Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-08 / 108. szám

De Gaulle (tales 26-áa utazik iasikwáfea és 12 napot tolt a Szsvletinban Egy hét a világpolitikában 11 Víeluuni a rnon^un küszöbén jiiiii Az elnök oromul tanul Egy párbeszéd alakul !li|j| ¥áIságStoiitercncia zárt ajtók mögött Minden baráti ország, minden testvéri nép és az emberi haladás minden igaz híve köszönti Csehszlovákia felszabadulásának 21. évfor­dulóját. Mi magyarok mele­gen üdvözöljük e szépséges ország népét, amely szabad­sága birtokában tettekkel mutatta meg, mire képes a szocializmust építő ember. Mindezt beszédes tények bizonyítják!. Csehszlovákia nem volt Sem szegény, sem elmara­dott ország felszabadulása előtt. De elsősorban néhány nagy gyár szimbolizálta ipari fejlettségét. A Bata cipőgyár, a Skoda művek... Mióta viszont a csehszlovák nép a szocializmust építi, térképén egyre sokasodnak • kisebb-nagyobb pontok; új gyárak, a világtermelés­ben is előkelő helyet elfog­laló üzemek, s nevüket is egyre többen tanulják meg. S ezen a gazdasági szemmel nézett térképen évtizedek Blatt annyi „olvasnivaló” gyűlt össze Csehszlovákiá­ban, mint amit szinte év­századok adtak — romanti­kában és kalandban, törté­nelmi nekigyürkőzésekben — az ország népének és az országra kíváncsi külföl­dieknek. Koszöntjük az NDK népét Amikor huszonegy eszten­dővel ezelőtt német földön elhallgattak a fegyverek, és B Reichstag ormán már a győztes szovjet hadsereg lo­bogóját lengette a szél, Ber­linben egy maroknyi kom­munista munkához látott, hogy eltakarítsák a pusztí­tás maradványait. „Élőiről kezdünk mindent” — mon­dotta Walter Ulbricht a berlini városházán, amikor megtekintette a súlyosan megrongálódott épületet. Elölről kezdtek min­dent ... Az antifasiszták Összefogtak, a kommunisták felkutatták a szociáldemok­ratákat, valamint a polgár­ság demokrata érzelmű képviselőit és új, demokra­tikus közigazgatást terem­tettek. Nemcsak a városok romjait, hanem a reakció, a fasizmus romjait is eltaka­rították Németország keleti részéből. Felszabadulásának hu­szonegyedik évfordulóján köszöntjük a szocializmust építő Német Demokratikus Köztársaságot, a német munkások és parasztok bé­keállamát. Párizs, (MTI): Párizsban félhivatalosan közzétették De Gaulle szov­jetunióbeli látogatásának programját. A francia köz- társasági elnök június 20-án Caravelle repülőgépén uta­zik Moszkvába és július 2- án tér vissza Párizsba. Négy-öt napot tölt a szov­jet fővárosban, ahol több íz­ben folytat majd megbeszé­lést a szovjet vezetőkkel. De Gaulle lakosztálya a Kremlben lesz. A francia köztársasági el­Hanoi, (MTI): Amerikai repülőgépek szombaton behatoltak Hanoi légiterébe — jelenti a TASZSZ tudósítója. A vá­rosban hallani lehetett a lökhajtásos gépek robaját, mőködésbe léptek a légel­hárító ütegek. Az egyik amerikai gép Hanoi nyugati külvárosa fölött repült el. Saigonban, az amerikai szóvivő közölte, hogy pén­teken amerikai gépek 39 be­vetésben támadták a VDK területét. Saigon: Porter amerikai helyettes nagykövet szomba­ton Saigontól 130 kilomé­terre délnyugatra átadta az Egyesült Államok kormá­nyának legújabb ajándékát a vietnami népnek: egy va­donatúj, korszerű, légitá­maszpontot. Az ünnepélyes ceremónián jelen volt Ky tábornok is, a dél-vietnami miniszterel­nök, aki mint a légierők fő- parancsnoka kettős minő­ségben is örülhetett az ame­rikaiak által épített és viet­namivá vált támaszpontnak. A tábornok röviddel a