Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

125 éves a Tudományos

ismeretterjesztő Társulat

Irta: Lábass Menyhért, a TIT megyei titkára

I elentős ünnepi évfor- " dulót köszönt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, az ismeretterjesztést társadalmi hivatásként vállaló értelmiségiek szervezete. Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1841 május 28-án határozta el Bugát Pál orvosprofesszor vezetésével a reformkor haladó értelmiségének egy kis csoportja a Magyar Természettudományi Társulat létrehozását.

A nép és a tudományok szeretete lelkesítette Bugát Pált és a nemzedékéhez tartozó természettudósokat, pedagógusokat, a tudományok elméleti és gyakorlati művelőit amikor a természettudományos ismeretek széles körben való terjesztésére közösségüket létrehozták.

„Minél nagyobb mérték- ben részeltetni hazánk fiait a természeti tudományok 'jótékonyságában”.

Sok akadályt kellett leküzdeni — a helytartótanács rossz szemmel nézte • haladó értelmiség mozgalmait, ki kellett emelni az elhanyagoltságból a természettudományokat, anyagi bázist kellett a tevékenységhez teremteni, — amíg 1843 szeptember 23-án meg- tarthatták az első nyilvános mikroszkópbemutatót, ami a természettudományi isme- retterjesztő tevékenység kezdetét jelenti.

1866-tól rendszeresítették „Népszerű Természettudományi Estélyek” címen az igen gazdagon szemléltetett nyilvános előadásokat- Jß87- lól kezcke ,,Népszerű természettudományos kurzusok” yímtdé1 egy-egy tudományágát felölelő összefüggő sorozatokat indítottak.

I gén ÍQfitq5{Wk tgrtptíák áz ismeretterjeszte&t. 1869 Szily fcálfHb , szerkesztésében megjelenik a Természettudományi Közlöny, a társulat igen rövid idő alatt népszerűvé vált havi folyóirata.

A társulat a természettudósok értelmiségi fórumává is vált és segítette a tudomány és gazdasági élet, az literi termelés kibontakozását, fejlesztését

A valóban népszerű, munkásokhoz, parasztokhoz eljutó tudományos ismeret- terjesztő tevékenységet a Tanácsköztársaság rövid időszakában valósította meg a társulat. A Horthy-kor- szak erősen korlátozta e tevékenységet. De e korszakban is a társulat volt a természettudományos

gondolkodás bázisa.

Tanácsköztársaság Időszakában megkezdett tevékenység a felszabadulás után országos méretűvé szélesedett. 1953-ban a Természettudományi Társulat és a társadalomtudományokkal foglalkozó más társaságok tudománynépszerűsítő munkájának összefogásával megalakult a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. 1958-tól új neve: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Jelmondata: „Tudománnyal a népért!” A társulat fő célkitűzése a párt művelődéspolitikai irányelveinek éryényesítése, a munkások, parasztok és ifjúság közötti tudományos ismeretterjesztés kiszélesítése. Nemcsak az a feladata a társulatnak, hpgy ismeretterjesztést fplytasson, hanem azzal együtt mélyreható ideológiai nevglő munkái végezzen a társadalom minden rétegében. 1959—60- ban széles körűen kibontakozik az ismeretterjesztés. A ■ társulat a társadalom életének mjnden területét átfogó hasznos ismeretterjesztő tevékenysége ma már nélkülözhetetlen része a szocialista államnak, művelődéspolitikájának. Jogos büszkeséggel vallja a társulat minden egyes tagja az MSZMP KB ideológiai irányelveiben megbatározott feladatokat: „4 tudomány új eredményeinek terjesztése olyan munka, amely nagymértékben hozzájárul a közműveltség SZÍnv.QmMwk emeléséhez, a tudományos világnézet terjedéséhez, és ezért méltán megérdemli a társadalom megbecsülését".

A társulat tagjai az elmúlt öt év alat, 1961—65, több mint 20 000 előadást tartottak, melyeken a hallgatók száma meghaladta az 1 200 000-t.

Az előadásoknak mintegy harmada, a mind népszerűbbé váló szabadegyetemi és akadémiai tagozatokon hangzott el. Megyénk üzemeiben évente 25—30 munkásakadémia indult. Az általános műveltség fokozása és a világnézeti nevelés szolgálata mellett az üzemek termelési profiljának megfelelő szakismeretnyújtást, a termelés és termelékenység növelését munkálták a munkásakadémiák előadásai.

mezőgazdaságban dolgpzpk körében, termelőszövetkezetekben hangzott el a legtöbb előadás. Az elmúlt öt évben mintegy 15 000. A megye ismeretterjesztő tevékenysége ezen a termeten kiemelkedő. Amíg a mezőgazdaságban tartott előadások aránya országosan 40—50. a megyei arány 72— 75 százalék. Különösen jók a megyei szervezet eredményei az agrártudományi ismeretterjesztésben. Fontos formái voltak ennek az elmúlt években a szabadegyetem mezőgazdasági tagozatai, a termelőszövetkezeti akadémiák, előadássorozatok, gyakorlati bemutatók, tapasztalatcserék.

A szabadegyetem irodalmi, művészeti, közgazdasági, történelmi, biplógiai, földrajzi, műszaki tagozatai, az ülnökakadémiák, ifjúsági nők és szülők akgdé- rniáú tsz-vezetők közgazda- sági akadémiái, nevelők akadémiái, a belkereskedelmi akadémiák évek óta a leg- magasabbszintű és mind kedveltebb formái letfek az ismeretterjesztpspek.

Mindezeket az eredményeket a társulat országosan és megyénkben azzal érhette el, hogy tagjai, közöttük az értelmiség leg jobbjai: tudósok, elméleti és gyakorlati szakemberek, pedagógusok, orvosok, mérnökök, mezőgazdasági szak emberek, közgadászok,

írók és művészek

nagy elődeik hagyo- tUÓhtiáit továbbfejlesztve társadalmi hivatásként vállalták az ismeretterjesztést.

=

rögtön magához vette a

főnök.

A bűnvádi feljelentést természetesen nem sikerült összefabrikálni Kertes ellen, de ez a módszer már magában hordozza Kertes utódának, Bánfainak a sorsát is. Mert a könyvelő változott ugyan, a cégnél, de a főnök nem változott semmit.

— Minden alkalmazottamnak éreznie kell, hogy én adok neki kenyeret és tőlem függ a sorsa — hangoztatta több ízben is Bánfainak. — Ezt tartsa szem előtt, amikor ellenőrzi az emberek munkáját.

Bánfai megértette a fenyegetést, de még innen a harmincon, tele volt' opti- mizmussal és éppen nősülni készült. Egy napon, amikor a főnökét derűs hangulatban vélte, be is jelentette pősülési szándékát.

— Azt nem engedhetem, ketjves barátom! — Orkánt fel a főnök.

— Ne tessék haragudni, főnök úr — mondta meg- hökkenve Bánfai, — de ez az én magánügyem.

— Házas érnber nem kel fel hajnalban és nem fekszik éjfélkor. Nálam a cég rovására nem lehet nősülni és punktum, — jegyezte ■eg a főnök határozottan.

De nem yplt punktum! Bánfai szerette a lányt és el akarta venni. Iviár megbeszélték az esküvő napját is. Es néljápy hét múlya Bánfai közölte a főnökével, hogy a jövő vasárnap tartja az esküvőjét, amelyre tisztelettel meghívja a fp- nök urat.

— fJgy látszik magának

fejébe szállt a dicsőség, Bánfai! — rivallt rá a főnök. — Mondtam, hogy nem nősülhet, maga koszos alak.

Bánfai halál sápadtan, de határozottan válaszolt:

— Ezt a hangot visszautasítom főnök úr, maguktól nem lehet tisztességesen még elmenni sem. Becsületsértő kifejezései miatt azonnali hatállyal kilépek és béperlem önt a felmondási időre járó fizetésemért. — Ezzel sarkon fordult, otthagyta elképedt főnökét és a mellette álló pénztárost.

Ahhoz azonban, hogy Bánfai a jogos felmqpdási járandóságáért pert indíthasson, előbb azt kellett igazolnia, hogy őt becsületében megsértették- Becsületsértési pert indított tehát a járásbíróságon a főnöke ellen. Az egyetlen szem- és fültanú, a pénztáros, a sértések sorrendjét megfordítva, úgy vallott, hogy Bánfai a szemével sértően vég) gmiérte a főnököt, m^jd azt mondta peki: maguktól senki sem mehet el tisztességes úton, amit a főnpk úr sértőnek talált és erre mondta Bánfainak, hogy koszos alak.

A járásbíró, aki az ügyet tárgyalta, a cégnek és a főnőkének egyaránt, testí- Jelki jóbarátja volt éS így érthető, hogy mind Bánfait, mind pedig a főnököt kölcsönös becsületsértésben elmarasztalta ‘ és mindkettőjüket negyven-negyven

bengp pénzbüntetésre ítélte. Áz ítélet Indoklásába belefoglalva, hogy szemmel is lehet sérteni és Bánfai magatartása provokálta ki a főnökből a viszont- sértést.

Ez döntött a polgári perben is, amikor Bánfai a járandóságát követelte. Egyetlen fillért sem kapott és jó néhány esztendeig állást sem, mért a főnök keze messzire elért.

Szerencsére elmúltak már pzek az idők és eltűntek az ilyen főnökök is. De hpgy ne kísértsen a műit, nem árt levonni a tanulságokat

Az Északi Alközpontban újabb lakótömbök műszaki átadását kezdték mef.

(Foto: Hammel József)

LÁTSZATVÁROiTÓIi Nyíregyháza városig

Városfejlesztés kedvezőbb lehetőségekkel

(de nem mindegy hogyan é|ün|& vele)

Kevés olyan város található az országban, ahpl a fejlesztés során annyi mulasztást kellene pótolni, s ahol annyi sajátos akadályt kellene leküzdeni, mint Nyíregyházán. Száz évvel a várossá nyilvánítás után még a legalapvetőbb közműveket is nélkülöznie kellett a Nyírség központjának. A harminc éve elkészült Be- csey-féle közműtervekből egy mellékhálózat épült meg a Dózsa György utcán. Ezt a vízvezetéket azonban — műtárgyak hiányában — sohasem használták- A vgrp- sigs jelleget adó, nagyobb közintézményekhez, egyedi közműveket készítettek, szétforgácsolva az egyébként is Szűkös anyag) erőt. Víz- és csatornarendszer nélküli látszatvárosi talált itt a fel- szabadulás. Érthető, hogy a hiányok pótlása az új körülmények között sem hihetett egyik napról a másikra.

Talajvizszint —

méterrel

alacsonyabban

Oldalakat töltene ki annak puszta felsorolása is, milyen erőfeszítéseket tettek a megye, a város vezetői, szakemberei, különösei) j955 óta ' a városszerkezeti alapok lerakásáért. A szakaszos közműépítés, az Ig- rice patakmeder süllyesztése — mely által közel 1 méterrel lett alacsonyabb a talajvízszint a fél város területén! —, a koncentrált

lakótelepek — Déli és Északi — kialakítása, a több milliós értékű szanálás körút megnyitására, további közművesített lakások építésére hosszú évtizedek után végre lehetőséget teremtettek Nyíregyháza gyorsabb fejlesztéséhe?- Szabolcs-Szat- mar megye székhelyén ma már — tízéves megfeszített küzdelem után — nemcsak városhoz méltóan, de egyre gazdaságosabban is lehet építkezni, hiszen a szennycsatorna, a vízhálózat, utóbb pedig a gáz- és a távfűtés vezetékének készítésével már nemcsak lakóházak, hanem nagyobb közintézmények építésére is mód nyílt különálló — és ezért nagy költségű — saját közműrendszerek nélkül. Az új lehetőségek szükségszerűen ' megkövetelték a korábbi, ösztönös építkezések megakadályozását s távlati rendezési tervek elkészítését. Ennek követkézé lépcsőiéként részletes rendezési, majd pedig beépítési programok készültek

Helytplef) yojna azt állítani, hogy Nyíregyházán az elmúlt években minden építés a rendezési tervekkel teljes összhangban történt

A szükség diktálta építési tilalom a városközpontban és környékép nehézkessé es lassúvá tette a beruházási programok megvalósftását. Különösen az üzemtelepítések okoztak tengernyi gop- dpt. hiszen a távlati elképzeléseket össze kellett egyeztetni a meglévő erőferrá- sokk'ai, a kípálknzó lehetőségekkel, a város nehéz munkaerőfoglalkoztatási viszonyaival. Kétségtelen, hogy a konzervgyár és az almatároló helyéül más területet is lehetett volna találni, de a vasút közelsége — a kpnzérvgyár esetében pedig a hőerőmű szomszédsága — érzékenyen befplyásolta az állami ráfordítás volumenét!

Persze, akad példa indo- kqiatlan telepítésekre is. Értékes iparvágány mellett tpldozza, áldozza telephelyét a Vízügyi Igazgatóság, lakótömbbé fészkelődéit be és a lakásalap terhére terjeszkedik a vasipari Kt§?És mennyivel gazdaságosabb, tetszetősebb lett volna, ha a Petőfi téren — a pályaudvarral szemben — az eredetileg tervezett 6 darab hatemeletes kockaházat építik meg a négyemeletesek helyett! „Felvonógyártási kapacitásh)á'ny” miatt erőltette a városra az ÉM ezt a megoldást, s közben az Arany János Utpán két darab négyemeletes tömbhöz 4 lift beépítését engedélyezte. Máris érezni ennek a korábbi „takarékosságnak” a kárát: a kockaházak kevés lakása miatt a nagy értékű közművek nincsenek kellően kihasználva s nincs meg az összhang a kialakítandó nagy tér és a tervezettnél kisebb lakótömbök között.

Hiábavaló volna utólag azon évődni, mennyire károsak ezek a megoldások Nyíregyházának. Az eredmények, a pozitívumok erősebben meghatározzák a megyeszékhely gypfs ütemű fejlődését. Egyebek között az, hogy modern lakótelepek alakulták ki, h0gV megindult a város iparosítása, hogy korábban épített lakások kulturáltságának fokozására is megnyílt a kedvező lehetőség. Arra viszont nagyonis alkalmasak a negatívumok, hogy felismerésük nagyobb körültekintésre intsen. Több, mint egy és egynegyed század után, elfogadott városrendezés bir- tpkában, a szükséges feltételek jelenlétében mest a szó legigazabb értelmében várossá válhat Nyíregyháza.

„Közelharc“ a területért

A lehetőség azonban még nem valóság: a jövőben is

sok telepítési, beépítési problémát kell megoldani. A szabad terület állandó csökkenése s ezzej párhuzampt san az állami és a magáp- építkezési szándék fokozódása várhatóan, sok nehéz órát okoz még az építési hatóságoknak, a koordmäcips bizottságnak. Indokolt, hogy az eddiginél jobban előtérbe kerüljön a beépítések célszerű ütemezése — ennek első jeleit máris tg- pasztalhatjuk: hpgy egyszerűsítsék a beruházást megelőző eljárásokat: hogy időben és plőrelátóap követeljék meg a zöld környezet s a forgalmi há|ó?at kialakítását stb. Gazdaságossági szempontból indokolt a kivitelezések lerövidítése egy adott területen, komplex módon, hogy ne kehien örökösen vissíaterni. bontani- építeni. A szolgáltató egységek mellett olyan kérdések is több figyelmet érdemelnek, mint az új lakótelepek garázs ellátású, amely az Északi Alközpontban máris sok bosszúságot okoz.

Mindennél égetőbb kérdés viszont megtalálni ep. összhangot a rendezési tery elképzelései és a lakosság hg- laszthatatlan igényei között. Fokozódik magánerőből a lakásépítés, érthető, bftgy akik többszintes ház éóítésére társulnak, közművel ellátott területekre pályáznak. És ez nen) mggy mindig sípján, hiszen spk esetben a kiszemelt házhely fontos közintézmény ^ Iskola, bölcsőde, irodaház, szolgáltatóegység stb- — építésére van fenntartva. Divattá kezd válni a társulok „közelharca” a közművesített telkekért s az ..ütközet” akkor következik be, amikor szembe találják magukat a távlati rendezési terv cp|ja|vai.

A terv és qz éjét

Történik mindé? a?ért, mert az építési hatóságok nem kérték a már elkészült fényezési terv módosítását, pedig erre lehetőségük van!

Az ilyen és hasonló esetek felvetik annak szükségét, hogy — az psztönösseg veszélye t)é|kü! — dialektikusán jusson érvényre a rendezési terv, ne tűnjék az megmerevedett okmánynak, az ésszerűség és a gazdaságosság határain bglül az égetően fontos |ét§sítrnér)ypk megvalósítását segítse. Különben távlatokra is kiható lehetőségeket szalaszthqt el a város, megrekedhet a magánerős lakásépítés s a nagy befektetéssel elkészített közműveket huzamos ideig csak részben tudja gyümolcsöz- tetni akinek valójához épült: a város lakossága.

Angyal- Sind«;