Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

ötvennégy esztendővel ez­előtt az Ivanovszkaja utca 14. szám alatti kis nyomdá­ban elkészült a Bolsevik Párt Központi Bizottsága lapjának, a Pravdának első száma. Lenin azokban az években emigrációba kény­szerült, de az első három esztendőben közel három­száz cikke, levele került nyomtatásra a Pravdában. A bolsevikok lapja a cári cenzúra, az elkobzások és betiltások, a börtönbünteté­sek ellenére is megjelent, olykor címét változtatva és küzdött a szocialista forra­dalomért Az első esztendőkben kis példányban, ma már na­ponta hétmillió példányban kerül az olvasóhoz. A Szov­jetunióban napjainkban öt­ezernél több újságot adnak ki, egyszeri megjelenésük meghaladja a százmilliót. A lenini Pravda első szá­ma megjelenésének évfor­dulóján tartják a Szovjet­unióban a szovjet sajtó nap­ját. De ennek az ünnepnek jelentősége túlnő a szovjet ország határain: Ahol az emberi haladás és a szocia­lizmus hívei szerte a vilá­gon rokonszenvvel fordul­nak a Pravda és a szovjet sajtó felé. Hiszen a szovjet sajtó munkatársai a békéért, a nemzetközi együttmír - désért, az elnyomottak fel­szabadításáért folyó küzde­lem első soraiban küzdenek, a kommunista építőmunka lelkes harcosai. A Pravda, mint a világ legtekintélyesebb kommu­nista pártjának lapja, biz­tos iránytű a mai változó világ eseményeiben, állás- foglalása hatással van a nemzetközi eseményekre. Fontos szerepe van a marxi—lenini eszmék tisz­taságának védelmében, a nemzetközi munkásmozga­lom egységének erősítésében. A szovjet sajtó napján szeretettel köszöntjük e ha­talmas ország lapjainak munkatársait, akik a lenini; eszmék diadaláért küzde­nek. Waldeck Rochet a Francia Kommunista Párt választási taktikáidról A France Nouvelle, a Francia Kommunista Párt hetilapja Waldeck Rochet cik'két közli. A párt főtitká­ra kifejti a kommunisták választási taktikáját és a párt elvi álláspontját a sző­ri alizmusba való átmenet kérdésében. Waldeck Rochet cikkében sajnálattal állapítja meg, hogy a Francia Szocialista Párt a demokrata—szocialis­ta szövetségben tömörült többi baloldali erők eddig nem adtak póz'tív választ az FKP egységprogram­javaslatára. A kommunista párt ezért anélkül, hogy bevárná a többi baloldali párt válaszát, szervezetei útján széles körű kampányt indít., hogy a tömegek meg­ismerjék a párt egység­programját. A kommunis­táknak az a véleménye, hogy az egység létrejötte nemcsak a pártok veze­tőin, hanem elsősorban a tömegek akaratán múlik. A Francia Kommunista Párt ugyanakkor megkezdi a tíz hónap múlva esedékes vá­lasztások előkészítését. Waldeck Rochet ezután kifejti az FKP nézetét a többpárt rendszerről és a prole tárd :kta túráról, a kom­munisták és szocialisták közti elméleti vita kulcs­kérdéseiről. Az FKP főtitkára rámu­tat, Lenin sohasem állította, hogy a szocializmusba való átmenetnek valamennyi or­szágban azonos körülmények között kellene bekövetkez­nie. Sztálin elmélete, hogy az egypárt rendszer a szo­cializmusba való átmenet előfeltétele, téves. Az FKP azzal, hogy ezt az elméletet elveti, elhárítja a kommu­nisták és szocialisták együtt­működésének legfőbb aka­dályát. A kapitalizmusból a szocializmusba való át­menet Franciaországban békés úton, a több­párt rendszer körülmé­nyei között, a parla­Rliod esfai helyzetkép Nasszer és Tito folytatták m©€flb©széiéseike§ Lusaka, (MTI): A Zambiai Times című lap arról tájékoztat, hogy a rhodesiai fehértelepes kormány, Dél-Afrika és Portugália között egyez­mény jött létre annak ér­dekében, hogy katonai re­pülőtámaszpontjaikat közö­sen használhassák. A lap rhodesiai tájékozott körök­re hivatkozva jelenti, hogy ■ Becsuanaföld, Zambia és Angola között fekvő Capri- vi Strip körzetében lévő dél-afrikai katonai repülő­téren rhodesiai vadászgépe­ket láttak. Megfigyelők sze­rint — folytatja a cikk — a portugál Mocambique-i Lourenco Marques repülőte­rén is láttak rhodesiai légi­erőhöz tartozó gépeket. Salisburyből jelenti a UPI, hogy Ian Smith szer­dán a rhodesiai kormány­párt vezetőségével megtár­gyalta az angolokkal foly­tatandó tárgyalások részle­teit. A rhodesiai hatóságok a legszigorúbb titokban tartják a Smith-kormány küldötteinek a nevét. ment felhasználásával megvalósítható. Ez azonban nem jelenti, hogy a szocializmus elérhe­tő osztályharc és az egész munkásosztály, valamint szövetségeseinek mozgósítá­sa nélkül. Sőt, a munkás- osztálynak a hatalom meg­szerzése után olyan politi­kai hatalmat — proletár- diktatúrát — k'ell létrehoz­nia, amely biztosítani tudja a társadalom szocialista át­alakulását. A proletárdiktatúra fo­galmát lehet különféle­képpen magyarázni, a lényeg azonban a dol­gozók új hatalmának osztálytartalma. Waldeck Rochet végül hangsúlyozza, a kommunista párt a munkásosztály egy­ségének és a marxizmus— leninizmus elvein alapuló egységes pártnak a híve, de azért nem javasolja a kom- mun'sták és szocialisták fú­zióját, mert ennek feltételei nincsenek meg. Az egyesü­lés egy sem kommunista, sem szociáldemokrata, belső ellentétektől terhes felemás pártot eredményezne. Pincési Pál, az MTI ber­lini tudósítója jelenti: A nyugat-berlini szo­ciáldemokrata „Te­legraf” amelyet általában Willi Brandt személyes szó­csövének tekintenek, szer­dai számában sajnálkozva sőt egyes helyeken a Német Szocialista Egységpárt ellen megütött támadó és gyalázko­dó hangon ír arról, hogy az NSZEP véleménye szerint a két párt között csak jú­liusban lehetséges a szónok­csere lebonyolítása. A „Te­legraf” úgy próbálja beál­lítani a dolgot, mintha az NSZEP nem teljesített vol­na valamiféle megállapo­dást Ezzel szemben az NDK fővárosában rámutatnak ar­ra, hogy a találkozók máju­si megrendezésére csak az SPD részéről előterjesztett javaslat született meg, ame­lyet az NSZEP nem tudott elfogadni, ezélrt a mag|a részéről olyan javaslatot terjesztett elő, hogy tartsák meg a szónokcseréket jú­liusban. Ennek okai: az SPD egye­lőre még nem tudja ga­rantálni, hagy az NSZEP- nek a nyugat-németországi rendezvényekre utazó kép­viselői „szabad utat” kap­nak-e, nem fenyegeti-e őkej Atomfegyvert kap az NSZli? Kiss Csaba, az MTI wa­shingtoni tudósítója jelenti: Johnson elnök rövid időn belül eleget kíván tenni Bonn atomigényeinek. Az Evans—Novak riporterket­tős szerdai jelentése sze­rint az elnök titkos utasítá­sára az amerikai külügymi­nisztériumnak és a hadügy­minisztériumnak hat héten belül javaslatot kell tennie arról, rrilyen formában le­het Nyugat-Németországot bevonni a nukleáris fegyve­rek feletti rendelkezésbe. A két minisztériumon kívül külön javaslatot készít Dean Acheson volt külügy­miniszter, Johnson egyik legfőbb tanácsadója a NATO-ügyekben. Az új amerikai tervek előreláthatólag még a W 1- son—Erhard találkozó előtt elkészülnek s Washington eljuttatja azokat NATO- partnereinek. Szó van arról is, hogy Erhard nyugatné­met kancellár a nyáron is­mét az Egyesült Államokba utazik és Johnson elnökkel folytat megbeszélést a nuk­leáris „megosztás” kérdésé­ről. Nyugat-Németországban a letartóztatás veszélye. A megcáfolhatatlan fé­nyek azt bizonyítják, hogy az SPD-vel való nyilt be­szélgetést a Német Szocia­lista Egységpárt kezdemé­nyezte, s a párt továbbra is állhatatosan arra törek­szik, hogy létre jöjjön a ke munkáspárt küldöttéinél, eszmecseréje — hangsú­lyozzák a demokratikus Berlinben. Djakarta, (MTI): A djakartai rádió szerdán ismertette Adam Malik in­donéz külügyminiszter leg­újabb nyilatkozatát. Malik megismételte, hogy hazája békés megoldást keres a Malaysiával szemben tá­madt viszályra a manilai egyezmény alapján. Malik azt is közölte, hogy Indonézia a közeljövőben konzulátust szándékozik nyitni Singapore-ban. Az UPI Suharto tábornok nyilatkozatát ismertet', amelyben Indonézia „erős embere” sürgette a baloldali erők ellen indított hajsza Kairó, (MTI): Nasszer elnök és TiSc marsall szerdán az alexand­riai Rasz-et-T n palotában a jugoszláv államfő szállá­sán folytatta megbeszéléseit. Mint Abdel Megid Farid, az EAK elnökségének főtit­kára közölte, a kedden meg­kezdett tanácskozás során Tito, szerdán Nasszer fej­tette ki álláspontját az ak­tuális nemzetközi kérdések­ről. T to marsall elemezte a nemzetközi helyzet alakulá­sát Nasszer elnökkel tavaly szeptemberben történt belg­rádi találkozója óta, is­mertette az európai, délke­let-ázsiai és vietnami hely­zetről vallott jugoszláv vé­leményt, kifejtette az el nem Bonn, (MTI): Bonnban szerdán délelőtt nyilvánosságra hozták a francia nagykövetnek az előző napon átnyújtott jegyzéket. A bonni kor­mány ebben válaszolt a francia kormány március 29-i emlékiratára, amely­ben Párizs bejelentette, hogy július 1-ig kivonja az NSZK-ban állomásozó fran­cia csapatokat a NATO-in- tegrációból. A nyugatnémet válasz- jegyzék mindenekelőtt le­szögezi, hogy Bonn nem fo­gadhatja el a francia kor­mány indokolását. Az NSZK kormányának tovább­ra is az a véleménye, hogy „a nyugati világot fenyege­tő veszély nem szűnt meg”. A bonni jegyzék ezután felszólítja a francia kor­mányt: tájékoztassa szövet­ségeseit arról, hogyan kép­fokozását. Suharto nyilatko­zata a kommunistaellenes Pantja Sila Front hivatalos djakartai fogadásán hang­zott el. Az Antara hírügynökség az Ampera című lapra hi­vatkozva azt jelenti, hogy megölték Lukmant, az Indo­néz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának elnök- helyettesét. A lap korábban azt jelentette, hogy Luk­mant április 29-én fogták el. A legfrissebb jelentés azt állítja, hogy Lukmant a ka­tonák azért ölték meg, mert „ellenállást tanúsított és meg akart szökni.” kötelezett országokra háruló felelősséget az említett kér­désekkel kapcsolatban. Nasz- szer elnök expozét tartott az elmúlt időszak nemzetkö­zi eseményé ről. A tárgya­lásokat követő megfigyelők szerint az elnök elsősorban a Közép-Kelet, Ázsia és Af­rika problémáival, valamint az el nem kötelezett orszá­gok esetleges újabb kezde­ményezésének kérdéseivel foglalkozott. Tito, aki kedden megte­kintette az alexandriai gö­rög—római múzeumot, ma Nasszer elnökkel ellátogat a Felszabadulás tartományba, ahol a siva­tagban öntözéses gyümölcsö­söket létesítettek. zeli el az NSZK-ban állo­másozó francia csapatok együttműködését a NATO- haderőkkel. A jegyzék ez­zel kapcsolatban a követ­kező kérdéseket intézi Pá­rizshoz: 1. Hajlandó-e konfliktus esetén a NATO keretében pontosan körvonalazott har­ci feladatokat átvenni? 2. Hajlandó-e már béke idején megteremteni az eh­hez szükséges feltételeket, egyetértésben az illetékes NATO-parancsnoksággal ? 3. Hajlandó-e haderőit konfliktus esetén a NATO- főparancsnolc alá rendelni? 4. Hajlandó-e továbbra is együttműködni a közös NATO-légvédelemmel ? 5. Hajlandó-e bekapcsolni haderőit a NATO „riasztó- rendszerébe?” A jegyzék továbbá azt hangoztatja, hogy a francia csapatok, amikor kivonják őket a NATO-integrációból, elveszítik állomásozási jo­gukat az NSZK-ban és nem tartózkodhatnak ott tovább az 1954. évi megállapodás alapján. A bonni kormány reméli, hogy sikerül olyan új megállapodást kötni amely lehetővé teszi a fran­cia csapatok NSZK-ban ma­radását, ehhez azonban ar­ra van szükség, hogy „új jogi alapot teremtsenek és e csapatok státuszát a meg­változott viszonyokhoz al­kalmazzák”. A kormánypárti Rheinis­che Post ezzel kapcsolatban azt az értesülést közli, hogy a bonni kormány azt terve­zi: Ha július 1-ig nem jön létre megegyezés Franciaor­szággal a bonni feltételek alapján, akkor a nyugatné­met kormány felszólítja Párizst, hogy 12 hónapon belül vonja ki csapatait az NSZK-bóL Júliusban lehetséges az NSZEP és SPD szónokcsere Megölték az Mmu Kommunista Párt KB. elnökhelyetteséi Bonn jegyzéke a francia kormányhoz muái titka (Bűnügyi regény) Fordította: Szilágyi Szabolcs Tadeusz Kostecki: 21. — „Hogy vagy? Hogy vagy doktor? Végre vissza­jött hozzánk?” Tudta, hogy ezek nem megszokott szívé­lyes kedések voltak. „Ko6trzewa!” — a hír szájról szájra járt. Egyre újabbak szaladtak a lépcső­höz, hogy üdvözöljék. Ha­talmába kerítette a környe­zet sajátos légköre: az iro­dai malom és a vadászatok lázas izgalmának kevere­dése. Erősen ökölbe szorí­totta a kezét. Nem, szó sincs róla, hogy a hatása alá kerüljön. Ö orvos és a műtőágy mellett a helye, Lancettával a kezében. Vi­lágos. De itt, ebben a kör­nyezetben, ez már nem volt olyan világos. „Doktor Jerzy Kostrzewa” — szaladt át a házitelefon vezetékén. Egy percig sem kel­let várnia. — „Az ezredes polgártárs kéreti.” Ugyanaz a folyosó, az ismerős ajtó, a domború szemüveg villo­gó lencséje. Minden isme­rős és közeli, mintha csak tegnap hagyta volna el utoljára ezt az épületet. — Sokáig kellett kérnem magát, doktor, amig végre... — az ezredes hangjában enyhe szemrehányás érző­dött. Mereven leült a fotel szé­lére. Hányszor ült itt, ugyan­ebben a fotelban, amikor egy-egy kérdést megbeszél­tek. Ezek a kérdések akkor mindennél fontosabbak vol­tak számára. De most... Nem, most tel­jesen más a helyzet. Nem tartozik ehhez a szervezet­hez, csak pillanatnyi kül­ső vendég, aki azonnal fel­áll, kimegy innen és nem tér vissza ebbe az épület­be. — Higyjen nekem, ezre­desem. — A rideg udva­riasság, mint védőpáncél szolgált. — Az utóbbi idő­ben olyan elfoglalt vagyok. — Tudjuk, tudjuk. A sajtó annyit ír magáról... Bizony még a laikus is megcsodálja, ha nem is ért hozzá túlságosan. Az a szívműtét, amit végzett... — Nem újdonság... Any- nyi próbálkozás után... Saj­nos, olyan ajtót kell min­dig kiemelnünk a sarká­ból, amit már korábban más kinyitott. — De váratlanul be is csapódhat, nem? — Ez igaz. Kemény dosszié, nem is tömött, de nem is vékony. Épp olyan, mint száz és ezer másik. Az ezredes mo­noton hangja. Kostrzewa kitekintett az ablakon. El­lenáll, tudni sem alkarja, miről van szó. Ez nem ne­ki való... Az ezredes várakozástel­jesen hallgatott. Kostrzewa gondolatban összeszedte az adott ténye­ket és következtetni pró­bált. De eredménytelenül. Zavartan köhécselt. — Valami talán hiányzik itt Az ezredes csendesen, egy szikrányi vidámság nél­kül nevetett. — Persze, hogy hiányzik, vagy nem? Kissé meglepődötten né­zett. Már meg milyen fej­törőt ad neki az ezredes? — De micsoda? — Hm... Ha mi azt tud­nánk... Az ezredes olyan energi­kusan rázta meg a fejét, hogy a lámpa fénye hosz- szú villanással verődött vissza szemüvegén. — Épp meg akartuk kér­ni arra, hogy ezeket a hi­ányzó részeket maga egé­szítse ki. —Tehát ez az ügy egész anyaga? Sajnos ez. — Különös történet. — Na.gyon különös. — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy értem. — Mi sem értjük. Ez nem önkritika, hanem szo­morú valóság. És... Hát, végül meg kell értenünk, mert máskülönben... Kostrzewa hosszan hall­gatott. Aztán minden más­képp történt, mint ahogy eltervezte... Nem mondta, hogy nem érdekli az ügy és szó sem volt arról, hogy vállalja. Eszébe jutott rög­tön, hogy egyik kollegája éppen szabadságot kapott, s valami családi ügy mi­att nem tudta felhasznál­ni* tehát maga helyett ke­resett olyat, aki elmehetne. Ez aztán kétségtelenül ked­vező találkozása a körül­ményeknek. XV. Kórház, de nem az ő kórháza. Valamikor volt is itt emlékszik jól, hogy miért. Kaczorski doktor? — Való­színű őt nem ismerte. Per­sze, ez nem jelentett külö­nösebb akadályt Szűk szo- bácska, fehérre festett fa­lakkal. Olyan, mint álta­lában mindenütt. Az osztá­lyos főorvos szobája. Kostrzewa nem tartotta szükségesnek, hogy felfed­je magát. „Sobecki? — Egyszerűen gyermekkori cimbora” — ez elegendő lesz. A főorvos zavartan kö­szörülte a torkát. — So­becki? Igét... Az igazat megvallva, nem a legkielé- gítőbb az állapota. Sőt... egyáltalán nem kielégítő — helyesbítette. — Mi a dignozis? — Nincs még teljes ké­pünk róla. Amig nem fe­jeztünk be minden vizs*- gálatot... ön is tudja, kol­lega... Ez sokáig tart. Egye­lőre azonban, az első pil­lantásra, mintha... vérsze­génységnek tűnne. — Hirtelen fellépő vér- szegénység? Régóta1 isme­rem és sohasem... — Ö... Nem azt mond­tam, hogy biztosan vér­szegénység... Csak úg|r tűnik — a főorvos ujjai határozatlan mozdulatot tettek a levegőben. — Za­var állt be a vérsejtek arányában, az egészen bizo­nyos. Igen ez biztos — húzott ki egy vékony kar­tont a dobozból — nézze meg. Lehetséges, hogy erős mérgezés következté­ben ... — Mérgezés? Ez a gyanúm... Hát. ke­resgélünk. — Aztán újabb Löhéicselés sorozata és könnyed mondatok követ­keztek, amelyekből semmi konkrétet nem lehetett ki­venni. Vagy keveset tudott, vagy nem is akarta felfed­ni véleményét, amig nem vetette össze a teljes analí­zissel. (Folytatjuk) A lenini Pravda napján

Next

/
Thumbnails
Contents