Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-13 / 86. szám

XXm, ÉVFOLYAM. 86. SZÁM ARA: 50 fillér i9«6. Április i3, szerda Ut a jövőbe Kádár János vezetésével hazaérkezett Mennyi őt esztendő? Sok? Munkában gyorsan telik az idő. Kevés? A Központi Statisztikai Hivatal vasár­nap közzétett jelentése a második ötéves terv telje­sítéséről alighanem a leg­jobb bizonysága annak, mire képesek egy ország önnön felemelkedésükért küzdő dolgozói. Az eredményeket vizsgál­va elsősorban a változások a figyelemre méltóak, nem annyira a puszta mennyisé­gi növekedés, hanem in­kább az, ami a gazdaság, az élet arculatát változtatja meg. Mert kétségtelenül nagy fontosságú, hogy az ipari termelés öt év alatt csaknem a másfélszeresére nőtt, de ennél sokkal fon­tosabb, hogy a termelésnö­vekedés majdnem kéthar­mad részben a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazott, és csak egyharma- dában a szélesebb körű fog­lalkoztatottságból. Ha már a tervidőszak első éveitől következetesen erre töre­kednek az ipar vezetői, ak­kor teljesebben megvalósult volna ez a rendkívül fon­tos követelmény. Minden­esetre biztató, hogy az utóbbi években e tekintet­ben határozottan javulók az eredmények. Számottevően változott a tervidőszakban az ipari termelés szerkezete: az át­lagosnál jóval nagyobb mér­tékben nőtt — többek kö­zött például a vegyipar és s gépipar produktivitása, és ezeken belül egészen kiug­róan néhány fontos ága­zaté, ann szintén megfelel a terv célkitűzéseinek. Nem mutat ilyen pozitív képét az ipari termékek exportjának aiakulása; a többi között a gépipar cik­keiben nem növekedett olyan ' mértékben az export, mint maga a termelés. A mezőgazdaságot tekint­ve — miután a tervidő­szak kezdetére befejeződött a nagyüzemi szocialista át­alakítás — az a legfeltű­nőbb, hogy kereken kétszer annyi beruházást fordított a mezőgazdasági célokra az ország, mint az előző öt esztendőben, s ennek' kez­deti eredményei már mu­tatkoznak. Gyors ütemben nőtt a műtrágyafelhaszná- lás, az öntözött terület, a gyümölcs- és szőlőbetelepí­tés, valamint általában a gazdaságok gépellatottsága. A mezőgazdasági termelés értéke átlagosan tíz száza­lékkal magasabb, mint a korábbi években volt, de ennél is fontosabb, hogy a mezőgazdaság árutermelése, a termékek áruba bocsátá­sa nagyobb mértékben nö­vekedett, mint a termelés. Emelkedtek a termésátla­gok, nagyobb az állatállo­mány, nőtt a hús- és a to­jástermelés. ám figyelmez­tető jelek, hogy a burgonya termésátlaga lényegesen ki­sebb a korábbinál, s kis­mértékben csökkent a szar­vasmarha-állomány, váltó- katlan a tejtermelés meny­nyi sége. A személyközlekedés, az utazás jellege, fő eszközei is változóban vannak. Elő­térbe került az autóbusz, a vasúti vontatásban pedig a Diesel- és a villamos­üzem. Es ha már utazásról az MSZMP küldöttsége esik szó, hadd említsük a jelentés érdekes adatait az idegenforgalomról, amely öt év alatt, a külföldiek be­utazásait tekintve az ötszö­rösére, a magyarok külföldi utazásait tekintve pedig szintén a többszörösére fej­lődött. Minden tervjelentés leg­beszédesebb fejezete a be­ruházásokról szóló. Csak­hogy féléves vagy éves vonatkozásban ezt még csak nyomon lehet követni, öt esztendő távlatában azon­ban csaknem lehetetlen. Hosszú bekezdéseken át ol­vassuk a nehézipar, vala­mint a könnyű- és az élel­miszeripar, a mezőgazda­ság és a közlekedés öt év alatt tető alá került, csupán legfontosabb, új létesítmé­nyeinek felsorolását, azután a kereskedelmi és a kom­munális, a kulturális és az egészségügyi főbb beruházá­sok hosszú sorát, amiből itt legfeljebb jellemző pél­dákat ragadhatunk ki. Mondjuk a Tiszai Vegyi Kombinát nitrogénműtrágya gyárát, a Dunai Vasmű hi­deghengerművé! az Oros­házán épült üveggyárat, Nyíregyháza és Békéscsaba új konzervgyárát, a több mint harmincnyolcezer traktort, a hatezerhatsZáz gabonakombájnt, a Bala­ton partján épült szállodá­kat, vagy a 3100 iskolai osztályterem felépítését. Különösen nagy figye­lemmel tanulmányozzuk a jövedelmekről, valamint a kereskedelmi forgalom ala­kulásáról közölt adatokat Az ötéves terv mintegy 16— 17 százalékban jelölte meg a munkások és alkalmazot­tak egy főre jutó reáljöve­delmének célszerű növeke­dését, — s a fejlődés tény­leges mértéke öt év alatt meghaladja a 18 százalékot. Ez azonban nem feledtet­heti, hogy az egy keresőre jutó reálbér — amely a munkások és alkalmazottak átlagkeresetét és a fogyasz­tói árakat összefüggésükben fejezi ki — 9 százalékkal növekedett, ami viszont alatta marad a terv eredeti célkitűzéseinek. Érthető a reáljövedelmek jelentékeny emelkedése, ha a társadalmi juttatások gyors ütemű növekedését is figyelembe vesszük. Hogy mást ne említsünk, a múlt év végén a nyugdíjasok szá­ma elérte az egymillió­százezret, ami mintegy há- roszázezerrel haladja meg az 1960. évi létszámot. És hasonló fejlődésről számol­hat be a jelentés a családi pótlék kifizetések, az egész­ségügyi juttatások, általá­ban a társadalombiztosítás minden fontos vonatkozásá­ban. A fogyasztás megközelítő­leg elérte a tervben elő­irányzott színvonalat, és ami különösen figyelemre méltó, — a saját termelés­ből történő fogyasztás ter­hére — erőteljesen növeke­dett a kereskedelmi vásár­lások aranya. Leginkább az úgynevezett tartós fogyasz­tási cikkek beszerzése öltött nagy méreteket, elég ha az öt év alatt megvásárolt mintegy háromnegyedmillió tv-készülékre es a több mint kétszázezer elektromos hű­tőszekrényre gondolunk. Itt említjük a tervidőszakban felépített 282 000 új lakási, melynek tekintélyes részé magánerőből épült. vala­mint a forgalomba került, majdnem ötvenezer magán személygépkocsit miután az utóbbiak egyike sem elégíti ki még korántsem az igé­nyeket, érthető módon itt utalunk a lakosság megta­karításaira, amelyek a múlt év végére már húszmilliárd forint fölé emelték a taka­rékbetét-állományt. Az életkörülmények ala­kulásának, napjainkban egyik legfontosabb jellem­zője a szolgáltatások szín­vonala. A szóban forgó ót évben mintegy harminc szá­zalékkal növekedett az igénybe vett szolgáltatások értéke. Ezenbelül a fűtés-, világítás-, a víz- és gázszol­gáltatás nem kevesebb, mint nyolcvan százalékkal növe­kedett. Tekintélyes összeget fordított a lakosság a meg­növekedett számú háztartási gépek és eszközök javítta­tására és karbantartására, — bár ilyen irányú szük­ségleteit még teljes mérték­ben és megfelelő kénye­lemmel nem elégíthette ki, — egyszersmind feltűnő módon csökkentette a ruhá­zati javításokkal összefüg­gő kiadásait, ami ugyan-, csak korszerű jelenség. A terjedelmes tervjelen­tés befejező része különö­sen az oktatás, az iskolá­zottság gyors fejlődéséről közöl imponáló adatokat. A középiskolai tanulók szá­ma 69 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt, a fel­sőfokú tanintézetek hallga­tóié pedig kereken kétszer annyi. A szakmunkásképzés is bővült, a mostani tanév­ben 37 százalékkal több az ipari tanuló, mint öt évvel ezelőtt volt. Népgazdasági terveink önmagukban ke­véssé érthetőek meg, folya­matosságukban azonban ki­tárul az egész jövendő. A százezrek, akik e gazdagodó keretek között tanultak és tanulnak, már e szocialista jövőhöz építik az utat. Vasárnap délelőtt vissza- érkeziett Budapestre a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titká­rának vezetésével a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meg­hívására Moszkvában részt vett az SZKP XXIII. kong­resszusán. A küldöttség tag­jaiként részt vettek a kong­resszuson Biszv. Béla és Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, a Központi Bizottság titkára, valamint Szipka Jó­zsef, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Ma­gyar Népköztársaság moszk­vai nagykövete. Az MSZMP IX. kongresz- szusára való felkészülés je­gyében zajlottak le megye- szerte a parasztifjúsági ta­nácskozások, amelyeken me­gyénk parasztifjúsága kö­zel harmincötezer fiatal képviseletében I300-an vet­tek részt, Nyírbátorban ma tartják az utolsó tanácsko­zást, Az eddigiek alapján máris jelentős eredmények­ről számolhatunk be. Elhatározások születtek az akcióprogramokban tett vállalások maradék­talan teljesítésére, s újabb felajánlások meg­jelent Kállai Gyula, a Poli­tikai Bizottság tagja, a for­radalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Szirmai István, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titká­ra, Benkeí András belügy­miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és pos­taügyi miniszter, Péter Já­nos külügyminiszter és Pú­ja Frigyes, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának vezetője, jelen volt a fo­gadtatásnál T. R. Seleh követtanácsos, a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivő­je. A magyar küldöttséget Moszkvában a vnukovói re­tételére, az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére. A tanácskozásokon meghatá­rozták a tavaszi, nyári, őszi mezőgazdasági munkákban végzendő legfontosabb fel­adatokat. Az elmúlt évben 278 ifjúsági brigádban nyolcezer fiatal dolgozott a mezőgazdaságban, most ezek létszáma tovább növékedett, a mezőgazdasági üzemek is szélesebb körben ala­poznak az ifjú brigádok, munkacsapatok teljesít­ményére. Számos kollektíva nevezett a megyei, járási versenyek­az SZKP KB főtitkára; A. N. Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagi­ja, a minisztertanács elnö­ke, A. P. Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára. J. V. And-» ropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, P. - X» Fedoszejév, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Szovjet Tudományos Aka­démia alelnöke. a Szovjet- Magyar Baráti Társaság el­nöke, F. J. Tyitov, az SZKP Központi Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete, A. V. Gla- direvszkij, az SZKP Köz­ponti Bizottságának osztály- vezetője és a Központi Bi­zottság más felelős munka­társai búcsúztatták, (MTI) be, s helyi kezdeményezésű versenyek szervezésével is hozzájárulnak a jobb ered­ményekhez. Mind több Ifjúsági kol­lektíva határozza el a szocialista cím elnyeré­sét. A Nagykáüói Gépjavító Állomáson az elmúlt évben még csak egy szocialista if­júsági brigád volt, 1968-ban további négy ifjúsági bri­gád vállalta a megtisztelő cím elnyerését. Szamossáiyi- ban is újabb ifjúsági szo­cialista brigád alakult, Ti- szakanyáron a fiatalok if­júsági trakiorosbrigáoot szerveztek. A szaboicsveres- m&rti tsz zölaségkerteszeié- ben dolgozó fiatalok tavaly tizennégyezer forintos hol­danként jövedelmet értek el, most vállalták, hogy ezt tizenhatezer forintra növe­lik, s ugyanakkor a 'költsé­geket húsz százalékka; csök­kentik. A szamosszegi Dó­zsában tavaly hatvan fiatal 107 katasztrális holdon ter­melt zöldséget, most 140 holdon kétmillió forint be­vételt terveztek. A Kisvárdán megtartott parasztifjúsági tanácsko­záson elsőként kezdemé­nyezték, bogy megyénk valamennyi ifjúsági kol­lektívája csatlakozzék az 1966. évi tervünk meg­valósításáért folyó ■ízo- eialista munkaverseny­hez. a SZOT és a KISZ KB felhívásához. Termelékenyebb vnunkáv al, takarékosabb gazdálkodással, jobb minőségű termékekkel, exportfeladataik kifogásta­lan teljesítéseve' segítik elő az eredményes inunkét, a tervek teljesítését. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőterein meg- ■ pülötéren L. I. Brezsnyev, 35 000 szabolcsi fiatal csatlakozott a kongresszusi munkaversenyhez A tiszavasvári Petőfi Tér melőszövetkezeíben az idén 100 holdon vetnek cukorrépát, Hammel J. felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents