Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-05 / 105. szám
Pénztárca és kötelesség Üj gépek megyénk termelőszövetkezeteinek Többet tud a szovjet „mindentudó" MTZ—50 Nincs sok olyan háztartás, ahol nem szokták átnézni a családi költségvetést. A bért számolgatni, az árakkal összevetni, azzal elégedettnek lenni, vagy azt keveselni — a mindennapi élet velejárója. A pénzzel gazdálkodni kell, kicsinyben és nagyban egyaránt, s úgy helyes, ha a kis közösségek és a népgazdaság mindig igyekszik megtalálni számítását Megtörténhet, hogy a körülmények változása, a fejlődés során jelentkező új igények miatt mind az egyénnek, mind a nagyobb közösségnek, pl. egy gyárnak — sőt a népgazdaságnak is a számvetés átalakítására k'ell gondolnia Ez a lényege voltaképp a közelmúltban hozott kormány- intézkedéseknek is: az árak és a tényleges költségek közelítése, a társadalom és az egyén számára egyaránt megfelelőbb kereseti arányok kialakítása. Hogy itt mennyire az egészségesebb arányok kialakítása volt a cél, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy sok százezer embernek — köztük például a pedagógusoknak, az egészségügyi dolgozóknak, akik már évek óta saját pénztárcájukon érezték a kereseti aránytalanságokat — jelentősen emelkedett a fizetése. A fizetéssel kapcsolatban azonban most másról szeretnék beszélni. A fizetést lehet keveselni. És a fizetésért adott munkát? Azt nem lehet keveselni? Olvastam leveleket, melyek írói nemrég költöztek új lakásba: kiesett az ajtó tokja, hullik a vakolat, pu- posodik a padló. Mások arról panaszkodnak, hogy a vadonatúj körömcipő sarka a századik lépés után levált, elromlott a tv-készülék már az első este. Hogyan lehet így dolgozni kérdezi mindegyikük. A hanyag kőműves is, a hanyag tv- műszerésztől, s ennek felesi ge a hanyag cipésztől, s így, körbe-körbe.... Nem i merik egymást, ezért általában kérdeznek, nem er.ymásnak teszik! fel a kérdést. Ha összehozhatnánk őket egy helyre, gondolom, sok mindent tisztázhatnának egymásközt A hanyag kőműves is kevesli esetleg a fizetését —> ha kérdezed. A műszerész is. A cipész is ... Ha rosszul dolgozik valaki, azért mert kevesli a bérét, hát attól több nem lesz a zsebében, sőt, — éppenhogy kevesebb, hiszen más is úgy gondolkodhat mint ő. Ezért kellene már végre nem megszállottakat látni azokban, akik szépen, lelki- ' merettel teszik dolgukat. Ok ösztönösen, vagy tudatosan nagyon is racionális emberek, és helyesen számí- . Mí. Hiszen sokat vitatkozunk már az idén is, tavaly is, többnyire nem is hiábavalóan. Volt is, van is min töprengeni, érvet-érvre rakA bíróság kihirdette az ítéletet. A vádlott ittassan bántalmazta az útőrt, és akadályozta szolgálatának ellátásában. Négy hónapi felfüggesztett szabadságom igztésre ítélték. A bíróság e '/ik tagja, Leviczki Pál n ■>! ülnök így válaszolt: — Figyelembe vettük, h _>gy a vádlott addig is, a;óla is becsületesen él. Akkor eladták a disznójukat, ivott, aztán meggondolatlan d 'got követett el. De amint k ;ózanodctt, igyekezett jóvátenni. Bocsánatot kért az ú tőrtől, itt is töredelmesen megbánta a történteket. Úgy gondoltuk, nem szükséges őt börtönbe zárni, bár a törvény ezt is lehetővé tette volna, vele szemben elég ilyen nevelő ítélet meghozása. Három évig a feje ni szenvedéllyel. Amikor azonban az anyaggal perel az ember, meg a szerszámmal, meg a földdel, az elgondolás és a valóság közé verve a hidat — a vitának ez a fajtája sohasem lehet hiábavaló. Van, aki mindig csak a forintokat számlálja, s ahhoz igazítja a kötelesség mércéjét. Nem tudom — nekem az az érzésem — az ilyen ember mindig keserű szájízzel dolgozik, s károsodik pénzben, és érzésben, hiszen elnyomja magában az alkotás vágyát, s megfosztja magát a munka örömétől — s többnyire munkája hasznától a többieket Nem akarom idealizálni a munkát: a munka küzdelem, olykor kínlódás, s gyakran keserves. Még csak az ellen sem akarok szólni, ha valaki anyagias. Sőt, talán még az ellen sem, ha csak anyagias. Azt tartom hibának, hogyha egy semmi másért, csők a pénzért lelkesedő ember ráadásul még rosszul is kalkulál, összecsapva a munkáját, vagy kibújva alóla, azt gondolva, hogy ami kár a társadalomnak, az neki hasznos lehet. Tavaly szilveszter éjszakáján a Láng Gépgyárban bentmaradtak a délutáni műszak munkásai, szerkesztők, tervezők, jópáran a turbinaszereidében. Az első 100 megawattos turbinát akarták megforgatni háromezres fordulaton, hogy lássák: érdemes volt-e hónapokon át izgulni, verejtékezni. Aligha hiszem, hogy a pár forintnyi túlóráért mondtak le a szilveszteri mulatságról, családról, menyasszonyról az óév utolsó óráiban. Nem is kérte őket senki, nemhogy utasította volna. Egyszerűeu nem tudták otthagyni munkájukat, amikor már csak pár óra kellett a befejezéshez. Sok olyan ember dolgozik mindenütt, aki már megtalálta az alkotás örömét a hétköznapi, ismétlődő, és megszokott feladatok megoldása közben is. Azt hiszem, ők könnyen dolgoznak jól, s könnyebben megtalálják az összefüggést mások munkája, a boldogulás, és saját munkájuk között is. Ez a lényeg: meglátni az összefüggést saját munkánk, és mások munkája, mindannyiunk boldogulása között, mert a fizetés mértékét — s ezt tisztán kell látni — nem csak saját tevékenységünk határozza meg. Bizonyos mértékig természetesen igen, befolyásolhatja, de lényegesen csak akkor változhat — ha, van miből változtatni, mert mindenki jól teszi a dolgát. Akik mindig csak a pénztárcájukhoz igazítják a kötelesség mércéjét, azokkal nehezen juthatunk előbbre, s miattuk mindig hiba csúszhat a családok és a társadalom számvetésébe is. r. f. fölött lóg majd, és nyilván visszatartja őt újabb bűn- cselekmény elkövetésétől. Erről van szó, nevelnünk kell az embereket. Leviczki Pál tizennégy éve népi ülnök. Minden esztendőben a bíróságon tölt egy hónapot, részt vesz a tárgyalásokon, és a bíróság többi tagjával együtt ítélkezik. Melyik ügy volt e hosszú ia. alatt a legnehezebb? — Az ellenforradalom után volt egy, amely próbára tett valamennyiünket. A demecseri erdő kiirtásáról volt szó, és bizony nagyon nehéz volt igazságot tenni. — És mi a legérdekesebb ebben a különös tisztségben? — Az, hogy én, a munkásember, a karbantartó géplakatos részt veszek az ítélkezésben, a közügyekben. Az Megyénk termelőszövetkezetei és állami gazdaságai a második negyedévben újabb korszerű gépeket kapnak a szállítás meggyorsításának és a gazdaságosabb művelés megvalósításának érdekében. A szakemberek körében a legnagyobb érdeklődésre a szovjet MTZ— 50-es traktor tart számot. Az új gép elődjének, az MTZ—5-nek jelentős módosításával született, csaknem teljesen új konstrukció. Teljesítményét tíz lőerővel növelték, csökkent az önsúlya, így még alkalmasabbá tették a különböző kultúrák művelésére. Rendkívüli előnye az új konstrukciónak, hogy az előremenetet kilenc fokozatba lehet kapcsolni. Üj kezdeményezésként Május eleji napfény. A házak előtt orgonavirágok kövér fürtje. S a közeli Szamos árterében óriásnyárfák. De a házak..., a cégény- dányádi utcák... Késő éjszaka sem lehetnek népte- lenebbek. És ekkor, a feltűnő csendbe váratlanul gyerekzsivaj tör. Szünetre csengettek az iskolában. TANDÍJ — Mindenki a határban van, aki dologképes — mondja Veress István tanácselnök. — Magam is oda készültem, örvendetes kezdet Mi lehet a háttér? Lényegét így tudom meg: tavaly komoly tandíjat fizetett a falu. Tavasszal akkor sem volt különösebb baj. Csak az akarat nem feszült elejétől egységesen. Az érkezett gok eső pedig hozzájárult az emberek kétkedéséhez. Kivesztett a víz félszáz hold cukorrépát, negyven hold napraforgót. Súlyosan megbetegedett a dohány, a várható almatermés. Mit fog így érni a munkaegység? — ez volt a kérdés. S anélkül, hogy a tsz-tagok közösen bírókra keltek volna a nehézségekkel saját érdekükben mind többen a könnyebb megoldást választották, Az idősebbek a szomszédos Gyügyébe mentek, napszámba dolgozni az üzemben gyakran beszélek erről munkatársaimnak. És jó érzés az, ha egy megtévedt embert ismét visszavezethetünk a becsületesek közé, vagy ha egy bűnözőtől megszabadíthatjuk egy időre a társadalmat. Párttag vagyok, az üzemi szb-nek is tagja, és voltaképpen a munkám mellett ott is ugyanazt csinálom, amit itt, — dolgozom mindannyiunk érdekében. ★ Leviczki Pált a TITASZ dolgozói a szerda este megtartott pártnapon ismét népi ülnöknek jelölték. ügy érezték, hogy a következő időszakban is az ő véleményüket képviseli bíróságaink ítélkezésében. a szárításra is alkalmas MTZ-t közúti forgalomra levizsgáztatva száll t- ja az AGROKEK, így azonnal Uzemcltethclő. Megyénk termelőszövetkezetei a második negyedévben 50 darabot, majd az év végéig újabb kétszázét kapnak ebből a gépből, Az állami gazdaságok jelentős mennyiségben kapnak a D—4K—B, a Zetor Super és az UE—28-as traktorokból. Kisebb mennyiségben ugyan, de már megkezdődött a DT—54 mintájú lánctalpas traktorok szállítása is. Néhány módosítást hajtottak végre az előző változaton: már hidraulikával is ellátták. több munkagép üzemeltetésére tették alkalmassá. Növelték a teljesítményét, így munkaidőmegtakarítás ottani tsz-nek; a fiatalabbak a Fehérgyarmati Állami Gazdaságba özönlöttek. A vezetőség kétségbeesetten házalt dolgos kezek után. Máról holnapra nagy munkaerőhiány jelentkezett az ezer holdnál alig több területű szövetkezetben. — Az volt a legrosszabb, hogy több olyan kár származott, amit meg lehetett volna előzni, vagy legalább csökkenteni. Nem álltak cséplőgép mellé a tagok, mivel ko'mbájnolni nem lehetett a vizes talajt. így megkésve került zsákba a kenyérnek való. Elrohadt az értékes maglóhere, benne veszett a drága mag. Utolsó mentségképpen az iskolások segítettek leszedni az almát. A mérleghiány elkerülhetetlen lett. Vesztes a mi falunk maradt. TAVASZI REMÉNYKEDÉS Megyünk a tanácselnökkel a tsz-irodába. — Jó határa van a dá- nyádi Dózsa Népe Tsz nek. Általában nem illik rá a gyenge tsz jelző, S a tavalyi tandíj keservesen hatott. Ezt akarja jóvátenni a falu. Bódi Béla agronómussal háza előtt találkozunk. Ebédre érkezett, éppen leszállni készült motorkerékpárjáról. — Azt hiszem — mondja —, a tanácselnök elvtárs már újságolta, milyen évet hagytunk magunk után. Én a mostaniról szólok. A tagság szorgalma, akarata most dicséretes. Már a kukoricát is elvetettük. Ültetjük a dohányt, palántázunk, kapálunk a kertészetben. Ezúttal először termelünk tíz holdon paprikát a konzervgyárnak — öntözéssel. Húsz holdat szerződtünk uborkamag termelésre. Hagyománya van ennek, ezúttal felújítjuk, hogy minél több fiatalnak tudjunk rendszeresen munkát adni. Jól előkészített talajba kerül hetven holdon a rizs is. Mindenben nagy az igyekezet Ez jó reménnyel tölt el bennünket. A tanácselnök megemlíti, hogy a traktorosok annyira „rákapcsoltak”. Idén még semmilyen idegen t|Spi erőt nem vett igénybe a szövetkezet. Nyújtott műszakot teljesítenek a traktorosok. Ünnepnapokon is szempontjából is kedvezőbb. Ezt a gépet kizárólag a termelőszövetkezetek kapják. Szintén nagy érdeklődésre tart számot az új, NDK- ból importált szervestrágya- szóró pótkocsi, amely masszívabb, nagyobb te- herb iá ű és műszakilag kedvezőbb megoldásokkal rede'.kező konst- rukc'ó, mint az eddig használatosak voltak. Még a második negyedév során 25 kerül belőlük a közös gazdaságokba. A szállítás meggyorsítását célozzák a nagy teljesítményű 5,2 tonnás jugoszláv pótkocsik importjával, csakúgy, mint a négytonnás román pótkocsikkal. Ez utóbbiból már harminc darab megérkezett, további száznegyvenet pedig az év végéig szállítanak megyénk termelőszövetkezeteibe és állami gazdaságaiba. (m) dolgoznak. Munkával töltötték május elsejét is. NEM FOLYIK EL A SZAMOS HASZTALAN Kikerül a hullámvölgyből Cégénydányád? — Alapjában máris kikerült — jelenti ki határozottan a tanácselnök. — S a holnap? Az agronómus töprengés nélkül válaszol: — A falunak, ha végleg magára talál, jövője van. Eddig csak elfolyt itt a Szamos, magával vitte a gazdálkodás szempontjából fontos lehetőséget is. Mert, oktalanság lenne mindig esős nyárra kalkulálni. Perspektívánk sorrendben így alakulhat: jól szervezett kertészet öntözéssel, gyümölcsös, sertéshízlalás. E komoly alapok lerakásához ez évben hozzákezdünk. A néptelen, májusi csendes utcának ez a változás a magyarázata. Pedagógusok kedvezményes lakásépítkezése A Pedagógusok Szakszervezete és a Művelődésügyi Minisztérium által kezdeményezett kedvezményes lakásépítési akció élénk érdeklődést váltott ki a pedagógusok körében. Gondos előkészítő munkával — a megyei szakszervezeti szervek közreműködésével — összegyűjtötték az igényeket, s ennek alapján határozták meg a megyei kereteket. Az elbírálást rábízzák a helyzetet közelebbről ismerő megyei szervekre, amelyek össze tudják egyeztetni az oktatásügy érdekeit az építkezők egyéni törekvéseivel. Amint a Pedagógusok Szakszervezetében elmondották, ebben az esztendőben a pedagógusok kedvezményes lakásépítő akciója keretében 1300 jelentkező igényét tudják kielégíteni az Országos Takarékpénztár által engedélyezett kölcsönkeretből. Ezenbelül a Művelődésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó iskolák nevelőinek soraiból több mint 1200-an, a Munkaügyi, valamint a Földművelésügyi Minisztérium irányítása alatt működő oktatási intézmények pedagógusai közül pedig csaknem százan juthatnak kedvezményes építési kölcsönhöz. örvendetes, hogy a jelentkezők között elég nagy számban, mintegy 40 százalékos arányban vannak pedagógus házaspárok, továbbá olyanok, akik járási székhelyektől távoleső, kisebb községekben kívánnak letelepedni, — élve a jelentős anyagi támogatással. Ez perspektivikusan lehetővé teszi, hogy a kisebb települések iskoláiban is fokozatosan kialakuljon a pedagógusok törzsgárdája. A keretek elosztásánál egyébként előnyben részesítik a házaspárokat, a családfenntartó és a fiatal pedagógusokat. Tekintettel arra, hogy * kedvezményes akció 1970-ig tart, remélik, hogy a következő években minden jogos Igény kielégítésére sor kerülhet — fejeződött be a tájékoztatás. Asztalos Bálint Csatlakoz'ak a pártkongresszus tiszteletére Indult versenyhe* ft Nyíregyházi Gumigyár dolgozói is. Pontosabb munká. váü lalt Jackó József is, a marógépnél. (Hammel fclv.J Lakatos a bíró jobbján Hullámvölgy után Cégénydányádón