re­pülőtér átadása után egy sajtóértekezleten rögtön be is bizonyította, hogy megér­demli a fényes ajándékot. Ky közölte, esze ágában sincs a nemzetgyűlés meg­választása után lemondani. „Szó sincs arról, hogy le­mondjak a választások al­kalmával. Az általam irá­nyított katonai kormány még legalább egy évig hatalmon marad, bármi is lesz az al- kotmányozó gyűlési válasz­tások eredménye. A minisz­terelnök szavaiból kiderült, hogy az alkotmányozó gyű­lést nem tekinti még parla­mentnek, s egy újabb vá­lasztást kell majd tartani a törvényhozó gyűlés megte­remtésére. Amikor az új­ságírók megkérdezték, mi­kor kerül sor majd erre a nők ellátogat több vidéki városba is. Leningrádban a város történelmi nevezetes­ségeit és múzeumait tekin­ti meg, Volgográdban felke­resi a II. világháború leg­nagyobb csatájának színte­rét, Novoszibirszkben pe­dig különböző tudományos intézményeket tekint meg. A tizenkétnapos látogatás programjában szerepel több ipari üzem meglátogatása, valamint a Moszkvai Nagy­színház egyik előadásának megtekintése. második választásid, a tá­bornok közölte, hogy talán 1967 közepén. Az AP hírügynökség a repülőtéri ceremóniáról és Ky sajtóértekezletéről szóló tudósításában rámutat, hogy a miniszterelnök bejelentése előreláthatólag éles reak­ciót vált ki a buddhisták részéről. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy Ky a buddhisták nyomására egye­zett bele a választások meg­tartásába, azonban minded­dig egyszer som határozták meg a polgári kormányzat létrehozására vezető folya­mat időtartamát. New York: Kétszáz ame­rikai asszony, egy amerikai békeharcos szervezet tagjai pénteken Javíts szenátor hi­vatala elé vonultak és kö­vetelték a vietnami háború tárgyalásos befejezését. A csoport petíciót adott át, amelyre a szervezet tagjai már 25 000 aláírást gyűjtöt­tek: Ezen azt sürgetik, hogy szüntessék be az amerikai bombázásokat és a Viet­namban harcoló csapatok létszámának növelését. Alexandria, (MTI): Tito jugoszláv köztársasá­gi elnök az EAK-ban tett hatnapos látogatásának befejeztével, röviddel haza­indulása előtt Nasszer el­nökkel közös sajtóértekez­letet tartott Alexandriában. A háromnegyed órás érte­kezlet során a két államfő válaszolt az újságírók kér­déseire. Kairóban szombaton nyil­vánosságra hozták annak a közös közleménynek a szö­vegét, amelyet Tito jugo­szláv köztársasági elnök az Macbethnek azt jósolták: addig tart hatalma, amíg meg nem indul a birnami erdő. S a dél-vietnami tra­gédia a héten valósággal shakespearei színeket ka­pott. Az amerikai csapatok megkezdték Georgia fedő­nevű hadműveletüket, hogy átfésüljenek egy őserdei szakaszt, de a dzsungel sű­rűjébe érve megindult az erdő. Megelevenedtek a bokrok és a fák, tüzeltek a betolakodókra, a „büntető expedícióra” a ragyogóan álcázott szabadságharcosok kelepcéjébe esett. Ez a dramatikus hadije­lentés természetesén csak cseppje a tengernek, de tük­rözi az óceánt. Az amerikai hadvezetés, jóllehet csapa­tainak száma állandóan emelkedik, s a vietnami há­ború feneketlen zsákként nyeli el a milliárdokat, kép­telen a katonai megoldásra. Most különösen nehéz sza­kasz kezdődik az Egyesült Államok számára, a nyári esős évszak, a monszun ide­je. Természetesen a DNFF erőinek tevékenysége nem függvénye az időjárásnak, száraz időben éppúgy csa­pásokat mérnek az ameri­kaiakra, mint a nagy eső­zések idején. A monszun azonban alacsony, sűrű fel­hőrétegével, gyakori ziva­taraival, a felázott utakkal nehezíti az amerikai légi tevékenységet, s a technika alkalmazását, — tehát még jobb feltételeket biztosit a partizánok hadviseléséhez. Változatlanul baljós a politikai helyzet is a saigo- ni rezsim felségterületén. Ky miniszterelnök a válasz­tások ígéretével csendesítet­te le a tüntetőket. De köz­ben már halogat: a júliusra tervezett választásokat — pedig az csupán választási komédia lehet — októberre kívánja halasztani. A bel­politikai válság bármelyik EAK-ban tett látogatásának és Nasszer elnökkel folyta­tott tárgyalásainak befejezé­se alkalmából adtak ki. A közös közlemény elítéli az afrikai államok belügyei- be történő imperialista be­avatkozást. Tito és Nasszer egyetért abban, hogy a je­lenlegi kritikus világhelyzet megköveteli a béke fenn­tartására fordított erőfeszí­tések fokozását. Világszerte meg kell teremteni a ked­vező feltételeket a gazdasá­gi fejlődés és az életszínvo­nal emelése számára. percben újra kirobbanhat tehát. Ez az ingatag helyzet ugyanakkor veszélyeket is rejt magában. Az amerikai háborúspárti körök a „cso­dagyógyszert” a válság to­vábbi kiterjesztésében lát­ják. Hanoi és Haiphong bombázását követelik, Laoszból és Kambodzsából mind több napihír érkezik az amerikai haditevékeny­ségről. Jobban, mint vala­ha figyelnie kell tehát a világ közvéleményének a délkelet-ázsiai helyzetre. Az amerikai gondok Dél- kelet-Ázsia mellett tovább sokasodtak Európában is. Egy tudósító találó megfo­galmazása szerint a NATO- ban folytatódik a „csendes fojtogatás”. Egyelőre semmi sem jelzi, hogy 1967 ápri­lis elsején ne kellene cso­magolnia a Párizs melletti atlanti vezérkarnak. A hé­ten megerősödtek azok a hírek, hogy Brüsszel lemon­dása után London lesz a költözés célja. Közben Franciaország ismét borsot tör szövetségesei orra alá. Ezentúl havonta kell enge­délyt kérniük a külföldi ha­talmaknak, hogy katonai re­pülőgépek átrepülhessék a francia területet. (Ugyancsak egy hónap az esetleges fel­mondási idő tartama). Ez mindenekelőtt az Egyesült Államokat érinti, amely évente mintegy százezer al­kalommal élt ezzel a lehető­séggel. Felhők ülik meg azonban a nyugatnémet— francia viszony égboltját is. Első ízben vetődött fel ko­moly formában a francia csapatok kivonásának lehe­tősége Nyugat-Németor- szágból. A francia külpolitikának közben olyan újabb pozitív lépései vannak, amelyek kedvezően befolyásolják az európai fejlődést. Couve de Murville kül­ügyminiszter eredményes Tito és Nasszer a közös közleményben hangoztatja, hogy továbbra is az el nem kötelezettség politikáját kí­vánja folytatni. A két államfő mélységes aggodalmának adott kifeje­zést a vietnami helyzet rosszabbodása miatt és ltlTe- jezte a VDK elleni légitáma­dások megszüntetésének szükségességét. A közös köz­lemény hangoztatja, hogy a vietnami kérdést az 1954-es genfi megállapodások alap­ján kell megoldani. látogatást tett Romániában és Bulgáriában, s még ebben az évben felkeres más szo­cialista országokat, vendégül látjuk majd Budapesten is. De Gaulle pedig — a ma­gazinok kiszivárgott értesü­lése szerint — oroszul ta­nul, legalábbis felfrissíti tudását, hogy júniusi szov­jetunióbeli látogatása során hasznosíthassa azt. Nyugat-Németországot egy jelentős belső vita is fog­lalkoztatja, amelynek azon­ban máris nagy a nemzet­közi jelentősége. A Német Szocialista Egységpárt kez­deményezéséről van szó, amely párbeszédet javasolt a nyugatnémet szociálde­mokratákkal. A NSZEP, nemzeti felelősségtudattól és építő szándéktól áthatott javaslata olyan visszhangra talált, hogy ezúttal először, a szociáldemokrata pártve­zetőség sem utasíthatta visz- sza. A párbeszéd természe­tesen nem alakul könnyen, hiszen a szociáldemokraták részéről taktikázás, provo­kációs szándékok festették alá a választ. A nyugatné­met kormány pedig egyelő­re adminisztratív rendsza­bályokkal is lehetetlenné kívánja tenni a gyűlésekre javasolt kölcsönös szónok­cserét : letartóztatással fe­nyegeti az NDK-ból érkező vezetőket. Egyelőre nehéz lenne te­hát pontos választ adni rá, hogy mikor és milyen kö­rülmények között realizáló­dik ez a szónokcsere. Az előkészítő tárgyalások meg­indulása mégis fontos ese­mény: s hosszú idő után bizonyos mozgást jelent a német kérdésben. Ismét bi- bonyolíthatta az NDK politi­kai tekintélyének növekedé­sét, a Német Szocialista Egységpárt kezdeményezésé­nek helyességét, a nyugat­német politikában végbeme­nő belső erjedést. Végezetül: egy pillantás a Közép-Keletre. A libanoni fővárosban, Beirutban zárt ajtók mögött tárgyalnak az amerikai nagykövetek. A konferencia tárgya a szov­jet—szíriai egyezmény, az az elhatározás, hogy a Szov­jetunió, az asszuáni gát mellett, segíti az Eufrátesz gátjának felépítését is. (Ko­rábban nyugati cégek vál­lalták finanszírozását, de le­mondták). Emellett más olyan változások is történ­tek az arab világban, ame­lyek nem érintették kelle­mesen az amerikai diplo­matákat. Az EAK határo­zott állásfoglalása, Jemen visszavágása Szaud-Arábiá- nak, az iraki elnökség kér­désének viszonylag gyors megoldása, az Iszlám Pak­tum tervének elvetése nem kedvező az imperialista cé­lokra nézve. Nem szólva arról, hogy a következő hét Kairóra irányítja a figyel­met: előreláthatólag meg­kezdődik Koszigin szovjet miniszterelnök látogatása. <r.) Amerikai gépek Iffauoi légterében Háborúellenes tüntetés ISew Yorkban Közös közleményt adtak ki a jnjgoszláv—egyiptomi lárgyaEásokról itiíícc% (Bűnügyi regény) Fordította: Szilágyi Szabolcs Tadeusz Kosteckl: 23. — Maga engem nem ér­tett meg. Örökre elment. Talált magának egy másik állást, én meg... nem tar­tottam vissza. Nem tudtam visszatartani. Nem állok most úgy, hogy alkalmazot­tat tarthatnék, hiszen az anyagi helyzetem. Még nem tudom pontosan, mi a helyzet, de biztosan nem túl jó. Valami komoly zavar van... Tudja, a pénzügyi hatóság... Talán pontatlan­ság az adónál, vagy valami ilyesmi. Nem értek ehhez, de az ügyvédem... — Tudja Golik új címét? — szakította félbe egysze­rűen. Mit érdekelte őt eb­ben a pillanatban a pénz­ügyi hatóság, vagy az ügy­véd? Még csak az hiány­zott, hogy Golik nyomtala­nul eltűnjön. — Nem. — Hogy engedhette ezt meg, asszonyom? Hiszen a rendőrség elrendelte, hogy a tanúk közül pillanatnyilag senki se változtassa meg lakóhelyét — Igen... Emlékszem erre. ö azonban azt mondta, hogy mindent megbeszélt a rendőrséggel, és hogy neki megengedték. — ön pedig azonnal el­hitte neki, amit-mond? — kérdezte haragosan. Mit tehettem volna? A rendőrségről néhány napja senki sem jött, így aztán arra gondoltam, hogy a nyomozást felfüggesztették, vagy mit tudom én, mi van. — Lehetett volna telefo­nálni... Na, ez már így tör­tént — szorította össze aj­kait. A fémes ízű tea, a Golik—Barbara féle kapcso­lat, és végül... Elnyelt egy vaskos káromkodást. Barba­ra örökre kiszállt az ügyből, most meg Golik tűnt el. De előszedem akár a föld alól is. A cím nélküli eltűnés ténye új fényt vetett rá. Az asszony továbbra is olyan ábrázattal állt az aj­tóban, mintha mondani akart volna valamit. Szeme azonban elhomályosodott, észrevehetően megváltoztat­ta elhatározását. — Szükség van még rám? A doktor szívélyesen vá­laszolt: — Egyelőre köszö­nöm. Szeretnék egyedül ma­radni. Sok mindenen el kell gondolkodnom. Lassan, tétovázva távo­zott. A doktor egy pillan­tást vetett utána. Ó sem a legtisztább alak. És ami a legrosszabb, ő maradt az egyedüli elérhető tanú e pil­lanatban, hisz Rolskit to­vábbra sem találták. Egyre érdekesebb a kutyafáját! XVIL Milyen munkatervet le­hetne itt kidolgozni? A cigarettavéget gondosan el­oltotta a hamutartón. A bűntény helyének atmosz­férájával való átitatódás semmi jóra sem vezetett. Sobecki példája bizonyítot­ta ezt nagyon is kifejező­en. Mi is volt a valódi oka az ő titokzatos betegségé­nek? Épp ez ügy vizsgála­ta közben lett rosszul. Rudzinska asszonynak iga­za volt. A doktor néhány nappal ezelőtt a história előtt találkozott Sobeckivel és nem vett észre rajta semmi nyugtalanítót. Az egészség mintaképe volt. És hirtelen... Vállat vont. Vagy ki tudja...? A doktor hozzálátott a terep aprólékos átkutatásá­hoz. Ha már az élő embe­rek hallgatnak, talán a holt tárgyak érthetőbben nyilatkoznak. Az ajtó, a falak, aztán a padló következett. Ez na­gyon sokáig tartott. Nem hitt a mások végezte szak­értői vizsgálat eredményei­nek. Nem nehéz tévedni. Teljes biztonságot csak saját kutatásai nyújthat­nak. Kopogtatott, hallgat­ta a koppanások visszhang­ját, ujja végével a padló szegélyén simított végig, nagyitóüveggel méricskélt. Aztán fáradtan a fotel­ba dőlt. Most már biztos volt: senki sem jöhetett be a dolgozószobába a belül­ről bereteszelt zárak mel­lett. Akkor pedig be vol­tak reteszelve. Gépies moz­dulattal cigaretta után nyúlt, gondolat nélkül né­zegette és visszatette a dooozba. Az ördögbe az ilyen fejtörővel! Hogy kel­lene hozzákezdeni a meg­fejtéséhez? Térdére helyezte a zse­béből kihúzott noteszt. Nem volt kedve a meg­gyilkolt íróasztalához ül­ni. Lehet, hogy azért, mert Sobecki makacsul üldögélt ott, s a végén rögeszméje támadt. Nem nehéz mániá­kussá válni ilyen esetben. A notesz lapját fokozatosan beborították az apróbetűs sorok. Kérdések, amelyek­re meg kellett találni a választ, ha el akart indul­ni. 1. Hogyan jutott be a gyilkos a szobába, és hogy jött ki, belülről bezárva maga mögött a páncélajtó reteszét? 2. Átjutás a kerten ak­kor, amikor a kutya el volt oldva láncáról? 3. Rudzinski célja dolgo­zószobájának megközelít­hetetlen erőddé való ala­kításával? 4. Barbara halálának kö­rülményei? 5. Barbara kapcsolata az üggyel? Méreg? Újra elolvasta és az el­ső mondathoz odaírta: „fi­zikai lehetetlenség”. Ajká­ba harapott. Hogy-hogy? Hisz az egész ügyet két- vállra fektette. Át akarta húzni a feljegyzést. Még­sem tette, ellenkezőleg: két vastag aláhúzással hang­súlyozta megjegyezését. Abszurdum? Lehetséges. Mégis kétségtelenül így van — nincs mit tenni. Legalábbis egyelőre. A második kérdés mellé ez a megjegyzés került: „Csak Golik”. Kérdőjelet tett utána. Vajon valóban csak ő? Lehet, hogy a ta­núk vallomása ellenére a kutya mást is eltűrt rajta kívül? Esetleg az előző gazdáját. Végülis a kutya nem volt már fiatal tacskó, amikor Rudzinskiék villá­jába hozták. Ellenőrizni kell, ki adta el, vagy ki ajándékozta oda. (Folytatjuk) Csehszlovákia ünnepe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents