másik a tagság­nak nem tetszett, a harma­dik hozzányúlt a közös va­gyonhoz. Amikor visszajön tem a gazdaságba, szétzilált állapotot találtam. (Az első évek az útkere­séssel teltek. Ebben az út­keresésben a legnagyobb kérdőjel a közös vagyon gyarapításának a hogyanja volt.) — SZÉP TAVASZUNK VOLT 1056-ban. Az első igazi, amikor, jó termés ígérkezett. Területben, tag­ságban is sokat gyarapod­tunk, már 52 tagja volt a termelőszövetkezetnek. 16 hold gyümölcsöst is kap­tunk. Ügy éreztük, egyenes­be kerültünk. De jöttek a nehéz napok. Fenyegettek bennünket. És ebben csak az volt a felemelő, hogy a tagságnak a közöshöz már olyan volt a viszonya, hogy senki sem mozdult. (Hány próbát kellett még oktatás ügyének fejlődését kell szem előtt tartanom. Kovács elhelyezte az igazgató öccsét a gimná­ziumban. Egy héttel később töltöt­ték be a hivatalba a meg­üresedett főelőadói tisztsé­get. Kovács lett volna a legalkalmasabb a magasabb poszt betöltésére, de az igazgató mellőzte. Kovács megint csak arra gondolt, hogy puritán főnöke vi­gyázott a látszatra, és nem akarta szolgálatait ilyen formában viszonozni. Nem sokkal később így szólt Kovácshoz az igazga­tó. — Egyszer említette, hogy nagyon messze lakik a hivataltól, En itt lakom a szomszéd házban. Ha Örömet okoznék magának, szívesen elcserélném a la­kásomat a magáéval. Ebben az évben fizetés- rendezésről beszéltek a hivatalban. Kovács — elég balgán — arra gondolt, hogy a lakácsere talán hoz­zájárul a jobb besoroláshoz. Ezért elcserélte kétszoba­ezenkiviil kiállni. 57—58-ban azt a csorbát kellett kikü­szöbölni. amit egyetlen zűr­zavaros ősz, az el len forr da­lom okozott. 1959-ben a köz­ségben lévő két tsz egye­sült. Az Üj Élet volt a „vő­legény”, a Petőfi tsz a „menyasszony.’' A Petőfi tsz gyengébben állt, mint az Űj Élet.) — Csak az egyesülés után derült ki. hogy a Petőfi Tsz-hek sok olyan hitele, vállalati iar.ozása Var. amit most már az egyesült tíz­nek kellett rendezni. Ab­ban az évben mérleghiányo- sok leltünk. A tagsággal őszintén beszéltünk, meg­mondtuk az igazságot. És talán ennek is volt a hatá­iio'.y egy évvel később sikerült a tsz-t erősíteni. (1961 fordulatot hozott, Kállósemjenben is hozzálát­tak egy megalapozottabb, nagyobb földterülettel és ■ o— ‘ t> tagsággal rendelke­ző közös gazdaság kialaki- casatioz.) — NEHEZEN ÉRTÜK EL az eredményeket. De voltak remek emberek. Például az Erdő-tanyaiak, Két-három nap alatt szót értettünk ve­lük és már a negyedik nap eke elé fogták a tehenekét. Megható volt a most 69 éves Barabás Sándor visel­kedése. Öt még az ötvenes évet ben kizárták a tsz-ből, mert bírálta a Petőfi Tsz vezetőségét. Most első szóra aláírta a belépést és ő volt, aki munkára buzdította az embereket. (A termelőszövetkezet ve­zetősége, tagsága megvívta a nagy csatát. A kezdeti 131 hold földből 728 lett, a tag­ság 33-ről 90-re terebélyese­déit. És ezek után már egye­nes az út. Gyarapodtak gazdasági felszeretésben, nö­vekedett a munkaegység ér­téke. 1962—63-ban már 55 forinttal zártak. 1964-ben az aszály ellenére a járásban a tsz-ek közötti versenyben is első helyezést értek el. Jól alkalmazták az anyagi érde­keltséget és a jó talajmunka jó termést biztosított.) — Kéllósemjénben szilárd a közös., A tsz tagjai új há­zakat építenek, korszerűen rendezik be. Tizennégy küz­delmes év telt el viaskodás- sal, külső és belső ellenté­tek megoldásával. Ezek az évek azonban nem Voltak hiábavalók. A KÁLLÖSEMJÉNI ÜJ Élet Termelőszövetkezetei a múlt évi termelési verseny­ben elért eredményéért ok­levéllel tüntette ki a kor­mány. hallos, összkomfortos, köz­ponti fűtéses lakását az Igazgató félkomfortos, szén- fűtéses lakásával. Persze, nem kapott fize­tésemelést... Néhány hónap múlva a főnök ismét hivatta Ková­csot. Még meg sém köszön­tem, hogy annak idején az öcsémet elhelyezte a gimná­ziumba. Most arról lenne szó, Jiogy küldöttség megy Prágába a nemzetközi ok­tatásügyi értekezletre Sze­retném, ha az öcsém a de­legáció tagja lenne. — Szólok a sógoromnak. — Persze, csak azért {Té­rem, mert a magyar okta­tásügy hasznára lenne, ha öcsémet Prágába vinnék. Ugyanis ő egyszer tanul­mányt írt a régi cseh ki­rályok életéről, és ha ez a téma szóba kerül, remekül hozzá tudna szólni. Kovács szólt sógorának, hogy amennyiben az igaz­gató öccsét Prágába akarták volna vinni, húzza ki a névsorból. Ez meg is tör­tént. Kovács másnap jelen­tette, hogy az ügyet kép­telen volt elintézni. Két hét múlva Kovács az igazgató javaslatára érdem­érmet és háromezer forint jutalmat kapott... Békefaiáiko&ók, tasiyafíapok Konyhagarnitúra, szádafüggöny, díszpárna Paszabról Új üzemházban készítik a világhírű szőtteseket Seres Ernő Nyíregyházi képeslap Dohány ferment álógyár A puritán igazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents