Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
Szűkebb hazánk további fejlődéséért Április 15-én megalakul a megye barátainak kőre JEGYZETEK KIÁLLÍTÁSOKRÓL^ Tiszántúli tavaszi tárlat Hányszor elmondjuk, leírjuk, s ugyan ki vonhatja kétségbe, hogy az országnak ez a távoli része, Szabolcs- Szatmár megye a felszabadulás óta eltelt huszonegy esztendő során minden évben szebb, gazdagabb. Az anyagi és a szellemi javak sokoldalú hatásának eredményeként változott a községek arculata, más lett az élet még a legeldugottabb tanyák világában is. Az emberek szorgalma hatványozottan gyümölcsözött új társadalmi rendünkben, s ezt a szorgalmat, munkaszeretetét milliárdokkal, nagy beruházásokkal, kulturális és egészségügyi intézmények sokaságával tetézte az ország. De a megye nagy hátránynyal indult az új élet építésének útján. S igaz ugyan, hogy néhány területen többet kapott az országos juttatásokból, mint egy-egy más megye (tanteremépítés, kórházak elsősorban), a viszonylagos elmaradottság még ma is valóság. Ám az is igaz, hogy mindig is volt, s ma is van itt tehetség, tennivágyás, alkotó szellem és önzetlen vállalása a nagyobb munkának, ha arról van szó, hogy Szabolcs-Szat- már fejlesztésének további iránya a tét. A megye, a szűkebb szülőhaza szeretete, a párt és a kormány megyénk jövőjéről szóló határozatainak következetes és gyors megvalósítása, egy egészséges patriotizmus vezérelte a megyei pártbizottságot, a szabolcsi vezetőket akkor, amikor elindítottak egy nemes kezdeményezést: meg kellene alakítani „Szabolcs-Szatmár megye barátainak körét”. A kezdeményezés óta két hónap sem telt el. A megyei vezető szervek — a párt, a tanács, a Hazafias Népfront Két évvel ezelőtt született meg a gondolat a tv szerkesztőségi szobáiban: „mutassuk be az országnak Szabolcs-Szatmár megyét”. A tv kérésére akkor kezdte meg egy szabolcsi szociológiai anyag gyűjtését a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai munkacsoportja. Az anyag a közeljövőben sorra kerülő Szabolcs-Szat- mári műsorhét alapjául szolgál majd. A megyemflsorok tervezését 1963 őszén kezdte meg a tv, s a következő év júliusától indult az a sorozat, melyben eddig már bemutatták Baranyát, Veszprém megyét, Csongrád megyét, Békést, Vas megyét és Bor- sod-Abauj-Zemplént. Nyolc megye életét, tájait ismertették meg a tv-nézőkkel kisebb-nagyobb részletességgel, több-kevesebb sikerrel. A megyénkről készülő egyhetes műsorsorozat a tervezés, anyaggyűjtés állapotában van. Ötletek, kutatási anyagok, leendő riportalanyok nevei, szabolcsi községek, megyénk eredményei gyűlnek a tv különböző rovatainak munkatársainál, a dossziékban. A tv szabolcsi hetére előreláthatólag május 31 és június 5 között kerül sor, de szó esett már arról is, hogy kéthetes időszakra osztja el a tv a szabolcsi adósokat. A megyénkről illetve megyénkből közvetítendő műsorok lelke, írója, szerkesztője Örsi Ferenc ifjúsági regényíró, a népszerű Tenkes kapitánya szerzője, a tv aktuális főosztálya belpolitikai rovatának munkatársa. — Az eddigi megyeműsorok utikönyvszerűen adtak képet a bemutatott magyar vidékekről. Szabolcs-Szat- márban mélységeiben szeretnénk bemutatni a legégetőbb problémákat, de egyúttal a megye eddig kevéssé ismert eredményeit is. A „Jelentés Magyarországról” című sorozatunk szabolcsi filmjét Megyeri Gab— és a kulturális, tudományos szervek együttműködésének, lendületes akarásának máris kézzelfogható eredménye van. Április 15-én sor kerül a Szabolcs-Szatmár barátok köre alakuló ülésére. Mi a kör feladata? A párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósításáért, megyénk lakossága érdekében a színvonalasabb tudományos, irodalmi, művészi és ismeretterjesztő munkára, a megye értékeinek feltárására, ismertetésére, gazdasági, társadalmi, kulturális és egészségügyi problémáinak elemzésére, a megoldásban nyújtott segítségre és közreműködésre mozgósítson. E cél érdekében kéri a megye mindazoknak a támogatását akik innen, ebből a megyéből származnak, ügyeivel, gondjaival foglalkoznak, akiket a meleg elvtársi és baráti kapcsolatok, a származás, a múlt, a hivatás fűz Szabolcs-Szatmár- hoz. Sok-sok itt született, innen elszármazott politikusa, írója, művésze, kutatója, tudósa van a megyének, aki felelős poszton, élethivatás- szerű munkaterületeken dolgozva tud segíteni a megye gyorsabb és hathatósabb előrehaladásáért. És a megye ezeket a másutt élő, de szűkebb pátriáját szerető fiait kért arra a baráti kör megalakulásával, hogy tanácsaikkal, személyes tapasztalatcsere útján, a gondolatközlés különféle eszközeinek — irodalom, sajtó stb. — felhasználásával legyenek hasznára a szabolcsi fejlődés ügyének. A kör segítségével szeretné a megye, hogy az eddig rend- szertelenül megjelenő Sza- bolcs-Szatmári Szemlét színvonalas, rangos sokoldalú riella készíti majd. Megyeri Gabriella — lévén szabolcsi születésű — régóta melenget magában egy gondolatot: filmet készíteni szülőföldjéről. Bízunk abban, hogy ezt a filmet olyanra hevíti, amilyenre ez a szubjektív érzés, a patriotizmus készteti. A 35 ezer „kettészakadt” szabolcsi család közül ötöt mutatunk be. öt olyan család életét, amelyből a családapa az ország más vidékére jár el dolgozni. A film a szabolcsi almavirágzás képeslapszerű szépségével indul majd, s filmben feltesszük a kérdést: „Csodálatos lehet itt élni. De vajon valóban ilyen almavi- rágzásosan szépen élnek itt az emberek?” Felvevőgépeink bekukkantanak a családokhoz, a munkahelyekre, a vasúti kocsi ultipartijaiba, a guruló söntésekbe is. Egy másik műsorban — Pápai László szerkeszti —- Molnár Margit riporter a megye vezetőivel beszélget. Amolyan interpellációs napnak szánja ezt a műsort a tv. Szóba kerül többek között az 1350 tanya kérdése, Kisvárda és Mátészalka várossá válása, a cigánykérdés Szabolcsban. Egy hatvanperces műsor címe: „A Kelet-Magyarország televíziós különkiadása”. Műfaját illetően — A Tv jelenti. A riportműsort a tv munkatársai és lapunk munkatársai közösen szerkesztik. Ezúttal a Kelet-Ma- gyarország riportjait, tudósításait nem a nyomdatechnika, hanem a televíziós technika — közvetítőkocsik, kamerák — segítségével elevenítik meg. — A „Sorsok emberek” egy érdekes szabolcsi sorsot mutatunk be — mondta örsi Ferenc — eddigi elképzeléseink szerint egy tanyai pedagógusét. Ifjúsági osztályunk a hatezer tanyai fiatalról készít műsort, melynek középpontjába egy kérdés kerül: az osztatlan iskolákban tanuló általános iskolások bírják-e a verés hasznos folyóirattá fejleszthesse. Amikor a megye megtette ezt a kezdeményezést, s javasolta a kör megalakulását, a megyék közül egyedüli lépést tett. Az elképzelés most tetté érlelődött. A megye barátai, akik itt, vagy kívül élnek Szabolcs-Szatmáron, s akik esetleg nem is származnak innen, de szeretik, s tapasztalataikkal, jövőbeni munkásságukkal szeretnék segíteni e tájat, annak népét, április 15-én már jóváhagyják a kör feladatait, működési formáit is. A kör tagjainak első találkozója ünnepi programmal indul. A megyei tanács épületének dísztermében Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondja a Szabolcs- Szatmár barátok köre alakuló ülésének bevezető beszédét. Ezt követi a vita, amelyen a megjelentek egyeztetik az elképzeléseiket. Este hét órakor a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban irodalmi estet rendeznek a kör megalakulása alkalmából. Az irodalmi est megnyitóját dr. Ortutay Gyula elvtárs Kossuth-díjas akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos elnöke tartja. Az ezt követő műsorban a megyénkben született és a megyénkkel foglalkozó írók, költők — Czine Mhály, Galambos Lajos, Képes Géza, Móricz Virág, Rákos Sándor, Ratkó József, Sánta Ferenc, Sipkay Barna, Váci Mihály és Veres Péter — műveit tolmácsolják Jancsó Adrienne és Szentpál Mónika előadóművészek és Bodor Tibor, a Madách Színház tagja. Közreműködik Lorenz Kornélia énekművész. senyt a városiakkal a középiskolában? Hogyan lehetne több segítséget adni a tanyai iskolák tanulóinak? A tv mezőgazdasági rovata egy jól működő tsz-t mutat be a szabolcsi műsorhéten, a művészeti osztály helyszíni közvetítésre készül a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházból: a nagykállói népi együttes, a mátészalkai cigányegyüttes és az ököritófülpösi „Fergeteges” együttes műsorát látják majd a tv-nézők. Szilágyi Szabolcs HúsvéM szokások 1966 rendhagyó tavaszán a Tiszát követve kerülgettem az apró szabolcs-szat- mári falvakat. Tiszabecsről indultam. Most mégis Pa- szabbal kezdem a számadást, mert ott gyűjtöttem friss, tavaszi, húsvéti dalcsokrot: Nyílik az ibolya és a gyöngyvirág. Bimbózik az orgona és virágzik a mandula. A kertek alatt lépdel a tavasz. Beljebb, bent a faluban az udvarokon pirosra süti a gyerekek arcát a napsugár. A paszabi napköziben húsvétra készülnek a gyerekek. A kis három-hatéves fiúcskák igencsak kinyitják a torkukat. Nagypénteken sokan sírnak. Sok hímes tojást megírnak. Tárcsád kislány a fejedet. Hogy öngyek rá egy kis vizet. Ügy nőjenek a kislányok. Mint a vízi tulipánok. Szivemből kívánom. A pár hímestojást elvárom. A rigmust figyelik a kislányok, de a nyelvészek a régi évszázadokkal előbbi Az elmúlt vasárnap nyitották meg Debrecenben, a Déri Múzeumban a Magyar Képzőművészek Szőve,sége kelet-magyarországi területi szervezetének tavaszi tárlatát. A tiszántúli képzőművészet immár hagyományos tavaszi seregszemléje most is jelentős rangot jelent a kiállítóknak, s mind fokozottabban kerül a közérdeklődésbe. Nekünk szabolcsiaknak ezútíal azért is figyelemre méltó ez a tavaszi tárlat, mert a híres alföldi kulturális központ művészeti seregszemléjén négy megyei képzőművészünk! — Berecz András, Huszár István, Pál Gyula és Soltész Albert — is képviselteti magát. Mint a zsűri által elfogadó, t tizennyolc kép is mutatja, megérdemelt és jogos eredménnyel. Korántsem a kritika igényével akarunk szólni a kiállításról, inkább az elhangzott véleményeket tolmácsoljuk, amikor leírjuk, hogy a kelet-magyarországi képzőművészet e bemutatója idén tavasszal alat: a maradt a jogos várakozásnak. A kiállításon sok a tájkép, a csendélet, az akt, az emberi mozgalmasságnak alig van halvány jele. Színbeli- leg is és tematikusán is egy idejétmúlt és korszerűtlen Harminc éven aluli, részben a képzőművészettel ismerkedő, részben már sikereket is felmutató tehetséges fiatalok kiállítása nyílt meg a megyeszékhelyen a Jósa András Múzeum helyiségében. Szabolcsi és Hajdú megyeiek munkáit együtt láthatja a közösség ezen a tár-? laton, mely nem képvisel egységes tematikát, művészeti módszereket, inkább az útkeresés jegyeit viseli magán, mégis eredeti, tanulságos. Hogyan látják a környező világot a fiatalok? Milyen gondolatok, problémák foglalkoztatják őket? Menynyire korszerűek a képek tartalmilag és formailag? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a munkákon eligazodni akaró szemlélődő. A kiállított művek többsége feleletet ad a kérdésekre: a környezet, az élet egy-egy pillanatának ábrázolása mellett egyre nagyobb szerep jut az magyar nyelv ismerői is nagyon sokat tanulhatnak K. Misi, a sejpitö kis paszabi gyerek versmondásából. Ö ugyanis így mandja a rigmust. Nagypénteken tokán tírnak Tok hímet tolát meg ilnak Tartad kit lám a pelledet Had öntlek Ián et kis bidet. Persze most elmarad az öntözés, mert csak gyakorlatoznak a kisfiúk. De ennek a kis paszabi köszöntőnek azért van varázsa, hiszen egyik másik sora nagyon is kedves, például: Ügy nőjenek a lányok Mint a vízi tulipánok... Mondják a paszabi gyerekek, és ebben a kívánságban benne van a szabolcsi népélet minden szépsége. Bíró Balázs versikéjén is mulatunk: Én kis török Göndörödök Ha betérek Tojást kérek. Ha nem adtok, Mind meghaltok Mind meghaltok Rám marad a házatok. életérzés összképét kapja innen a látogató. Nem ez a helyzet a műveknél külön külön. Van néhány nagyon szép képe a Kossuth-díjas kiváló művész debreceni Holló Lászlónak, akinek munkásságát most is hallatlanul sok finom árnyalat, színkép jellemzi. És sok! a biztató a mi megyénket képviselő művészek alkotásaiban is. Berecz András nagyméretű olajfestményei kitűnően érvényesülnek. s ezek közül is ki kell emelni a Szekérén és a Havas táj című képeit, amelyek érdekes és hatásos színkultúrájuk, kom- ponáltságuk! révén kerültek az érdeklődés középpontjába. Három kisméretű grafikája közül a Tokaji jegenyéket említenénk elsősorban. Huszár István finom vonalú, jól megoldott exlibrisei (lino- és fametszet) közül sok a témában is mai. Kezd beérni a munka gyümölcse Pál Gyulánál is, aki egyúttal a fővárosban, a Fényes Adolf teremben önálló kiállításon is szerepel. Hat debreceni képéből néhányat már látott az itthoni közönség. A Földosztó parasztok és a Házsor a falu életét, az emberi sorsokat és problémádat képviseli. Tompított, komornak tűnő színei, tónusa embernek, a munkának, a küzdelemnek... Különösen a debreceni Józsa János olaj- festményei, rézkarcai és illusztrációi keltik fel a figyelmet. Egyéni megformálás, a hagyományos és modern irányzatok sajátos kezelése jellemzi az Édesanyám, az Olvasó kislány és más munkált. Az ugyancsak Hajdú megyei Kapcsa János kissé bizarr színei, az élettől elvonatkoztatott témái szokatlannak tűnnek. Figyelemre méltó ellenben Szabó László debreceni egyetemi hallgató Oidipus2 illusztrációs sorozata. A szabolcsi fiatal képzőművészeket Tökei Péter, Kerülő Ferenc, Szabó Gáspár és Széles Borbála képviselik. Az első három fiatal munkáit már látta a szabolcsi közönség az őszi tárlaton, Tőkei Péter Leány- feje, Bodrogpartja, Kerülő Ferenc Csatornapartja és más festményei már „befuEzt a köszöntőt sem szabad szó szerint érteni. A paszabiak nem is sértődnek meg a házakat járó gyerkőcök szólásmondásain. Mondja is Kocs Sanyi ka a paszabi áldást: Ajtó megett állok, Piros tojást várok Ha nem adtok piros tojást Estig is itt állok. Ez a versike is sajátosan őrzi a néphiedelem ősi arculatát. Hadd teszem hozzá, hogy a tojásadás nem keresztény, sokkal régibb szokás. Az ünnepi piros tojás — a termékenység jelképe. Úgyis mondhatnák, hogy az ősi pogány szertartás helyet kapott a húsvétolásban. Most mindezt azért mondom el, mert érdemes figyelő szemmel kíséri a húsvéti szokásokat. Kéken nagypénteken kimennek a lányok az Espán rétre, ahol sok a zsombék és összeszedik a vadkacsatojásokat, majd azokat megfőzik hímesnek. Tehát nemcsak Pa- szabon dívik az ősi szokás. Szabolcs másik részén, Ajakon így zendül az ének: Juliska, Mariska, Rettegő Zsuzsannám Kelj fel ágyadból Cifra nyoszolyádból Készítsd a pár hímest Aranykosaradból rejtett feszültsége — dicséretére legyei, va: a valósággal, a nel most talán légii ő tartja a kapcsolatot állított művészek 1 Soltész Albert műv részt vettek már kiá' ezért most csak ai tehetséges grafikusró. a Kaszáló parasztok tusrajza kapta a véleményt öt kiállí pe közül. Újra el kell raon hogy bár a debrec vaszi tárlat anyaga múlt évekéhez vis; tematikailag gazdag maibb, napjaink tár valóságát sokkal t ben kellene kifejez az igény nem csup; vészekhez szól, de i tások zsűrijéhez is. s„ hogy csak a szabok^ két említsük: a zs1. c őszi tárlaton már j. repelt munkás témája tásokat most nem t a közönség elé.) A tárlat május 1-i; recenben, azután N. házán, majd Nyírbá is megtekinthető. Űg szűk, a két megye ; szeinek ezen első köz, állítása az együttmű további eredményeit majd. I tottak”. A nyírbátori i bó Gáspár TV és kottái tó, Ember a Holdon * Magány című műi jelentkezett ezen a ton, míg a Tuzséron dagógus, Széles i Házak, Malomutca, . carészlet című képem tatkozott be. A fiatalok képzőműv szeti kiállítása jó alkalc arra, hogy újabb tehetség képzőművész-jelölteket f dezzenek fel, akiié egyi szerepelhetnek a már k forrottabb és több kiállít son résztvettekkel, s ez ösztönzi majd őket a term kenyebb munkára. A kép; tartalma és formája m nem minden esetben ke szerű, nem tükrözi a fiat los látásmódot, a dinar kát, — kevés az e Seriyj natkozás. Össze 'gé:{i mégis tehetségről, 'r*5 nivalóról tanúskodik a k talok tavaszi tárlata. ^ Mert ha nem készíted Vizipuskám készen Hónom alatt lészen. Megöntözlek véle "% Locsolkodásképpen. Ajakon, de máshol i valamikor vödörrel, vitat locsolták az eladó lányoka Most már legtöbb helye kisebb edénnyel locsolkoc n&k a paszabi, a szabolc: legények. De húsvétkor az időset paszabi férfiak is bekopoi tatnak a szomszédos kö: ségbe, házakba és a magi módján mondják el a ri, must. Valahogy így: Messziről jöttünk Sós kolbászt ettünk Nagyon megszomjaztunk Kérünk egy kis vizet. A menyecskék, az asszonyok inkább főtt sonkával, főtt tojással kínálják s kedves vendéget, de vize semmi esetre sem adnak huncutoknak, mert ők vizet csak azért kérik, h megöntözzék vele a feh népeket. Most hát dal, muzsika sí piti a lányokat, az asszony kát, s a kedves ősi sí kások maradéktalanul be olvadnak a tiszai tájba. Balázs Ari Az almavirágzással indul Szabolcsi hét a televízióban Beszélgetés Örsi Ferenc író, tv-szerkesztSvel Fiatal képzőművészek bemutatkozása
