Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-17 / 90. szám

A Szabolcs-Szatmár Barátok Köre péntek délutáni alakuló ülésén Orosz Ferenc elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára mondott vitaindít ó beszédet. Mellette Benkei András elvtárs, az WS/wi1 Központi Bizottságának tagja, belügyminiszter és dr Ortutay Gyula akadémikus. Ilku Pál elvtárs, az MSZ MP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi mi­niszter felszólalását mondja. Képek, beszélgetések a Szabolcs-Szatmár Baráti Kör alakuló eseményeiről ,,Az egész ország a hazám“ Egy kicsit az író, egy kicsit a politikus, az országgyűlési képviselő, a paraszti múlt és a jelen ismerője, avatott tanúja, a szomszédos Haj­dúság szülötte, az ország jövőjét szívén viselő magyar ember hangján beszél... A Nyírséget már régen magáénak fogadta, A nyíri ember, a homokon élő pa­raszt gondja az ő gondja is: kilenc olyan község kis és nagy ügyeit képviseli parla­mentünkben, amelynek ne­ve a „nyír” szócskával kez­dődik. — Kilenc községem van. Homokon, almátlainul, gyü- mölcstelenül. Ősi jellegű, hagyományos termelési mó­dokkal, régies állattenyész­téssel. Miből élnek itt az emberek? CukoiTépa termesz­tésből, abból, amiből a múltban az itteni uraságok is éltek. Gazdálkodni nem tudó földmunkások vették kezükbe annak idején a tsz-eket. Az egykori agrár- szocialista földmunkások megtanultak gazdálkodni. Ezeknek a gazdálkodni tanuló embereknek a kép­viselője ül a parlamenti pádban, a nyírfalucskák embersorsainak krónikása rója szenvedéllyel az izes- zamatos szavakat a kézirat­papírra. Krónikása? Nem csak az! Jövendőmondója, egyengetője is Veres Péter társadalmi fejlődésünknek: publicisztikájával tanácsol ad, segít, bírál. — Minden eszközzel tö­rekedjünk: maradjanak ott­hon, a faluban a fiatalok. A 22 éves unokám házat épít. mert otthon maradt, s ke­resetét félretette az édes­anyja. Ha felment volna Pestre, az építőiparba, biz­tos nem építene házat ma­gának! Jegyzetei közül újságcikk Czine Mihály irodalomtör­ténész történelmi és irodal­mi visszapillantása a szín­házi esten lírai vonásokkal ecsetelte a megye múltját, az irodalom első csiráit. Adyt idézte, aki ezt a föl­det Magyarország dagasztó- teknőjének nevezte, ahol együtt volt minden, ami a régi magyar életet jelle­mezte. A mai irodalmi út­keresést, az innen elindul­tak és ittmaradtak munkás- * ságát ismertette, majd elő­kéziratát keresi elő a 71 éves Kossuth-díjas író. „Gazdálkodjunk okosan a munkaerővel, alkotó intelli­genciával!” Veres Péter gondolatai, jondjai nem balmazújvárosi, nem budapesti gondolatok, gondok. „Az egész ország a hazám” — vallja. Hazája tehát a szabolcsi, szatmári, beregi táj is, s most barát­jának fogadta ezt a vidé­ket, az itt élő embereket, gondjaikkal. eredményeik­kel. Sz. Sz. adóművészek mutattak be részleteket Galambos Lajos, Képes Géza, Rákos Sándor, Sánta Ferenc, Váci Mihály, Móricz Virág, Sipkay Barna és Ratkó József műveiből. Veres Péter maga szólt a közönséghez. Az előadómű­vészek Jancsó Adrienne, Szentpál Mónika, Lorenz Kornélia, Érsek Mária, Bo­dor Tibor meggyőző esz­közökkel elevenítették meg az irodalmi alkotásokat. Ez a főid Magyarország dagasztóleknője A szabolcsi öntözés a Gödöllői Agrártudományi Egyetem programjában Régi jó kapcsolat fűzi me­gyénket a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem tudomá­nyos munkatársaihoz, pro­fesszoraihoz. Szinte állan­dó vendégek a vásárosna- ményi járásban, főképpen Tarpán, ahol számos, a gaz­dálkodás szerkezetének át­alakítására vonatkozó tudo­mányos alapokon nyugvó ja­vaslatuk valósult meg. Mit várhatunk ezek után? — kérdeztük Magyar! And­rást, az egyetem rektorát, a baráti társaság tagját. — Ahhoz, hogy a viszony­lagos elmaradottságot gyor­sabban felszámolja ez a megye mi is szeretnénk a magunk módján hozzájárul­ni. Eddig főképpen a vásá- rosnaményi járásban, a be­regi táj gazdálkodási kultú­rájának kialakításában segí­tettünk. Munkáink között szerepel az Ecsedi-láp víz- rendezési problémáinak megoldása, illetve annak szakszerű kidolgozása. Sze­retnénk segíteni a megyé­nek az öntözéses gazdálko­dás rendszerének kialakítá­sában is. — Továbbra is folytatjuk azokat a tudományos, a gya­korlattal rokon előadásokat, melyeket a vásárosnaményi agrárklub meghívására tar­tottunk az elmúlt és az idei évben. A megye más terü­letén is szívesen átadjuk a tudományos kutatás leg­újabb eredményeit, mint a szalmiákszeszes silózást, és más eljárásokat. Mintalege­lőket létesítünk a tsz-ekben, hogy népszerűsítsék a kor­szerű módszereket. — Szakemberekkel Is gya­rapítani akarjuk a megyét, hisz csak az utóbbi két-há- rom évben ötven agrár, és gépészmérnököt adott Sza- bolcs-Szatmárnak az egyete­münk, s most is több fiatal szakember tanul nálunk, hogy tudását szabolcsi tsz- ekben, állami gazdaságokban kamatoztassa majd. Magyari András igen sze­rencsésnek tartotta a kör megalakulását, melyet az egyetem legkiválóbb mun­katársai segítenek majd, te­kintet nélkül arra, hogy sza­bolcsiak vagy más megye szülöttei. P. G. A Móricz Zsigmond Színházban megrendezett Irodalmi est közönsége. Veres Péter és Móricz Virág írók az alakuló ülés szU- ■etében interjút adnak a nyíregyházi rádiónak. A színházi irodalmi esten dr. Czine Mihály, az iroda­lomtudományok kandidátusa szól a közönséghez. Balról jobbra Veres Péter író, Váci Mihály és Ratkó József köl­tők. Hammel József felv.

Next

/
Thumbnails
Contents