Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

Pénztárca és kötelesség Üj gépek megyénk termelőszövetkezeteinek Többet tud a szovjet „mindentudó" MTZ—50 Nincs sok olyan háztar­tás, ahol nem szokták át­nézni a családi költségve­tést. A bért számolgatni, az árakkal összevetni, azzal elégedettnek lenni, vagy azt keveselni — a mindennapi élet velejárója. A pénzzel gazdálkodni kell, kicsiny­ben és nagyban egyaránt, s úgy helyes, ha a kis közös­ségek és a népgazdaság mindig igyekszik megtalál­ni számítását Megtörténhet, hogy a körülmények válto­zása, a fejlődés során jelent­kező új igények miatt mind az egyénnek, mind a na­gyobb közösségnek, pl. egy gyárnak — sőt a népgazda­ságnak is a számvetés átala­kítására k'ell gondolnia Ez a lényege voltaképp a közel­múltban hozott kormány- intézkedéseknek is: az árak és a tényleges költségek kö­zelítése, a társadalom és az egyén számára egyaránt megfelelőbb kereseti ará­nyok kialakítása. Hogy itt mennyire az egészségesebb arányok kialakítása volt a cél, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy sok százezer embernek — köz­tük például a pedagógusok­nak, az egészségügyi dolgo­zóknak, akik már évek óta saját pénztárcájukon érez­ték a kereseti aránytalan­ságokat — jelentősen emel­kedett a fizetése. A fizetés­sel kapcsolatban azonban most másról szeretnék be­szélni. A fizetést lehet keveselni. És a fizetésért adott munkát? Azt nem lehet ke­veselni? Olvastam leveleket, me­lyek írói nemrég költöztek új lakásba: kiesett az ajtó tokja, hullik a vakolat, pu- posodik a padló. Mások ar­ról panaszkodnak, hogy a vadonatúj körömcipő sarka a századik lépés után le­vált, elromlott a tv-készülék már az első este. Hogyan lehet így dolgozni kérdezi mindegyikük. A hanyag kőműves is, a hanyag tv- műszerésztől, s ennek fele­si ge a hanyag cipésztől, s így, körbe-körbe.... Nem i merik egymást, ezért álta­lában kérdeznek, nem er.ymásnak teszik! fel a kér­dést. Ha összehozhatnánk őket egy helyre, gondolom, sok mindent tisztázhatnának egymásközt A hanyag kő­műves is kevesli esetleg a fizetését —> ha kérdezed. A műszerész is. A cipész is ... Ha rosszul dolgozik valaki, azért mert kevesli a bérét, hát attól több nem lesz a zsebében, sőt, — éppenhogy kevesebb, hiszen más is úgy gondolkodhat mint ő. Ezért kellene már végre nem megszállottakat látni azokban, akik szépen, lelki- ' merettel teszik dolgukat. Ok ösztönösen, vagy tudato­san nagyon is racionális emberek, és helyesen számí- . Mí. Hiszen sokat vitatkoz­unk már az idén is, tavaly is, többnyire nem is hiába­valóan. Volt is, van is min töprengeni, érvet-érvre rak­A bíróság kihirdette az ítéletet. A vádlott ittassan bántalmazta az útőrt, és akadályozta szolgálatának ellátásában. Négy hónapi felfüggesztett szabadság­om igztésre ítélték. A bíróság e '/ik tagja, Leviczki Pál n ■>! ülnök így válaszolt: — Figyelembe vettük, h _>gy a vádlott addig is, a;óla is becsületesen él. Ak­kor eladták a disznójukat, ivott, aztán meggondolatlan d 'got követett el. De amint k ;ózanodctt, igyekezett jó­vátenni. Bocsánatot kért az ú tőrtől, itt is töredelmesen megbánta a történteket. Úgy gondoltuk, nem szük­séges őt börtönbe zárni, bár a törvény ezt is lehetővé tette volna, vele szemben elég ilyen nevelő ítélet meg­hozása. Három évig a feje ni szenvedéllyel. Amikor azonban az anyaggal perel az ember, meg a szerszám­mal, meg a földdel, az el­gondolás és a valóság közé verve a hidat — a vitának ez a fajtája sohasem lehet hiábavaló. Van, aki mindig csak a forintokat számlálja, s ahhoz igazítja a köteles­ség mércéjét. Nem tudom — nekem az az érzésem — az ilyen ember mindig keserű szájízzel dolgozik, s károso­dik pénzben, és érzésben, hiszen elnyomja magában az alkotás vágyát, s meg­fosztja magát a munka örö­métől — s többnyire mun­kája hasznától a többieket Nem akarom idealizálni a munkát: a munka küzde­lem, olykor kínlódás, s gyakran keserves. Még csak az ellen sem akarok szólni, ha valaki anyagias. Sőt, ta­lán még az ellen sem, ha csak anyagias. Azt tartom hibának, hogyha egy semmi másért, csők a pénzért lel­kesedő ember ráadásul még rosszul is kalkulál, össze­csapva a munkáját, vagy ki­bújva alóla, azt gondolva, hogy ami kár a társada­lomnak, az neki hasznos lehet. Tavaly szilveszter éjsza­káján a Láng Gépgyárban bentmaradtak a délutáni műszak munkásai, szerkesz­tők, tervezők, jópáran a tur­binaszereidében. Az első 100 megawattos turbinát akarták megforgatni három­ezres fordulaton, hogy lás­sák: érdemes volt-e hóna­pokon át izgulni, verejté­kezni. Aligha hiszem, hogy a pár forintnyi túlóráért mondtak le a szilveszteri mulatságról, családról, menyasszonyról az óév utol­só óráiban. Nem is kérte őket senki, nemhogy utasí­totta volna. Egyszerűeu nem tudták otthagyni mun­kájukat, amikor már csak pár óra kellett a befejezés­hez. Sok olyan ember dol­gozik mindenütt, aki már megtalálta az alkotás örö­mét a hétköznapi, ismétlő­dő, és megszokott feladatok megoldása közben is. Azt hiszem, ők könnyen dolgoz­nak jól, s könnyebben meg­találják az összefüggést má­sok munkája, a boldogulás, és saját munkájuk között is. Ez a lényeg: meglátni az összefüggést saját munkánk, és mások munkája, mind­annyiunk boldogulása kö­zött, mert a fizetés mérté­két — s ezt tisztán kell látni — nem csak saját te­vékenységünk határozza meg. Bizonyos mértékig ter­mészetesen igen, befolyásol­hatja, de lényegesen csak akkor változhat — ha, van miből változtatni, mert mindenki jól teszi a dolgát. Akik mindig csak a pénz­tárcájukhoz igazítják a kö­telesség mércéjét, azokkal nehezen juthatunk előbbre, s miattuk mindig hiba csúsz­hat a családok és a társa­dalom számvetésébe is. r. f. fölött lóg majd, és nyilván visszatartja őt újabb bűn- cselekmény elkövetésétől. Erről van szó, nevelnünk kell az embereket. Leviczki Pál tizennégy éve népi ülnök. Minden esztendő­ben a bíróságon tölt egy hóna­pot, részt vesz a tárgyaláso­kon, és a bíróság többi tag­jával együtt ítélkezik. Me­lyik ügy volt e hosszú ia. alatt a legnehezebb? — Az ellenforradalom után volt egy, amely próbá­ra tett valamennyiünket. A demecseri erdő kiirtásáról volt szó, és bizony nagyon nehéz volt igazságot tenni. — És mi a legérdeke­sebb ebben a különös tiszt­ségben? — Az, hogy én, a munkás­ember, a karbantartó gépla­katos részt veszek az ítél­kezésben, a közügyekben. Az Megyénk termelőszövetke­zetei és állami gazdaságai a második negyedévben újabb korszerű gépeket kap­nak a szállítás meggyorsítá­sának és a gazdaságosabb művelés megvalósításának érdekében. A szakemberek körében a legnagyobb érdeklő­désre a szovjet MTZ— 50-es traktor tart szá­mot. Az új gép előd­jének, az MTZ—5-nek jelentős módosításával született, csaknem telje­sen új konstrukció. Teljesítményét tíz lőerővel növelték, csökkent az ön­súlya, így még alkalmasabbá tették a különböző kultúrák művelésére. Rendkívüli elő­nye az új konstrukciónak, hogy az előremenetet kilenc fokozatba lehet kapcsolni. Üj kezdeményezésként Május eleji napfény. A házak előtt orgonavi­rágok kövér fürtje. S a közeli Szamos árterében óriásnyárfák. De a házak..., a cégény- dányádi utcák... Késő éj­szaka sem lehetnek népte- lenebbek. És ekkor, a feltűnő csend­be váratlanul gyerekzsivaj tör. Szünetre csengettek az iskolában. TANDÍJ — Mindenki a határban van, aki dologképes — mondja Veress István ta­nácselnök. — Magam is oda készültem, örvendetes kez­det Mi lehet a háttér? Lényegét így tudom meg: tavaly komoly tandíjat fi­zetett a falu. Tavasszal akkor sem volt különösebb baj. Csak az akarat nem feszült elejétől egységesen. Az érkezett gok eső pedig hozzájárult az emberek kétkedéséhez. Ki­vesztett a víz félszáz hold cukorrépát, negyven hold napraforgót. Súlyosan meg­betegedett a dohány, a vár­ható almatermés. Mit fog így érni a munkaegység? — ez volt a kérdés. S anél­kül, hogy a tsz-tagok kö­zösen bírókra keltek volna a nehézségekkel saját érde­kükben mind többen a könnyebb megoldást válasz­tották, Az idősebbek a szomszédos Gyügyébe men­tek, napszámba dolgozni az üzemben gyakran beszélek erről munkatársaimnak. És jó érzés az, ha egy megté­vedt embert ismét visszave­zethetünk a becsületesek kö­zé, vagy ha egy bűnözőtől megszabadíthatjuk egy idő­re a társadalmat. Párttag vagyok, az üzemi szb-nek is tagja, és voltaképpen a munkám mellett ott is ugyanazt csinálom, amit itt, — dolgozom mindannyiunk érdekében. ★ Leviczki Pált a TITASZ dolgozói a szerda este meg­tartott pártnapon ismét né­pi ülnöknek jelölték. ügy érezték, hogy a következő időszakban is az ő vélemé­nyüket képviseli bírósá­gaink ítélkezésében. a szárításra is alkalmas MTZ-t közúti forgalom­ra levizsgáztatva száll t- ja az AGROKEK, így azonnal Uzemcltethclő. Megyénk termelőszövetkeze­tei a második negyedévben 50 darabot, majd az év vé­géig újabb kétszázét kap­nak ebből a gépből, Az állami gazdaságok je­lentős mennyiségben kap­nak a D—4K—B, a Zetor Su­per és az UE—28-as trak­torokból. Kisebb mennyiségben ugyan, de már megkezdődött a DT—54 mintájú lánctal­pas traktorok szállítása is. Néhány módosítást hajtot­tak végre az előző változa­ton: már hidraulikával is el­látták. több munkagép üzemeltetésére tették al­kalmassá. Növelték a teljesítményét, így munkaidőmegtakarítás ottani tsz-nek; a fiatalab­bak a Fehérgyarmati Álla­mi Gazdaságba özönlöttek. A vezetőség kétségbeesetten házalt dolgos kezek után. Máról holnapra nagy mun­kaerőhiány jelentkezett az ezer holdnál alig több terü­letű szövetkezetben. — Az volt a legrosszabb, hogy több olyan kár szár­mazott, amit meg lehetett volna előzni, vagy legalább csökkenteni. Nem álltak cséplőgép mellé a tagok, mivel ko'mbájnolni nem le­hetett a vizes talajt. így megkésve került zsákba a kenyérnek való. Elrohadt az értékes maglóhere, benne veszett a drága mag. Utolsó mentségképpen az iskolá­sok segítettek leszedni az almát. A mérleghiány el­kerülhetetlen lett. Vesztes a mi falunk maradt. TAVASZI REMÉNYKEDÉS Megyünk a tanácselnök­kel a tsz-irodába. — Jó határa van a dá- nyádi Dózsa Népe Tsz nek. Általában nem illik rá a gyenge tsz jelző, S a tava­lyi tandíj keservesen ha­tott. Ezt akarja jóvátenni a falu. Bódi Béla agronómussal háza előtt találkozunk. Ebédre érkezett, éppen leszállni készült motorkerék­párjáról. — Azt hiszem — mondja —, a tanácselnök elvtárs már újságolta, milyen évet hagytunk magunk után. Én a mostaniról szólok. A tag­ság szorgalma, akarata most dicséretes. Már a ku­koricát is elvetettük. Ültet­jük a dohányt, palántázunk, kapálunk a kertészetben. Ezúttal először termelünk tíz holdon paprikát a kon­zervgyárnak — öntözéssel. Húsz holdat szerződtünk uborkamag termelésre. Ha­gyománya van ennek, ez­úttal felújítjuk, hogy mi­nél több fiatalnak tudjunk rendszeresen munkát adni. Jól előkészített talajba ke­rül hetven holdon a rizs is. Mindenben nagy az igyeke­zet Ez jó reménnyel tölt el bennünket. A tanácselnök megemlíti, hogy a traktorosok annyira „rákapcsoltak”. Idén még semmilyen idegen t|Spi erőt nem vett igénybe a szövetkezet. Nyújtott mű­szakot teljesítenek a trak­torosok. Ünnepnapokon is szempontjából is kedvezőbb. Ezt a gépet kizárólag a ter­melőszövetkezetek kapják. Szintén nagy érdeklődés­re tart számot az új, NDK- ból importált szervestrágya- szóró pótkocsi, amely masszívabb, nagyobb te- herb iá ű és műszaki­lag kedvezőbb megoldá­sokkal rede'.kező konst- rukc'ó, mint az eddig használatosak voltak. Még a második negyedév során 25 kerül belőlük a közös gazdaságokba. A szállítás meggyorsítását célozzák a nagy teljesítményű 5,2 tonnás jugoszláv pótko­csik importjával, csakúgy, mint a négytonnás román pótkocsikkal. Ez utóbbiból már harminc darab megér­kezett, további száznegyvenet pedig az év végéig szállíta­nak megyénk termelőszö­vetkezeteibe és állami gaz­daságaiba. (m) dolgoznak. Munkával töl­tötték május elsejét is. NEM FOLYIK EL A SZAMOS HASZTALAN Kikerül a hullámvölgyből Cégénydányád? — Alapjában máris ki­került — jelenti ki határo­zottan a tanácselnök. — S a holnap? Az agronómus töprengés nélkül válaszol: — A falunak, ha végleg magára talál, jövője van. Eddig csak elfolyt itt a Szamos, magával vitte a gazdálkodás szempontjából fontos lehetőséget is. Mert, oktalanság lenne mindig esős nyárra kalkulálni. Perspektívánk sorrendben így alakulhat: jól szervezett kertészet öntözéssel, gyü­mölcsös, sertéshízlalás. E komoly alapok lerakásához ez évben hozzákezdünk. A néptelen, májusi csen­des utcának ez a válto­zás a magyarázata. Pedagógusok kedvezményes lakásépítkezése A Pedagógusok Szakszer­vezete és a Művelődésügyi Mi­nisztérium által kezdeménye­zett kedvezményes lakásépí­tési akció élénk érdeklő­dést váltott ki a pedagógu­sok körében. Gondos előké­szítő munkával — a megyei szakszervezeti szervek köz­reműködésével — össze­gyűjtötték az igényeket, s ennek alapján határozták meg a megyei kereteket. Az elbírálást rábízzák a hely­zetet közelebbről ismerő megyei szervekre, amelyek össze tudják egyeztetni az oktatásügy érdekeit az épít­kezők egyéni törekvéseivel. Amint a Pedagógusok Szakszervezetében elmon­dották, ebben az esztendő­ben a pedagógusok kedvez­ményes lakásépítő akciója keretében 1300 jelentkező igényét tudják kielégíteni az Országos Takarékpénztár ál­tal engedélyezett kölcsönke­retből. Ezenbelül a Művelő­désügyi Minisztérium fel­ügyelete alá tartozó isko­lák nevelőinek soraiból több mint 1200-an, a Munkaügyi, valamint a Földművelés­ügyi Minisztérium irányítá­sa alatt működő oktatási intézmények pedagógusai kö­zül pedig csaknem százan juthatnak kedvezményes építési kölcsönhöz. örvendetes, hogy a jelent­kezők között elég nagy szám­ban, mintegy 40 százalékos arányban vannak pedagó­gus házaspárok, továbbá olyanok, akik járási székhe­lyektől távoleső, kisebb köz­ségekben kívánnak letele­pedni, — élve a jelentős anyagi támogatással. Ez perspektivikusan lehetővé teszi, hogy a kisebb telepü­lések iskoláiban is fokozato­san kialakuljon a pedagógu­sok törzsgárdája. A keretek elosztásánál egyébként előnyben részesítik a há­zaspárokat, a családfenntar­tó és a fiatal pedagóguso­kat. Tekintettel arra, hogy * kedvezményes akció 1970-ig tart, remélik, hogy a követ­kező években minden jogos Igény kielégítésére sor ke­rülhet — fejeződött be a tá­jékoztatás. Asztalos Bálint Csatlakoz'ak a pártkongresszus tiszteletére Indult versenyhe* ft Nyíregyházi Gumigyár dolgozói is. Pontosabb munká. váü lalt Jackó József is, a marógépnél. (Hammel fclv.J Lakatos a bíró jobbján Hullámvölgy után Cégénydányádón

Next

/
Thumbnails
Contents