Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-01 / 102. szám
Legkésőbb mái az év végére Befut Nyíregyházára az első villany mozdony Év elején új cégtábla került a volt vasúti étkezde bejáratára Nyíregyházán: itt kezdte meg működését a KPM 3. számú Beruházási Felügyelősége. Dr. Tóth Györgytől, a felügyelőség vezetőjétől érdeklődött munkatársunk: miért éppen Nyíregyházát választották a hivatal központjául? Világjelenség: a gőzmozdonyokat rohamosan szorítják ki a Diesel- és villany- vonatok. A Budapest—Miskolc — Szerencs — Nyíregyháza vonal korszerűsítése azonban nemcsak egyszerű villamosítást jelent, hanem az említett vonal teljes korszerűsítését, bővítését. Szerteágazó beruházási programot kell végrehajtani, «eért volt célszerű a közvetlen irányító apparátust *z egyik legfontosabb helyre, Nyíregyházára telepíteni. Lerövidül az út Budapestre Szabolcs-Szatmár megye egész gazdasági életére rendkívül kedvező hatással van az a nagy beruházási program, amelyet a 3. számú felügyelőség irányít. Jó*- val több annál, minthogy a Szerencs—Nyíregyháza közötti vasútvonalat villamosítják, s ezáltal a jelenlegi 4 órai utazási idő lényegesen lerövidül Nyíregyháza— Budapest között Misk'olc felé. Megtudtuk: teljesen korszerűsítik a vasúti pá- lyát, bővítéseket, rekonstrukciókat hajtanak végre a villamosvezeték építésével egyidőben. Alkalmassá teszik a vasútvonalat a maximális, óránkénti 140 kilométeres sebesség lebonyolítására s a legkorszerűbb biztosító berendezésekkel látják! el az érintett állomásokat. Túl ezen, olyan villamos alállomásokat építenek meg, amelyek később telepítendő ipari egységek energiaellátását is szolgálják. Jellemző a munkák sokoldalúságára, hogy a Szerencs—Nyíregyháza közötti szakasz teljes rekonstrukciója ez év végéig 400 millió forintba kerül, s ebből a közvetlen villamositás csak 100 milliót tesz k’i. Jelenleg Nyíregyháza állomáson ax utolsó simításokat végzik a villamos felsővezeté- kek szerelésénél, Görögszálláson hozzáláttak a vezeték szereléséhez, míg Ra- kamaz térségében megkezdődtek az oszlopállítás munkálatai. Kettős vágány Záhonyig A villamosítás igazodik Nyíregyháza város táviati fejlesztési tervéhez. Jól példázza ezt, hogy a közismert „északi delta” környékének villamosítása messzemenően figyelembe veszi a közúti forgalom nehézségeit. Az „északi deltát” ez év végéig oly módon építik át, hogy később felszámolják a Bethlen Gábor utca végén lévő kettős sorompót. Későbbi feladat — az anyagi lehetőségekhez képest — itt egy aluljáró megépítése, amely sokéves nehézséget számol majd fel. Még be sem fejeződik a Szerencs—Nyíregyháza vasútvonal villamosítása, amikor megkezdik a Nyíregyháza—Záhony közötti szakaszon készülő második vágány építésének földmunkáit. A záhonyi kettős sínpár villamosítása a következő évben kezdődik, gyorsított ütemben. Fénysorompók a sínek mentén A legkorszerűbb elvek szerint építik meg a villamosvonalat Szerencs— Nyíregyháza—Záhony között. Igazolja ezt például az, hogy az említett vonalon megszüntetik a sorompókat, az őrhelyeket: fénysorompók és menetirány szerinti „félsorompók” rendszerét építik ki, melynek nyomán megszűnik a jelenlegi sorompók zárva tarlósa és meggyorsulhat a közúti forgalom is. A vasútvonal villamosítása az ipartelepítéssel, a fokozódó mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos szállítások ellátására is kedvezőbb feltételeket teremt. Tekintettel arra, hogy az első villanymozdony legkésőbb ez év végéig befut Nyíregyházára. Szabolcs- Szaímárban közvetlen valósággá vált a gazdasági vérkeringést erősen meghatározó vasútfejlesztés. Szenvedélyük: A MUNKA Két disszertáció születésének története Ahonnan belátni a várost HÉT ÉVVEL EZELŐTT; még dr. Petrus István is ott állt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában, a sötétruhás eskütevők között. Nem is oly rég hangzottak el a tekintélyes szavak: „doktorrá fogadom”. A társadalmi ösztöndíjast nem csupán szerződése hívta haza, — maradhatott volna a Tervhivatalnál, vagy az Árhivalal- nál is — szíve, lelkesedése, a szabolcsi föld és az itteni emberek szeretete is haza- vonzotta szőkébb szülőhazájába. Azóta itt él, dolgozik a megyei tanács vb munkaügyi osztályán, Nyíregyházán. Amikor az egyetemről hazatért, bizonyítani akart: diplomáját a hétköznapok munkájában akarta megvédeni másodszor. A múlt év januárjában és februárjában Petrusék otthonában gyakran még hajnaltájt is égett a villany — ezekben a hónapokban született meg a száztíz oldalas disszertáció, amely a harmincéves közgazdász eddigi hétéves tapasztalatait sűríti. A címe: „A területi munkaerőgazdálkodás kérdései Szabolcs-SzatFecskét kínál. 10. szív, Fecskével 11. — Magam is eltűnődtem néha. hová ,ett az a régi lelkesedés? Aztán magam adom rá a választ. Emlékezz csak Marinka! Tavaly mindössze egy brigád kapta meg a szocialista címet. Hogy megnőttek a követelmények! „Csak azokat tüntessük ki,-akikre m'ndig felnézhetünk!” És figyeld csak a nieósokat! Egy lazán felvarrt gomb, egy ferdére vasalt él, és már repül is visz- sza a .termék. Hát ez nem munkaverseny? S hány ember fényképét kellene kitenni a dicsőségtáblára azért, hogy a termékeink nagyobb része már külföldre jut? Olyan nagy dicsőségtáblának! helyet sem találnánk. És az emberek! Emlékszel, amikor bebizonyították, hogy nincs igazad az egyik átállásnál. Milyen igényesek, milyen szigorúak lettek veled és önmagukkal szemben. Aztán ugyanők izgultak az újításaidért, és segítettek neked. I 12. Marinka János, az ötvenes évek szabósegéde most gyár- íásvezető. Tavaly érettségizett a közgazdasági technikumban. 1-21. — En azt mondom; most van csak igazi lendület, ha nem is olyan zajos, mint akkor. A szalagok vetélkedése ma is megvan, de a vállalásokban már ilyen szavak állnak: anyagtakarékosság. termelékenység, gép- kapacitás. És értik, érzik az emberek a szavak jelentőségét. Már három éve fizetünk nyereséget, legutóbb több volt félhavi fizetésnél... A gondunk is több igy, persze. A faliújságra nemrég írtam egy cikket, mert kikívánko zott belőlem. Áttérünk a csoportos gyártástechnológiára, hogy tovább fokozzuk! a célgépek kihasználását, s hogy egyenletesebbé váljék a dolgozók munkája. Néhá- nyan ellenzik, tartanak tőle, azt hiszik így kevesebb lesz a fizetésük. Bebizonyítom az ellenkezőjét. Be kell bizonyítanom, akár a gép mellett is. Lü. Az a vékony arcú szelid mosolyú, harminchat év körüli férfi, aki május első napján — mint tervezi — kisfiával sétál a sóstói fák alatt, már sose szabadul egy elérhető álom varázsától. Angyal Sándor i| már megyében” A tudományos dolgozat több, mint az egyéni sik'er elérésének eszköze, — ez a munka a megye, a szabolcsi emberek jövőjének segítője. Erről leghívebben szerzője, a közgazdász szólhat: — SZABOLCS-SZATMAR a természetes szaporodás szempontjából az ország első megyéje, s ennek természetes következménye a rendelkezésre álló munkaerő fokozatos növekedése. Ez párosult a megye ipar- i szegénységével. Á kettő ; eredménye az, hogy . a me- ; gye munkaerőszükséglete és a rendelkezésre álló munkaerő nincs összhangban. Ez éveken át kifejezésre jut a lakosság elvándorlásában és abban, hogy több tízezer szabolcsi csak a megyén kívül talál munkaalkalmat. Ha ennek egyéb körülményeit is figyelembe vesszük. — a családok szét- szakítottsága, utazás, guruló kocsmák stb. — feltétlenül törekednünk k'ell a problémák megoldására. A megoldásnál abból kell kiindulnunk. hogy e probléma nagyrészt a népgazdaság termelő erejének aráhytalan elhelyezkedéséből ered. tehát a megoldás is ezeknek az arányoknak megváltoztatásával lehetséges. A gyakorlatban : a mezőgazdaság munkaigényességének növelése mellett új munkahe- , lyek! létesítésével kellene növelnünk az iparban, építőiparbán és egyéb, nem mezőgazdasági ágazatban foglalkoztatottak számát. Dr. Petrus István eddigi munkásságára még nem tette fel a „koronát”. Céljai, tervei fiatalos lendülettel további munkára serkentik: — Most lesz egy szussza- násnyi időm, kipihenem magam. majd ugyanebben a témában még mélyebbre szeretnék hatolni — a megye legégetőbb ügyének megoldása érdekében. SIPOS SÁNDOR, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum docense négy éve él szenvedélyének, a tudományos kutatásnak. A szabolcsi télialma-termesztcs jövedelmezőségét, népgazdasági jelentőségét kutatja, s erről írta tudományos értekezését. Tősgyökeres szabolcsi ember — fél évszázada a megyeszékhely lakója. Már fiatalabb korában is megfordult a fejében: miként lehetne leggazdaságosabban hasznosítani a Nyírség homokját. Látta nagyapja küszködését a Nagyatádi-féle földreform idején vásárolt négy kis- hold vajai silingó homokföldön. 1962-ben láto.t hozzá tudományos, elemző munkájához, melynek eredményét — a szakdolgozatot — a napokban küldi el a bu-’ dapesti kertészeti és szőlészeti főiskolára. — AZ ORSZÁGBAN FELVÁSÁROLT alma mennyiségének mintegy 60 százalékát Szabolcs megye adja évek óta, a mi megyénk biztosi i ja a magyar almaexport 60 százalékát. Sok helytelen véleménnyel szálltam szembe dolgozatomban („Almaláz van a megyében”, „Nem szabad almafejjel gondolkodni”.) E jelenségeknek .azonban mély .gazdasági okai,, vannak, hiszen- az itt élő embereknek a legnagyobb jövedelmet a homokföldön az alma biztosítja. Közgazdaságilag megalapozott tényekkel bizonyltom, hogy Szabolcs aranya az alma, a jonatán. Például a mezőgazdasági technikum tangazdaságában 1965-ben minden katasztrá- lis hold alma 52 ezer 932 forint nyereséget hozott. A szamosújlaki Üj Élet Tsz- ben 44 ezer 730 íorin.ot. Szabolcs-Szatmár megye nem tud annyi almát termelni, hogy értékesítési gondjai legyenek. Jelenleg és még néhány évig nem tudjuk kielégíteni sem a belső fogyasztás, sem az export igényeit. A szabolcsi almatermesztés a lakosságnak magasabb jövedelmet, a népgazdaságnak az export útján jelentős devizát hoz. LEGINKÁBB A NYÁRI vakációban kutat tsz-ekben, állami gazdaságokban. Év közben tanít — politikai gazdaságtant a technikumban és az esti egyetemen. Az idei nyár a tanulásé, elmélyült felkészülésé. Ha a tudományos értekezést a főiskola tanácsa elfogadja, Sipos Sándor docensnek meg kell védenie doktori disz- szertációját. Szilágyi Szabolcs Kőművesek, ácsok, kubikosok, lakatosok... Nyolc szakmából százhúsz ember Egy percre sincs nyugta a toronydaru kezelőjének. Kell az anyag, nem állhat tétlenül seregnyi munkáskéz. Tizenhétmilliós munka és a szűkre szabott egyéves határidő nem gyerekjáték. NAPI 90 EMELET Szikár, vállas alak Sinka Kálmán. Művezető. Amíg felkísér az emeletekre, szüntelenül magyaráz. — ...hat emelet ez a padlástérig és naponta tizenötször is megjárom. Most, hogy . már rövidesen elkészül, egyre többször jut eszembe; jó is lenne ide költözni. Központi iütés, gáz... Örülhet, aki ide kerül lakónak. A liftakna kész, de még üresen tátong. Tizennyolc méter mély. Ha felülről belenéz az ember, szinte szédül. — A berendezés már itt van, a lift szerelése május elején kezdődik. KUBIKOSOK A TETON Kicsit fonák helyzet: kubikosok a tetőn. Nekik nem feltűnő. Földkitermeléssel kezdték, most a betonozást es a salakszállítást végzik. Csak betonból háromezer köbmétert dolgoztak be az épületbe. Tíz éve dolgoznak együtt: Nagy István, Bakti Ferenc— és a többi-' ek. — Hamarabb feljutunk mi az emeletre, mint a kőművesek — magyarázza Bakti Ferenc. A tetőről belátni az egész várost. Derült időben talán otthonukig, Apagyig is ellátnak az építők. Ha az otthoniak erre járnak, szívesen benéznek- egy-két percre... VASÁRNAP IS Az emelődaru egyre-más- ra szállítja a kész, betont, a kubikosok kezében szaporán jár a kőműveskanál és • a simításhoz használt „trapper”. A lépesöházban már a műkőlépcsők elhelyezése folyik. A nyolcvan kilóséit mek szállításában itt mai nem segíthet az' emelődaru. Kézzel cipeli, teszi a helyire Gecző József és Ve- reczki István segédmunka: Közben jönnek, mennek, helyt kell adni a többieknek is. — Megszoktuk — mag} ... rázza a kőműves. — _ így van ez minden építkezésen — Az elmúlt vasárnoj például, azért dolgoztunk hogy lerakhassuk a műkő lépcsőket ott, ahol ilyenkoi nem lehet. Százharminc lépcsőt kei leraKni a pincétől a padlá; térig. Sok velük a munka a legtöbbet faragni keli hogy beférjen a liftakna ét a fal közötti részre. „LEHET BENNE GYÖNYÖRKÖDNI“ A fél műszak *sár vbédel, a többiek dolgoznak. Egyszerre úgy sem- férnének asztalhoz a szűk ebédlőben A gyorsfelvonót Kormány Gusztáv kezeli, fenn Debreceni András építi fel az állványt. a betonfalú lépcső- ház körül. A gépet kezelő fiatalember mentegetőzik: , — Nem vagyok gépkezelő, csak azért csinálom, hogy ne álljon kihasználatlanul. Mindig ott kell dolgozni, ahol munka van... Most mégis az állványbontást végezné szívesebben, mert.. „...akkor már kész az épület, lehet benne gyönyörködni.” Az átadásig mar csak két hónap van hátra. Június végére a Zrínyi Ilona ut- . tán elkészül Nyíregyháza egyik legszebb épülete. Százhúsz ember dolgozik rajta; ácsok, kőművesek, kubikosok, vízvezetéksze- relők, burkolok, üvegesek... Ha mindannyiari lejönnének a földre, talán el sem férnének a szűkre szabót f udvaron. Tóth Árpád Munkában a Tiszai-brigád. A Fehérgyarmati Asztalos és Vasipari Ktsz fiataljai Nagy András, Péter Sándor. Tiszai Kálmán, Varga Tibor jó munkával kivívták az idősebb szakemberek és a ktsz vezetőinek elismerését. Hammel J. felvétele Bővül a VAGÉP és a gépjavító Megkezdik a demecseri rekonstrukciói Meglévő ipari üzemeink, vállalatink további bővítésére, felújítására az idén is több millió forintot fordítanak. Tovább bővitik az ÉM Szabolcs-Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat nemrégen elkészült új • irodaházát. Az új szárny építéséhez már hozzákezdtek, s előreláthatólag még szeptemberben átadják rendeltetésének. Földszíten kap helyet a 220 négyzetméteres étterem, mely egyben filmvetítésre is alkalmas lesz A következő két emeleten irodákat helyeznek el. A Vasszerkezeti és Gépipari Vállalatnál megindult a jelenlegi telephely bővítése és felújítása. Erre a célra 2,7 millió forintot fordítanak. Ugyanakkor hozzákezdenek a vállalat déli ipartelepen felépítendő új telephelyének a kialakításához. Egyelőre az alapokat rakják le. Hozzálátnák a csatornázás, vízvezeték kiépítéséhez, s tető alá hoznak egy kisebb épületet is. Valószínű, sor kerül szerelőcsarnok kivitelezésére is. Ez évben már 1,2 millió forint beépítése lenne indokolt a déli ipái területen. Szerszámgépjavító . üzemmel bővül a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. A beruházás mintegy másfél millió forintos nagyságú. Elkészülte után évente 150 szerszámgépet tudnak magjavítani. Ez a szám azonban a későbbiek során tovább emelkedik. Igen jelentős üzembővitós történik a Nyíregyházi Gumigyárnál is, Több száz millió forintos beruházással tovább fejlesztik a Tiszavasvári Alkaloida és Vegyészeti Gyárat. Hasonlóképpen hozzákezdenek a Demecseti Bur- gonyakeményítő Gyár rc-_ konstrukciójához. 1966. május 1.
