Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-13 / 86. szám

Súlyos amerikai veszteségek egy dzsungelütközetben Morse szenátor élesen bírálta Johnsont a űél-vietnami háború miatt Húsvéti békedemonstrációk Hyusat-Európában London: A húsvéti béke menet részvevői április 11-én a Trafalgar téren nagygyűlést tartottak. A rendőrség megtámadta a nagygyűlés közönségét és sok tüntetőt le­tartóztatott. A képen: a rendőrök elhurcolnak néhány tün­tetőt. (Eádióteiefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) V ATIKÁN V ÁROS: VI. Pál pápa vasárap a húsvéti ünnepek alkalmá­ból a Szent Péter székesegy­ház előtt, a szabad ég alatt nagymisét celebrált, majd a székesegyház erkélyéről beszédet intézett a Szent Péter téren összegyűlt hí­vok előtt. A pápa beszédé­ben megállapította, hogy az emberiség a béke és a há­ború mezsgyéjén ingadozik. ,,A világnak bölcsességre és fényre, erkölcsi erőre és a béke szilárd reményére, jó­létre és egységre van szük­sége’’ — hangoztatta VI. Pál pápa, BERLIN: Az idei húsvéti látogatá­si szakasz eddigi napjaiban, a múlt hét csütörtökjétől keddig kereken 300 000 nyu­gat-berlini lakos járt a Né­met Demokratikus Köztár­saság fővárosában. Az NDK kormánya és a nyugat-ber­lini szenátus között meg­kötött passierschein-egyez- mény értelmében a mostani szakasz hátralevő nyolc napján ugyancsak 300 000 nyugat-berlini látogatót vár­nak a demokratikus Ber­linbe. BOGOTA: Ötezer ember kísérte hét­főn utolsó útjára az április B-i bogatai rendőrségi vér­fürdő négy halálos áldoza­tának egyikét. Mint ismeretes, pénteken a kolumbiai főváros egyik nyomornegyedét háromszáz felfegyverzett rendőr vette körül és a lakónegyed el­hagyására akarta kénysze­ríteni a lakosságot. A la­kosok ellenállásán felhábo­rodott rendőrpribókek, mi­ntán nyolcvan nyomorta­nyát felgyújtottak, tüzet nyitottak a védtelen fér­fiakra, nőkre és gyerme­kekre. A rendőrsoríűz négy halálos áldozatot kö­vetelt, ötvenen megsebe­sültek. BANJA LUKA: A közép-jugoszláviai kör­utazáson tartózkodó Tito jugoszláv elnök Banja Lu­ka boszniai városban be­szédet tartott. A nemzetközi helyzetről szólva hangsú­lyozta a béke jelentőségét a világ fejlődése szempont­jából. Figyelmeztetett, hogy a népek békés fejlődését is­mét sötét felhők veszélyez­tetik. — A béke azonban nélkülözhetetlen és ha há­ború lenne, ez világméretű katasztrófát jelentene — mondotta. A továbbiakban összegezte Jugoszlávia sze­repét a nemzetközi politi­kában az elmúlt húsz év alatt. Hangsúlyozva, hogy Jugoszlávia belső problé­mái ellenére is mindig el­követett mindent a béke biztosítására. Saigon (MTI): Az amerikai katonai szó­vivő kedden közölte, hogy Saigontól 64 kilométerre a dzsungelben a partizánok bekerítet­tek egy amerikai szá­zadot. A század — amelynek lét­száma 180 fő volt — súlyos veszteségeket szenvedett; létszámának legalább egy- harmada megsebesült vagy meghalt. A csata hétfőn délután kezdődött és az esti órák­ban ért véget. A szabadság- harcosok egészen közelről támadtak, ezért az ameri­kaiak nem tudtak légierőt bevetni szorongatott kato­náik felmentésére. Az amerikaiak egy má­sik százada a sűrű ős­erdőben 400 méterrel távolabb haladt, de a terepviszonyok és a nö­vényzet következtében nem tudott eljutni a ké­zitusa színhelyére. A Reuter jelentése sze­rint Da Nangban kedden is­mét tüntetésekre került sor a Ky-kormány ellen. A vá­ros utcáin 200 diák vonult fel, közülük sokan amerikai fegyvereket viseltek. Nguyen van Thieu állam­fő kedden rendeletet írt alá, amely létrehozza a „nemzet- biztonsági főbiztosságot”. Ennek a szuperminisztéri­umnak az lesz a feladata, hogy összehangolja a külön­böző rendőri és hírszerző ügynökségek munkáját. A főbiztosság irányítását Linh Guang Vien tábornokra, a vezérkari főnökre bízták. Morse amerikai szenátor hétfőn egy New York-i gyű­lésen élesen támadta Jonh- son elnököt. Kijelentette, Athén (MTI:) A ciprusi görög csapatok parancsnokságával kapcsola­tos vita hétfőn este politi­kai válságot robbantott ki Athénben. Cirimokosz mi­niszterelnök-helyettes és külügyminiszter benyújtotta lemondását Sztefanopulosz miniszterelnök elfogadta. Hírügynökségi jelentések hogy az elnök „nevetségessé kívánja tenni mindazokat, akik békés megoldásokat ja­vasolnak a kongresszusban az ázsiai problémákra”. Johnson semmibe veszi a közvéleményt — mon­dotta. A Fehér Ház „soha sem uta­sította viszont rendre azo­kat, akik a háború fokozá­sát követelték. Nem utasí­tották helyre Taylor tábor­nokot, amikor Haiphong elaknásítását követelte, Berlin (TASZSZ): Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, aki az NDK párt­küldöttségének élén Moszk­vában részt vett az SZKP XXIII. kongresszusán ha­zaérkezésekor nyilatkozatot adott a nagy jelentőségű ese­ményről. Kiemelte, hogy a kong­resszus egyértelműen meg­mutatta: az SZKP egységes, a párt céltudatos marxista —leninista politikát folytat, s a Szovjetuniónak, vala­mint a szocialista világ- rendszernek szakadatlanul növekszik a nemzetközi be­folyása. A kongresszuson résztvevő testvérpárt küldöttei kinyil­vánították a Szovjetunió iránti barátságukat és azt az elszánt törekvésüket, hogy megszilárdítják a nera- I zetközi kommunista és mun­szerint a Sztefanopulosz- kormány a keddi napon mi­nisztertanácsot tart, ame­lyen megtárgyalja Cirimo­kosz lemondásának követ­kezményeit. Tekintettel ar­ra, hogy a Sztefanopulosz kormány parlamenti többsé­gét csupán két szavazat biz­tosítja, nincs kizárva, hogy a kormány is kénytelen lesz benyújtani a lemondását. Taylor továbbra is az el­nök jobbján ül és rossz ta­nácsokat ad neki.” Morse kijelentette, mélységesen sajnálja, hogy Johnson a jelenlegi úton halad, mivel ő maga is üdvözölte Johnson programját 1964-ben, ami­kor az elnök ilyen kijelen­téseket tett „nem fogunk északra menni”, s azt mon­dotta, nem fog amerikaiakat küldeni egy olyan háború­ba, amelyet „maguknak az ázsiaiaknak kell megvív­niuk..” kásmozgalom egységét, hí­ven kitartanak a proletár internacionalizmus elvei mellett. A Moszkvában elfo­gadott határozatok gyakor­lati megvalósítása •— mon­dotta Ulbricht — jelentős mértékben hozzá fog já­rulni ahhoz, hogy a világban az erőviszonyok méginkább a szocializmus javára vál­toznak meg. Az NSZEP Központi Bi­zottságának első titkára em­lékeztetett arra, hogy a kongresszus elítélte a nyu­gatnémet militaristákat és imperialistákat, felhívja a figyelmet arra a nagy ve­szélyre, amely az európai békét fenyegeti az agresszív Washington—Bonn tengely tevékenysége miatt. Gromiko Olaszországba látogat Moszkva, (MTI): Hivatalosan bejelentették, hogy Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter április 21-én Amintore Fanfani olasz külügyminiszter meg­hívására hivatalos látogatást tesz Olaszországban. A Paese Sera szerint a látogatás három napig tart majd. Gromikot felesége is elkíséri. Hétfőn több nyugat-euró­pai országban megtartották az immár hagyománnyá vált húsvéti békemeneteket. A felvonulásokon Angliában, Norvégiában, Hollandiában és Svájcban sok tízezren vettek részt az atomfegy­verkezés elleni küzdelem jegyében. Az angliai High Wycom- be-ból húszezren vonultak a londoni Trafalgar térre. Csatlakoztak hozzájuk bel­ga, holland, olasz, francia, görög és skandináv béke­harcosok. Az ötven kilomé­teres út megtétele után a híres londoni téren nagy­gyűlést tartottak. A szóno­kok síkraszálltak a Dél- Vietnami Nemzeti Felszaba- dítási Frontnak a dél-viet­nami nép egyetlen jogos képviselőjeként való elisme­réséért, valamint az atom- és hidrogénfegyverek betil­tásáért. Az oslói megmozdulás fő jelszava az volt, hogy meg Az űrhajózás napja alkal­mából kedden a Kremlben a kongresszusi palotában ünnepi gyűlésen emlékeztek meg Jurij Gagarin első űr­repülésének ötödik évfordu­lójáról. A hatezer fő befogadó­képességű terem zsúfolásig megtelt. Munkások, tudó­sok, művészek jöttek el, hogy ünnepeljék a szovjet kell akadályozni Norvégia atomfelfegyverzését és Európát atomfegyvermentes övezetté kell nyilvánítani. Hollandiában Helder ki­kötővárosból özönlöttek a fővárosba az Amerika-elle- nes jelszavakat hirdető tün­tetők. A békemenetben sok külföldi — belga, angol, francia és skandináv —vett részt. A menet végül a ki­kötőmunkások emlékművé­nél lerótta tiszteletét azok­nak a hősi holland munká­soknak, akik 1941-ben meg­tagadták a nácikkal való együttműködést. A Zürich­ben felvonuló svájci béke­harcosok soraiban ott ha­ladtak az olasz, spanyol és görög vendégmunkások kül­döttel is, Sürgették a viet­nami háború megszünteté­sét, az idegen katonai ala­kulatok kivonását, az álta­lános és teljes leszerelés megvalósítását, továbbá az atomfegyverkísérletek és az atomfegyverek eltiltását. űrhajózás tudományát és annak művelőit. Részt vet­tek az ünnepségen Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszi­gin, Nyikolaj Podgornij, valamint az SZKP és a szovjet kormány más veze­tői. Ünnepi beszédet Keldis akadémikus, a Szovjet Tu­dományos Akadémia elnöke mondott. Walter Ulbricht nyilatkozata Politikai válság Görögországban • • Ünnepi gyűlés a Kremlben az űrhajózás napján titka, (Bűnügyi regény) Fordította: Szilágyi Szabolcs Tadeusz Kostecki: 2. — Bűncselekményét? — Tomeczek felhúzta a szem­öldökét, — Lassabban a testtel, főnök! — Vajon lehet-e öngyil­kosságot elkövetni úgy, hogy az ember a saját hátába1 szúrja a kést? — szólt köz­be Zaczek. Tomeczek elnézően bólo­gatott. — Ha te azt tudnád, mi­lyen különös módokat ta­lálnak az emberek arra, hogy önakaratukból meg­váljanak ettől a világtól. — Nahát mondjuk így: az akció terepe — helyesbí­tett a százados. — Ez mindjárt jobban hangzik. — Az ajtót acéllemezek burkolják. Patentzár, a kulcs belülről. Ezenkívül még egy zár, amelyhez ki- vülről egyáltalán nem lehet hozzáférni. — Sorolta pe­dánsan. Lehetetlen kinyit­ni. Hegesztőpisztollyal kell nyílást vágni az ajtón, hogy valaki bejuthasson. — Hallottam, hogy van­nak módszerek a zárak bel­ső reteszelésére — vetette közbe Zaczek. A százados rápillantott — Valóban vannak. De a mi esetünkben ezek közül egyik sem jöhet számítás­ba. Az ajtó olyan szorosan illeszkedik a keretbe, hogy még egy pőkfonalat sem lehet áthúzni rajta... Igen... — ujjaival dobolni kezdett az íróasztal lapján. — Ezt teljesen elvethetjük. Az ab­lak zárva. Automata zár. Szó sincs róla, hogy ezt valaki kívülről ki tudja nyitni. Különleges acél­rács, olyan kis lyukakkal, hogy az ember válla se férne át rajta. Zaczeknek megint le kel­lett tennie a garast: — De még egy vastagabb bot sem. — Stimmel — bólintott a százados. — Még egy vastagabb bot sem. De en­nek különben sincs semmi jelentősége, mert egyik ab­laküveg sincs kiverve. — Tomeczek megkopog­tatta körmével az üveget. — Nyolcmilliméteres üveg — állapította meg álmél- kodva. — Ki tehet egy egyszerű ablakba nyoJcrrül- liméteres üveget? — Erre nem gondoltak a büntetőtörvénykönybeín, —- vetette oda türelmetlenül Sobecki, aztán nyugodtab- ban mormogta: — Ilyen vagy olyan ez az ablak­üveg, mindegy. Lehetne akár vékonyabb is. Tény, hogy az ablakom át senki sem jöhetett be az irodába. Az ablakon át nem, az aj­tón át nem. De ho­gyan? Más összeköttetés nincs a külvilággal. Ké­mény sincs, más sincs... — Valami rejtett bejárat — szólalt meg diadalmasan Zaczek. — Mert különben... Tomeczek gúnyoson vetet­te oda: — „Véres gyilkosság a kastélyban, avagy hét hulla egy kádban”. Süllyedő pad­lók, elmozdítható kémé­nyek. Nem ilyen időket élünk, tisztelt kolléga. Az irónia zavarba hozta Zaczeket. —- Ha nincs bejárat, ak­kor mi van? — Kérdezte kihívóan. — Épp ez a kérdés! — Igen — állt fel nehéz­kesen a százados. — Csak­hogy mi a válasz...? Tomeczek összehúzta a száját, mintha füttyenteni akarna, aztán mégis meg­gondolta magát. — Csak egy lehetőség van — morogta. — Ha már senki sem juthatott ide be, hogy halálos sebet ejtsen, akkor az áldozatnak ezt ön­kezűleg kellett elkövetnie. n. Balinski doktor kerek ar­cán, mint mindig, az önma­gukkal megelégedett embe­rek kifejezése ült, mintha az óra mutatói nem is egy­órás késésről tanúskodná­nak. — Ah, végre! A mi tisz­telt Észkulápunk — üdvö­zölte leplezetlen gúnnyal Sobecki. — Nem jöhetett volna még később, doktor? — De igen — mondta nyugodtan — ha még egy kicsit vártam volna a ka­pitányság kocsijára. Végül elhatároztam, hogy igénybe veszem a városi közleke­dést... Sobecki megköszörülte a torkát. — Ügy ülünk itt, mint­ha izzó téglákon pihennénk. — Mondta szinte bocsánat- kérőén. A doktorból kitört a ne­vetés. — Lehetetlen ülésmód. Különösen nyáron. Na, gye­rünk a pácienssel. — A küszöbön állva nem vette észre a hatalmas íróasztal mögött fekvő holttestet. — Remélem ennyi idő alatt nem játszott kámfort. Sobecki odavezette. — Bár elpárolgott volna — mormogta a foga között. — Valami különös história! — Minden körülmény ar­ra mutat, hogy egyszerű öngyilkossággal van dol­gunk. — Magyarázta To­meczek. — Inkább bonyolulttal, — Zaczek most bosszút állt az előbbi csipkelődésért — mert azért a saját hátába berakni egy tőrt, nem mon­dom... — Meglátjuk. — A dok­tor a tetem mellé térdelt és hozzálátott az ilyen sze­rencsétlen esetekben meg­szokott munkájához. Mecha­nikusan, a a tízegynéhány éves rendőrorvosi pályáján szerzett gyakorlattal dol­gozott. — Azt mondja, százado­som, hogy ez különleges história? — vetette oda fél­vállról. — Az igazat meg­vallva a világ legegysze­rűbb tőrdöfése, amely min­den bizonnyal a bal szív­kamrát szúrta át. A ha­lál abban a pillanatban be>- állt, úgy hat-nyolc órával ezelőtt. Sobecki felsóhajtott: — A legegyszerűbb tőr- döfés? Hm... — Feltételezhető az ön- gyilkosság? — Érdeklődött gyorsan Tomeczek. — Ki van zárva! önma­gát ilyen módon senki sem tudná megszúrni. A főhadnagy elkomoro- dott. — Ez száz százalék? — Legyen százhúsz! Zaczek ajkát mcgne\ ezhe­tetlen hang hagyta el. Ta­lán győzelmi nevetésíéle volt. Hisz ő rögtön meg­mondta, hogy ez nem lehet öngyilkosság, ö egyedül. — Tehát gyilkosság? — kérdezte Tomeczek. — Kétségtelenül. A doktor egy kendövei megfogta a tőr markolatát és egy rántással kihúzta a sebből. Egy csepp vér se folyt ki. A szőnyegen sem­mi nyom, csak a halott za­kóján látszott néhány folt, ott, ahol átdöfték. — Háromélű penge? — Dünnyögött Tomeczek a a késre hunyorítva. — Na és aztán? — A százados indulatosan vál­lat vont. — Vannak egysze­rű bajonettek ilyen formá­jú éllel. Nem ez a különös az egészben. — Nem — erősítette meg a főhadnagy —, de azért ta­lán mégis. Az orvos átadta a tőrt az ujjlenyomat vizsgálónak. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents